KadarkútvárosSomogy megyében, a Kaposvári járásban. A kistérségek 2014-es megszüntetése előtt a Kadarkúti kistérség székhelye volt.
Kaposvártól 25 kilométerre helyezkedik el, Belső-Somogy és a Zselic határán. Kaposvár és Nagyatád, a 61-es és 68-as főutak felől a Kaposfő-Lábod közti 6616-os úton, Szigetvár felől a 6-os főúttól idáig húzódó 6607-es úton, Nagybajom felől pedig a 6618-as úton.
A település alaprajza a 19. századi rendezésnek köszönhetően szabályos: egymásra merőleges utcákból áll.
A községhez a következő puszták tartoztak, illetve tartoznak: Hódos-puszta, Körmendpuszta és Somogyszentimrepuszta.
Története
Időszámításunk előtt
A miocén és pliocén időszakban a területet a Pannon-tenger borította, melynek visszahúzódását követően a terület jellemzően mocsaras volt. A történelem korai időszakában az emberi jelenlét nem volt számottevő, azonban a település környékén az előkerült leletek szerint már i. e. 8000 - 10 000 évvel ezelőtt is éltek.
A középkorban
Kadarkút első, és az utókorra fennmaradt írásos említése az 1332-1335 években készült pápai tizedjegyzékében található: a tizedszedés második évében (1333) Kadacuta, majd Kadarcuta formában, a tizedszedés harmadik évében (1334) Kadarkuta, míg negyedik évében (1335) Chadarcuthay formában írták a helység nevét. A település első okleveles említése Tamás országbíró által, alsólendvai Miklós bán és Szentkirályi Jakab fia János közötti perben 1353-ban kiadott oklevelében található Kadarkuth formában. Az akkori és későbbi dokumentumok több különböző alakban is említik a települést, úgymint: Chadarcuthay, Kadarcuch, Kadarkutha, Kethkadarkutha, Kadarkuth.
A középkorban a város mai területén hét falu létezett: Kadarkút, Kiskadarkút, Szentkirály, Körmend, Kenéz, Szentimre és Hódos. Az Árpád-házi és az utánuk következő, török megszállás előtti királyok uralkodása alatt többen is pereskedtek a település birtoklásáért, de az itt lakók békés életet éltek.
A török idők
Kadarkút és környéke 1554-től tartozott a török területek közé, amikor lakói már a törököknek is adóztak. A mohácsi szandzsák 1554-ben készült fejadólistája szerint a garasgáli keza helységei közül Kadarkúton 7 ház, Szentkirályon 2 ház, Szent Imrén 1 ház fizetett adót. Körmendpuszta az 1554. évi török kincstári adólajstrom szerint 2 házból állott. Az 1554-es fejadó defter Kadarkúton hét családfőt írt össze, akik: Kutera Ferenc, Cse Antal, Fodor Gergel, Nagy Ferenc, Hirvát Kelemen, Veres Benedik, Varga Tamás.
A pécsi vilájethez tartozó mohácsi szandzsák 1565–1566 évi fejadó deftere szerint a törököknek a garasgáli náhié községei közül Kadarkút 3 ház, a kaposvári náhiéból Szent Imrén 4 ház adózott. A szigetvári vilajet 1571. évi fejadó deftere szerint a garasgáli náhiéból Kadarkúton 22, Szentkirályon 3, a pécsi szandzsák kaposvári náhiéjához tartozó Körmenden 5, Szent Imrén 4 ház fizetett adót. Az 1571-es fejadó defter Kadarkúton 19 családfőt írt össze: Cse Antal, Verös Benedik, Varga Tamás, Szabó János, Kosi Vince, Veres Márton, Szőke György, Gyalus János, Gyalus Imre, Gyalus Balázs, Kis Boldizsár, Bire Antal, Fejes Miklós, Házadi Mihály, Kovács Benedik, Baka István, Varga Imre, Fejes Sebestyén.
1582-ben 3 portáját írták össze a török adószedők.
A szigetvári liva rúznámcséja szerint 1586–1587-ben a kanizsai náhié szigetvári szandzsákában Kodorkud birtokait Dervisről Juszuf bin musztafára írták.
Utolsó török földesura Kücsök Zachim volt.
A török alóli felszabadulástól és a dualizmus koráig
A török nagy károkat okozott a településen. A 19. század idején a Somssich, a Mérey, a Márffy, a Vasdényei és a Dersffi családoknak voltak itt birtokai.
