A PÉCSI ÁLLATKERT / Folytatáshoz kattints a posztra

 A Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium (korábban a Vidámparkkal együtt Mecseki Kultúrpark) a Mecsek oldalában található állatkert. Az állatkert 1960. augusztus 19-én nyílt meg. Az állatkert üzemeltetője a Pécsi Állatkert Közhasznú Non-profit Kft.

 Az állatkert építése 1959. április 17-én kezdődött és 1961-ig tartott, 45 367 társadalmi munkaórában. Még a munka befejezte előtt, 1960. augusztus 19-én sor került az ünnepélyes megnyitóra.

Az állatkert eredeti lakói között majmok, indiai farkas, számos kutyafajta (komondor, puli, kuvasz, magyar vizsla), pónik voltak lakói, emellett a felső részen akvárium és terrárium kapott helyet, valamint számos nagyragadozó (pumák, oroszlánok, tigrisek, foltos és fekete párduc, eurázsiai hiúz) is. Számos patás állat is helyet kapott (fehér jak, őserdei bölény, fekete bivaly,jávorantilop, őstulok, láma, magyar szürke szarvasmarha, gímszarvas), valamint medvék, farkasok és madarak.

 A Mecseki Kultúrpark 1985. augusztus 22-én, az intézmény 25. évfordulóján egy újabb országosan - sőt elhelyezését tekintve Európában is - egyedülálló objektummal gazdagodott. A középkori Pécs pincerendszerének a Munkácsy Mihály utcából nyíló részében terrárium-akvárium nyílt. A Munkácsy-ház (itt élt a híres magyar festő 1865 és 1867-ben) alatti tíz méter mélységben levő labirintus lehetőséget teremtett ennek a csodálatos szép föld alatti világnak a bemutatására. 27 darab természethűen berendezett terrárium, 5 nagyméretű és 31 kisebb akváriumban több, mint 100 állatfaj 500-600 egyede látogatható az intézményben. A télen és nyáron egyaránt fűtött 800 négyzetméter alapterületű kiállítási térben egzotikus hüllők, kétéltűek és halak találhatók.

A pincerendszeren kívül az „Állatcsodák Udvarában” is találhatók állatok (teknősök, mókusmajmok, papagájok) a téli időszakot kivéve, illetve az udvarból nyíló „Éjszakai Ház” is külön kapott helyet.

 Nevezetes állatfajok: kubai rombuszkrokodil, zöld anakonda, tigrispiton, Kurta-piton, smaragdzöld fapiton, madárpókfélék, kéregutánzó sáskák, szalagos varánusz, kubai orrszarvú leguán, díszes szarvasbéka, ausztrál kéknyelvű szkink, nílusi repülőkutyák,farksodrók, erszényes repülőmókusok, ázsiai törpeujjú vidrák, papagájok, egyiptomi teknősök, sarkantyús teknősök, aligátorteknősök, jávai lövőhalak, indiai üvegharcsák,barlangi vaklazacok, búbos szájköltő sügerek, pápua varánusz. Emellett található a terráriumban egy rombuszkrokodil is. A krokodil Pécsett született, Európa sokáig egyetlen szaporodóképes párjától, akik a Terrárium megnyitásakor költöztek Pécsre, miután Fidel Castro Kádár Jánosnak ajándékozta őket.

 Az állatkert az Ángyán János utca 1. szám alatt található Pécsen. Megközelíthető a 34-es, 35-ös és a 35Y-os autóbusszal, valamint a Mecseki kisvasúttal.

Pécsi Állatkert és
Akvárium-Terrárium

Pozíció Pécs térképén

A Pécsi Állatkert

ORFŰ / Folytatáshoz kattints a posztra

 Orfű község Baranya megyében, a Pécsi járásban, Pécstől mintegy 14 km-re észak-északnyugati irányban, a Mecsek hegyhát közepén.

 Már a történelem előtti időkben laktak a területen emberek. Jelenlétüket a környéken megtalált használati eszközök igazolják. Erdőlakó, kóborló, vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak. A táj természeti adottságai, a hegy, a patakokban gazdag völgyek és a síkságok változatossága alkalmassá tette a területet a letelepedésre. A kora vaskor idején telepedett meg itt az első ismert nevű nép, az illyrek, őket a kelták követték.

A római útvonalak nagyjából a ma is használt utak irányában futottak. Az egykori lapisi vadászház mellett feltárt római őrtorony nyomai meghatározzák az északra vezető út irányát. Az 1960-as években, mikor az orfűi tavakat létesítették, római pénzeket mosott ki az egyik hegyoldali forrás vize.

A rómaiak után a népvándorlás törzsei vonultak át a tájon. Hunok, germánok,avarok, szlávok érkeztek a területre, majd megjelentek a honfoglaló magyarok is.

 Orfű, Kovácsszénája, Mecsekszakál és Bános nevét a 14. század elején említik először írásos források, oklevelek. Az oklevelek a helységek nevét különbözőképpen és a maitól eltérő formában írták. Orfű nevét a 14. században Orfev-nek, Orfeu-nek, Orfew-nek írták. Kovácsszénája így szerepel: Koatzevaza, Konachenaja. Mecsekszakállal lehet azonos Zacal, s a mai Bános talán a hajdani Balvanus vagy Balvanos (Bálványos) szóból rövidült. Ezek a falvak a középkorban virágzó magyar települések voltak.

A török hódoltság korában elnéptelenedett a táj. Talán csak egy-egy dűlőnév őrzi ma már ezeknek az elpusztult falvaknak az emlékét. A helyi hagyományok számontartói szerint néhány dűlőnév: Lipóc, Érszeg, Nyárás, Egrestó, Kiskövesd és Öregtemplom-dűlő.

 A 18. század elején lassan indult meg csak az újjáépítés. A kihalt tájra, a lerombolt falvak helyére zömmel német jobbágyok érkeztek több hullámban és Németország különböző tájairól. A század közepén már a magyar népesség is jelen volt a faluban. Az 1930-as években a falu lakosságának 93%-a német, és csupán 7%-a volt magyar anyanyelvű.

A 19. században Kovácsszénáját már Kovatzenának írja a térkép,Mecsekrákos és Mecsekszakál neve elől pedig még hiányzik a hegység neve. A falvak lakossága az elmúlt évtizedekben nagymértékben lecsökkent. Ez a városiasodás folyamatával hozható kapcsolatba. 1970-ben Mecsekszakálon csak 77-en éltek , Tekeresen 102-en.

• Legfőbb vonzereje a falunak a hatvanas, illetve hetvenes évek során megépített 3 mesterséges tó, név szerint az Orfűi, a Pécsi, illetve a Herman Ottó tó. Az első kettő turisztikai jellegű, míg a Herman Ottó tó inkább tájvédelmi jellegű, fürdeni nem, csak horgászni lehet benne.
• A falu másik nevezetessége az Orfűi-tó mögött található Malommúzeum. , *Az üdülővendégek szórakozását, kikapcsolódását és pihenését szabadvízi és kiépített strandok, sportpályák, lovardák, illetve a tavakon horgászati, kajakozási, vitorlázási és csónakázási lehetőség szolgálja.
• Fishing on Orfű fesztivál

Látványosság a Kemencés Udvar és Tájház, mely kivételes néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik, az Orfűi Malommúzeum és a Vízfő Forrás a tanösvénnyel. Az Orfűi Lovasnapok, díjugrató versenyek, öttusa és a régi időket idéző vadászlovaglások emelik ki Orfűt Baranyában a lovassportok központjává, továbbá lehetőség nyílik a Mecsek egyedülálló barlangrendszerében való kalandtúrázásra. Otthon érezhetik magukat a vadászat és a kirándulás szerelmesei is. 10 km-es körzetben termálvizes fürdési lehetőség található Magyarhertelenden és Sikondán.Abaligeten cseppkőbarlang és Denevérmúzeum 

látogatható.

Elhelyezkedése

Orfű Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 18° 09′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 18° 09′ 21″ térkép ▼

Orfű Pozíció Baranya megye térképén