2016. december 28., szerda

Fekete-tó / Folytatás a posztban


Fekete-tó, más néven Fekete-láp (vend nyelven Črná mlaká) a vas megyei Orfalu községben található nagy kiterjedésű szigetszerű láp, Magyarország egyik legkiemelkedőbb jelentőségű, egyben legvédettebb természeti értéke.

A láp Orfalu község területére esik, Szalafő és Farkasfa határában, utóbbi ma már Szentgotthárdhoz tartozik. Orfalu és Farkasfa a Vendvidék részének tekinthető, Szalafő már az Őrség települése.
A helyet nagy kiterjedésű erdő veszi körül, az út nehezen járható.


A Fekete-tó, mint ahogy az már említettük jégkori láp, annak is az utolsó szakaszából, a felmelegedett, de még hűvös klímához kapcsolódik. Akkor a mai Magyarország területén rengeteg ehhez hasonló mocsár fordult elő, ezek többsége aztán eltűnt, s északabbra húzódtak vissza.
Az egykori úrbéri térképek tanúsága szerint itt még tó volt, mely ugyanakkor a Zala forrásvidéke is volt. A Zala évente csökkentette fokozatosan a vízszintet, míg más patakok hordalékkal töltötték föl. A feltöltődés valamikor a 18. században ért véget, de még az 1840-es években is voltak foltszerűen nagy összefüggő vízfelületek, amelyek mára már eltűntek, összezsugorodtak.
Az orfalusi szlovének körében rengeteg misztikus történet élt a tóról, mint egy mindent elnyelő, rejtélyes és baljós ingoványról. Ezek közül a leghíresebb egy elsüllyedt templomról szól, amit a tó mélye rejt, s azért merült a mélybe, mert egy asszony elátkozta, amiért elkésett a vasárnapi istentiszteletről. Ha templomot nem is rejt a mélye, de állatok, sőt emberek már belevesztek az ingoványába.
Az orfalusi szlovének az elmúlt századokban a szentgotthárdi ciszterci apátság jobbágyai voltak. A ciszterek környezetkímélő és gazdaságos erdőgazdálkodása révén szinte nem is esett kára a tónak, s rengeteg százötven évesnél idősebb fa is megtalálható erre, mely alkalmas fészkelő helye a fekete gólyának.
Minthogy a vidék 1919 után határsáv volt, eléggé zárt terület lett, főleg a II. világháború után, így nem folyt itt sem államosítás, sem TSz-esítés, a vidék egyedülálló módon érintetlen maradt, így a Fekete-láp is.
Zsohár Gyula 1941-ben Az Őrség növényföldrajzi vázlata c. munkájában publikálta először, s mutatta be a szlovének földjének eme ritka nagy kincsét.
Széleslevelű gyapjúsás

A Fekete-tó növénytanilag kuriózumnak számít. Növényei az utolsó jégkorszak utáni viszonylag hűvös klímához köthetők. Úgy három tőzegmohafaj található itt, amelyek közt lapul a vidrafű (Menyanthes trifoliata). A tó jellegzetes rovarevő növénye még a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) és néhány korpafű faj, amik a területet körbefogó mészkerülő erdei fenyvesek közt találhatók meg, mint például a lapos (Diphasium complanatum), a kapcsos (Lycopodium clavantum) és a kígyózó korpafű (Lycopodium annotium), de ez utóbbit már néhány éve nem találják. Meg kell említeni, hogy a korpafű szemlátomásra rengeteg növényből egy telepet alkot, voltaképp az a sokaság egyetlen egyed.
Májusban nyílik a láp belső területén a széleslevelű gyapjúsás (Eriophprum latifolium), amelynek virágai fehér színűek. A sásállományai között van a védett töviskés sás (Carex achinata).
A keleti oldalán növényállományai közt fontos a rekettyefűz és a füles fűz. Ritka és jellemző fafaja a szőrös nyír (Betula pubescens).
Pócs Tamás itt végzett kutatásai kimutatták a szintén jégkori eredetű békabuzogányt (Sparganium minimum).
Magyarországon is csak kevés helyen előforduló bordapáfrány (Blechum spicant) példányainak többsége is csak itt fordul elő, mellette él az ugyancsak különlegességnek számító hegyipáfrány (Oreopteris limbosperma) és tőzegpáfrány(Thelypteris palustris).
A talaj néhány helyen kisavanyodott, erodálódott, otthont adva ezzel kereklevelű (Pyrola rotundifolia), az ernyős(Chimaphila umbellata) valamint sok más körtikének.
Ősszel megváltozik a Fekete-tó növényvilágának főbb uralkodó fajai: egy rozsdássárga fűféle, kékperje (molinietum) lepi el a területet, amelyben megbúvik a kornistárnics (Gentiana pmeumonanthe).
Állatvilágának csúcsa a fekete gólya (Ciconia nigra), ami ráadásul itt is költ. A legközelebbi előfordulási helye az Őrségben van.

Elhelyezkedése
Fekete-tó (Vas megye)
Fekete-tó
Fekete-tó
Pozíció Vas megye térképén
é. sz. 46° 53′ 10″k. h. 16° 17′ 49″

Ják / Folytatás a posztban


 Ják (németülJaak / Sankt Georgen / Sankt Jörgnhorvátul Jakovaközség Vas megyében, a Szombathelyi járásban.
 A falu Szombathelytől 10 km-re délre a Jáki-Sorok partján az osztrák határ mellett fekszik. Határos települések: Szombathely, Nagykölked, Kisunyom, Egyházasrádóc, Rádóckölked, Szentpéterfa, Nárai.
Vasútállomása (Ják–Balogunyom) a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon található, a településtől 5 km-re.
Nevét egykori birtokosairól a Ják nemzetségről kapta. A név eredete vitatott. Egyesek szerint a Jakab személynév rövidített változata, míg mások a Csák nemzetségtől származtatják mondván, hogy a két nemzetség tulajdonképpen azonos.
 Már a vaskorban lakott hely volt, határában vaskori sírhalmot és bronzkori emlékeket is találtak. A Kő-dűlőben római temető volt.
A Templomdombon már a 11. században település állott.
Az 1992. évi ásatáskor megtalálták a falu középkori temetőjét, melyet a 11. századtól használtak. Ugyanekkor bizonyosodott be, hogy az apátsági templommal szembeni Szent Jakab kápolna volt eredetileg a falu temploma.
A mai települést 1211-ben Iyak néven említik először.
Bencés rendi apátságát 1214-ben a Ják nembeli Márton comes alapította Szent György tiszteletére, ezután kezdődött meg a monumentális apátsági templom építése.
1223-ban a monostorban már élénk szerzetesi élet folyt, 1331-ben már 50 szerzetes élt itt.
A régi apátház telkén megtalálták a Ják nemzetség Árpád-kori palotájának és lakótornyának alapfalait.
1455-ben Ják kegyura királyi adományként a monyorókeréki Elderbach Berchtold lett, tőle Bakócz Tamás, majd Erdődy Péter örökölte a birtokot.
Az 1532. évi török hadjárat során valószínűleg Jákot is felégették, a templom súlyos károkat szenvedett.
1557 és 1613 között a Zrínyi család volt a falu földesura. 1562-ben a monostort elhagyták a szerzetesek, a templomot 1745-ben gr. Erdődy Gábor jáki apát állíttatta helyre.
1697-ben a falunak 500 lakosa volt. 1787-ben 100 házában 1000 lakosa élt.
A falu a 18. században fazekasairól volt híres, akik céhet is alapítottak.
 Vályi András szerint: "JAK. Sz. Georgen. Népes horvát falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kőrméndhez 1 2/4 mértföldnyire, földgye középszerű, legelője, fája van, tserép edényeket is szoktak készíteni." 
Fényes Elek szerint: "Ják, magyar m. v. Vas vármegyében, Szombathelyhez 2 órányira, 1316 kath., 23 zsidó lak. Régi apáti temploma, melly most plébániális szentegyház, már messzire látható. Közönséges vélemény, hogy ez apátság a 12-ik vagy 13-ik században alapittatott, még pedig a benedekiek részére, de 1532-ben a törökök Kőszegről viszszaverettetvén, elpusztították, s akkor a hozzá tartozó Péczől is tőle elszakadt. Most mint jövedelmes apátságot az Erdődy grófi nemzetség ajándékozza el." 
Vas vármegye monográfiájában: "Jaák régi nemesi nagyközség, 227 házzal és 2073 magyar- és németajkú lakossal. Postája helyben, távírója Kis-Unyom. A község a Sorok patak mellett, a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonal mentén fekszik; a körjegyzőség székhelye. Ősidők óta lakott hely, melynek határában vaskori sirhalom van, de a bronzkorszakból is gyakran találnak itt emlékeket, ú. n. "Kődülő"-ben római temetkezési hely volt. A községnek kitünő kavicsbányája és tégla-, kályha- és edény-készítésre alkalmas agyaga van, miért is lakosai régóta üzik a téglagyártást és a cserépedény-készítést. Önsegélyző-szövetkezete és olvasó köre is van." 
Fejlődését némileg visszavetette, hogy a vasút kiépítése során (1872-ben) Jákot elkerülte a Szombathely–Graz vasútvonal. 1910-ben 2236 magyar lakosa volt, iskolája is ebben az évben épült.

