Múltidézők baráti köre

2018. február 18., vasárnap

Gomba / Folytatás a posztban

Pest megye keleti részén, a Gödöllői-dombságban épült. Budapest 50 km, Monor 9 km, Üllő 17 km, Tápióbicske 16,5 km, Káva 6,5 km, Pánd 10 km-re van tőle.

Perczel-kúria

A honfoglalás előtt

Az ősidők óta lakott hely. A talajvizsgálatok és a legkorábbi fennmaradt térképek szerint a környéket évezredekig összefüggő erdőség borította. A Várhegyen1858-ban Kubinyi Ferenc tárta fel a bronzkori „Pogányvár” erődítményrendszerének maradványait. Főleg kő- és csontszerszámok, valamint agyagedények kerültek elő, de akadt néhány átfúrt fejű bronztű is.

A római korban jazigok lakták; sírjaikban kalcedon- és üveggyöngyöket találtak.

Az Árpád-korban

Első ismert birtokosa a Gombai család feje, Gombai László volt. Egyes források (Hatástanulmány) szerint a családot eredetileg Nemze családnak hívták.

Patay-kastély

Az Árpád-kortól a török uralomig

1408-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette a Gombai családtól, és Szentiványi Tamásnak, valamint Maróthi János macsói bánnak adományozta. Középkori temploma 1424-ben épült; romjai 1864-ben még látszottak a református temetőben. 1458-ban birtokosa, Bothos György magtalanul halt meg, ezután Mátyás király Rozgonyi Sebestyén főlovászmesternek adta. Még a 15. században a Kerekegyházi család birtoka lett, és ők zálogba adták a Dávidházi családnak. A zálogból Nagylucsei Orbán egri püspök váltotta ki, majd (1504-ben?) adománylevelet kért rá a királytól.

A török időkben

Az 1500-as évek közepén Gomba is török uralom alá került, de nem néptelenedett el egyből, mint a környék legtöbb falva, mert félreeső fekvése miatt a nagy hadak elkerülték. 1553-ban 9 kapus hely volt; 1562-63-ban 4989 akcse jövedelmet hozott.

A megyéből elmenekült nemesek a királyi országrészből gyakorolták jogait, így Gombán is kialakult a kettős adózás: fizetni kellett a magyar földesúrnak és a töröknek is. A növekvő terhek miatt a lélekszám fokozatosan csökkent; alig maradt adófizető család a faluban. 1565-ben Miksa magyar király király új adományként jutalmul adta a falut Gombai Györgynek és Margit nevű lányának. 1612-ben Hubai Ferencé volt, és ő Maglóddal és Pécellel együtt Fáy István özvegyének zálogosította el. A 17. századra vált a falu legnagyobb birtokosává a Fáy család. Az 1600-as évek közepén a lakosság döntő többsége már református lett; a református egyház az ún. kis anyakönyv alapján 1642-ig vezeti vissza lelkészeinek névsorát. Szokolyai István lelkészt 1672-ben megidézték Pozsonyba a törvényszék elé, de nem ment el, hanem egy Czimbalmos nevű töröknél húzta meg magát.

A török kiűzése után

A török kiűzése után a reformátusok egy fatemplomot emeltek, és abba beépítették a középkori katolikus templom mestergerendáját is.

A falu környékét Rákóczi hadai 1703-ban szabadították fel. 1705-ben Vak Bottyán a Dunántúl elfoglalására indult, és a faluban csak csekély védőrséget hagyott. Ezt a kuruc csapatot még 1705-ben szétverték a budai német helyőrséggel szerződött rácok. Az ütközet helyét azóta Harcvölgynek nevezik; e néven jelenleg a falu külterülete. A rácok felégették a falut, ekkor semmisültek meg a község és az egyházak régebbi iratai. Pfeffershoven tábornok jelentette, hogy nagy zsákmánnyal és sok fogollyal tértek vissza Budára. A foglyok között volt két kálvinista prédikátor is, egyiküket Veresmarti Miklósnak hívták. A pusztává lett település hamarosan újranépesült, az 1728-as összeíráskor már 144 lakosa volt. Ekkor 54 jobbágyból 18 volt helybeli, 36 jövevény; 18 zsellérből 5 helybeli, 13 a jövevény.

Az urbárium 1770-ben készült tabellájából kiderül, hogy nemzetiségieket nem telepítettek be, a listán csupa magyar családnév szerepel. A zsellér és jobbágy családfők száma ekkor 95 volt; közöttük feltűnően sok (61 %) a zsellér. Ez jól mutatja, hogy itt is elkezdődött a földesúri allódiumok kiépítése. Ez elszegényítette a jobbágyokat és a zselléreket; sokan részes vagy napszámos munkára kényszerültek. 1789-ben 78 % volt itt a nagybirtok, 22 % a jobbágybirtok. Az 1700-as és az 1800-as években birtoka volt itt a Thay, a Szemere és a Patay családnak is. Az addig tisztán református faluba ebben a században kezdtek katolikus cselédeket betelepíteni a katolikus földesurak.

Scitovszky-kúria

A falu történelmi központja a mai főtér a templomokkal. Fésűsen beépített település, szerteágazó utcaszakaszokkal. Az utcarendszer kialakulásának fő tényezője a domborzat. A falu magja a Gombai-patak völgye volt, az újabb házakat már a dombokra is építették. A völgyek iránya ÉNy–DK, így a főbb utcák is ilyen irányúak. A dombok felé terjeszkedve a település egyre inkább halmazfaluvá alakult.

Nevezetességei

Református templom – 1776-ban épült, barokk stílusban.
Perczel-kúria – a 18. század végén, klasszicista stílusban készült épület, melyet a Puky család birtokolt a 19. század végéig. Katona József itt írta a Bánk bán néhány részletét. 1925-ben a Perczel család lett a kúria tulajdonosa. Jelenleg családi ház. Műemlék; törzsszáma 7029. Nem látogatható.
Bárczay-kastély – a barokk stílusú épületet a 18. században építtette a Fáy család. Később Bárczay András vásárolta meg, átalakította. 1773-ban emeletet építtetett rá. A kastély az 1800-as évek közepén a Szemere családé lett, majd 1928–51 között a Máriássy családé. Jelenleg a termelőszövetkezet irodáinak ad helyet az épület. Nem látogatható.
Patay-kastély – A 18. század végén építtették a Bárczayak, majd a Patay család birtokába került. Itt élt Patay József, a reformkori ellenzék egyik vezetője, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. Később művelődési ház, majd könyvtár működött benne. Jelenleg üresen, elhanyagoltan áll. Nem látogatható.
Scitovszky-kúria – 18. századi barokk épület volt, de 1810-ben klasszicista stílusban átalakították. A Scitovszky család a 20. század elején vásárolta meg, majd a Kenyeres család birtoka lett. Jelenleg a település polgármesteri hivatala működik benne. Szabadon látogatható (munkaidőben).
katolikus templom, Kossuth tér 14. – 1928-ban épült, eklektikus stílusú, egytornyos épület. 1929-ben kapta két harangját: az egyik átmérője 65, a másiké 42 cm. Közvetlenül mellette áll a házasságkötő terem. 1937-ig a Úri plébániájának filiája volt; utána Monorhoz tartozott. 1947-ben alakították önálló lelkészséggé.
a volt Fáy-kúria jelenleg a falu általános iskolája
a Szüts kúriát (Iskola u., a Patay kastély mellett) Szüts Ábrahám közbirtokos építtette 1820 körül, és leszármazottai laktak itt a család kihaltáig. 1945 után Fekete János hadfőmérnök és családja élt itt, majd sűrűn cserélt gazdát. Az eredetileg késő barokk épületet idővel jelentősen átépítették. Hosszan elnyúló, tornácos ház.
a faluhoz tartozó Felsőfarkasdon a Wartensleben-kúria napjainkban (2016) kastélyszállóként működik
„Magfalva ökofalu” Gomba és Monor között
Nagy és Kis szurdik, löszmélyút – Gomba külterület, túraútvonallal és tájékoztató táblával
a Várhegyen épült a középső bronzkori vatyai kultúra legrégebben ismert és kutatott földvárainak egyike, a „Pogányvár”. A hatvani kultúra létesítette, majd a vatyai (vatyai III./Vatya-koszideri) kultúra népe lakta. A magaslat inkább teraszosított, mint erődített. Kiterjedése bizonytalan, talán több részből állhatott.

