Pécsely /Folytatás a posztban

 A Balaton északi partján haladó 71-es főútról Aszófőnél, Balatonudvarinál vagy Balatonakalinál is letérhetünk Pécsely felé. A falu a Balatontól 5 km-re, Veszprém és Balatonfüred szomszédságában, a dombokkal övezett Pécselyi-medencében fekszik.

A református templom fölötti, nyugati falurészben a 16-17. században kizárólag a nemesi rendhez tartozók laktak, községük Felsőpécsely, amely Nemespécsely néven ismert. A templomtól keletre fekvő Nagypécselyen jobbágyok laktak.

Pécsely falu 1942-ben alakult két település: Nagypécsely és Nemespécsely egyesítésével. A faluközpont a két korábbi falu közötti kis térségen épült ki.

Pécsely környékének nevezetessége a Zádor-vár vagy Himfy-vár. A Derék-hegyre (Zádor-hegynek is nevezik) épült a vár a XIV. század végén. Több történet is keletkezett róla, de a valóságban történelmi szerepe nem volt. A Derek-hegy 363 méter magas meredek kúpján mára már csak néhány falszakasz maradt. Az itt létesült kilátótoronyból szép kilátás nyílik a Pécselyi-medencére és Tihany irányába. A várhegy alatt fakad a kiváló vízminőségű Zádor-forrás. A község középpontjában emelkedő nagy református templomot egy XII. századból való kis templom helyén építették klasszicista stílusban. Ezen a vidéken van a Balaton-felvidék talán legszebb medencéje, dús növényzettel, bővizű patakkal. Nem véletlen, hogy szívesen jönnek ide a kirándulók, túrázók. Érdemes megtekinteni a faluközpont kopjafáit, és a Hosszú utca szép népi épületeit is.

A Zádor-vár vagy Himfy-vár jelentős maradványai a Balaton-felvidék zöldellő lankái között terül el a csupán néhány utcából álló Pécsely község közelében. A községből kiindulva jó órányi kapaszkodás után érhetjük el a gazdátlanul pusztuló romokat, a 363 méter magas hegycsúcson.

A Pécselytől északra fekvő meredek hegyre, a Derék-hegyre (Zádor-hegynek is nevezik) jelzett turistaút vezet a XIV. század végén épült gótikus stílusú Zádor-várhoz.

Históriájának ködbevesző részleteiről a kevés számú korabeli oklevél segít fellebbenteni a feledés fátylát. Az Árpád-házi királyok uralkodása idején a környék völgyeiben sűrű településhálózat alakult ki, amiből Barnag jobbágyfalut a Vezsenyi család birtokolt. Anjou Mária királynő 1384-es oklevelében engedélyt adott Vezsenyi László étekfogómesternek, hogy barnagi uradalmának területén egy kővárat építsen birtokközpontul. Az új erődítmény rövidesen elkészült, de létrejötte ellen a veszprémi káptalan tiltakozást jelentett be, mivel a Vezsenyiek erőszakkal távolították el az ő földjüket képező Pécsely határában emelkedő Szabad-hegyen felállított határjeleket, hogy annak helyébe várat emeljenek. A birtokvitából keletkezett pert végül a veszprémi káptalan javára ítélték meg, így a Vezsenyi família kénytelen volt elhagyni az új rezidenciát, helyette a közeli Nagyvázsony belterületén hoztak létre újabb szállást. A későbbiekben nem szerepelt a krónikákban, a török ellen létrehozott végvárrendszerbe sem tagolták be, így gazdátlanul omladoztak maradványai. A romos várat 1652-ben Zichy István kapta meg III. Ferdinándtól. A várról több történet is keletkezett, de a valóságban történelmi szerepe nem volt.

Elhelyezkedése

Pécsely Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 57′ 25″, k. h. 17° 47′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 25″, k. h. 17° 47′ 24″térkép ▼

Pécsely Pozíció Veszprém megye térképén

Szigliget / Folytatás a posztban

 A Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el a falu.

Megközelíthetősége

• Autóval és busszal a 71-es főútról (a Tapolcáról érkező járatokkal elérhető a település központja, a strand és a kikötő, a távolsági járatok a 71-es főúton állnak meg)
• Vonattal a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon (Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomás kb. 3 km-re van a településtől)
• Májustól szeptemberig menetrend szerinti hajójárattal Badacsonyból, illetve Keszthelyről

 Régészeti leletek szerint már a kőkorszakban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A 12. századból több írásos, sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltára utal, szigetjellegét az 1822-es partrendezéssel szüntették meg.

Nevezetességei

• A 12. században épült Avasi-templom romjai
• A 168 m magas hegyre (Rókarántó) épült klasszicista stílus Szentháromság kápolna
• A szigligeti vár
• A 239 méter magas Várhegy köré települt Ófalu. A domboldal kanyargós utcácskái mellett nádtetős házak őrzik a múlt századok hangulatát – nem véletlen, hogy számos magyar költőt is megihletett e táj varázsa.
• A 19. század elején épült klasszicista Esterházy-kastély és 9,2 hektáros arborétuma ma a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Szigligeti Alkotóháza néven működik.
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Elhelyezkedése

Szigliget Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 48′ 07″, k. h. 17° 25′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 07″, k. h. 17° 25′ 60″ térkép ▼

Szigliget Pozíció Veszprém megye térképén

Szentbékkálla / Folytatás a posztban

 A Káli-medencéhez tartozó település, a medence északi, a Boncsos-tető, a Fekete-hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el, a 71-es főúttólészakra. Közelében található a híres kőtenger is. A település elhelyezkedéséből nem csupán a különleges panoráma és sok természeti látnivaló adódik, hanem olyan viszonylagos éghajlati védettség is, melynek következtében évente mintegy kétezer órányit süt a nap. Viszonylag kis kiterjedésű határa körben erdős, dombos és csak dél felé nyitott, azonban ez utóbbi nagy része mocsaras.

 A falu nevének első fele attól a Nursiai Szent Benedektől származik, akinek szerzetesei a legtöbbet tettek a Kál- és Vérbulcsú-ivadékok megmentéséért. A község első templomát Szent Benedek tiszteletére emelték.

A római katolikus templom XVIII. század végi újjáépítése Fellner Jakab,Eszterházy Károly egri püspök által foglalkoztatott tatai építész tervei alapján történt. A kora középkori templom maradványain épült új templom barokk stílusú. Freskóján a káli népet térítő Szent Benedek-rendi szerzetes és Kál vitéz látható. A falfestményt Jeges Ernő budapesti festő készítette. A templom oldalán az első- és második világháború áldozatainak tiszteletére készült emléktáblák láthatók.

 A faluban járva megfigyelhetők a népi építészeti hagyományok a régi házakon, amelyek közül néhány műemlék. A Zrínyi utcában, 1816-ban épült népi műemlékház eredeti állapotába került felújításra. Vastag falai homokkő és bazalt szerkezetűek, agyaggal fugázva. Tetőszerkezete különleges – ollós – szerkezetű, nádazása jellegzetes Balaton-felvidéki fonott stílusban őrizte meg eredetiségét. A Kossuth utcában, 1828-ban épült műemlék Istvándi-ház homlokzata képviseli a népi építészeti stílust.

2009-ben kezdődött a Petőfi utcában az 1826-ban épült népi lakóház felújítása. A telek szélén, az utcavonalra merőlegesen álló, utcasorba illeszkedő, téglány alaprajzú, kétsejtű épület szoba, konyha alaprajzú lakóegységet és ehhez egy fedélszerkezet alatt kapcsolódó istállót foglalt magában.A falszerkezetek egységesen agyaghabarcsba rakott terméskőből készültek. A helyiségeket gerendás deszkafödém zárja le. Tetőszerkezete a Balaton-felvidéki archaikus típust képviseli. Feltehetően a 19. sz. elején emelt épület eredetileg füstös konyhás volt (I. periódus), a konyha és a szoba ajtaja az udvari homlokzatot kísérő, kőpilléres tornácról nyílott. II. építési periódusban az épület kisebb bővítése történt: az udvari homlokzat szélességén túlnyúló, az udvar felé ablakkal megnyitott kamrát választottak le az oldaltornácból. Az épület nagyobb léptékű átalakítása (Ill. periódus) 1888-ban vagy röviddel ez után történt, amikor benne zárt füstelvezetésű (mászókéményes) konyhát létesítettek. Az épület felújítása 2014-ben elkészült.

Országos jelentőségű műemlék a felvidéki klasszikus stílusban épült nagyméretű présház, a Birkás-pince és -lakóház. 1763-ban Fellner Jakab tervezte, eredetileg a Seller család tulajdona volt.

Ma már romos az egykori strandfürdő, melyet 1930-ban építtetett Németh Gáspár helyi lakos. A hegyi forrásvízre alapozott fürdő 1960-ig működött.

 A falu határában nyugatra fekszik a híres szentbékkállai kőtenger. Valaha az itteni intenzív vulkáni tevékenységet követően feltörő kovasavak, hévizek a laza homoküledékeket összecementálták, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább formázott. A kövek nagysága és magassága meglepő: némelyik ház nagyságú, mások betöltenek egy egész szobát. Mintha óriás járt volna e tájon, aki rossz vagy jó kedvében gigászi kődarabokat hajigált.

 Szentbékkálla közvetlen szomszédságában található műemlék a XI–XII. századi,gótikus stílusban épült velétei palotarom és XIII. századi, román stílusú töttöskáli templomrom.

Nevezetességei

• Töttöskáli templomrom
• Szentbékkállai kőtenger
• Velétei palotarom

 A település mellett emelkedik a Fekete-hegy, mely kiváló kirándulóhely. Érdemes itt felkeresni az Eötvös Károly-kilátót, mely 1950-ben bazaltkőből épült, később ezt 1978-ban vörösfenyőből készült kilátótorony váltotta fel. Innen csodálatos kilátás nyílik nemcsak a festői Káli-medencére, hanem a Tapolcai-medence tanúhegyeire, a Balatonra, a Tihanyi-félszigetre és a hegytető tavaira is.

Ezek a kicsiny, lefolyástalan mélyedések az úgynevezett kőtálak vagy krátertavak. A bazaltláva-takaró kialakulásával egyidejűleg jöttek létre oly módon, hogy ahol a bazalt alatti alapzaton régi mélyedések voltak, azokat nem minden esetben tudta a bazaltláva teljes mértékben kitölteni. A tavak többségét csak a nedves évszakban tölti ki víz és akkor is inkább csak sekély nádasokkal borított mocsarak, lápok. Ilyen tavak: Bika-tó, Bonta-tó, Barkás-tó, Monostori-tó, Kálomis-tó, Kettős-tó. A Fekete-hegyről Szentbékkálla felé vezető árok oldaláról a Bocskor-kúti forrás vize folyik le. Tőle délebbre a tavak alatt karsztosodó kőzetek repedésein átszivárgó víz bővizű forrásként jut a felszínre, ez az Öreghegyi-forrás vagy -kút.

Elhelyezkedése

Szentbékkálla Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 53′ 09″, k. h. 17° 33′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 09″, k. h. 17° 33′ 53″ térkép ▼

Szentbékkálla Pozíció Veszprém megye térképén

Badacsonytomaj / Folytatás a posztban

A 71-es főút mentén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony lábánál található. A hegy valójában a település területén fekszik, amelyet ezen kívül a régi tomaji faluközpont és Badacsonyörs alkot, valamint a nagyrészt üdülőépületekből álló Badacsony településrész.

Szomszédos települések: Ábrahámhegy, Badacsonytördemic, Káptalantóti,Nemesgulács, Salföld.

Vonattal elérhető a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon. Vasúti megállói: Badacsonyörs (valamikor Kisörs), Badacsonytomaj, Badacsony (valamikor Badacsony-Hableány).

Víziúton a Badacsony településrészen lévő, nyáron nagy forgalmú hajóállomáson át közelíthető meg.

Területe már az ókorban is lakott volt, az ásatások felszínre hozták egy kelta település maradványait. A rómaiak egész biztosan termesztettek itt szőlőt, a Badacsony oldalán akkoriban is számos ültetvény volt.

A középkorból, nem egyházi birtok lévén, kevés feljegyzés maradt fenn a községről. Névadója állítólag egy besenyő vitéz, Urkund fia Tomaj volt, aki I. István korában birtokolta a területet. Első okleveles említése 1313-ból származik, Thomay formában. Mindenesetre 1263-ban már pálos rendház állt itt, ennek nyomait a 19. század során tárták fel.

A török hódoltság idején lakossága megfogyatkozott, 1550-ben plébániája is elhagyatva állt, de a források szerint a település folyamatosan lakott volt. Az itt élők ekkor is főleg szőlő- és gyümölcstermesztésből éltek. A 18. század során kedvelt pihenőhellyé vált, bora kedvelt lett és sorra épültek itt a pincék és a borházak. Ismert a város hegykönyve és hegytörvényei.

Fejlődése a bazaltbánya 1903-as megnyitásával új irányt vett, a lakosság száma megkétszereződött, elindult az iparosodás; 1909-től lóvasút is járt a településen.

Vajda Elek (1879–1944) 1911-ben költözött a településre, és ő szorgalmazta Badacsonytomaj önálló községgé válását, melynek ezután nyugállományba vonulásáig főjegyzője volt. Vajda a Vöröskereszt 1915. február 15-én alapított badacsonytomaji egyletének első jegyzője is. Egykori lakóháza, melyet a községbe költözésekor építtetett, nyugállományba vonulása után, bővítésekkel előbb az elöljáróság, később a nagyközség tanácsának, illetve önkormányzatának székhelye volt, egészen 2011-ig. Emlékét ennek ellenére mindmáig sem emléktábla, sem róla elnevezett közterület nem őrzi.

A bazalttermelés 1965-ben befejeződött, de a hegy látványa és élővilága sajnos nagyon megsínylette a félévszázados bányászatot. A további károkat megelőzendő a térséget hamarosan tájvédelmi körzetté nyilvánították.

A település a hozzá tartozó Badacsonyörs (korábban Kisörs) és Badacsony (valamikor Badacsony-Hableány) településrészekkel együtt 2004. július 1-jén kapott városi rangot.

Nevezetességei

Badacsonytomaj központjában

• A neoromán stílusban, bazaltból épült római katolikus templom (Fábián Gáspár, 1932);

A Badacsony-hegy oldalában

• Szegedy Róza-ház, Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza egykori lakhelye;
• Kisfaludy Sándor présháza;
• Egry József Emlékmúzeum (A Balaton festőjének a háza múzeumként 
• funkcionál 1973 óta, a művész festményei és időszakos kortárs művészek kiállításai tekinthetőek itt meg);

Badacsonyörs településrészen

• Folly arborétum.

Híres lakói

• Kisfaludy Sándor
• Herczeg Ferenc
• Keresztury Dezső
• Jankovich Ferenc
• Tatay Sándor
• Egry József
• Bogyay Lajos
• Pauler Ákos
• Szegedy Róza

Elhelyezkedése

Badacsonytomaj Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 48′ 34″, k. h. 17° 30′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 34″, k. h. 17° 30′ 50″ térkép ▼

Badacsonytomaj Pozíció Veszprém megye térképén

Paloznak / Folytatáshoz kattints a posztra

Paloznak a Balaton északi-partján a Bakony déli lábánál található. Nyugatról Csopakkal határos, kelet felől Lovastól 2 km-re található. A legközelebbi nagyobb város Balatonfüred. Megközelíthető a 71-es főúton Alsóörs, illetve Csopak felől, valamint az úgynevezett római úton Lovas, és Csopak felől. Északon Veszprémfajsszal határos. Bár a vasút a falu határában halad el, vasútállomása nincsen. Rendszeres buszjáratok közlekednek mind Balatonfüred, mind Veszprém felől. A hegyoldalban található a Hampaszkút és az abból eredő ér, amelynek vize a falutól délkeletre található Vöröspart mocsarába ömlik. Szintén a Vöröspartba torkollik a Lovas felől érkező Séd. Kisebb vízfolyásként még szót kell ejteni a Csopak határától nem messze folyó Igmándi-érről is. A fentiekben már említett Vöröspart a falu keleti határán található lápos és sekély vizű terület. Élővilága igen gazdag: sok madár, hüllő, hal, kisemlős, és kétéltűfaj él itt. Vizét egy patak vezeti a Balatonba.
Paloznak község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. Első írásos említése a Veszprémvölgyi Monostor Adománylevelében található a 970-es évekből, régészeti leletek alapján 5000 éve lakott település. A falu lélekszáma 412 fő (2008). A Balaton-felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért Paloznak 1998-ban Hild-díjat kapott. A két meghatározó tevékenység a borászat és a turizmus, de jellemző még a halászat is erre a területre.

 A tájon mintegy ötezer évvel ezelőtt már megjelentek különféle embercsoportok. Az őskori emberek a Tódi-dülő vízforrásainak közelében földbe ásott lakásokban laktak, melyek nyomait és újkőkori cserépedények maradványait találták meg a régészek. Kitűnő éghajlata miatt folyamatosan lakott terület volt az ókorban is. Paloznak határában két római kori tanyagazdaság (villa rustica) maradványai kerültek elő. A falu nevének etimológiája szláv eredetű lakosságra utal: a„loznik” szó szőlőskertet jelent, a „po loznik” szláv nyelven annyit tesz, hogy „a szőlőskertek alatt". A honfoglalás idején az Árpád-ház uralta a környék birtokait, ebből az időből 1914-ben egy lovassír maradványai kerültek elő. Az első ismert magánoklevél 1079-ből Guden vitéz végrendelete, melyben László király vitéze Paloznakon fekvő javait királyi engedéllyel a veszprémi egyházra hagyja.

„	Tudja meg a kiváló gondosságú László király és a hit minden követője, hogy én, Guden, aki sokáig fáradtam uramnak, a királynak szolgálatában és munkájában, hogy az ő engedelmével és beleegyezésével lelkem váltságára Szent Mihálynak adtam minden tudott vagy elrejtett kincsemet, amim csak Paloznakon volt, tudniillik egy egyházat, minden javával a kanonokok hatalma alá, ezenkívül öt mansio szolgát, két ekét, tizenegy szőlőt, húsz ökröt, háromszáz juhot, réteket, szántókat, gyümölcsfákat, erdőt. Ezt, amit Szent Mihálynak adtam, nem a püspök, hanem a kanonokok szolgálatára adtam, hogy ebből évente felüdülésük legyen, és lelkemről megemlékezzenek. De főként azt hozom minden ember tudomására, hogy a király ebben az ügyben szabad rendelkezést engedélyezett nekem a dömösi kúriában, amikor télidőben a németek megsemmisítésére készült. Ennek az elhatározásomnak és intézkedésemnek tanúi Gurcu esztergomi ispán, Erneus fia Szella, Márton prépost, Suni dékán, Tefil bíró, Péter a veje, Gellért mester, Ábrahám, Uchuga, Mihály pap, Ezicius és egész Magyarország többi előkelői. Én, szegény, főként azt kérem az én uramtól, hogy emlékezzék meg szolgálatomról, és halálom után ne semmisítse meg azt, amit életemben megengedett.	”
– Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, A veszprémi káptalan magánlevéltára, 1079. Paloznak 2.

 Paloznak nevének első említése a veszprémi apácakolostor adománylevelében található. Az 1400-as évekre a falu legnagyobb birtokosa a veszprémi Szent Mihály egyházból kivált káptalan lett. A török hódoltság ideje alatt Paloznak – más Balaton-felvidéki falvaktól eltérően – nem néptelenedett el. A reformáció ideje alatt a gyülekezet a régi katolikus templomot foglalta el, és 1749-ig a birtokában tartotta, majd a XVII. század végén a Csopak-Kövesd-Paloznak református anyaegyház saját templom építésébe fogott Csopakon. A filoxéra-vész Paloznakot sem kímélte, 1888-ra minden szőlő elpusztult. A szőlők újratelepítése 1900-as évek elején megindult.

 Paloznak 1961-ben az Alsóörs-Lovas-Paloznak közös tanács részeként elvesztette önállóságát, a közös tanács székhelye Alsóörs lett. A döntés elégedetlenséget szült, s ennek következtében 1969-ben Paloznak Csopakkal alkotott közös tanácsot. 1974-ben megszűnt a paloznaki általános iskola, a paloznaki diákok ezután Csopakra jártak iskolába. 1990-től Paloznak ismét önálló lett, saját polgármesterrel és képviselő-testülettel. A faluban 1992-től Falunapokat tartanak. Az 1993-ban elkészült faluházat Antall József miniszterelnök avatta fel, emlékét mellszobor őrzi a templom mellett. Ugyancsak ekkortájt újították fel a Polgármesteri Hivatalt, a falu csatornát, gázhálózatot kapott, az évtized végén modern játszótér épült. 1998-ban – első kisközségként – Paloznak Hild-díjat kapott. Paloznak Lovassal együttműködve körjegyzőséget hozott létre. 2010-ig a Balaton Riviera Turisztikai Egyesület tagja.

• Közút: a Paloznakon áthaladó római útról közvetlenül elérhető Csopak és Lovas. A falu déli határában halad a 71-es számú főút, amin keresztül eljuthatunk Balatonfüredre vagy Balatonalmádiba, illetve Csopak érintésével Veszprémbe. Az autóbuszjáratok hasonló útvonalon közlekednek.
• Vasút: a két legközelebbi vasúti megállóhely Alsóörsön és Csopakon található.
• Hajó: menetrend szerint indulnak hajók Alsóörsről és Csopakról
• A balatoni kerékpárkörút Paloznak falu határában halad.

 Paloznak legfőbb idegenforgalmi vonzereje a Balaton-felvidékre jellemző hagyományos falusi hangulat. A falu 1998-ban Hild-érmet kapott azért, mert a település fejlesztése a hagyományos értékek megőrzése mellett történt. Paloznak nevezetes épületei közé tartozik az Árpád-kori katolikus templom gótikus részleteivel, a református harangláb, a népi építészet hagyományos stílusjegyeit őrző egykori Diószegi-ház, a Pongrácz-kastély.

• Antall József-emléktábla (Polgármesteri Hivatal)
• Antall József-szobor (templomkert)
• Árpád-kori római katolikus templom
• Hampaszkút
• Hősök kútja, '48-as emléktábla
• Játszótér
• Kálvária
• Kossuth-emléktábla (Kossuth u.)
• Millenniumi park
• Népi parasztházak,
• Makk-ház,
• Olaszrizling-tanösvény,
• Pongrácz-kastély
• Református Harangláb
• Sárkányos-kút
• Szent Donát-szobor
• Szent László király szobra
• Tájház. A népi építészet stílusjegyeit őrzi, egykoron Diószegi-háznak is nevezték, a falu egyik fő nevezetessége, melyben állandó néprajzi kiállítás működik és tekinthető meg.
• Vincellérházak
• Viráglány-szobor
• Szőlő-szobor

 Paloznakon az Önkormányzat és a helyi szervezetek (PaCi, a „Paloznak Jövőjéért” Közalapítvány) segítségével számos kulturális és sportrendezvényt szerveznek a falu és a térség lakosai számára.

• Szüret-elő: minden év szeptember első hétvégéjén rendezik, 2008 óta.
• Paloznaki Falunapok: minden év szeptember utolsó hétvégéjén rendezik meg.
• Libanap, Márton naphoz kapcsolódó libasütés és újbor mustra.
• Paloznaki Hímzőkör kiállításai a Faluház nagytermében, ahol más kisebb rendezvényeket is tartanak.
• Boda Balázs és Oláh Kati művész-házaspár galériája és kiállítása.
• Disznóvágás, minden év január-február havában megrendezett falusi mulatság.
• Paloznaki Jazzpiknik (minden év augusztus elején)

Éttermek, borozók

• Sáfránkert Vendéglő
• Tájház Büfé
• Nosztori Kalandpark
• Papa Borozója
• Homola Borterasz

Szállás

• Vendégház
• Európa Camping
• Vendégfogadó és Ingatlanközvetítő Szolgálat

Elhelyezkedése

Paloznak Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 56′ 30″ térkép ▼

Paloznak Pozíció Veszprém megye térképén