A Kőszeghegyalján elhelyezkedő falu Szombathelytől 25 km-re északnyugatra,Kőszegtől 6 km-re nyugatra, a Kőszegi-hegység keleti lábánál található. Csak közúton közelíthető meg a Kőszeg - Bozsok - Rohonc útról a községnél letérve.
A község területén már a római korban laktak emberek, ezt bizonyítják a határában előkerült római kori sírok. A 8. század végéről származik az a két frank szárnyas vaslándzsa, amit szintén itt találtak.
A mai települést 1279-ben villa Chak néven említik először. Kezdetben a velemi Szent Vid várának tartozéka volt, majd a rohonci uradalomhoz tartozott. A 13. –14. században a Németújváriak birtoka. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond Garai Miklósnak adományozta. A későbbiekben Morgenwerder Jakab, Mátyás király tüzérmestere, a Baumkirchner-család, majd a Batthyányak voltak a birtokosai.1532-ben a török pusztította, 1573-ban és 1606-ban a keresztény katonaság égette fel a falut. Leégett sok ház, és három egész telkes jobbágy maga is lángok martaléka lett.
A községre súlyos csapást jelentett, hogy a szőlőültetvényeket a 19. század második felében kitört filoxérajárvány elpusztította. A lakosság ekkor a gyümölcstermesztésre állt át, melyek közül a legjelentősebb a gesztenyetermesztés volt. A falu északi részén kőbánya működött, illetve fakitermelés jelentett még megélhetést.
Vályi András szerint "CZÁK. Czáka, Czakenbak. Magyar, és elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Battyáni, Ő Eminentiája, lakosai katolikusok, fekszik a’ Köszegi járásban, Szerdahelynek szomszédságában, földgye soványas, határja szoross, bora meglehetős, eladásra jó alkalmatossága lévén, második Osztálybéli."
Fényes Elek szerint "Czák, magyar falu, Vas vmgyében, a rohonczi uradalomban, 183 k., 176 evang. lak. Van szőlőhegye, erdeje. Ut. p. Kőszeg."
Vas vármegye monográfiája szerint "Czák magyar falu, 57 házzal és 291 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kőszeg. A község a XIII. században Szt.-Vid várához tartozott és Németujvári Miklós volt a földesura. A község utczáján egy csermely folyik végig, mely a falu erdejében ered. Határában két kőbánya van. A rohonczi uradalomhoz tartozott."
1910-ben Cáknak 313 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
1940-ig a település neve Czák volt, majd egyszerűsödött a ma használatos elnevezésre. A községben 1960-ig egyéni gazdálkodás folyt. Az 1951-ben alakult TSZ Kőszegdoroszlón kezdte meg működését, majd 1968-ban Kőszeg-Hegyalja MTSZ néven folytatta a környező 5 faluban: Cák, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Velem, Bozsok területén a gazdálkodást.
1950-ben felső iskola épült. 1960-tól körzeti orvos van a községben. A temető ravatalozója 1972-ben készült el. 1980. szeptember 1-jén megszűnik az alsó tagozatosra szűkült iskola és Kőszegszerdahelyre költözik. 1980-ban megalakult aKőszegi Tájvédelmi Körzet, 1997-ben alapító tagja az Írottkő Natúrparknak.
A falut a természeti katasztrófák sem kerülték el és a másfél napos esőt követően 2009. június 24-én a Kőszegi-hegységről lezúduló árvíz több utcát és hidat megrongált.
Nevezetességei
Szent Péter és Pál római katolikus templom
1697-ben már Kőszegszerdahely filiája és ekkor már van egy leromlott temploma. Az egyházi birtokait az uradalom foglalta el. 1733-ban arról értesülünk, hogy a régi Szent Péter és Pál templomból már csak egy torony áll. 1757-ben még romladozó régi tornya látszik, de 1786-ban már sem temploma sem papja nem volt Cáknak.
1894. őszén Szombathelyi Hidasy Kornél megyés püspök szentelte fel a Szent Péter és Pálnak titulált katolikus templomot, amelynek tervezője Ludwig Schöne bécsi építész. A Kőszeg és Vidéke 1894. 47.02.2. számában így ír: "A templom munkálkodott: Schapfer Pál, Paller András, Lauringer János, Wilfinger József, Petán Mátyás, Tangl Adolf, Güntner János, Eberhard Sándor és Huber József, Gál József, Gruber Adolf, Lemke Károly.... A mellékoltár a czáki nők gyűjtésének eredménye, úgy a szép zászló is. Az egyházi ruhákat a szerdahelyi plébános szerezte. Az új csillárt pedig özv. Weiszenbeckné asszony Kőszegről ajándékozta..." Dr. Seregély István kőszegszerdahelyi plébánosi szolgálata (1974-1981) idején, a plébániához tartozó többi templommal együtt, a cáki templomot is felújították 1976-ban. Dr. Seregély István irányításával a Kőszegszerdahely, Velem, Cák és Kőszegdoroszló lakói olyan időszakban újították fel a templomokat, amikor a hivatalos körök azokat feleslegesnek tartották. A templom legújabb felújítása pedig 2012 augusztusában fejeződött be.
Cáki pincesor
Szabadtéri Néprajzi Múzeumát az ősi műemlék pincesor alkotja. A 18. – 19. századi talpgerendás, boronafalú, előreugró tetőszerkezetű, zsúppal fedett épületeket kezdetben bor, majd később gyümölcs tárolására használták.
| Elhelyezkedése | |
 
Cák
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 16° 30′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 16° 30′ 44″ térkép ▼ | |
Cák
Pozíció Vas megye térképén
|
