Egyórányi ismeretlen filmanyag került elő a húszas évek Magyarországáról

 

Két ismeretlen filmanyag került elő a húszas évek Magyarországáról - közölte a Filmalap. Csaknem 100 éve francia operatőrök járták a magyar falvakat és városokat, hogy megörökítsék az ott élők mindennapi életét. A tekercseket a 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton szakmai programján mutatta be a holland filmarchívum.

A nemrég véget ért filmszemle értékes hozadéka az a néhány most közzétett, Magyarországot bemutató riportfilm, amelyet a Budapesti Francia Intézetben megtartott szakmai napon Elif Rongen holland filmtörténész ismertetett. A tekercsek az elmúlt években kerültek hollandiai magángyűjteményekből a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum igazgatósággal szoros együttműködésben dolgozó amszterdami EYE Filmmuseumba, ahol már eddig is számos elveszettnek hitt magyar némafilmet találtak meg, köztük a világhírű Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1918-as drámáját, Az utolsó hajnalt.

A most közzétett riportfilmek mindegyikét a legendás francia Pathé filmgyár készítette a húszas évek elején, és elsősorban vidéki életképeket mutatnak be. A képsorokon Móricz Zsigmond világa elevenedik meg, regényeinek alakjai néznek ránk a filmkockákról, és az ő mindennapjaikat láthatjuk a Debrecen környéki tanyákon, vagy éppen a város utcáin, piaci forgatagában.

Külön érdekessége a most közzétett, összesen egy órányi filmanyagnak, hogy egy részük a francia mozikban oly népszerű kézi színezési eljárással készült, ami azt jelenti, hogy a fekete-fehér kópiákat utólag vegyszeres festékkel színezték kockáról-kockára. A most előkerült felvételeken kívül nem tudunk más olyan magyar vonatkozású filmről, amely hasonló eljárással készült volna. A színezés oka ugyanakkor nyilvánvaló, hiszen a messze földön híres mezőkövesdi hímzéseket és a matyó népviseletet mutatja be a tudósítás apró részletességgel.

A sok hortobágyi és matyóföldi képsor mellett láthatunk néhány snittet Kassáról is, ami azt feltételezi, hogy a képek talán még korábban, a trianoni határok meghúzása előtti másodpercekben készülhettek. Ugyancsak erre utalnak azok a kis falvakat bemutató képsorok is, melyek ily módon készülhettek akár Erdélyben vagy Kárpátalján.

Az 1927-es, Magyarországról készült félórás „országimázsfilmben” felbukkan Budapest is, melynek legnépszerűbb helyszínei mellett láthatunk néhány kevéssé ismert részletet is a városból.

MAGYAR TRAKTORGYÁRTÁS.../ Többi képért katt a posztra !

 

A HOFHERR G-35 ("KÖRMÖS") TRAKTOR  AZ R-35-ÖS TÍPUS TOVÁBBFEJLESZTETT VÁLTOZATA, MELY IZZÓFEJES ÉS ELSŐSORBAN ACÉLKEREKEKKEL KÉSZÜLT SZÁNTÁS ÉS TALAJMŰVELÉS CÉLJÁRA. A TRAKTOR HÁTSÓ KEREKEIN ÚGYNEVEZETT KÖRMÖK VANNAK, AMELYEK A JOBB KAPASZKODÁST SEGÍTIK ELŐ. A MELLSŐ KEREKEK SIMA FELÜLETŰEK. A MELLSŐ TENGELY KORMÁNYZOTT, MEREV ÉPÍTÉSŰ. A TÍPUSON BELÜL KIALAKÍTOTTÁK A KÖZÚTI VONTATÓ VÁLTOZATOT IS, AMELYET GUMIABRONCSOKKAL LÁTTAK EL ÉS FELSZERELTÉK A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSHEZ SZÜKSÉGES KIEGÉSZÍTŐ BERENDEZÉSEKKEL. A TRAKTORHOZ CSAK VONTATOTT MUNKAESZKÖZÖK CSATLAKOZTATHATÓAK, MIVEL FÜGGESZTŐBERENDEZÉSSEL NEM RENDELKEZETT. AZ ACÉLKEREKES VÁLTOZATNÁL KÖZLEKEDÉSKOR A HÁTSÓ KERÉKRE FÉMABRONCSOT HELYEZTEK EL.  A TRAKTOR JOBB OLDALÁN SZÍJTÁRCSA TALÁLHATÓ, AMELY ALKALMAS CSÉPLŐGÉPEK ÉS EGYÉB HELYBEN ÜZEMELŐ MEZŐGAZDASÁGI MUNKAGÉPEK MEGHAJTÁSÁRA.  

