Kassa / Folytatáshoz kattints a posztra

 A Szent Mihály-kápolna

Kassa (szlovákul: Košice, németül: Kaschau) Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. Népessége 2011-ben 240 688 fő volt, ebből 6382 magyar (2,65%).Abaszéplak, Bárca, Hernádtihany, Kassaújfalu, Kavocsán, Miszlóka, Pólyi,Saca, Szentlőrincke, