A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csongrád. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csongrád. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. április 8., péntek

Csongrád / Folytatáshoz kattints a posztra


 Csongrád a Tisza jobb partján, a Körös torkolata (Körös-torok) alatt fekszik. Megközelíthető közúton Kiskunfélegyháza (Gátér) és Szentes felől a 451-es úton, valamint alsóbbrendű utakon Szeged (Felgyő), Csépa és Tiszaalpár felől. Vasúton megközelíthető Kiskunfélegyháza és Szentes felől a 147-es számú vasútvonalon. A 20. század első felében kisvasút kötötte össze Felgyővel. Tiszai átkelőhely, közúti és vasúti híd köti össze Szentessel, valamint pontonhíd Csépával.

 Kedvező földrajzi helyzete miatt az újkőkor óta lakott hely.
  • A Csongrád név első említése a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében maradt fent.
Árpád fejedelem – a monda szerint – 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet „Csernigrádnak” (fekete várnak) neveztek el, amelyből eredhet a város neve.
  • A 11. században Szent István a vármegye központjává tette. A tatárok valószínűleg feldúlták 1241-ben, mert ezután IV. Béla Szegedre tette át a megyeszékhelyt.
  • A 15. század elején a település ismét városi rangot kapott.
  • A földvár az évszázadok folyamán elpusztult, s ma semmi nyomát sem találni.
  • A Csongrád nagy léptekben fejlődött, 1720-as években felépült a belsővárosi Szent Rókus Templom, majd 1769-ben a főtéren lévő Nagyboldogasszony-templom is.
  • A Rákóczi-szabadságharc bukása után Csongrád gróf Károlyi Sándor birtoka lett.
  • A várost szabadságharcbeli részvétele miatt 1849-ben az osztrákok felgyújtották.
  • A 19. század második felében Csongrád népének a Tisza-szabályozás adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma.
  • 1876-ban Csongrád feladta a többlet-adóterhekkel járó rendezett tanácsú városi rangot és nagyközséggé alakult, 1923-ban azonban a helyiek ismét a várossá alakulás mellett döntöttek.
Az 1930-as években volt a város polgármestere Piroska János; az ő nevéhez köthető az állami borközraktár, a református templom és a villanytelep megépítése, valamint az utcák és közterek teleültettetése platánfákkal, amik máig meghatározzák Csongrád arculatát. Ő volt a kezdeményezője és részben a tervezője is az új városházának.

 Halászház a nagyrészt műemléki védettségű, élő múzeumként működő Belsővárosban


Halászház a nagyrészt műemléki védettségű, élő múzeumként működő Belsővárosban

A Csongrádi Gyógyfürdő és Strand hét medencével rendelkezik, melyek közül kettő nyitott, három fedett és két időszakosan fedett. Vize mozgásszervi és idegrendszeri betegeknek is ajánlott. A város környékén a síkvidéki fekvése ellenére számos természeti érték vonzza a kirándulókat. Ezek közül talán a legnevezetesebb a Körös folyó torkolatával átellenben fekvő homokpad, a Körös-torok. A Tisza nyárközepi alacsony vízállása idején a homokpad szárazra kerül, a finom szemű folyami homokon évtizedek alatt a környék legnagyobb szabadstrandja alakult ki. A Körös-torokban évek óta nagy sikerrel rendezik meg a Körös-toroki Napok nevű strandfesztivált, amely a legnagyobb ilyen jellegű rendezvény a Dél-Alföldön. A strand környezetében összefüggő nyaraló- és szórakozónegyed jött létre.



Nevezetességei

  • Körös-torok
  • Holt-Tisza
  • Ellés-monostor
  • Fahíd
  • Belváros
  • Belsőváros

Templomok


  • Csongrádi Tájház (Gyökér u.)
  • Tari László Múzeum (Iskola u. 2.)
  • Széchenyi István Általános Iskola helytörténeti gyűjteménye (Széchenyi u. 29.)
  • Csongrád Galéria (Kossuth tér 7.)
  • Művésztelep (Tanya 833.)


Elhelyezkedése
Csongrád (Magyarország)
Csongrád
Csongrád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 41″k. h. 20° 08′ 25″Koordinátáké. sz. 46° 42′ 41″, k. h. 20° 08′ 25″osm térkép ▼
Csongrád (Csongrád megye)
Csongrád
Csongrád
Pozíció Csongrád megye térképén