A dualizmus korától napjainkig
1936-1949 között közigazgatásilag Kadarkúthoz tartozott Kőkút település is.
A városi rangot 2005-ben kapta meg.
Nevezetességei
Somogyszentimrei földvár (Nováki Gyula szerint bronzkori)
Római katolikus templom (klasszicista, épült 1832-1840 között, tervezője és építője: Johann Felder)
Református templom (neogótikus, épült 1905–1906 között, tervezője és építője: Károlyi Emil és Schlauch Imre)
Vótapuszta kastélyépület (1910-1911 között épült, építtetője Somssich Géza)
Hősök tere – Hősi emlékmű (állították: 1924)
Szabadkai Tibor magánarborétuma
Híres emberek
Itt született Bokor József (1843–1917), A Pallas nagy lexikonának szerkesztője
Itt született Turányi Gábor (1948), Ybl Miklós-díjas építész
Csokonai Vitéz Mihály sokszor megfordult a környéken.
Itt élt 1865-1886 között Halka Sámuel (Kocs, 1817–Kadarkút, 1886. május 24.) református lelkész, teológiai író.
Itt született Jálics Ernő (1895–1964) szobrászművész, a Balatoni Művésztelep egyik alapító tagja, a kaposvári Csiky Gergely Színház parkjában álló 44-es gyalogezred-emlékmű alkotója
Bárdudvarnok egy községSomogy megyében, a Kaposvári járásban.
Bárdudvarnok Kaposvártól alig tíz kilométerre délnyugati irányban a belső-somogyi dombok egyik legszebb részén, a Zselici Tájvédelmi Körzetben, illetve annak határán terül el. A település és környéke Somogy egyik legnagyobb közigazgatási területe, hiszen több négyzetkilométeren szétszóródó tizenhat településrész tartozik ide, mely országosan is egyedülálló.
A település közigazgatási területén, nagyjából északkelet-délnyugati irányban a Kaposfő-Kadarkút-Lábod közti 6616-os út halad végig, ez észak felől haladva érinti Mihálypuszta településrészt, a település központját és az azzal szinte összeépült Bárdibükk községrészt, majd tovább dél felé Olajhegy, Szendpuszta és Nagypuszta településrészeket. Kaposszentbenedek településrészre a központban délkeletnek kiágazó 66 152-es út, Lipótfa és Bánya településrészekre a 66 168-as út vezet. A község központja felől még Szenna irányában is vezet egy számozatlan, de szilárd burkolatú önkormányzati út.
Története
Bárdudvarnok Bárd, Lipótfa, Bánya és Szerászló egyesüléséből keletkezett 1851-ben. A Bárdudvarnok elnevezést 1908-tól használják.
Bárd Árpád-kori település. Neve először 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtokaként szerepelt az emlékiratokban. 1268-ban a királyi udvarnokoknak volt itt földterületük. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt már ekkortájt. A 15. században a Mérey, 1447-ben a Szákosfalvi család tart hozzá jogot, majd 1448-ban az Osztopáni Perneszi családot iktatták itt be. 1496-ban is a Perneszieké, ekkor Kwsthosbardya alakban fordult elő. 1526-ban II. Lajos király egy részét Perneszi Ferencnek és testvéreinek: Péternek és Balázsnak adta. 1536-ban a székesfehérvári őrkanonok, 1550-ben Dersffy Farkas birtokolta.
Saját körpecsétet az 1910-es évektől használtak az elöljárók.
Szerászló
Szerászlót első alkalommal 1411-ben említették iratok, ekkor az Illyemindszenti család tulajdona volt, majd 1421-ben a Tamási Vajdafiak nyerték adományul. Az 1554 évi török kincstári adólajstrom szerint 2, az 1571 évi szerint 9 házból állt. Később önállósult, s községbíró dolgozott itt.
Szentbenedek
Szentbenedeket (ma Kaposszentbenedek) 1421-ben adományozta Zsigmond király a Gereczi családnak, 1492-ben az őseik által alapított bencés prépostság kegyúri jogát is megkapták. A községhez tartozik Kaposdada is: a jeruzsálemi Szent János lovagrend itteni rendházáról 1244-ből vannak oklevelek.
