Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink - Bennek falu (Béndekpuszta)

Béndek a somogyi rengeteg közepén, Hács község mellett található. Csak az 1857-ben épült klasszicista templom és a mellette lévő gótikus templom romjai emlékeztetnek az egykori falura. A kora gótikus egyhajós, keletelt templomból ma már csak pár oldalfal töredéke és egy boltív látszik. Minden év szeptemberének harmadik szombatján megtartják az elszármazottak találkozóját, a béndeki búcsút, melynek keretében Istentiszteletet is tartanak. A falu plébániájának legkorábbi írásos emléke egy 1237-es felsorolás, ami a somogyi főesperesség 176 plébániája mellett említi a béndeki plébániát is. Béndek a XIII. században néptelenedett el először,. A települést először 1331-ben említik, Terra Bendek alakban. Ekkor Szécsényi Tamás erdélyi vajda Bennek birtokosa, aki I. Károly királynak nyújtott érdemeiért kapta jutalmul.. 1331. okt. 8.-án megtartották a birtok határjárását. Később a fia, Szécsényi Kónya, majd az ő fiai, Frank és Simon mesterek tulajdona lett. 1388.08.09-én arról hallunk, hogy Zs. a Szécsényi Konya bán fiaitól csere útján megszerzett Somogy vármegyei Bennek királyi birtokot Kanizsai János fia Miklós tárnokmesternek adja. 1392.11.29-én Kővágóörsi György két budai házát cseréli el Kanizsai Miklós tárnokmester Bennek nevű birtokával. 1397.06.15-én a somogyi konvent előtt Kővágóörsi György esztergomi várnagy Bennek birtokát tartozékaival 2800 aranyforintért eladta Kanizsai János fiainak, János esztergomi érseknek, Miklós tárnok- és István ajtónállómestereknek. 1407. évben, Szent Egyed napján Twli Bálint familiárisaival megölt egy Péter nevű Benneki jobbágyot, aki a nyílt úton hazafelé tartott, és tőle rabló módjára elvette javait. Kanizsai Miklós özvegye a gyilkosság miatt ítéletet kért. Ezzel összefügghet, hogy Kanizsai Miklós özvegye Bennek-i népeivel és jobbágyaival erőszakkal elvezette Twli János fia, Bálint két jobbágyát. 1409.08.04-én a zalai konvent előtt Kanizsai Miklós özvegyének 25-öd magával tisztítóesküt kellett letennie, hogy Benneki népeivel Twli Bálint Thwl-ban lakó két jobbágyát nem vezette el. Kanizsai Miklós özvegye Szent György 20. napján, május 13-án ötvened magával arra tette le az esküt, hogy Twli elkövette a gyilkosságot és rablást. Twli Bálintot a Zalai konvent elmarasztalta, és birtokaitól megfosztotta. 1445. február 6-án zálogjog címén Bennek birtokosa Bakonoki Thwrek László és családja lett, majd 1446.11.11-én a Kapornaki konvent előtt megjelent Kanizsai Tárnok mester, János fia, Imre, másrészt Bakonoki Twruk László, Kanizsa vár várnagya. Kanizsai Imre a hűséges szolgálatok jutalmazásául, és a 2000 arany forintért, amelyeket a vár védelmére és az őrség fizetésére fordított a sajátjából, Twruk Lászlónak és családjának adományozta örök tulajdonul. Pathi Török László halála után özvegye, Lucia és családja a köztük megosztott Bennek birtokot 1474.10.30-án a fehérvári keresztes konvent előtt 1200 magyar aranyforintért zálogba adták a fehérvári káptalannak. 1486-ban Pathi Török László Bennek és birtokai felét testvérének, Bornemisza János királyi kincstárnoknak adományozta, aki részére a királytól kijárta hűtlensége bocsánatát, és így megmentette feje elvesztésétől. Fentieket Mátyás Király 1487.01.05-én átírta és megerősítette. 1487 végén Tholnai Bornemisza János mester, visszaadományozta Török Lászlónak. A XV. század végén Orbán egri püspök Bornemyza Jánosnak Bennek birtokát és Penthekheli birtokrészét elfoglalta, és Bornemyza Jánost fővesztéssel, akasztással fenyegette. János félelmében, hogy fejét mentse, az országból a rómaiak királyához, Miksa császárhoz menekült. Baynai Both András rövid időre kiragadta ezeket a birtokokat a püspök kezéből, majd Orbán püspök halála után Bátori István országbíró tette rájuk a kezét, és Bornemyza Jánosnak hazatérése után azokat visszaadta. A XVI. században több fegyveres támadás érte Benneket a törökök részéről. Ekkor elpusztult a temploma is. A legenda szerint 1590 körül, egy török portya alkalmával a falu lakosságának nagy része a templomba menekülve keresett menedéket, de a törökök rájuk gyújtották a tetőt. Mindenki bennégett, és a kint maradtakat kardélre hányták. Néhány szerencsésnek sikerült elmenekülnie, de ők többé nem tértek vissza, és Béndek újra elnéptelenedett. A falu a XVIII. század elején cselédeknek adott otthont. A XIX. század közepén nagyobb mérvű, szervezett betelepítés során németeket és magyarokat költöztettek ide, és felépült az új templom is. A faluban és környékén először 1949-ben, majd 1956-57. években folytak régészeti feltárások. Az újkori települést 1983-ban hagyta el utolsó lakója, és a környék pusztulni kezdett. Az erdő visszavette a falut területét, és az épületek romlásnak indultak. Ezután a házakat lebontották, és anyagukat elhordták. Pár évvel ezelőtt a lelkes Lengyeltóti kántor, Molnár Zoltán helyi civilekkel elhatározta, hogy a szűkös anyagi lehetőségeiket kihasználva megmenti a falu megmaradt két templomát a végső pusztulástól.

Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink - Varjaskér falu

Varjaskér nevét nem találjuk mai térképeken. 1929 óta Tótszentpállal együtt alkotják a Somogyszentpál nevű falut. A település Belső-Somogyban, a Dél- Balatoni Berek azaz a Nagyberek dél-nyugati szélén található, a Balaton ősi medre mellett. Varjaskér feltehetően honfoglalás kori falu, neve pedig a Kér törzsnévre utalhat. A honfoglalás után katonai szolgálófalu lehetett, amely valószínűleg még a Koppány elleni harcok jegyében, és a Somogyvári központ kiszolgálására létesült. István király a Balaton déli hadiútja, a Somogyvári út védelmére helyezte ide a Kér törzs tagjait. Első hiteles említése Ker írásmóddal 1226-ból maradt ránk, majd okiratainkban 1292-ben már Keer alakban fordul elő. A somogyi Szent Egyed-monostor konventje bizonyítja, hogy János comes fia, Trepk comes a maga és testvére, János comes nevében Okch birtokon levő örökölt földjüket haszonvételeiket és tartozékaikkal együtt elcserélte Okch-i András fiai, Jakab és László Keer nevű örökölt birtokukkal, és annak minden haszonvételével és tartozékával. A felek vállalták, hogy az esetleges zaklatókkal szemben megvédik egymást. Méltóságok Jakab apát, András dékán, másik Jakab custos és Pál kántor. Az 1303.09.11-én kelt oklevél szerint a somogyvári Szt. Egyed-monostor konventje előtt Dénes fia Ipolitus Keer, Athaad, Echeyn és Boronka nevű szerzett birtokait örökös nélküli halála esetén nőtestvérére és sógorára, a Zala vármegyei Allar-i Mikó mesterre és annak feleségére hagyja, és sógora örökös nélküli halála esetén szabad rendelkezési jogot biztosítva számára, azzal a feltétellel, hogy sógora a birtokok jövedelméből Ipolitus testvérének, János mesternek 2 leányát kielégíteni tartozzék. Később is Keer formában ismert 1321-ben, és 1324.04.12-én, amikor I. Károly király átírta és megerősítette az 1292-ben kelt csere ügyletet. Keér formában említi az 1332-1337 években a pápai tizedjegyzék. Ezekben az években papja Gergely és 1333-ban harminc, 1334-ben negyven, 1335-ben harminc kisdénárt fizet egyházi adóként. Templomának Védőszentjét nem ismerjük. Temploma a 13. század végén, Keer falu központjában téglából épült, romanikus stílusban. 1347.11.28-án kelt oklevél szerint a somogyi konvent előtt Paska fia, László mester a királyi udvar lovagja maga és testvére, Jakab mester nevében, valamint Woyda-i László fia, Péter felesége, Margit és Wrs-i Tamás fiának, Balázsnak felesége, Klára, aki mindkét asszony Keer-i Miklós lánya nevében bevallást tettek arról az egyezségről, amely Keer-i Miklós fiának, János deáknak örökös nélkül történt elhunyta után Keer és Zeuleus birtokokon levő birtokrészei miatt köztük keletkezett. Az örökös nélküli meghalt Keer-i László birtokrészét a király Paska fiainak adományozta, az elhunyt nőtestvérei