Nevezetességei

  • A római katolikus apátsági templom 1220 és 1256 között épült, többször bővítették, mellette a Szent Jakab kápolna 1260 körüli. 1781-ig a templomot cinterem (temető) vette körül. 1896 és 1904 között Schulek Frigyes tervei szerint restaurálták. Kapuja 1663-ban épült, kőfala későbbi. A román kori magyar templomépítészet legjelentősebb megmaradt alkotása.
  • A községben több, 18-19. század-i lakóház és kúria található.
  • Az apáti ház épületében helytörténeti múzeum tekinthető meg. Az épület mellett, illetve belül a padozatba építve jól látható a középkori lakótorony alapfala.

A község szülöttei

  • 1790. július 17-én Bitnicz Lajos természettudós, matematikus és régész.
  • 1939. február 3-án Novák Dezső kétszeres olimpiai bajnok labdarúgó.

Elhelyezkedése
Ják (Magyarország)
Ják
Ják
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 08′ 27″k. h. 16° 34′ 52″Koordinátáké. sz. 47° 08′ 27″, k. h. 16° 34′ 52″térkép ▼
Ják (Vas megye)
Ják
Ják
Pozíció Vas megye térképén

2016. december 18., vasárnap

Nagykarácsony / Folytatás a posztban


Nagykarácsony község Fejér megyében, a Dunaújvárosi járásban. Országos ismertséget ad a településnek, hogy a karácsonyi ünnep előtt különleges ünnepi képeslapot lehet küldeni, melyet ez alkalomra szóló postai bélyegző lenyomattal érvényesít a postahivatala.
 Római katolikus templom

Fejér megye déli részén, a Mezőföldön fekvő település. Baracs 10 km, Sárbogárd 14 km, Cece 19 km, Dunaújváros 19 km, Solt 23 km távolságra található.
Vasúton a Mezőfalva–Rétszilas-vasútvonalon érhető el Nagykarácsony.
 A zirci ciszterci apátság címere a templomon

A település történelme a Magyarországon megtelepedett kunokhoz kapcsolódik. A vad életformához szokott népnek idegen volt az amit a keresztény tanok hirdettek és ragaszkodtak a pogányságukhoz. Ezért a nagyurak ellenségesen fogadták őket és kiűzték őket az ország területéről.
A településről az első írásos emlék a 13. századból maradt fenn, IV. Béla király idejéből.
A tatárjárás után a kunokat IV. Béla ismét visszatelepítette. Az uralkodása alatt sikerült a megkeresztelkedésük és a kunok 7 nemzetsége 7 székké szerveződött. Egy részük ElőszállásKarácsonyszállás és Perkáta térségében lelt új otthonra.
A legeltető, pásztorkodók, állattenyésztéssel foglalkozó nomádokra jellemző életmódot 2 évszázadon keresztül űzték.
 Vadászlak

Az 1702-es összeírás szerint Karácsonyszállás, mint falu szerepel. Ebben az időben Magyarországon kisebb cisztercita kolostorok épültek, így az 1750-es évek környékén kápolna létesült. Az 1800-as évektől a rend már a Zirci apátság szervezetében működött.
Marhapásztorok, summások, cselédek építették az első tanyákat. Ősz táján a nyájat áthozták a Dunán Előszállás környékére és karácsonyig itt legeltették állataikat. Ekkor összegyűltek Karácsonyszálláson és ünnepeltek. Az uradalmi intéző ellenőrizte, eleget tesznek-e vallási kötelezettségeiknek. Erre az apát külön rendeletet is hozott létre. Máig is élő népszokást hagytak a helybéliekre, a pásztorkodást.
A falu 1952-ben alakult Előszállás község (Nagy)Karácsonyszállás nevű részéből és néhány közeli pusztából, majorságból. A szállások, pedig 1953-ban végleg megszűntek. Az egykori summások Heves megyéből a jó termőföldjéről ismert Nagykarácsonyba települtek, így a letelepültek és a őslakosok egy falu hoztak létre.
Ekkor dőlt el a keresztség. Így lett a kis falu neve Nagykarácsony.
 Népi lakóház

Magyar Posta minden karácsonyi ünnep előtt – az ország minden részéből érkező – postai képeslapot különleges (alkalmi) postai bélyegző lenyomattal lát el az ideiglenesen működő postahivatali részlegben.
 Magtár, épült 1896-ban

A Magyar Posta 1994-ben alkotópályázatot tűzött ki általános iskolások részére "Tervezz karácsonyi bélyeget!" címmel. A győztesek jutalma a díjak mellett nagykarácsonyi táborozás volt a következő esztendőben. Ekkor született meg az ötlet, hogy a magyar Mikulás Nagykarácsonyban lakjon. Így, a nagykarácsonyi önkormányzat és a Magyar Mikulás Alapítvány együttműködésével egy üresen álló épületet béreltek ahol 1995-ben megnyílt a Mikulás ház.
A Mikulásház az első években nagy sikert aratott, mivel az 1 hónapig működő Mikulásházat 2500-an látogattak meg az ország minden tájáról. Ezután a ház látogatottsága folyamatosan nőtt, 1996-ban 6000-en, 1997-ben pedig 10000-en látogattak el a Mikulás otthonába.2006-ban a Mikulásházhoz kapcsolódó programsorsorozat elérte a 15000 főt, vagyis a befogadóképességének a mezsgyéjét. Azóta a létszám döntően nem változott, a megnövekedett kereslet kielégítésére azonban szükségessé vált a projekt kibővítésnek az előkészítése. Részben a ház sikerének köszönhető hogy Nagykarácsony lett a Mikulás-levelezés központja.
2010. november 5-én 250 gyermeket vártak szeretettel a nagykarácsonyi Mikulásháznál, akiket a vörösiszap katasztrófa és a 2010-es árvizek érintetek. A gyerekek egész napos programsorozaton vehettek részt, ahol bekukkanthattak a Mikulás dolgozószobájába, bohóc- és varázslóműsor, bábjáték, játszóház szórakoztatta őket, valamint elsőként próbálhatták ki a szalmalabirintust. A gyerekek kiderítették, hogy a magyar Mikulásnak nem rénszarvasai, hanem dámvadjai vannak, továbbá, hogy a kedvenc étele a nokedli pörkölttel.
Óvoda

Elhelyezkedése
Nagykarácsony (Magyarország)
Nagykarácsony
Nagykarácsony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 010″k. h. 18° 46′ 25″Koordinátáké. sz. 46° 52′ 010″, k. h. 18° 46′ 25″térkép ▼
Nagykarácsony (Fejér megye)
Nagykarácsony
Nagykarácsony
Pozíció Fejér megye térképén

2016. december 14., szerda

Tolna / Folytatás a posztban


Szekszárdtól 10 kilométerre, északkeletre található.

