A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szerencs. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szerencs. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. április 10., vasárnap

Szerencs / Folytatáshoz kattints a posztra


 Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre. A Zempléni-hegység déli lábánál, a Taktaköz peremén helyezkedik el. Érinti a 37-es főút és Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonal is.

 A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten Kőrézkori leleteket tártak fel.
Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le.
A 12. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. Szerencset a középkorban említik először: a plébániatemplomról első említése 1217-ből való. Az 1420-as évek körül Szerencs és környéke Brankovics György szerb despota birtoka lett. 1490-ben már mezőváros, a Rákóczi-család birtoka volt; 1507-től pedig Szapolyai János volt a helység ura. 1583-ban Rákóczi Zsigmond zálogba kapta Rudolf császártól Szerencs várát és a nemesi birtokot, majd 1603-ban a végleges adománylevelet is megkapta. 1605. április 17–20. között itt tartották azt az országgyűlést, amin Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Hálából 1606. március 9-én Bocskai "kiváltságos mezőváros" státuszt ad Szerencsnek.
A 18. században a település fejlődésnek indult, ám a fejlődés a 19. században megtorpant. 1876-ban a községi törvény értelmében Szerencs a városi rangot is elveszítette. Az ipartelepítés azonban újra elősegítette a fejlődést. 1889-ben felépült a cukorgyár, amely az akkori Európa legnagyobb cukorgyára volt, majd 1923-ban pedig a csokoládégyár is felépült. 1930-ban már csaknem 7000 lakosa volt a településnek.
A második világháború után Szerencs a Szerencsi járás székhelye lett. Az 1960-as években a fejlődés új lendületet kapott, a meglévő gyárakat korszerűsítették, felépült a kenyérgyár és a gépgyár is, új iskolák nyíltak.
1984-ben Szerencs újra városi rangot kapott.
Az EU szabályozás reformjának következményeképpen 2008. március 10-én bejelentették a cukorgyár bezárását. 2009. március 10-én a gyár területén emlékparkot avattak és az önkormányzat emléknappá nyilvánította március 10-ét.
A monda szerint a Szerencs nevet Árpád fejedelem adta a városnak, amikor az Árpád-hegyen ezt mondta: „Ma ád (ebből származik Mád neve) Isten szerencsét (Szerencs) e tájon (Tállya) Ond (Ond) és Tarcal (Tarcal) vezéreknek.”


Látnivalók



Híres emberek

  • Itt született 1593-ban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és testvére, Rákóczi Pál, 1596 körül, aki a család katolikus ágát vitte tovább. A harmadik testvér, Rákóczi Zsigmond is a városban született, 1595-ben.
  • 1605. április 20-án a szerencsi országgyűlés itt választotta Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt.
  • Itt élt 1804 és 1806 közt Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg.
  • Itt született 1882. szeptember 17-én Bádonyi Gyula labdarúgó, az első magyar labdarúgó-válogatott kapusa.
  • Itt született 1907. június 29-én Collinásy György festő és fényképész.
  • Innen származik Kiss Ádám humorista, a magyar stand-up-comedy kiemelkedő alakja.
  • 2008-ban Guinness-rekord dőlt a csokifesztiválon, a világ eddigi legnagyobb csokoládéból épített szobrát készítették el a Boci csokoládéról híres Szerencsen, az első Országos Csokoládé Fesztiválon. Az alkotást Ekker Róbert képzőművész egy 350 kilogrammos csokoládétömbből faragta ki, és Csukás István híres csokoládéevő mesehősét, Gombóc Artúrt formázza meg.
  • Itt született és itt kezdte el pályafutását a világ legjobb női kézilabdázójának (2004) is megválasztott Kulcsár Anita.
  • Itt született Ördög Tibor, a Hooligans zenekar énekese.
  • Innen származnak Tóth Tibor és Kiss Endy, a Hooligans zenészei.
  • Itt hunyt el 1927-ben Ürményi Lajos színész.





Elhelyezkedése
Szerencs (Magyarország)
Szerencs
Szerencs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′ 44″k. h. 21° 12′ 18″Koordinátáké. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 21° 12′ 18″osm térkép ▼
Szerencs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Szerencs
Szerencs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén