A VÉRTESSOMLÓI KILÁTÓ / Folytatáshoz kattints a posztra

A Vértes

Tatabánya-kőfejtő

Környe

Környebánya

Tatabánya

Bánhidai erőmű tatabányán

A bokodi erőmű

Majk és Oroszlány...

Elhelyezkedése

Vértessomló Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 21′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 21′ 48″ térkép ▼

Vértessomló Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

A SOPRONI DEÁK KÚT / Többi képért katt a posztra !

GPS koordináták:

szélesség : 47° 40' 7.07"

hosszúság : 16° 33' 49.34"

magasság : 0.3670

Az egyik legrégebben ismert soproni forrás. A Károly-magaslat keleti lábánál ered.

Megközelíthető a Récényi út elejéről a zöld vonal jelzésű turistaútra letérve.

A tábla felirata:

DEÁKKÚT ITT LOBOGOTT A DEÁKKUTI VÁRMEGYE ZÁSZLAJA EGYKOR SZELLEME MOSTAN IS INT IFJÚ SZERESD A HAZÁT 1827-1883-2000 HELYREÁLLÍTTATTA 1959-BEN A MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATAL DEÁKKÚT LÉGY FORRÁSA SOKÁ ÁRTATLAN ÖRÖMNEK

Az első kiépített forrásfoglalást 1827-ben adták át. Jelenleg az 1922-ben Schneider Ferenc műépítész által tervezett felépítmény látható, amely utoljára 2000-ben lett felújítva. A forrásfoglalás feletti részről is jön már egy patakmeder, mely a többi szivárgó vizét gyűjti össze. A Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium Líceum 1922 óta itt ballagtatja végzős diákjait. A diákok a szertartáson isznak a forrás vizéből, és ettől a pillanattól az öregdiákok soraiba lépnek. Környezetében kiépített pihenőpadok, tűzrakóhely helyezkedik el, igényesen kialakítva. Újabban a forrás kivezető csövén csak csöpög a víz, a lefolyóaknában egy másik csövön viszont ömlik.

SOPRON - TARÓDI-VÁR / Folytatáshoz kattints a posztra

Sopron vadregényes részén, a Kolostor-erdő közelében különös építményt rejt az erdő. Régebben Bagolyvárnak, majd Bolondvárnak hívták, napjainkban Taródi-várnak nevezik

A várban lakórészeket is kialakítottak. Az északi lakórészben találjuk a vár nagytermét, amelyet XIX. századi bútorok és régiséggyűjtemény, valamint a vár építéstörténetét bemutató tablók töltenek meg. A déli lakórész alsó szintjén egy régi szőlőprést helyeztek el, az emeleten lakást alakítottak ki. A várudvaron fürdőház és kert is található. A várudvar közepén ásott kút 3 méter átmérőjű és 15 méter mély. Dupla falazással készült, a két fal között csigalépcső vezet le az aljára, ahonnan egy 10 méter hosszú, 70 cm széles és másfél méter magas titkos alagút indul.

A vár XX. század végén épült. De miért is épít valaki a második világháború után, a szocializmus éveiben egy várat? Taródi István így fogalmazza meg a választ a Soproni Taródi-vár építéstörténetéről írott munkájában: "A munka szeretete és lendülete fűtött, éreztem a felemelő érzést, amit a munka jelent számomra. A munka hevében nem is gondolkodtam azon, hogy milyen súlyos követ cipelek a csigalépcsőn felfelé, a szűk helyen a mázsás kődarab súlyos koloncként nehezedett rám, de végül, mikor legyőztem, és helyére került, éreztem, hogy az akarat a legnagyobb erő a világon." 

A vár ura és építője Taródi István volt, aki alacsony, vékonydongájú, 56 kilós férfiként 150 vasúti kocsira való követ és téglát épített be a falakba. Kezdetben egy katonai oldalkocsis motorkerékpárral hordta fel telkére az építőanyagot. Minden szabadidejében a várat építette, több mint 50 éven keresztül. Reggel 5 órakor már rakta a köveket és délután a munkahelyéről hazatérve folytatta azt. Legtöbbször egyedül dolgozott, néha felesége, gyermekei vagy egy-egy ismerőse segített a faladatokban. 

 

Bőszénfa / Folytatáshoz kattints a posztra

 Kaposvártól 14 km-re délre található a 67-es főút mellett. A falu legnagyobb része a 67-es úttal párhuzamos, attól keletre húzódó völgyben fekszik, a főút csak a település kis részén halad át.

 Bőszénfa Árpád-kori település. Azoknak a falvaknak egyike, amelyeket még Szent István király adományozott a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak.

Nevét Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240-es években készített összeírása említette először Bozais néven.

A tatárjárás előtti időkben az apátság kanászai lakták. Középkori neve Bajszinfalva volt.

1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, valamint Szerdahelyi Dersfi Márton a zselicszentjakabi apátsággal szemben jogot tartottak a helységre.

1570-ben a török hódoltság alatt, a török kincstári adólajstromban 10 házzal jegyezték fel.

1626-1627-ben Imrefy Farkas birtoka volt, az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben pedig Imrefy Farkasné szerepel földesuraként.

Az 1715-ben végzett összeíráskor 6 háztartását írták össze, az 1703-1715 évi összeírások szerint már Festetics Pál birtoka volt és a Festetics családé maradt a későbbiekben is. A gróf Festetics család építtette az itteni kastélyt is.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 984 lakosából 397 magyar, 586 német volt. Ebből 960 római katolikus, 19 református, 5 izraelita volt.

Bőszénfához tartoztak egykor Kisbőszénfa- és Szenttamás-puszták és Rókamalom-major is.

Szenttamás

Szenttamás a középkorban jelentékeny falu volt.

1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, továbbá Szerdahelyi Dersfi Márton,1489-ben Szerdahelyi István, 1626-ban Imrefy Farkas, 1660-ban pedig Imrefy Farkasné birtoka volt. 1733-ban viszont már csak puszta és Festetics Kristófé.

Nevezetességei

• Római katolikus templom (Az első templom 1777-ben épült, de helyére gróf Festetics Pál 1902-ben újat emeltetett.)
• A 19. és 20. század fordulóján épült, ma műemléki védelem alatt álló mezőgazdasági épületegyüttes (magtár és istálló)
• A Surján-patak völgyében végigvezető turistaút mellett a Kaposvári Egyetem szarvasfarmjának elkerített területei láthatók, mely gazdasági jelentősége mellett a látogatók számára is érdekes: különféle szarvasokat, vaddisznókat, szamarakat és időnként egyéb állatokat is meg lehet figyelni a területen.

Elhelyezkedése

Bőszénfa Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 51′ 00″ térkép ▼

Bőszénfa Pozíció Somogy megye térképén