viszont leánynegyedükre meg anyjuk hitbérére és jegyajándékára tartottak igényt. A megegyezés szerint László és Jakab mesterek 26 márkát fizettek, és egy lovat adtak az asszonyoknak. Paska fiainak átadtak minden jogot, amely János deák birtokrészeiből az asszonyokat illette, és vállalták, hogyha az asszonyoknál a birtokrészekre vonatkozó írásbeli bizonyítékok volnának, azokat átadják, de ha ez nem történnék meg, ezek érvénytelenekké válnak. 1356-ban a Guth-Keled-nembeli Felső-Lendvai Miklós fia, Rupolyi János, a Szent-Pál melletti Németi faluért nyerte cserébe. 1535-től Kér földesura enyingi Török Bálint és családja. Valószínűleg ők építették azt a várat, amely a nagybereki Fehérvízi-láp területén épült, valószínűleg a 16. században. Földbe temetett alapfalai, tégla és kőmaradványai ma is láthatóak a várárokkal. Jelenleg víz veszi körül. 1536-ban templomát még álló templomként írták le. 1599-től Török István a birtokosa. 1660-1720 között Sankó Miklós és családjáé. 1726-tól gróf Harrach a birtokosa. 1736-ban már rom. A török dúlás alatt elpusztult, lakói eltűntek. A területre a török dúlás után Tótok települtek, és Varjaskér néven a régi településtől észak-nyugatabbra új falut építettek. A templomromot, tornyával együtt vélhetőleg az újra települő, majd az új falut építő lakosság hordta el tégláról-téglára. A somogyszentpáli takaros műemléki parasztházak is erről tanúskodnak. 1743-ban a Cannonica Visitatio azt írja róla, hogy a falun kívül egy nagy rom áll, toronnyal. Feltehetően, egy 1864-es jegyzői jelentés alapján a török korban vált elhagyatottá ez a templom is. A jegyző ezt írja: " monda szerint eztet a törökök lövöldözték, szinte a berkiben volt a várral együtt." Az 1960-as években amatőr kincskeresők végeztek "ásatásokat", elvileg ekkor tűntek fel, majd tűntek el mozaiktöredékek, és egy bronz Corpus. Templomának jelenleg az oromzati fala áll, benne gerendatartó lyukak láthatók.

Csodás parasztházak, melyek minden porcikájukban őrzik a hagyományt

Présházakat, régi házakat újítanak fel a Balaton-felvidéken, a Káli medencében vagy építenek ilyen stílusban új házakat.

Sárvár

 Sárvár város Nyugat-Magyarországon, Vas megyében, a Sárvári járás székhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 7. legnépszerűbb települése.

Neve a Gyöngyös-patak mellékén, mocsaras helyen épített erősségre utal; ez eredetileg földvár volt.

 Kr. u. 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassiana néven alapítottak települést mai Sárvártól északra, a Gyöngyös torkolatának közelében, ahol a borostyánút átkelt a Rábán. Korábban az átkelőhelyen kelta település állt; az ő erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál volt. Az út védelmére épített római erőd maradványait a Gyöngyös-patak keleti oldalán, az Óvár nevű helyen találták meg.