A 19. század közepétől Goszthony Mihály és családja volt a legnagyobb birtokos, bárdibükki uradalmi központtal. Az államosítás után birtokaikból alakult a Bárdibükki Állami Gazdaság, ami az 1993 évi felszámolásig működött. Jelenleg egy osztrák Kft. a tulajdonosa a maradék területnek, amit már nem művel, hanem bérbe ad.
Nevezetességei
A kaposdadai településrészen található a Jeruzsálemi Szent János lovagrend emlékére állított máltai kereszt, valamint a Kaposszentbenedekhez tartozó Baráthegy lábánál Szent Benedek tölgyfaszobra, amit a millenniumi év emlékére a bárdudvarnoki önkormányzat állított.
Kaposszentbenedeken találjuk a falu egyetlen műemlék épületét, a református templomot, a helyi védettségű katolikus templomot és a Szent Benedek-rendi monostort, melyet 1994-ben szenteltek fel. A Baráthegyen azonban állt egy régi, premontrei monostor is: az 1252-ben alapított prépostsághoz tartozó építmény romjait a 21. században tárták fel részletesen.
A Szenna felé vezető átkötő út mellett terül el a Petörke-völgy, ahol tavat és üdülőövezetet alakítottak ki.
Kadarkút felé van Bárdibükk, ahol idegenforgalmi látványosság a Goszthony-kastély és impozáns parkja. Vele szemben a Goszthony-kúria, a Nemzetközi Üveg Alkotótelep, ahol 1991 óta Nemzetközi Üveg Szimpozionokat rendeznek az augusztus 20-i héten. Itt látható Goszthony Mária festő- és keramikusművész (1893-1989) emlékkiállítása és az üvegszimpozionok kiállítása. 2008 óta az alkotótelep kapuin kilépve, a szimpozion programjait kibővítve kerül megrendezésre a Bárdudvarnoki Kulturális Hét a falu több településrészén. A kúria utcai homlokzatán 2005-ben lett felavatva Goszthony Mária stílusában és az általa alkalmazott majolika technikával készült „Goszthony Kúria” kerámia falkép. Beiczer Judit kerámikusművész alkotása a községben az egyetlen Képző- és Iparművészeti Lektorátus által zsűrizett köztéri műalkotás. A felállítás fő célja volt, hogy a kúriát az államra illetve a megyei önkormányzatra hagyó Goszthony Mária kívánsága szerint „a bárdibükki kerámiaművészet hagyományai tovább ápoltassanak” Goszthony Mária hamvai az általa 1923-24-ben építtetett bárdibükki kápolnában nyugszanak, ahol augusztus első vasárnapján tartják a Porcinkulai Búcsút.
A terület vonzerejét növeli az egykori Kaposvár–Barcs-vasútvonal nyomvonalán kialakított jelenlegi kerékpárút mellett a, Csákberekben kialakított íjászpálya és a kaposdadai dombokon elterülő arborétum, különleges fenyőfajtákkal és délszaki növényritkaságokkal.
A bárdi településrészről az egykori vasútvonal mentén, a mai kerékpárúton, illetve a főúttal párhuzamos belső úton Kadarkút irányában továbbhaladva hamarosan elhaladunk Olajhegy közelében, majd elérjük Zsippót (ahol egy madárpark tekinthető meg), ezután Lipótfát és Bányát, ahol egy üdülőfalu épült.
Bárdudvarnok térségének domborzatára a szelíd dombok és lankás völgyek váltakozása jellemző. Erdőségben gazdag a terület. A gyönyörű táj, a természetes és mesterséges tavak, tiszta vizű patakok ideális környezeti adottságokkal bírnak a felüdülésre vágyóknak. A turisták Olajhegy településrészen vendégfogadásra alkalmas apartmanokat találhatnak.
Kakasd (németül Kockrsch) községTolna megyében, a Bonyhádi járásban .Kakasd közelében már a kőkorszakban település volt, a 12. század derekán határában templom állt.A községnév, először egyZsigmond királykorából való,1436-ban kiadott oklevélben szerepel. A település a nevét valószínűleg valamelyKokasnevű köznemesi családról kapta.1572-ben a község lakossága 60–90 fő között lehetett. Fő termelési ágait a búza és a bor képezték, de nagy jelentősége volt az állattenyésztésnek is. Konyhakerti és iparnövényeket is termeltek. A török pusztítás idején Kakasd elnéptelenedett.