Elbontott, műemlék jellegű épületek

Műemlék jellegűek voltak az alábbi, a 20. században elbontott épületek:

Tahy-kúria,
Fekete-féle lakóház,
két vízimalom,
egy szárazmalom,
két lakóház (Petőfi Sándor utca 28. és 38.).

Elhelyezkedése
Gomba Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 15″, k. h. 19° 31′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 15″, k. h. 19° 31′ 49″térkép ▼
Gomba Pozíció Pest megye térképén

2018. február 17., szombat

Bogács / Folytatás a posztban

Bogács fürdőhelyéről ismert község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban.
A megye déli részén, Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 18 kilométerre keletre, Mezőkövesdtől 11 km-re északra található.

A terület az őskor óta lakott, a 19. században újkőkori kőszerszámokat találtak itt. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra. A II. világháborúidején, 1944-ben kisebb harcok folytak a környéken.

Az 1950-es években a térségben olajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során termálvíz tört fel. A község termálfürdőjében 1959-ben épült az első medence, 1973-ban három újabb. A létesítmény 2000-től már hat medencével várja az idelátogatókat. 2011–2012-ben jelentős átalakításokon ment keresztül a fürdő, amelyek leginkább a medencék felújítását érintették, így ma már a modern kor követelményeinek megfelelő környezet fogadja a Bogácsra látogatókat.

Megközelítés

Tömegközlekedéssel: Budapestről, Miskolcról Mezőkövesdig vonattal, onnan autóbusszal Bogácsra. Egerből szintén gyakran induló autóbuszjáratokkal közelíthető meg a település.

Autóval: az M3-as autópályát a mezőkövesdi lehajtónál elhagyva, vagy a 3-as főútról Mezőkövesdnél lekanyarodva érhető el Bogács. Eger felől Noszvaj irányában.

Mazsorett csoport

A bogácsi általános iskola tanulóiból alakult 2001-ben a Bogácsi Mazsorett Csoport, ami egyre több alkalommal lép fel helyi rendezvényeken, de más településeken és határainkon túl is. Évi 15-20 felkérésnek tesznek eleget.

Szőlő és borkultúra

A faluban régóta termesztenek szőlőt és bort, ezért szerepel a község címerében is. 1992 óta minden nyáron borversenyt tartanak Bükkvinfest néven. 1994 óta a borászathoz kapcsolódó több napos kulturális és szórakoztató programokat tartanak. 1996-ban a fesztivál idején ünnepélyes keretek között megalakult a Szent Márton Borlovagrend. 2012-ben jubileumi, XX. Bükkvinfestet tartották.

Írásos említések szerint Bogácson a 18. század óta foglalkoznak aktívan szőlő- és bortermeléssel. A település a Bükkaljai Borvidék központjához tartozik, jellegzetes szőlőfajtája az olaszrizling. A vidék domborzati és éghajlati viszonyai leginkább a fehér szőlőfajták termesztésére alkalmasak, amelyekből az utóbbi évtizedekben nagyobb mennyiségű bort állítanak elő.

A községbe látogató vendégek a helyi borokkal a Cserépi úti pincesoron ismerkedhetnek meg.

Szent Márton Borlovagrend

Az 1996-ban alapított borlovagrend elnevezése a templom védőszentjére utal, akinek névnapján, november 11-én tartják a községi búcsút, és ekkor kóstolják és áldják meg az új bort. A Borlovagrend tagjai tetszetős, bordó színű egyenruhát viselnek. Az országban több helyen, valamint Ausztriában és Németországban is terjesztik a tájegység jó hírnevét, így bővítve a nemzetközi kapcsolatokat.

A borrend célja a Bükkaljai tájegységen termelt borok megismertetése a fogyasztók minél szélesebb körével. A borvidék értékeinek népszerűsítése, a szőlőtermesztés és borászat szokásainak fenntartása, gondozása, fejlesztése. A kulturált borfogyasztás hagyományának megteremtése pinceprogramok segítségével, a Bükkaljai Borfesztivál támogatása.