A Karoling-kori lakosság 9. századi temetőjét a Végmalomnál tárták fel.

A honfoglalás után a magyarok a német támadások ellen a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál építettek földvárat, amit először 1192-ben említenek. A vár az 1280-as évekig királyi tulajdon volt, majd a feudális anarchia idején a Kőszegi család birtokába került.

1327-ben Köcski Sándor foglalta vissza Károly Róbertnek a Németújváriaktól, és a király 1328-ban kiváltságokat adományozott a mai belváros területén állt Sársziget lakóinak.

1390-ben Zsigmond király a Kanizsai családnak adományozta, majd miután azok hűtlenné váltak, 1403-ban megostromolta, és visszafoglalta tőlük. 1405-ben a lázadó Ludányiak fosztották ki a várost. 1409-ben Ozorai Pipó lett Sárvár birtokosa, majd 1424-ben a Kanizsaiak visszaszerezték úgy, hogy elcserélték Simontornyára. 1444-ben a vár a Rozgonyiaké lett, és a Kanizsaiak 1454-ben eredménytelen ostrom után csak árulással tudták visszafoglalni. 1532-ben a török sikertelenül ostromolta; eközben száz sárvári esett el a mezőváros és a vár védelmében. Kanizsai Orsolya 1534-ben (vagy 1535-ben) feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, és a hozomány részeként Sárvár is a Nádasdy család tulajdona lett.

A művelt humanista Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban:

• 1534-ben iskolát alapított,
• 1537-ben pedig nyomdát.

A nyomda élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost nevezte ki, ő pedig lefordította és 1541-ben itt nyomtatta ki az Újtestamentum fordítását: ez lett az országban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv.

1556-ban itt halt meg, s a vár földjében nyugszik Tinódi Lantos Sebestyén.

A vár ura volt Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” – az ő özvegye volt Báthori Erzsébet, akit csejtei rémtettekkel rágalmaztak meg.

1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették, és a vár a Draskovichoké lett, akik alatt hanyatlásnak indult, ahogy hadi jelentőségét apránként elvesztette. 1704-ben meghódolt a kurucoknak, 1809. június 2-án pedig, a napóleoni háborúk folyamán a város francia kézre került, az idegen csapatok novemberig maradtak itt.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Elegyes Mezőváros Vas Várm. földes Ura Szily, Brentánó, és a’ Génuai Köz. Társaság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Gyöngyös vizénél, Szombathelyhez 4 mértföldnyire. Hajdan Nádasdy Grófoknak lakó helyek vala Vára, ’s könyvnyomtató ház is vala itten; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, néha a’ vízáradás ártalmas vidékjének."  
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

Az új fellendülés akkor kezdődött, amikor 1803-ban az Este-Modenai család vette meg az uradalmat. A várat igényeiknek megfelelően átépítették. A várost 1871-ben fosztották meg város címétől; ugyanebben az évben érte el a vasút. Elektromos energiát 1897-től kapott az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését:

• 1895-ben cukorgyárat,
• 1904-ben műselyemgyárat építettek;

fellendült a kisipar és a kiskereskedelem, nőtt a lakosság.

A 20. század elején az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították azokat az oktatási intézményeket, amelyekből a mai iskolarendszer kifejlődött. 1909-ben avatták fel a kórházat. Az első világháború után a település fejlődése megállt, majd a műselyemgyár bezárása után sok lakos kivándorolt Franciaországba, illetve Belgiumba.

A második világháború után új üzem kezdett itt működni, a Baromfifeldolgozó Vállalat, majd 1957 után újabb üzemeket telepítettek Sárvárra. A kőolajkutatók 1961-ben olaj helyett gyógyvizet találtak; ezután a fejlesztésben egyre nagyobb szerepet kapott a gyógy-idegenforgalom. 1968 óta Sárvár ismét város. 1978-ban költözött a Nádasdy-várba Sárvár művelődési központja.

A cukorgyárban 1998-ban állították le a termelést. A városban 1995-től kezdve ipari parkot építenek ki.

Látnivalók

• A Nádasdy-vár elődje 13. századi. Több átépítés után a 17. században a Nádasdyak építették ki reneszánsz várkastéllyá. Legnagyobb látványossága a díszterem, aminek freskóit 1653-ban és 1769-ben festették.
• Szent László királynak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű; 1645-ben a Nádasdyak építtették át. A Rákóczi-szabadságharcban a templom elpusztult, és 1732-ben barokk stílusban építették újjá. 1830-ban klasszicizálták, utoljára 1926-ban építették át. Előtte áll az 1701-ben készült Krisztus-oszlop.
• A Szent László-templom közelében áll a város első, 1535-ben alapított iskolája. Az emeletet 1830-ban húzták rá. Itt tanított Gárdonyi Géza is.
• Az egykori Sár község római katolikus templomát Szent Miklósnak szentelték. A templomot 1454-ben említik először. 1830-ban és 1868-ban átalakították, 20. századi átépítéskor neogótikus külsőt kapott. A templom mellé temették Tinódi Lantos Sebestyént, 1556-ban.
• A hegyközség kálváriatemplomát 1758-ban építették; 1800-ban kapta mai formáját a két toronnyal.
• Evangélikus templomát 1836-ban építették klasszicista stílusban.
• Református templomát 1998-ban szentelték fel.
• Gyógy- és Wellnessfürdő: a termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaságnívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága a fürdőt a legmagasabb, négycsillagos kategóriába sorolta.
• Hatvany-Deutsch-kastély (más néven Cukorgyári-kastély) az egykori cukorgyár mellett egy ősparkban áll. Az épületet báró Hatvany Béla építtette 1898–99-ben. Tervezője Schannen Ernő budapesti műépítész volt. Jelenleg üres, eladás alatt áll, nem látogatható.
• A csaknem tíz hektár területű arborétumot 1802-ben alapították. Nemesítő telepén 520 négyzetméteres növényház és mintegy ezer négyzetméteres tenyészkert segíti az erdészeti növénynemesítést.
• Az Xbox konzol nyitányára elkészült egységeket a főként a Flextronics sárvári üzemében gyártották.
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Események, rendezvények

• Hagyományosan október utolsó szombatján rendezik meg a Simon-Júdás vásárt. Az eseményre piactérré alakul a város főutcája a csatlakozó utcákkal.
• Diákírók és Diákköltők Találkozója
• Nemzetközi Folklórnapok
• Nádasdy Történelmi Fesztivál