Az 1713. évi összeírásokban már újra szerepel a neve, lakói akkoriban magyarok voltak. 1720-ban viszont az öt magyar mellett már kilenc német család is élt itt, összesen 81 fővel. Az 1718 és 1726 között történt betelepítések során pedig több mint 100 német családdal bővült Kakasd lakossága. Első iskolája 1720-ban, a belaci iskola 1724-ben épült. A mai templom 1810-ben épült, amelyet 1876-ban és az 1900-as években bővítettek. Bezerédj Amália 1828-ban alapította a belaci óvodát. A jobbágyság felszabadítási mozgalmának úttörője, Bezerédj István jóvoltából Kakasd lakossága volt az első egész Magyarországon, amely az 1840-es országgyűlés által megengedett örökváltság jogán, magát földesuraitól megváltotta. Ez idő tájt 986 lakója volt.
1935-ben Belac és Kakasd települések egyesülésével jött létre a mai Kakasd község. A második világháború után a német ajkú lakosság jelentős részét kitelepítésre ítélték. 1945 áprilisában jelentek meg a bukovinai székelyek első menekültjei. Az 1764-es madéfalvi vérengzés óta bujdokoló székely családok itt leltek új otthonra. A telepesek közé 1947 őszén és 1948 tavaszán a lakosságcsere folytán gyökértelenné vált felvidéki magyarokat is költöztettek. A régi művelődési ház lebontása után, 1987-ben indult meg a híres építész, Makovecz Imre által tervezett Faluház építése, a helyi lakosság példamutató összefogásával, társadalmi munkájával. Ünnepélyes átadására 1994-ben került sor, azóta számos rendezvény méltó helyszíne (bálok, lakodalmak, művészeti kiállítások, konferenciák, kulturális műsorok). A faluházzal megálmodott gondolat az itt élő lakosság együttélésének, összefonódásának állít emléket, amelyet még az első és második világháború hőseinek és áldozatainak állított emlékmű, valamint a Zusammenleben (együttélés) szoborkompozíció is kifejez.
Nevezetességei
Bíró Sándor képzőművész galériája
Faragott székely kapu és kopjafa
Faluház (Makovecz Imre)
Római katolikus templom (Szent Mihály arkangyal)
Szent Anna-kápolna
Harangtorony
Az évente, hagyományosan április utolsó szerdáján megrendezésre kerülő Kakasdi Matróznapok
Egy szervizút alig jelölt házában gyönyörű veteránautó-gyűjteményre bukkantam, a bányászmúzeumban ma is hivatásuknak elő bányászok voltak kalauzaim, a lezárt apátsági romok közé beengedett a különös gondnok, a komáromi erőd falai között pedig úgy éreztem magam, mint egy szabadulós játék helyszínén. Komárom-Esztergom megyét nemcsak a közismert látnivalók miatt érdemes felkeresni.
Tatabánya elsősorban a turulemlékműről ismert, de nekem két másik látnivaló lopta be magát a szívembe. Egy szervizút alig jelölt házában (Kossuth Lajos u. 10.) bukkantam rá egy imádnivaló magángyűjteményre, Marczis Béla veterán autóira. Nem valami pompás épületet kell keresni, az ajtó olyan, mintha csak egy lakásé lenne, szerény felirattal.A nyitva tartás meglehetősen limitált,szerdán 10-14, szombaton és vasárnap 10-17 óra között látogathatjuk a gyűjteményt. Ha nincs nyitva az ajtó, a szomszéd házba kell becsengetni, ott van a kulcs.
Nem a turul a legérdekesebb látnivaló TatabányánFORRÁS: FLICKR/ELIDUCE
Régi járgányok minden mennyiségben
Marczis Béla 200 autójából és 25 motorjából csak 20 fér el a kopottas kiállítóteremben. Ezek a 60-70 éves, gyönyörű járgányok megérdemelnének valami szebb, szellősebb teret, hogy jobban körbejárhatóak, megcsodálhatóak legyenek. Több veterán autó szerepelt már filmforgatásokon,a gyűjtemény egyik kincse pedig Latabár Kálmán autója.Minden autóról megtudhatjuk, mikor és hol készült, mennyi ideig volt forgalomban. A legrégebbi kocsi egy 1935-ben gyártott Fiat 1500 favázas szerkezettel.
Tatabánya másik rejtett kincse az 1988-ban megnyitott ipari skanzen. Nemcsak régi ipari gépeket és járműveket találunk itt, de a skanzen az ipari munkások élet- és munkakörülményeit is igyekszik hitelesen bemutatni. A területen két régi kolóniaházat alakítottak ki. Az egyik épületben szoba-konyhás, 35 négyzetméteres, korhűen berendezett lakásokat találunk, míg a másikban, az úgynevezett Mesterségek Házában a helyi ipartelepeket jellemző kisipari műhelyek kaptak helyet.
Van itt továbbá egy régi iskolaépület két korhű (egy 1920-30-as, illetve egy 1960-70-es évekbeli) osztályteremmel. Ez utóbbibanszámos emlék visszaköszönt rám az általános iskolai éveimből,bár elég furcsa érzés volt, hogy a gyerekkorom már múzeumba való történelem.
Régi tanterem a tatabányai ipari skanzen területénFORRÁS: KISGYÖRGY ÉVA
És ha már ipari emlékmű, a megyében nagy kedvencem lett az oroszlányi bányamúzeum. Két végtelenül kedves úr mutatta meg a régi bányászati járműveket, eszközöket, tárnákat. Mindketten évtizedekig ott dolgoztak. Egyikük nem is áll a múzeum alkalmazásában, csak annyira megszokta, hogy bejár a telepre, hogy állandóan itt barkácsol valamit. Ő rendezett be egy komplett szobát a múzeumban régi fényképekkel, iratokkal, szerszámokkal, és látogatásomkor épp egy vadonatúj mozdonyt festegetett, amelyet szintén ő fabrikált. Ez a kis mozdony húzza majd a csilléket, amelyekbe beleülhetnek a gyerekek, és amelyeket eddig kézzel vonszoltak.
Egykori kollégája mutatta meg a tárnát, magyarázta el mindenről, hogyan működik.Mindkettőjükön látszott, hogy ez volt az életük, nagyon szerették a munkahelyüket,és a legszívesebben a mai napig dolgoznának. Sajnos azonban már jó pár éve megszűnt itt a termelés. A viszonylag jó fizetés mellett a nagyszerű gárda és a jó hangulat miatt gondolnak nosztalgiával egykori munkájukra, dacára annak, hogy a bányászat meglehetősen veszélyes és egészségtelen szakma.
Az oroszlányi bányamúzeumFORRÁS: KISGYÖRGY ÉVA
Gótikus templomrom eldugva
A múzeum Oroszlány külterületén van, közel a majki remeteséghez, úgyhogy a két nevezetesség látogatását könnyen összeköthetjük. A majki remeteség lakói egy viszonylag kevéssé ismert szerzetesrend, a némasági fogadalommal élő kamalduliak voltak. A fallal körülvett területen a templom körül épültek ki a cellák szigorú rendben, szimmetrikusan elhelyezve.
Néhány cellaházat négy- vagy hatszemélyes szállássá alakítottak, és a 21. századi igényeknek megfelelően konyhával, hideg-meleg vízzel komfortosan felszereltek. Viszonta hely szelleméhez illően nincs bennük tévé és rádió,de még wifi sem. Nyaranta vasárnaponként gyógynövénypiacot is tartanak a remeteségben, illetve a környéken termelt friss és szárított növényekből.
A majki remeteség cellaházaiFORRÁS: KISGYÖRGY ÉVA
A vértesszentkereszti apátság romjait a Vértes erdejében találjuk, Pusztavám és Tatabánya között.Az interneten fellelhető túraleírás elég félrevezető volt,és a jelzések sem nagyon segítettek a felkutatásában, de bármennyire is megnehezítették a dolgunkat, a végén csak rábukkantunk.
Pusztavámról a templommal szemben lévő Petőfi Sándor utcából kell elindulni, amely egyben a zöld sávjelzésű túraútvonal is. 1,6 kilométer után balra kell fordulni egy aszfaltos erdészeti útra, ahogy a zöld jelzés is mutatja. Két kilométerrel később a zöld jelzés egyenesen megy tovább, de maradni kell az aszfaltos úton. Innen még másfél kilométerre balról fut be egy út, erre kanyarodjunk rá (itt a kereszteződésénél, ha nagyon figyelünk, meglátunk egy Vértesszentkeresztet mutató táblát). Addig kell ezen az úton maradni, amíg át nem haladunk egy régi szállítószalag alatt, rögtön azután jobbra kell felkapaszkodni 200-300 métert egy meredek földúton, ez vezet az apátságot körbevevő kerítéshez.