A NAGY MÚLTÚ HOFHER-SCHRANTZ-CLAYTON-SHUTTLEWORTH GÉPGYÁRI MŰVEK RT. KISPESTI GYÁRÁT 1948-BAN ÁLLAMOSÍTOTTÁK ÉS 1950-RE ÉPÜLT ÚJJÁ,MAJD VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁR NÉVEN INDULT ÚJRA A TERMELÉS. A FELSZABADULÁS UTÁN AZ ÚJJÁÉPÍTÉSHEZ ELSŐSORBAN IGÉNYTELEN, ÜZEMBIZTOS SZÁLLÍTÓGÉPEKRE VOLT SZÜKSÉGE AZ ORSZÁGNAK A ROMOK ELTAKARÍTÁSÁHOZ, AZ UTAK, AZ ÉPÜLETEK HELYREÁLLÍTÁSÁHOZ. EZÉRT A MEZŐGÉPGYÁRTÁSÁRÓL HÍRES HAJDANI HOFFHERR GYÁR UTÓDÁBAN HAMAROSAN RÁTALÁLTAK A DÖMPEREK KÉSZÍTÉSÉRE. A KÜLFÖLDI TÍPUSOKAT ELSŐSORBAN IGÉNYTELENSÉGÉVEL FELÜLMÚLÓ HAZAI DÖMPEREKBE 4 HENGERES DT 413-AS TÍPUSÚ CSEPEL MOTORT ÉPÍTETTEK BE. A BOLYGÓMŰVES LEHAJTÁS, A FÜGGETLEN KERÉKFELFÜGGESZTÉS KORÁT MEGHAZUDTOLÓ, MODERN MEGOLDÁS VOLT. A DÖMPER MÉRFÖLDKÖVET JELENTETT A DUTRA TÖRTÉNETÉBEN, MERT NEMCSAK A KÉZI ERŐT SZABADÍTOTTA FEL AZ ÉPÍTKEZÉSEN, HANEM ALAPJÁUL SZOLGÁLT A KONSTRUKCIÓS FEJLESZTÉSNEK. NEM VÉLETLEN TEHÁT, HOGY A MÁRKANÉV, A DUTRA ELSŐ SZÓTAGJÁT A "DUMPER-TŐL" KÖLCSÖNÖZTE, A MÁSODIK TAG A "TRAKTOR-TÓL" SZÁRMAZIK. A TOVÁBBFEJLESZTÉSSEL A 3,5 KÖBMÉTERES ALAPTÍPUST, A LAPÁTOLÁST FELVÁLTÓ ÖNRAKÓ, MAJD AZ UNIVERZÁLIS DÖMPERVÁZRA ÉPÍTETT FORGÓRAKODÓGÉP VÁLTOZAT KÖVETTE. AZ ÖTVEN LÓERŐS DÖMPER ALAPGÉP TÍPUSNEVE DR 50/D, AMELYNEK TOVÁBBFEJLESZTETT, FÜLKÉS HÉT TONNÁS TEHERBÍRÁSÚ VÁLTOZATA IS KÉSZÜLT. A KÉSŐBBI KÜLSZÍNI FEJTÉSEKRE, NAGY ÉPÍTKEZÉSEKRE TERVEZETT TÍPUS A G-116 MÁR 6 HENGERES CSEPEL MOTORRAL KÉSZÜLT, EZ A CSÚCSMODELL MÁR 10 TONNA TEHERBÍRÁSÚ VOLT.
       VEGYES MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK GYÁRTÁSA HELYETT CSAK A HOFFHERR IZZÓFEJES TRAKTOROK GYÁRTÁSA FOLYTATÓDOTT AZ ÚJJÁ ALAKULT GYÁRBAN. A PROFILKIALAKÍTÁS UTÁN A HSCS R-35 TRAKTOR TOVÁBBFEJLESZTETT VÁLTOZATÁT, A G-35-ÖS TÍPUS GYÁRTÁSÁT KEZDTÉK MEG, AMELY ACÉL ÉS GUMIKEREKES VÁLTOZATBAN KÉSZÜLT. NÉHÁNY ÉV MÚLVA EZEN TRAKTOR TOVÁBBFEJLESZTETT VÁLTOZATAKÉNT JELENT MEG A GS-35-ÖS TÍPUS. 1955-56-BAN JELENT MEG ÚJABB VÁLTOZAT, A GS-35-L TÍPUSÚ, AMELYET KIFEJEZETTEN NEHÉZ TALAJMŰVELÉSI MUNKÁK ELVÉGZÉSE FEJLESZTETTEK KI. EBBEN AZ IDŐSZAKBAN A MÁVAG GYÁRTOTTA MÉG 20-25 LE TELJESÍTMÉNYŰ IZZÓFEJES, FÉL DÍZEL TRAKTORÁT MÁVAG T 20-25 JELZÉSSEL. A GS-35 TRAKTORCSALÁD GYÁRTÁSA MELLETT A FEJLESZTÉSRE IS NAGY GONDOT FORDÍTOTTAK, ÍGY SZÜLETETT MEG A CSEPEL AUTÓGYÁR D-413 DÍZELMOTORJÁVAL HAJTOTT DR-50 JELŰ TRAKTOR. A KISEBB VONÓERŐIGÉNYŰ MUNKÁKHOZ KÉSZÜLT EL AZ M-18 ÉS M-25 TÍPUS. AZ 1950-ES ÉVEK ELEJÉN KIFEJLESZTETT TÍPUSOK SOROZATGYÁRTÁSRA NEM KERÜLTEK, LEGFELJEBB NÉHÁNY DARAB KÉSZÜLT EL BELŐLÜK. EGYES TÍPUSOK KIFEJLESZTÉSE TITOK VOLT, LEGFELJEBB A GÉPKÍSÉRLETI INTÉZETBEN PRÓBÁLGATTÁK ŐKET, EZUTÁN A GYÁR UDVARÁN HASZNÁLTÁK ŐKET, DE IDŐVEL A LEGTÖBBJÜK AZ OLVASZTÓBA KERÜLT. AZ 1954-BEN ÚJBÓL MEGKEZDETT GS-35 TRAKTORTÍPUS GYÁRTÁSÁT 1956-BAN ÚJRA BESZÜNTETTÉK. AZ ÚJABB, KORSZERŰBB TRAKTOROK GYÁRTÁSA AKADÁLYOKBA ÜTKÖZÖTT, ÍGY A SZOVJET, CSEHSZLOVÁK ÉS ROMÁN TRAKTOROK IMPORTJA KEZDŐDÖTT MEG. AZ ITTHONI TRAKTORGYÁR EGY IDEIG A GS-35 TRAKTOROK GYÁRTÁSA MELLETT TÖBB EZER LÁNCTALPAS TRAKTORT GYÁRTOTT OROSZ MINTÁRA, - MAGYAR GYÁRTMÁNYÚ 4 HENGERES MOTORRAL - DT-413 NÉVEN, MAJD KÉSŐBB ÚJ LÁNCTALPAS TÍPUST FEJLESZTETTEK KI, ÉS MEGJELENT DL-70 JELZÉSSEL AZ ÚJ, TELJESEN MAGYAR FEJLESZTÉSŰ LÁNCTALPAS TRAKTOR.