Híres emberek

• Itt építette ki főúri és kultúraszervező központját az 1530-as években Nádasdy Tamás.
• Itt tevékenykedett 1534-től 1543-ig Sylvester János nyelvtaníró és bibliafordító.
• Itt tevékenykedett 1541 és 1543 között Abádi Benedek nyomdász, a magyarországi első magyar nyelvű könyv kinyomtatója.
• Itt tevékenykedett az 1550-es években Szegedi Körös Gáspár (Caspar Fraxinus Zegedinus) orvosdoktor.
• Itt halt meg 1556-ban Tinódi Lantos Sebestyén, a magyar epikus költészet jelentős alakja
• Itt született 1564-ben Beythe András botanikus.
• Itt született 1612-ben Vitnyédy István Zrínyi Miklós a költő és hadvezér közeli barátja és ügyvédje.
• Itt született 1870-ben Vass József kalocsai nagyprépost, kereszténypárti politikus, a Bethlen-kormány népjóléti és munkaügyi minisztere
• Itt tanított 1883/84-ben Gárdonyi Géza.
• Itt született 1885-ben Rudas László marxista-leninista filozófus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
• Itt született 1892-ben (†1957) Komondy Zoltán gépészmérnök, műegyetemi tanár.
• Itt született 1910-ben (†1983) Burka Sándor klarinét és tárogatószólista.
• Itt született 1916-ban (†2004) Majláth Mária színésznő
• Itt született 1918-ban Urbán Ernő Kossuth-díjas író.
• Itt született 1918-ban Zimonyi Róbert (1918-2004) magyar olimpiai bronzérmes és amerikai aranyérmes evezős kormányos.
• Itt halt meg 1921-ben III. Lajos bajor király, országának utolsó uralkodója.
• Itt született 1923-ban Fülöp Kálmán dalszövegíró, költő, színész.
• Itt élt ifjúkorában (1930-tól 1932-ig) Kónya Lajos Kossuth-díjas költő
• Itt született és alkotott Németh Mihály (1926-2018) szobrászművész.
• Itt töltötte gyermekéveit Kabos László komikus, színművész.
• Itt született 1931-ben (†1966) Horváth István Károly klasszika-filológus, egyetemi oktató, műfordító.
• Itt született 1937-ben Fendrik István sugárbiológus.
• Itt született 1948-ban Hegedűs Csaba olimpiai aranyérmes kötött fogású birkózó.
• Itt született 1953-ban Horváth Károly színész, bábszínész, díszlettervező
• Itt született 1954-ben Lakner Tamás hegedűművész, zenetanár.
• Itt született 1966-ban Stekovics Gáspár képzőművész, fotográfus.
• Itt született 1968-ban Illés Béla labdarúgó.
• Itt született 1969-ben Fodor László Kossuth-díjas dzsesszzenész, zenepedagógus.
• Itt született 1977-ben Rezes Judit Jászai Mari-díjas színésznő, a Budapesti Katona József Színház tagja.
• Itt született Horváth József (1952-1998), aki Dániel Attila néven publikált, posztumusz kötetének címe: Idegmuzsika, megjelent 1999-ben. Zsédenyben nevelkedett, már kisiskolás korában tanárai elismerően beszéltek tehetségéről. Politikai nézetei miatt a kádári rendszerben elítélték és 12 hónapot töltött a fiatalkorúak börtönében. Az 1968-as lázadó fiatalok között szerepelt a versei miatt.
• Itt született 1984-ben Savanyu Gergely színművész, a Soproni Petőfi Színház, korábban a Szegedi Nemzeti Színháztagja.
• Itt született 1984-ben Stieber Zoltán labdarúgó.

Magyarország 5 csodás vízesése

Ha vízpartra vágytok, de valami különlegességet szeretnétek, akkor nézzétek meg hazánk legszebb vízeséseit.

A jó időben egyre többen indultok el kirándulni. Ha vízpartra vágytok, de nem a megszokott módon, akkor irány a hegyek, a patakok és azok legszebb látványosságai a vízesések. Mert igenis vannak nekünk is csodás vízeséseink, melyek az év minden időszakában lenyűgözőek. Íme egy válogatás a leghíresebbek közül.

Fátyol-vízesés

Heves megyében, Szilvásváradtól nem messze a Szalajka-völgyben található Magyarország egyik leghíresebb természeti csodája, a Fátyol-vízesés. Az itt csobogó Szalajka-patak vízéből a kalcium-karbonát kicsapódik és különös képződményeket, teraszokat hoz létre. A vízesés ezen a 17 méter hosszú mésztufagáton zúdul le 18 teraszon át. A patak vízét az innen mintegy 500 méterre felbukkanó, a Bükk egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása, a Szalajka-forrás táplálja.

A nevét egyesek szerint a vízpermetről kapta, mely fehér fátyolra emlékeztet, de van aki szerint inkább a csipkéhez hasonlító mésztufa volt az ihlető.

Időnként, ha kevés a csapadék, a víz elapad, és a vízesés kiszárad. Legutóbb 2012-ben volt ilyen, majd a csapadékos télnek köszönhetően visszatért a víz a következő évben.

Ha itt jársz, feltétlenül látogasd meg a közelben lévő kristálytiszta vízű pisztrángos tavakat is, ahol szivárványos és sebes pisztrángokat láthatsz.