Itt aztán leláncolt kapu állta az utunkat, rajta felirat, hogy minden órakor és félkor idegenvezetés van.Jött egy kutyás úr, aki egyrészt azt mondta, hogy nem látogatható a terület, másrészt már nyitotta is a kaput, hogy körbevezessen.Belépő nem volt, alkalmi idegenvezetőnk sem kért pénzt, úgyhogy végképp nem tudtunk kiigazodni, mi a hivatalos álláspont. De örültünk, hogy bejutottunk.
A vértesszentkereszti apátság romjait nem volt könnyű megtalálniFORRÁS: KISGYÖRGY ÉVA
Láthattuk a 12. század első felében épült bencés kolostort, valamint a 13. században épült pompás apátságot, amely még így, félig romosan is lenyűgöző volt. A kert, a környék szépen rendben van tartva, a romok védelmében alakult alapítvány vezetőjének köszönhetően. Ő vitt körbe minket.Érthetetlen, miért nem kap nagyobb hírverést ez a rom.(A romok nem kapnak kellő figyelmet az állami illetékesektől, nincs pénz a megfelelő karbantartásra, a helyet ezért balesetveszélyesnek nyilvánították, ezért tilos a látogatás – a szerk.)
Akár egy szabadulós játék helyszínén
Mivel vonzanak a lepusztultan is impozáns épületek, a hatalmas üres termek, ahol apró részletekben kell felfedezni az egykori pompát, a komáromi erőd hatalmas élményt jelentett.Maga a város a római idők óta fontos stratégiai és kereskedelmi központa vízi és szárazföldi közlekedési utak kapcsolódása miatt. A Duna két partján összefüggő rendszert alkotó komáromi erődrendszernek a szlovák oldalon öt, a magyar oldalon három tagja van, ezek közül én a Monostori erődöt, Közép-Európa legnagyobb újkori erődjét látogattam meg.
A kapunál ácsorogva és a hatalmas kiterjedésű területet bámulva kicsit bizonytalan voltam, érdemes-e egyáltalán kifizetni a belépőt, hiszen a belső tér semmi különös látnivalót, múzeumot nem ígért, a csepergő esőben pedig nem tűnt vonzónak a földsáncokkal védett, csupasz falak közti sétálgatás. De aztán csak bementem, és rég nem esett le az állam úgy, mint itt.
A Monostori erőd különös hangulatot árasztFORRÁS: KISGYÖRGY ÉVA
Az üres termek végeláthatatlan sorában a málló falaknak valami egészen megkapó, különös hangulata volt. Szerencsére nem is nagyon voltak más látogatók, így kedvemre bóklászhattam a csendben. Eleinte csak magamba szívtam a komplexum hangulatát, aztán kattogott a fényképezőgép, és közben az agyam is. Mennyi mindenre alkalmas lenne ez a hely: esküvői fotózásokra, divatbemutatókra, modern festmények kiállítóhelyeként, vagy a ma oly divatos szabadulós játékok megrendezésére.
Úszó skanzen a Szent Ilona-öbölben
Sok olyan gyöngyszemet találtam a megyében, amelyről korábban még csak nem is hallottam. Ilyen volt például az úszó skanzen Neszmélyben. A Szent Ilona-öböl nyugodt vizén, varázslatos természeti környezetben néhány régi hajó horgonyoz, közülük a legöregebb az 1869-es építésű, lapátkerekes Zoltán. A letűnt idők gőzhajóit a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány tartja fenn.
A Neszmély hajó gőzgépét mozgás közben is megtekinthetik a látogatók, és a kormányállásában felépítettinteraktív szimulátorral a hajóvezetés élményét is ki lehet próbálni.
Úszó skanzen NeszmélyenFORRÁS: KISGYÖRGY ÉVA
A kis park bejáratánál, a szárazföldön találjuk a legfiatalabb hajót, a Vöcsök szárnyashajót, amely 1975-ben épült a Szovjetunióban, és két évvel később került Magyarországra, a MAHART kötelékébe. Én még a szezon elején, ráadásul hétköznap jártam arra, akkor csak néhány kismama játszott a gyerkőcökkel a vízparti játszótéren. Hétvégeken bizonyára nagyobb itt az élet, amikor a büfé is teljes gőzzel üzemel.