Látnivalók

Szent Márton-templom, műemlék
Termálfürdő
Színészliget
Kaptárkövek
Cserépi úti pincesor
Horgásztó
Kilátó
Tájház
Magyar teatristák keresztje

A falu híres szülöttei, elszármazottai

Trajmár Sándor fizikus, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban él.
Hajdu Imre író, újságíró, Bogács történetének megírója, emellett számos Bogáccsal kapcsolatos kiadvány szerzője.
Mohás Lívia író, pszichológus.
Mohás Éva színésznő, szintén az Egyesült Államokban él.
Szeberin Rudolf megyei iskolai szakfelügyelő.
Hegyi Imre író, politikus, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke.
Vig Rudolf karnagy, népzenekutató, Kodály Zoltán legkedvesebb tanítványa, a Bogácsi Pávakör megalapítója.
Kozma János bányászmérnök (jelenleg Svédországban él).

Elhelyezkedése
Bogács Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 54′ 21″, k. h. 20° 31′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 21″, k. h. 20° 31′ 54″térkép ▼
Bogács Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

2018. február 12., hétfő

Fertő–Hanság Nemzeti Park / Folytatás a posztban

A Fertő–Hanság Nemzeti Park Magyarország Észak-Nyugati területén fekszik. Elődje a Fertő-tó Nemzeti Park volt, mely 1991-ben jött létre a Fertő-tó Tájvédelmi Körzet átszervezésével, mai nevét pedig 1994-ben kapta, amikor hozzácsatolták a Hanság Tájvédelmi Körzetet. 1994. április 24-én került sor a szomszédos ausztriai területeken létrejött nemzeti parkkal közös megnyitó ünnepségre.

A Fertő-táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják.

Fertő–Hanság Nemzeti Park területe Magyarországon 23 731 hektár, míg Ausztriában a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park 10 500 hektár, a hazai park igazgatósága Sarródon, a Kócsagvárban van, míg az osztrák parké Illmicben található.

A Fertő

A Fertő (vagy Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava és a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője. Kb. 20 ezer évvel ezelőtt, kéregmozgások és jégkorszaki szelek hatására jött létre. Felülete: 310 km². Sekélysége miatt (átlagos vízmélysége 1 méter) területe tág határok között változik, a történelem során többször kiszáradt, legutóbb az 1868-1872közötti években. A vízszint ingadozásában nagy szerepet játszik a szél, az itt uralkodó É-ÉNy-i szelek a hozzávetőlegesen É-D hossztengelyű tómederben a vizet a déli, a ritkább, de jellemző déli szelek az északi részekre tolják. Ilyenkor a vízszint néhány óra alatt akár 50–80 cm-t változhat. A vízben magas a sótartalom, mintegy 2 kg köbméterenként. A 20. század első harmadában a tó és a vele vízrajzilag összefüggő Hanság lecsapolása és szabályozása miatt a tópart mentén, főleg a déli oldalon gyors ütemben elnádasodott. Ez a folyamat mára jelentősen lelassult, de nem állt meg.

Ez a környezet sok vízimadárnak biztosít megfelelő életfeltételeket. Fészkel itt nagy kócsag, bíbic, kanalasgém és nyári lúd. Madárvonulás idején megjelennek a cankók, partfutók, énekesmadarak. Ritka madarak is előfordulnak, mint a vörösnyakú lúd, vörös gém, réti sas és a kékes rétihéja. A tó legértékesebb halai a réti csík, a csuka, a lápi póc, a compó és a garda.

A tó nyugati részén, a pusztai réteken ritka növényeket láthatunk, itt él a boldogasszony papucsa (másik nevén rigópohár), a légybangó, a pókbangó, a tarkaés a törpe nőszirom. Sok védett lepkefaj talált a területen élőhelyet, például a nagy pávaszem, a tölgyfaszender, a sápadt szemeslepke vagy a halálfejes lepke. A Kistómalmi-láprét értékes jégkorszaki maradványokat őrzött meg, a lápi hízókát és a mocsári nőszőfüvet.

A tó keleti vidékén szikes puszták találhatók, amelyek jellegzetes növényei a fertői mézpázsit, a sziki sóballa, a sziki őszirózsa. A területek karbantartása a hagyományos magyar háziállatokból álló állatállomány feladata. Él a területen rackajuhnyáj, szilajon tartott bivaly és magyar szürke marha-gulya.

A Fertő ritka hüllője a fokozottan védett rákosi vipera vagy más néven parlagi vipera. A tó partján gyakran találkozhatunk a szintén védett vízisiklóval is.

A Hanság

A Hanságot a szél felszínformáló munkája alakította ki a folyók homokos-kavicsos hordalékának lerakása után. Területét a múlt század elején épített Hanság-főcsatorna osztja ketté.

A Kapuvári-Hany erdőinek rovar- és hüllővilága gazdagabb; itt él például az elevenszülő gyík. A Lébényi-Hanyra a kiszáradó láprétek jellemzők; rajtuk kosboroknyílnak. A területen fészkel a védett túzok, és néha látható itt a parlagi vipera is. Ligeterdeinek lakója a kabasólyom, az erdei fülesbagoly és macskabagoly.

A megmaradt tavak adnak otthont a vízivilágnak. Bennük is él a lápi póc és a compó. A nádasokban bölömbika fészkel. A mosonbánfalvai Fehér-tó környékén él a ritka patkányfejű pocok.

2001-ben a Nyirkai-Hany újraárasztásával megkezdődött a Hanság egy részének rehabilitációja.

Tájvédelmi körzetek

Természetvédelmi területek

Nagycenki Hársfasor Természetvédelmi Terület: Széchenyi István nagyszülei, gróf Széchényi Antal és Barkóczy Zsuzsanna telepítették ezt a 40 méter széles és 2,5 km hosszú fasort, az 1750-es években. Eredetileg 645 kislevelű hárs szegélyezte a sétányt, mára ezek egy része maradt csak meg, köztük sok a beteg, odvas példány.
Pannonhalmi Arborétum Természetvédelmi Terület: az arborétum az apátsági műemlék-együttes szerves folytatása. Különlegessége, hogy a hegy északkeleti, meredek lejtőjére telepítették. Ma mintegy 400 növényfajt gondoznak benne.
Soproni Botanikus Kert Természetvédelmi Terület: a botanikus kert elsődleges célja az erdészeti oktatás és kutatás segítése. A legnagyobb érték itt a tűlevelű gyűjtemény, közte a japán nikkonfenyő és a mandzsu jegenyefenyő.
Ikva-menti láprét Természetvédelmi Terület
Liget-patak menti láprét Természetvédelmi Terület
Bécsi-domb Természetvédelmi Terület

Állatvilág

Fertő–Hanság Nemzeti Park Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′, k. h. 16° 45′

Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet / Folytatás a posztban

A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe 7 055 hektár. A Tájvédelmi körzeta Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet több kisebb-nagyobb mozaikfoltból tevődik össze, a tájvédelmi körzet négy fő részét a Kisalföldi Meszes-homokpuszta, a Pannonhalmi-dombság, a Holt-Rába és a dunai Erebe-szigetek alkotják.

Ez az egyik legváltozatosabb élőhelyekkel bíró tájvédelmi körzete hazánknak. Gönyű térségében még a Dunával is érintkezik. A Ravazd térségében kialakult lankás dombok, a Pannonhalmi-dombság jelenti a fő terület magját. Elsősorban botanikailag és gerinctelen élővilágát tekintve jelentős ez a terület. Orchidea fajok tömegei találhatók itt a pókbangótól a mocsári kosboron át, a különböző nőszőfüvekig. A leánykökörcsin, a tavaszi hérics, a feketéllő kökörcsin, az árvalányhajak, mind-mind nagyon széppé teszik a gyepeket. A szitakötő fajok, lepkék százai jellemzik a gerinctelen állatvilágot. A madarak közül a fekete gólya, darázsölyv és a holló jelentős értéke a tájnak. Ugyancsak kiemelendőek a fokozottan védett gyurgyalag nagy telepei is.

Győr-tatai teraszvidék

A Dunát kavicsra rakódott homokból, illetve homokos löszből épült természetes töltés követi, ahonnan látni az Erebe-szigetek láncát. Ezek a szigetek a Nagy-Duna és mellékágai között lerakódott hordalékzátonyokból nőttek ki. A galériaerdőkben található néhány évszázados fekete nyár, amelyek szinte emberi beavatkozás nélkül nőnek, fejlődnek, pusztulnak. A madárvilág az áthatolhatatlan parti rekettyésnek köszönhetően háboríthatatlanul élhet. A táplálék bőségének köszönhetően sok vízimadárfaj él itt, például nagy kócsag, szürke gém. Gyakran látható jégmadár vagy barna kánya, a homokos löszfalban gyurgyalagok és partifecskék fészkelnek. Állandó látogatóként két igen ritka ragadozó tűnik fel, a halászsas és a kerecsensólyom.

A Gönyűi-erdő

A kisalföldi meszes homokbuckák alapja szintén folyami kavics, de a rárakódott homok szabad prédájává vált a szélnek, amely kialakította és folyton más és más helyre terelte a buckákat. A negyvenes években a területet intenzív művelés alá vonták, másutt a buckák beerdősültek, és a fák és az aljnövényzet gyökérzetükkel megfogták a homokot. A buckák déli oldalán melegkedvelő, az északi lejtőkön pedig a hűvösebb klímában otthonos fajok élnek. A csapadék kevés, de sok a napsütés, ezért a vidék eredeti növénytakarója homokpusztai gyep, boróka és kocsányos tölgy. A Gönyűi-erdőben tölgyek, borókák és szürke nyárfák mellett találjuk az igen ritka henye boroszlánt. A tisztásokon számos orchideafaj mellett szártalan csüdfű, fekete kökörcsin, sárga hagyma és az 1995-ben felfedezett Szent László-tárnics virágzik.

A Holt-Marcal

A Rába és a Holt-Marcal köze árterén ligeterdők, tocsogók, nádasok, legelők és morotvák váltogatják egymást. 110 madárfajt vettek itt számba, 77 fészkelő, mint a réti tücsökmadár, a fekete harkály, a jégmadár és a cigányréce. A gyirmóti Nagyrét a vonuló madarak kedvelt pihenőhelye. Ezen a kis területen 10 védett növényfaj él. A füzesekben a szibériai, a fátyolos és a sárga nőszirom, a vitéz-, a hússzínű ujjas-, a mocsári kosbor és a széleslevelű nőszőfű található. Van még nyári tőzike, réti őszirózsa, kornistárnics is. A vizekben gyakori a mocsári béka.

Sokorói (Pannonhalmi)-dombság

A három párhuzamos dombvonulatot mély völgyek választják el egymástól. Az eredeti erdőtakaró a gazdálkodás következtében jelentősen módosult, de az őshonos tölgyesek nagy rész túlélte a beavatkozásokat. Az erdőkben és a tisztásokon számos védett növény él , mint a tavaszi hérics, a nagyezerjófű, a tavaszi csillagvirág, az erdei ciklámen. A madarak közül legfontosabb a gyurgyalag, az emlősök közül a vadmacska legnagyobb számban e területen található.

A Pannonhalmi-dombság kultúrtörténeti értékei felbecsülhetetlenek. IV. Béla oklevele szerint ezen a területen eredt a szentként tisztelt Pannon-forrás; Géza még 1000 előtt itt telepíti le a bencéseket; a Szent Márton-hegyre épült bencés Pannonhalmi Bencés Főapátság lenyűgöző épületegyüttese és védett arborétuma feledhetetlen látvány (amely egyébként a világ legnagyobb bencés könyvgyűjteményét őrzi). Az UNESCO Világörökség bizottsága a Pannonhalmi Főapátságot és közvetlen természeti környezetét 1996 decemberében a Pannonhalmi Bencés Főapátság magyar és egyetemes, egyházi és kulturális jelentőségének és értékének elismeréseként a világörökség részévé nyilvánította.