       MAGYARORSZÁGON 1957-BEN KÖVETKEZETT BE FORDULAT A TRAKTORGYÁRTÁSBAN, MIVEL NAGY IGÉNY VOLT A 25 LE TELJESÍTMÉNYŰ DÍZEL TRAKTOROK IRÁNT. ÍGY GYORS FEJLESZTÉSI MUNKÁVAL MEGSZÜLETETT AZ U-28 TRAKTORCSALÁD, AMELYNEK ERŐFORRÁSA CSEPEL DT-213-AS MOTOR VOLT, SEBESSÉGVÁLTÓJA 2X3 FOKOZATÚ, SZORZÓ RENDSZERŰ, MÁSZÓ SEBESSÉGFOKOZATTAL. AZ U-28 TRAKTORCSALÁD UA, UB, UC, UD JELZÉSEKKEL KERÜLT FORGALOMBA, A MOTORJUK AZONOS VOLT, A TÍPUSJELÖLÉSEK A NAGYOBB HASMAGASSÁGRA, ÁLLÍTHATÓ NYOMTÁVRA, , A RUGÓZOTT MELLSŐ HÍDRA, ÜLTETVÉNYMŰVELŐ MEGOLDÁSRA VONATKOZTAK. A NAGY VONÓEREJŰ LÁNCTALPAS TRAKTOROK A HOMOKOS TALAJOKON TÖRTÉNT ERŐS KOPÁSOK MIATT SORRA KUDARCOT VALLOTTAK. EZÉRT KORSZERŰ, ORRNEHÉZ KIVITELŰ, GUMIKEREKES, NÉGYKERÉKMEGHAJTÁSÚ TRAKTORCSALÁD KIALAKÍTÁSÁT KEZDTÉK MEG, MELYNEK AZ ELSŐ TAGJA, 1958-BAN AZ UE-28 TÍPUSJELZÉST KAPTA, MINT AZ U-28 TRAKTORCSALÁD ÖTÖDIK VÁLTOZATA. EZ AZ ÖSSZKERÉKMEGHAJTÁSÚ ERŐGÉP A DUTRA U-28 TÍPUSCSALÁD LEGNÉPSZERŰBB TAGJA LETT. KÉSZÍTETTEK NÉMET GYÁRTMÁNYÚ, EICHER KÉTHENGERES LÉGHŰTÉSES MOTORRAL UEL-28 TÍPUST IS DE EZ NEM KERÜLT SOROZATGYÁRTÁSRA. RÁ EGY ÉVRE A MÁR FENTEBB EMLÍTETT DL-70 TÍPUSÚ LÁNCTALPAS TRAKTOR GUMIKEREKES ÖSSZKERÉKMEGHAJTÁSÚ VÁLTOZATÁT IS ELKÉSZÍTETTÉK, MELY A D-4K-70 TÍPUSJELZÉST KAPTA. A SOROZATGYÁRTOTT MODELL MÁR 1961 ÉVELEJÉN D-4K TÍPUSJELZÉSSEL JELENT MEG, AMELY EGY TELJESEN ÚJ, FORMATERVŰ, VEZETŐFÜLKÉVEL ELLÁTOTT, - A D-4K-70-HEZ KÉPEST SOKBAN MÓDOSÍTOTT - TÍPUS VOLT.
       1960-TÓL KEZDŐDŐEN A VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁR 1954-BEN LÉTREHOZOTT KÍSÉRLETI MŰHELYÉBEN A FEJLESZTÉSEK HIHETETLEN TEMPÓBAN, ÉS HATALMAS LÉPTÉKBEN FOLYTAK, ÉS A PROTOTÍPUSOK NAGYON HAMAR SOROZATGYÁRTÁSRA KERÜLTEK. ELKÉSZÍTETTÉK AZ AKKOR MÁR RÉGÓTA GYÁRTOTT DUTRA DÖMPEREK ALAPJAINAK FELHASZNÁLÁSÁVAL AZ UNIVERZÁLIS DUTRA-3500(FRAK-B1) RAKODÓGÉPET. KIFEJLESZTETTEK EGY SZŐLŐ ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK MŰVELÉSÉRE SZÁNT UH-40 TÍPUSÚ, ÖSSZKERÉHJATÁSÚ, HIDASTRAKTORT, MELYBŐL ALIG FÉLSZÁZ DARABOS SZÉRIA SZÜLETETT A CSONGRÁD MEGYEI ÁMG TELEPÉN. ELKÉSZÜLT NÉHÁNY DARAB A 4 HENGERES CSEPEL MOTORRAL SZERELT UE-40-ES TRAKTORBÓL, MELYEK AZ UE-28 TRAKTOROK TELJESÍTMÉNYNÖVELŐ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLTÁK. ALIG JELENT MEG ÉS KEZDŐDÖTT EL A SOROZATGYÁRTÁSA A D-4K TRAKTORNAK, RÁ KÉT ÉVRE 1963-BAN MÁR ELKÉSZÜLT A HATHENGERES CSEPEL MOTORRAL SZERELT D-4K-B TRAKTOR PROTOTÍPUSA, AMELY KÜLSŐRE MÉG NAGYON HASONLÍTOTT ELŐDJÉRE. VISZONT MÁR AZ EGY ÉVVEL KÉSŐBBI NULLSZÉRIÁBAN GYÁRTOTT VÁLTOZATA, ÚJ FORMATERV EREDMÉNYE VOLT. 1965-TŐL TELJESEN FELVÁLTOTTA A KORÁBBI TÍPUST, ÉS MÁR CSAK EZT GYÁRTOTTÁK SOROZATBAN. A GYÁR MÉRNÖKEI 1966-BAN AZ ÖSSZKERÉKMEGHAJTÁSÚ TRAKTORCSALÁDOT AZ 55-60 LÓERŐS KATEGÓRIÁBAN, AZ UE-40-ES KÍSÉRLETI TRAKTOROKKAL FOLYTATOTT VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEKÉNT, EGY ÚJ TAGGAL BŐVÍTETTÉK. A DUTRA-4400/ UE-50 TÍPUST 4 HENGERES CSEPEL DIESEL MOTOR HAJTOTTA ÉS TELJESEN ÚJ SZÖGLETES MOTORHÁZTETŐVEL, SZERELTÉK. A VEZETŐFÜLKÉJE A D-4K TRAKTOROKRÓL JÓL ISMERT FÜLKE VOLT, AMELYET IDŐKÖZBEN AZ UE-28 TÍPUS IS MEGKAPOTT. EZ AZ ÚJ NÉGYKERÉKMEGHAJTÁSÚ TRAKTOR KIFEJEZETTEN A MAGYAR IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉRE KÉSZÜLT, CSAK NAGYON KIS DARABSZÁMBAN KERÜLT EXPORTRA.