Megközelítése

Közúton az M6-os autópályán, a 6-os és a 63-as főúton (közigazgatásilag itt ágazik el); vonattal a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalon érhető el.
A selyemfonó 1900 és 1971 között működött, ma kis múzeum állít neki emléket.

 Területe már a római korban is lakott volt, majd a honfoglalás után a fejedelmek fiainak és unokáinak szálláshelye, I. Istváné is; később is a trónörökösök birtoka, egészen a 12. századig. A települést 1055-ben, a tihanyi apátság alapítólevelében említik először. Neve valószínűleg a telona, azaz „vámok” szóból ered.
A vár – valószínűleg földvár – Szent István uralkodása alatt épült. A települést a 15. század végéig Tolnavár néven említik. A tatárjárás után a Kőszegiek birtoka volt, tőlük foglalta vissza Károly Róbert. 1279-ben jelenik meg először egy oklevélben külön a vár és a falu.
A 15. század második felében Tolnavár település már mezőváros, megyegyűléseket is tartottak itt. Valószínűleg a pálos szerzetesrend is megtelepedett benne, színvonalas iskolája is lehetett, de erről kevés az adat. A század közepén a város címerhasználati jogot kapott V. Lászlótól.
Mátyás király országjáró útjai idején gyakran megszállt Tolnaváron, 1463-ban országgyűlést is tartott itt, a török elleni hadjáratra készülve. 1466-ban újra országgyűlés volt a városban.
 16. századtól Tolnavár helyett már Tolna néven említik a települést, ami ebben az időben gyorsan fejlődő, virágzó helység volt, színvonalas iskolával, és mezővárosként is szabad királyi városi kiváltságokkal. A török időkben fejlődése megtorpant. II. Lajos király innen indult a mohácsi csatába. A győztes törökök hamar megszállták a várost. A következő évtizedekből kevés adat maradt fenn, de több utazó is nagy városként említi, 8000 lakossal, ami kiemelkedően nagynak számított. A 16. század végi és 17. század eleji török elleni harcok során azonban Tolnát többször is feldúlták, lakosai elmenekültek, a város elnéptelenedett. 1696-ban már csak mintegy harminc család élt a városban.
 A 18. század első felében III. Károly király a Wallis grófoknak adományozta a területet. Az új urak német telepeseket hívtak a mezővárosba, aminek újra volt vásártartási joga is. Tolna hamarosan újra gazdát cserélt, az Apponyiaké, majd a Festeticseké lett. 1745-ben tűzvész pusztított a városban, de ez csak rövid időre akasztotta meg a fejlődést.
A 19. században szabályozták a Duna déli szakaszát, a tolnai ág eliszaposodott, így a város megmenekült az állandó árvízveszélytől, de kikötőjét elveszítette, a halászatot jelentősen sújtotta az intézkedés, és a vízimalmokat is át kellett telepíteni.
1989-ben Tolnához csatolták Mözs községet, ezzel egy időben városi rangot kapott.

Látnivalók

  • Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum
  • Festetics-kastély
  • Szentháromság-szobor (1790)
  • Katolikus templom (1773)
  • Kálvária-kápolna (1779)
  • Mözsi templom (1822)
  • Selyemfonó-emlékszoba
  • Textil-emlékszoba
  • Garay-kastély

Itt született

  • 1130-ban II. Géza magyar király
  • 1839-ben Festetics Mária csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné udvarhölgye
  • 1854-ben Wosinsky Mór
  • 1930-ban Tóth János Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező; a modern magyar filmművészet kiemelkedő alakja

Elhelyezkedése
Tolna (Magyarország)
Tolna
Tolna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 25′ 25″k. h. 18° 47′ 25″Koordinátáké. sz. 46° 25′ 25″, k. h. 18° 47′ 25″térkép ▼
Tolna (Tolna megye)
Tolna
Tolna
Pozíció Tolna megye térképén

2016. december 1., csütörtök

Lövéte / Folytatás a posztban



Lövéte (románul Luetaközség RomániábanHargita megyében. A települést a katolicizmus bástyájának is nevezik, mivel tőle délre már unitárius falvak vannak.
Székelyudvarhelytől kb. 30 km-re délkeletre, a Kis-Homoród völgyében fekszik.



 Neve egy korábban Lövétébe beolvadt Szent Lőrinc falu azonos nevű templomára utal, melynek helyét a hagyomány az Omlás felett, a Lázon tartja.
 A falutól fél órányira, a Homoród szűk völgye feletti Várhegyen egy földvár nyomai láthatók, amely a középső bronzkorban (Wietenbergi-kultúra) épült. Az erődítést valószínűleg a vaskorban is használták. Orbán Balázs szerint Álmos vezér építtette, aki szerinte itt is halt meg és itt temették el. A vár első felmérését Téglás Gábor készítette el. A vár sáncai ma is látszanak.
 tatárjáráskor lakói az Almási-barlangba menekültek. A települést 1456-ban súlyos pestisjárvány sújtotta.
 A falu középén egy kiszögellő fokon álltak Székely Mózes 16. századiudvarházának romjai, anyagát 1772-ben az új templom építéséhez használták fel. Az udvarház pincéjének falrészlete még ma is látható. Székely Mózes ugyanis jelentős birtokot kapott Báthory Istvántól, ahol udvarházat épített. Övé lett a lövétei vashámor is. Székely Mózes feleségének regéit sokáig mesélték a helybéliek.
 Régi temploma a falu északkeleti részén a Sópástya nevű helyen állott a régi temető helyén. Mivel kicsinek bizonyult és rossz állapotban volt 1772-ben lebontották.
1910-ben 3929, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

Látnivalók


  • A Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1771 és 1776 között épült késő barokk stílusban. Kerítése 1842-ben készült.
  • A falu sóskútját fedő épület 1866-ban készült. Egykor sóbányája is volt, mely azonban kevés ideig működött.
  • A falutól északnyugatra a Pokolláz nevű határrészen állt egykor Lázfalu, amely a középkorban pusztult el. Kápolnájának helyét egy kőhalmaz jelzi. Orbán Balázs szerint lakói pestisben pusztultak el.
  • A tájház a falu központjában, az egykori piactér mellett áll. A kőtornácos szász építészeti stílus hatásait magán viselő épületbe két szoba van berendezve. A tisztaszobába vetett ágy, festett bútorok, kelengyés ládák stb. láthatók. A hátsó szobában Ádám Gyula állandó fotókiállítása látható

Híres emberek

  • Itt voltak a birtokai Erdély egyetlen Székelyföldről (Udvarhelyről) származó fejedelmének, Székely Mózesnek. Udvarháza Lövéte közepén, az ún. Udvarkertben állott.
  • Itt született 1907. március 4-én Ladó Lajos autodidakta író és szerkesztő.
  • Itt született 1929. február 7-én Török László író, újságíró, filmkritikus.
  • Itt született 1937 szeptember 3-án Márton Attila fizikus, fizikai szakíró.
  • Itt született 1952. szeptember 10-én Kasza Imre muzeológus, grafikus, festő, művészeti író.
  • Itt született 1964. szeptember 13-án Mihály János történész.
  • Itt született 1965. február 5-én Sorbán Angella szociológus, szociológiai szakíró.

Elhelyezkedése
Lövéte (Románia)
Lövéte
Lövéte
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 16′ 27″k. h. 25° 29′ 15″
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...