Egy másik hajótemetőre is rábukkantam, méghozzá Pilismaróton,lent, a Duna-parton. Az öreg, rozsdásodó matuzsálemek békésen nyugszanak a csendes öbölben, bár nekem kicsit belesajdult a szívem, hogy csak így hagyjuk őket tönkremenni.
Esztergom büszkesége az ország legnagyobb temploma, de a város számtalan más látnivalót kínál. A bazilika mellett áll a királyi palota, melyet csak idegenvezetéssel lehet megnézni. Ez kivételesen nem is baj, mert így sokkal többet értünk a látottakból. Be lehet nevezni 30, 60 és 90 perces túrákra, mi ez utóbbival jártuk körbe, és egyáltalán nem bántuk meg, nagyon érdekes volt végighallgatni az épületkomplexum történetét.
Az esztergomi királyi palota legnagyobb termeFORRÁS: KISGYÖRGY ÉVA
A képek alapján fantasztikus lehet a Főszékesegyházi könyvtár, de ez most sajnos nem látogatható, renoválják. Váratlan meglepetés volt ugyanakkor a Duna Múzeum, amelyről korábban nem hallottam, pedig kifejezetten érdekes, különösen gyerekes családoknak, mert egy rakás interaktív játék van benne.
Irodalomkedvelők zarándokhelye a Babits Mihály Múzeum a költő egykori nyári lakjában. A korabeli bútorok, fotók is érdekesek, de a legjobb maga a házikó fantasztikus nyugalmával és panorámájával.Külső falán híres költők, írók, festők kézjegye látható,akik mind itt jártak vendégségben. Április 1. és október 31. között látogatható, szerdától vasárnapig, 10-18 óra között.
A Babits Múzeum volt egykor a költő nyaralójaFORRÁS: KISGYÖRGY ÉVA
A városban van egy régi dzsámi is, mellette a 10 méter magasságig megmaradt minarettel. A dzsámiban időszaki kiállításokat tartanak, látogatásunkkor épp egy textilgyűjteményt láthattunk.
Az erőmű és a horgászparadicsom találkozása
A megyében rengeteg kirándulási lehetőség van, köztük a híres Rám-szakadék, de nem az erdei táj az egyetlen természeti szépség. Bokod és Oroszlány közt két tó fekszik, a bokodi erőmű meleg vizű tava és a hideg vizű bokodi Öreg-tó. Az előbbi az 1961-ben alapított Oroszlányi Hőerőmű Vállalat mesterséges hűtőtava, amely az erőmű melletti rét elárasztásával, vagyis a rajta keresztülfolyó Által-ér felduzzasztásával keletkezett.
A bokodi erőmű mesterséges tava ma horgászparadicsomFORRÁS: KISGYÖRGY ÉVA
Az erőmű működése miatt a tó télen sohasem fagy be teljesen. A tó körül horgászparadicsom jött létre kedves kis horgásztanyákkal. Különösen naplementekor és napfelkeltekor érdemes itt fotózni. Nem könnyű „hozzáférni” a tóhoz, mivel teljesen körbeveszik a pici telkek, de ha ott találunk valakit, biztos beenged a stégjére, mint ahogy velünk is ez történt.
Hozzávalók : 2 fej káposzta , 1 kg sertés hús ( lapocka ) , 30 dk füstölt húsos szalonna vagy sonka , fél kg rizs ( a rizs max. 1 kg legyen az még élvezhető ) , 2 jó fej vörös hagyma , 4- 5 gerezd fokhagyma , 2 evő kanál darált paprika ( vagy paprika krém vagy erős Pista , ha csípősen szereted ) , 3 -4 db paradicsom és 2 - 3 db paprika a töltelékbe darálva vagy egyharmada egy kis üveges lecsónak . Fűszerek ízlés szerint : só , bors , pirospaprika , ételízesítő is lehet benne , köményt sokan itt sem tesznek bele az kihagyható Ha én új kóstolót várnék én sem tennék bele az biztosabb befutó . ahogy érzed . A főző lébe 1-1,5 liter paradicsom lé vagy 2-3 db 140 gr - os sűrített paradicsom . A főzési idő kb 1 óra , de ellenőrizni kell . Jó munkát és jó étvágyat