1968 ÚJABB JELENTŐS ÉVSZÁM A GYÁR ÉLETÉBEN. ELKÉSZÜLTEK, ÉS BEMUTATÁSRA KERÜLTEK ÚJABB, EDDIG FÉLTVE ŐRZÖTT FEJLESZTÉSEK, MINT PÉLDÁUL A DUTRA-STEYR 110 MAGYAR-OSZTRÁK EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN KÉSZÜLT TRAKTOR, AMELYET STEYR GYÁRTMÁNYÚ, HATHENGERES, MOTOR HAJTOTT. A TRAKTOR ALAPVETŐEN A D-4K-B TÍPUS EGYIK FEJLESZTETT VÁLTOZATA VOLT, TÖBBTÁRCSÁS TLT KAPCSOLÓVAL, ÉS STEYR-BOSCH FEJLESZTÉSŰ HIDRAULIKA RENDSZERREL SZERELVE. KÖZBEN TÖRTÉNTEK AZ ALAP D-4K-B TRAKTORON IS VÁLTOZTATÁSOK ÚJ HÁROMPONT FÜGGESZTÉSŰ VONÓKERET, MÓDOSÍTOTT ELSŐ HÍD, ÚJ MŰSZERFAL, TLT HAJTÁS, TÖBBFÉLE MOTORVÁLTOZAT (PERKINS, LEYLAND-PEZETEL). JELENTŐS ÚJDONSÁG VOLT MÉG HOGY MEGJELENTEK A D-4K-B TRAKTOROK HÁTSÓKERÉKHAJTÁSÚ VÁLTOZATAI DUTRA-4652 ÉS 4654 TÍPUSJELZÉSSEL. EZEN TRAKTOROK ELSŐ HÍDJA A MÁR JÓL ISMERT ÉS FENTEBB MÁR EMLÍTETT DUTRA DR-50/D DÖMPEREKBŐL SZÁRMAZOTT. SAJNOS SOROZATGYÁRTÁSUK NEM INDULT MEG. UGYANEBBEN AZ ÉVBEN AZ UE-28 TÍPUS IS ÚJ MOTORHÁZTETŐT KAPOTT. 1969-BEN MEGKEZDŐDÖTT EGY NAGYOBB (DUTRA-6500/HORAK) ÖNJÁRÓ CSUKLÓS KORMÁNYZÁSÚ HOMLOKRAKODÓ FEJLESZTÉSE. MEGJELENTEK AZ UE-28 TRAKTOROK NÖVELT MOTORTELJESÍTMÉNYŰ VÁLTOZATAI A DUTRA-4000/4010 ÉS 4020 TÍPUSOK.
       1970-TŐL AZTÁN FELSŐBB POLITIKAI, PÁRTÁLLAMI INTÉZKEDÉSEK NYOMÁN A LEÉPÜLÉS IDŐSZAKA JÖTT EL A VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁRRA. A KÖZPONTILAG ALACSONYAN TARTOTT ELADÁSI ÁRÚ UE-28/DUTRA-4000 SOROZATÚ TRAKTOROK VESZTESÉGES ELŐÁLLÍTÁSA MEGSZŰNT, RÁ EGY ÉVRE HASONLÓ OKOK MIATT, A DUTRA-4400/UE-50 TRAKTOR GYÁRTÁSÁT IS LEÁLLÍTOTTÁK. LÉNYEGÉBEN 1972-TŐL CSAK A D-4K-B TRAKTOROK VÁLTOZATAI, AZ ALAPTÍPUS DUTRA D-4K-B, A DUTRA-STEYR 110, ILL. AZ UGYANEBBEN AZ ÉVBEN KIALAKÍTOTT D-4K-B/DUTRA-1000 TRAKTOR ÉS A DUTRA RAKODÓGÉPEK MARADTAK GYÁRTÁSBAN. BÁR A GYÁR MEGJELENT MÉG ÚJ FEJLESZTÉSEKKEL, - TOVÁBBI TAGOKKAL BŐVÍTVE AZ DUTRA-1000-ES SZÉRIÁT, - MEGALKOTTA DUTRA-1100 ÉS DUTRA-1300 TRAKTOROKAT MELYEK A 70-ES ÉVEK HAZAI TRAKTORGYÁRTÁSÁNAK LEGMODERNEBB FEJLESZTÉSEI KÖZZÉ TARTOZTAK. SOROZATGYÁRTÁSUK A MAGAS ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEK MIATT NEM INDULT MEG. 1973-BAN MEGSZÜLETETT A DÖNTÉS, HOGY A TELJESEN ÁLLAMI TULAJDONÚ VÁLLALATOT 1973-TÓL A RÁBA MAGYAR VAGON ÉS GÉPGYÁRHOZ CSATOLJÁK, ÉS A GYÁRTÁSBAN MARADT DUTRA TRAKTOR TÍPUSOK ELŐÁLLÍTÁSÁT 1975 NYARÁN BEFEJEZIK.
       AZT, HOGY A DUTRA TRAKTOROK KORSZERŰ KONSTRUKCIÓJÚ GÉPEK VOLTAK A MAGUK KORÁBAN, MA MÁR SENKI NEM VITATJA. MINDENKI TISZTÁBAN VAN AZZAL A TÉNNYEL, HOGY GYÁRTÁSUK LEÁLLÍTÁSA ÉS A GYÁR MEGSZŰNTETÉSE EGÉSZ MÁS, FELSŐBB POLITIKAI, HATALMI ÉRDEKEK ÉS CSOPORTOSULÁSOK DÖNTÉSE VOLT. A VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁR FENNÁLLÁSÁNAK 1948-TÓL 1975-IG TARTÓ IDŐSZAKÁT DUTRA KORSZAK NÉVEN ŐRZI MEG A MEZŐGÉP IPARTÖRTÉNELEM. 

DUTRA D4K ÖSSZKERÉKHAJTÁSÚ, UNIVERZÁLIS TRAKTOR         (MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁR BUDAPEST)       

A D4K TRAKTORT ÖSSZKERÉKHAJTÁSA, NAGY MOTORTELJESÍTMÉNYE ALKALMASSÁ TESZI A KÖZÉPNEHÉZ LÁNCTALPAS TRAKTOROKHOZ HASONLÓ MUNKAVÉGZÉSRE. ELŐNYÖSEN HASZNÁLHATÓ NEHÉZ TEREPVISZONYOK MELLETT LÁPOS ÉS HOMOKOS TERÜLETEKEN. A MÉLYSZÁNTÁSI ÉS TALAJLAZÍTÁSI MUNKÁK VÉGZÉSÉN KÍVÜL KISEBB TELJESÍTMÉNYIGÉNYŰ FÖLDMUNKÁKNÁL IS JÓL ALKALMAZHATÓ. A D4K TRAKTOR ÖNHORDÓVÁZRA ÉPÜL. A HAJTÁS A SEBESSÉGVÁLTÓMŰRŐL A MELLSŐ TENGELYRE KARDÁNTENGELYEKEN ÉS KIEGYENLÍTŐMŰVÖN KERESZTÜL JUT. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSNÉL A MELLSŐTENGELYHAJTÁS KIKAPCSOLHATÓ. A HÁTSÓ FUTÓMŰ KIEGYENLÍTŐMŰVÖN ÉS BOLYGÓMŰVEKEN KERESZTÜL KAPJA  A HAJTÁST. A D4K TRAKTORHOZ KÜLÖN MEGRENDELHETŐ A HIDRAULIKUS EMELŐ-BERENDEZÉS, A MELLSŐ KERÉK LÉGFÉKBERENDEZÉSE, A MÁSZÓSEBESSÉG BERENDEZÉS, SZÍJTÁRCSA, VEZETŐFÜLKE, MELLSŐ TLT, PÓTSÚLYOK, VALAMINT HIDRAULIKA VEZETÉK PÓTKOCSI BILLENTÉSÉHEZ.

IDŐUTAZÁS – ezt ették régen a nagymamáink és a nagypapáink

 

Nem divatok, nem kalóriatáblázatok szerint készítették ételeiket az asszonyok.

Nem divatok, nem kalóriatáblázatok szerint készítették ételeiket az asszonyok, hanem a lehetőségeket szem előtt tartva, a morzsát is megbecsülve, anyáik szokásait követve állították elő nem kis gondossággal mindennapi eledelüket.

A magyar konyha az elmúlt századok során folyamatosan teremtette meg a maga külön gasztronómiai világát. Az ősöktől örökölt ételek mellett számos hatás érte konyhánkat.

A falusi rétegek között nagy táplálkozási különbségek voltak. A szegények elsősorban növényi ételeket ettek, így pl. kásaféléket, kukoricát, kölest, hajdinát, burgonyából készült ételeket, gyúrt és kifőtt tésztákat.. A különböző vallások előírásai is befolyásolták mikor mit ettek. akiknek a táplálkozásában nagy szerepe volt a különféle kásából, lisztből készült ételeknek.

Egyik kedvelt ételük a sült pép, más néven görhe vagy málé. Kukoricalisztből készül tejjel leforrázva, majd kizsírozott tepsibe öntve, sütőben megsütve. A sütés után szeletelve tálalják.

Ma is szívesen fogyasztják a burgonyából készült ételeket. Legismertebb a tört pép vagy krumpliganca: főtt összetört burgonya liszttel, tejjel elkeverve fölforrósítva. Tepertős, túros változata is ismert.

Szokásaik, táplálkozásuk nagy mértékben függött attól, hogy a család mit dolgozott. Mást ettek a földművesek, a favágók, a pásztorok és természetesen az évszakok, az állatvágások ideje, az ünnepek, a nagy nyári munkák is hatottak az étkezésükre.

Hétköznapokon egyszerű, takarékos ételeket készítettek. Reggelire gyakran ettek olcsó, laktató levest /pl. káposztalevest, rántott levest, savanyú levest, lurkó levest/ vagy különböző módon elkészített krumplit /pl. paprikás, főtt, héjában sültet/. Főleg a szegényebbek kukoricából főzött kását, pépet, gánicát, gombócot fogyasztottak. Délben kétféle étel került az asztalra, valamilyen leves mindig megtalálható volt. Mellé valamilyen tésztaételt ettek, pl. kifőtt tésztát, kelt rétest, pogácsát, búzagánicát stb.
Vacsorára a délről maradt ételeket ették vagy levest főztek. A vacsorát nyáron aludttejjel fejezték be, télen főtt, aszalt gyümölcsöt ettek. Az aszalt gyümölcsök felhasználása széleskörű volt, nemcsak főzve, önállóan, de levesként, és tésztaételekbe töltelékként is fogyasztották.
A magyar konyha, minden híresztelés ellenére, egészséges. Legalábbis az a változata, ahogy eleink főztek még 50 évvel ezelőtt is. A szegény paraszti konyha megfelel a modern táplálkozástudománynak is!
Élelmiszert üzletben nem vásároltak a régi időben, táplálékukat maguk termelték. A kert, az ól, a mező adta egész évi táplálékukat.

„Manapság egyre ritkábban találkozni olyan fogásokkal, amelyek valóban az évezredes, évszázados hagyományos ízeket mutatják meg. Minden ősi fűszerünk egyben gyógynövény is, ízük harmóniája egyidejűleg szolgál testi, érzelmi, gondolati egyensúlyunk megtalálásához. A főzés a nő, a családanya jelképe. A nő felelős a családi tűzhely melegéért, s ha nem vigyáz rá, a tűzhely kihűl, a család szétesik. A család tagjai akkor tartózkodnak szívesen otthon, ha melegséget, szeretetet, jó főtt ételt (régi mondás, hogy a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út), jó illatokat találnak a lakásban. Nem mindegy, hogy a családanya örömet talál-e a főzésben, sütésben, nem véletlen, hogy a magyar nyelv azt mondja, milyen finom ez az étel, érződik, hogy szívvel készült.

Tócsni
A tetszőleges mennyiségű burgonyát nagyobb lyukú reszelőn lereszeljük. Szintén ízlés szerinti mennyiségben adunk hozzá pár gerezd fokhagymát, sót és borsot. Végül kevesebb mennyiségű lisztet adunk hozzá, mint amennyi a burgonya, kevés vízzel felöntjük, hogy folyós legyen a tésztája. Forró olajban kisütjük mindkét oldalát. Ha kész tegyük szalvétára vagy valamilyen papír konyhai törlőre, hogy az olajat felszívja a tócsniról. A tetejét megkenhetjük tálaláskor tejföllel is, de magában is nagyon finom.

Lepény

A kása és a kenyér között foglal helyet. Régebben kölesből, hajdinából, újabban lisztből és legújabban kukoricából készítik: ez utóbbi neve, ha lágyan sült, akkor prósza (görhe vagy görhöny). A lepénynek való kukoricalisztet faluhelyen leforrázzák, egyik éjszakán át leborítva tartják, hogy erjedjen, majd reggel megzsírozott vas tepsibe teszik, tejjel föleresztik, és tüzes kemencében megsütik.

A rétesek, bélesek finomabb lisztből készült, néha hártya vékonyságúra nyújtott, ügyesen összehajtott kelt tészták: töltelékük tök, répa, alma, krumpli, kása, korpa, dara, káposzta, káposztatorzsa, mogyoró, szilva, túró, dió, mák, lekvár meggy stb. A kalácsok tejjel készült, dagasztott, kelt, üres vagy töltött tészták: van diós, mákos, ízes stb. kalács.

A perec lehet kenyér-vagy kalács-tésztából. A sós vízben kifőzött, megszikkasztott és tepsiben kisütött ormánsági perec sokáig eltartható.

A fánkok zsírban sült, keletlen vagy kelt tészták. Sokféle fajtájuk ismeretes: csörme, csőrőge, herőce, pampuska, pánkó, sulyom, tyúkláb stb.

A hajdani hagyományos falusi ételek receptjeit nem írták le, minden gazdasszony a fejében hordozta. Ha esetleg elfelejtett valamit, megkérdezte a nála tapasztaltabbtól. Nem bíbelődtek sokféle fogással, a repertoár elég egyszerű volt. Szinte mindig ugyanazokat az ételféléket cserélték-váltották hétről hétre. De bármit főztek, az ízletes, kívánatos volt.

39M Csaba páncélautó / Folytatás a posztban

 

 A 39M Csaba páncélautó a Magyar Királyi Honvédség által a második világháborúban rendszeresített felderítő és összekötő gépjármű volt.

 

Straussler Miklós 1932-ben építette meg a négykerékhajtású AC1 páncélautó prototípusát a csepeli Weiss Manfréd gyárban. A gépkocsinak nem volt páncélzata, ezért Angliába szállították ahol felszerelték ezzel. Ezt követte az AC2 1935-ben, melyet szintén Angliába szállítottak. A prototípusokat 1937-ben a konstruktőr is követte, aki ekkor távozott végleg Magyarországról. Az Angliába került példányokra az Alvis cég szerelt páncélzatot és tornyot. A Weiss Manfréd még két alvázat gyártott le ebből a típusból, melyek Magyarországon maradtak.

1937-ben Coventryben létrejött az Alvis Straussler közös vállalat, mely elkészítette az AC3 első példányát, később elindította annak sorozatgyártását. Az AC3-ból Hollandia, Portugália és Anglia rendelt gyarmati területekre, utóbbi a Közel-Keletre. Az alvázak beszállítója a Weiss Manfréd volt, motorral, sebességváltóval, páncélzattal és fegyverekkel az Alvis Straussler szerelte fel a gépkocsikat.

A Weiss Manfréd vállalat 1938-ban kezdte el az első könnyű páncélzattal ellátott, AC2-esek gyártását, amelyek 1939-ben kerültek tesztelésre és alapjául szolgáltak a 39M Csabának elnevezett, sorozatgyártásra kerülő páncélgépkocsinak. A Csaba befejező munkálataiban Straussler Miklós nem vett részt. A 8 kísérleti példány legyártását követően a Weiss Manfréd 53 teljes páncélzatú Csabára kapott megrendelést, amelyek 1940 tavasza és 1941 nyara között készültek el.

A páncélgépkocsi megfelelt az akkori hasonló, páncélos felderítő járművek világszínvonalának, bár hatótávolságban elmaradt azoktól. Mivel a Csaba tulajdonságai teljesítették a Honvédség elvárásait, a gyártótól 1941 végén, előbb 50 darabot rendeltek meg, (ebből 32 1942-ben készült el, 18 1943-ban) majd ezt követte egy 1943 januári megrendelés 70 darabra, melyből 12-t, 1943-ban szállítottak, 20-at pedig 1944-ben. Összesen így, 135 Csaba felderítő jármű készült, amelyből 30 volt 40M parancsnoki változat. További 18 Csaba torony került a dunai flottillához a PAM páncélos aknász motorcsónakok és az Őrnaszádok felfegyverzéséhez.

Egyetlen Csaba páncélgépkocsi sem maradt fenn.

 

A 9 mm vastag acéllemezekből szegecselt páncéltest döntött, így a szögben érkező lövedékek átütő ereje gyengült. Más források szerint a frontpáncél 13 mm, az oldalak és far 9, míg a tető és a haslemezek 7mm vastagok voltak, amely jobban megfelel a korabeli tervezési rutinnak. A meghajtásról egy Németországban gyártott, 8 hengeres, karburátoros, vízhűtéses Ford motor gondoskodott amely 3560 cm³-es lökettérfogatú volt. A váltómű előre és hátramenetben egyaránt öt sebességű volt. A páncélautó összkerékhajtással és -kormányzással rendelkezett, amely igen jó terepjáró képességet biztosított neki, ám bonyolulttá tette a karbantartást. Előremenethez a hátsó kerekek, hátramenethez mind a négy kerék volt használatban. Két vezetőállása is volt, az egyik a jármű elején a másik végében. Mindkét vezetőállásból irányíthatták a járművet. A Csaba főfegyverzetét egy 20 mm-es Solothurn-licenc alapján a Danuviánál gyártott 36M nehézpuska alkotta, melyet kiegészítettek egy 8 mm-es Gebauer 34/37M géppuskával és egy 8 mm-es Solothurn 31M golyószóróval, így jelentős tűzerőt biztosítottak számára. A személyzet négy fős volt, parancsnok - lövész, géppuskás, elülső vezető és hátsó vezető, aki egyben a rádiós is volt. Minden gépkocsi rádióval volt felszerelve.

 

A Honvédelmi Minisztérium által 1939-ben rendelt első 61 darabbal, az 1. és 2. gépkocsizó dandárt, az 1. és 2. lovasdandárt valamint az 1. hegyi dandárt szerelték fel, dandáronként egy századdal. Egy századot 10 alap-, 1 parancsnoki kivitelű és 2 oktatási célú tesztautó alkotott. A hegyi dandár egy 3 Csabából álló szakasszal rendelkezett. A felsorolt dandárok közül a hegyi dandár kivételével valamennyien, - a Gyors hadtest kötelékében, - részt vettek az 1941-es délvidéki hadműveletben.

A páncélgépkocsik 1941 nyarán, a keleti fronton harcoltak, a 2. gépkocsizó dandárral, az 1. lovasdandárral, valamint egy század a 2. lovasdandárból, - összesen 57 Csaba. Amikor 1941 decemberében ezek az egységek feltöltésre és újraszervezésre tértek vissza már csak 17 Csaba volt meg. A harci tapasztalat azt mutatta, hogy a fegyverzet és a páncélvédettség gyenge, ez a típus csak felderítésre alkalmas.

 1942 decemberében a Donnál elpusztult az 1. lovassági dandár és a velük harcoló valamennyi, - 18 db Csaba.

1944 áprilisában a 2. páncéloshadosztály részeként 14 db-os Csaba század indult a keleti frontra, és augusztusban érkezett vissza az egység feltöltésére, ekkor azonban már 12 jött haza. 1944 nyarára a honvédségnek mindössze 48 harcképes páncélgépkocsija maradt. Ekkor 4 Csaba alkotott egy szakaszt, amelyből egy parancsnoki változat volt. Ezek a szakaszok négy gyalogos hadosztályhoz voltak beosztva.

 1944 júniusában egy század Csaba harcolt Galíciában az 1. lovassági hadosztállyal, itt 8 Csaba veszett el a 14-ből.

1944 őszétől a magyarországi harcokban az előbb felsorolt gyalogsági és lovashadosztályok vettek részt egy-egy század Csabával, valamint 9 gyalogos hadosztály, hadosztályonként egy szakasznyi Csabával.

A Csaba páncélos gépkocsi így végigharcolta az egész háborút.

39M Csaba alaptípus

40M Csaba parancsnoki jármű. A 20 mm nehézpuska elhagyásával két szimplex rádió, R/4 és R/5 valamint egy pneumatikusan emelhető keretantenna került beépítésre.