Fotók: Scheffer János

Ilona-völgyi vízesés

Magyarország legnagyobb természet alkotta szintkülönbségű vízesése a Mátrában, Parádfürdő közelében található Ilona-völgyi vízesés. Az Ilona-patak vize 10 méteres magasságból zúdul alá egy V alakú sziklahasadékon. Nyáron is nagyon látványos, de igazán eső után érdemes megnézni, mert akkor a sok csapadéktól megduzzadó patak még szebb látvány. Télen a nagy hidegben befagy és jégcsapok tucatjai lógnak lefelé.

A helyet a zöld kör turistajelzésen haladva találjátok meg. Ha szeretnétek a környéket is megismerni, akkor kövessétek az itt kialakított 6,5 km hosszú tanösvényt.

Fotó: Lami Balázs

Ördögmalom-vízesés

Visegrád központjától 2,5 km-re a Malomkerti-völgyben látható a 25 méter hosszú Ördögmalom-vízesés. Az Apátkúti-völgyben sebesen futó patak már vályút vágott ki, és a lezúduló víz mély medencét mosott ki magának. A hely autóval, vagy a piros turistajelzésen közelíthető meg.

Dömör-kapu

A Visegrádi-hegységben található Dömör-kapu kedvelt kirándulóhely a túrázók és kerékpárosok körében is. A vízesés Szentendrétől észak-nyugatra található. A Bucsina-patak vize 7 méteres magasságból zúdul le, majd tovább rohanva a Sikárosi-völgyben a Bükkös-patak alkot szép vízesést egy híd alatt.

A "dömör" elnevezés oszmán török eredetű, megerősített szorost, vaskaput jelent. Régen a Dömör-kapu kőbánya volt, a követ drótkötélpályán szállították el a Szentendréig. Itt található a Dömör-kapui-barlang is.

Fotók: Major Frigyes

Lillafüredi vízesés

Magyarország legnagyobb függőlegesen lezúduló vízesését mesterségesen alakították ki. Lillafüreden a Palotaszálló építésekor készült a 20 méter magas zuhatag, melyen a Szinva patak vize zúdul le. A szálló építésekor egy függőkertet alakítottak ki, emiatt a támfalat meg kellett erősíteni, és az így keletkezett falon át jut le a patak a Hámori-tóba. Érdekessége, hogy a zuhatag mögött egy sétány is vezet, melyen nyugodtan elsétálhattok és gyönyörködhettek a látványban. Az Anna-mésztufabarlang felől közelítve egyből a vízeséshez juthattok. A zuhatag télen is csodálatos, ha elég kemény az idő, akkor a víz látványos jégzuhataggá válik.

1930-ban

Palotaszálló

Ha te is szívesen ellátogatnál ezekre a helyekre, nyomj egy lájkot!

Héreg, Hungary (Komárom-Esztergom) /* Folytatás a posztban

Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő 1015 lakosú település.

Esztergomtól 29 km, Tatától 22 km, Tatabányától 20 km, s a szomszédos Tarjántól és Tardostól 6–6 km (utóbbitól közúton 13 km) távolságra található.

Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az „újhegyi” szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Nero római császár idejéből való) pénzérméket. A tatárjárás előtt valószínűleg az ún. faluhelyi dűlőn állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra. A község határában a hagyományok szerint a domonkos-rendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.

A település első okleveles említése 1326-ból való „Hereg” alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai.

A 15. század második felét idézi az a legenda, mely a településen található Királykúthoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál környéken való vadászatai alkalmával.

A török időkben „Zereg” néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Komárom vármegyei) Ímelyről, a reformátusok pedig Ágóról (Bars vármegyéből) származtak ide.

A településen egy, a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére álltak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.

Héreg határában található egy elpusztult falu, Fyast nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említettek.

• Itt halt meg 1945. március 24-én Magyary Zoltán, a közigazgatás-tudomány nemzetközi hírű művelője.
• Itt él a televízióban Móka Mikiként ismertté vált Levente Péter feleségével, Döbrentey Ildikó írónővel.

Nevezetességei

• Falumúzeum
• Katolikus templom: késő barokk, 1794; bővítve: 1825.
• Király-kút: a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi.