LEGENDÁS MAGYAR MOTOROK.../ Többi képért katt a posztra !

 

Surda kalandjai – Forró szél (eredeti címén: Vruć vetar)

    „Bármeddig élek, mindig remélek.”

(Részlet Surda dalából)

A nyár végén még elviseltük a meleget, szépen búcsúzott el ez az évszak, még a szél is forró volt. Amikor valami véget ér, az ember visszagondol az elmúltakra, időnként jó egy kicsit nosztalgiázni is. Ilyenkor nem csak az élet eseményei, de egy vidám történet, film is az eszünkbe juthat, ami a maga idejében is remek volt, jó újra felidézni. Ilyen volt a Forró szél című jugoszláv vígjátéksorozat is, ami ma is megnevetteti az embert. Surda dala és tánca is felejthetetlen.

– Így ki van nyalva, pénze meg nincs?

-Nem szégyen a szegénység.

-Na, ne adja nekem ezt a dumát!

Bob, a bádogos Mika fia már az első részben megjelenik, és még sok kalamajkát okoz később a főhősünknek.

Vannak olyan mondatok, amelyek felejthetetlenek.
– Nem a lelet beteg, hanem én.
– A maga bajával az orvostudomány tehetetlen.

-Mért feküdt le?

-Leesett a vérnyomásom.

-És most mi lesz?

-Semmi.

-Hogy hogy semmi?

-Hagyjon békén, feküdnöm kell.

Szókimondása, lazasága sok ember számára idegesítő, mi meg jókat derülünk, hiszen nevén nevezi a dolgokat. Surda kalapja, alacsony vérnyomása, kalandokkal dús élete, a híressé vált főcímzene tette a sorozatot emlékezetessé, amelyet még fokoz a kiváló magyar szinkron is.

Magyarországon 1984-ben futott először a Magyar Televízió műsorán. A sorozatból egy mozifilm is készült Borivoje Surdilovic kalandos élete címmel. Még be sem fejeződött a sorozat, máris divatba jött a jellegzetes pepita kalap. Azóta egy újabb nemzedék nőtt fel, de őket és a korábbi nézőket ma is mosolyra fakasztja az örökké álmos Borivoje Surdilovic és a sorozat többi szereplője, akik szintén nagy egyéniségek a maguk módján.

Epizódok
1. Ha nincs az ember a megfelelő helyen…
2. A taxis
3. A vendégmunkás
4. Végzetes találkozás
5. A házasélet örvényei
6. A lakás
7. A barikádon
8. A találmány
9. Hajótörés
10. A bajnok

A film főszereplője Ljubiša Samardžić (cirill: Љубиша Самарџић) (1936. november 19.) szerb színész, rendező.

Szkopjéban született 1936. november 19-én egy szénbányász családban. Hamar kiderült a színjátszáshoz való tehetsége, és ösztöndíjat nyert. A belgrádi színművészeti akadémián tanult. Az 1960-as években kezdődött a karrierje. Színházban, valamint több mint 150 filmben és tévéjátékban játszott. A Pulai Filmfesztivál fődíját hatszor nyerte el, 1967-ben a Reggel (Jutro) című filmben nyújtott alakításáért pedig a legjobb férfiszínész díját kapta. Ő az egyetlen szerb színész, aki ezt elnyerte. A 80-as évek elején a Forró szél című sorozatbeli szerepe tette őt a legismertebbé, amikor Šurdát játszotta.

A színészet mellett kipróbálta a rendezést is. Első filmje, az Égi horog 1999-ben a Berlini filmfesztivál Aranymedve-díjára is esélyes volt. 1995-ben életműdíjat kapott. A 80-as évek második felében a Jugoszláv Kommunista Párt központi bizottságának volt a tagja.

A 90-es években fiával, Dragannal filmvállalatot alapítottak. 1960 óta a felesége Mirjana Samardžić. Két gyerekük van és két unokájuk. Ljubisa beceneve Smoki. Gyakran jár magánemberként Budapestre, ugyanis lánya ide házasodott. Ma Belgrádban él és dolgozik.

Sandokan-A maláj tigris - (1976)

 

Sandokan, a maláj hazafi az angol gyarmatosítók ellen harcol a XIX. században. Legfőbb ellenfele hazája elnyomója, Lord Brooke, a "fehér rádzsa". A filmben megismerkedhetünk a malájok szabadságharcával, a gyönyörű tájakkal és a címszerepben világhírűvé vált színésszel, Kabir Bedivel.

 

 

A Köröstárkányi Mészárlás

 

Köröstárkány kis székely helység a Kraszna partján, a magyar Golgota. Három kereszt helyett három székelykapu vezet a dombra, ahol 1919. április 19-én, nagypénteken leadta névjegyét a románság. A Belényes-Nyégerfalu-Köröstárkány térségét hatalmas román túlerővel szemben a nagyváradi honvéd apródiskola 16-18 éves növendékei védték kimagasló vitézséggel. A harcban a románok súlyos veszteségeket szenvedtek. Amikor végül a hadapródok hősi halált haltak, a román haderő bevonult Köröstárkányba. A román parancsok ekkor közérdekű hirdetés meghallgatására gyűjtötte össze a falu népét a községháza elé. Ezalatt a román katonák a környező telkeken géppuskákat rejtettek el. Amikor a lakosság már együtt volt, beszéd helyett a géppuskák szólaltak meg. Ennek következtében 93 ártatlan civil - gyermekek, asszonyok, öregek - vesztették életüket. A köröstárkányi öldöklést követően a környező oláh falvak lakossága megjelent, és a néptelenné vált magyar falut kirabolta. Még a ruhát, csizmát is lehúzták a holtakról. A falu elöljárójának még a kezeit és a lábait is levágták. A holtakat - köztük a kis hadapródokat - temetetlenül hagyták, a kiürült és kirabolt falut felgyújtották. Mindezt egy szemtanú mondta el, az akkor még 15 éves Gyulai Ferenc, aki el tudott menekülni, a románok utána lőttek, de nem találták el. A románok elvonulása után a szomszédos magyar falvak lakói temették el a halottakat a helység fölötti dombon. A gyalázatos gyilkosságra évtizedekig nem volt szabad emlékezni, olyannyira nem, hogy a dombon lévő sírkeresztekről a románok még a dátumot (1919. április 19.) is lekapartatták, nehogy feltűnjön valakinek a sok kereszt ugyanazzal a dátummal. A köröstárkányi mártíroknak csak 1999-ben sikerült felállítani egy emlékművet, amelyhez az említett három székely kapun lehet eljutni.

Pannónia T5 - 1971

 

 

Nap, széna és pár pofon - Teljes film

 

Az idilli cseh falucskában régi ismerőseink folytatják megszokott életüket: a nagymama óbégat az udvarra kitett ágyban, termetes lánya unja a férjét és pöröl a családjával, a falu két bombázója pedig veszekszik a közös pasin.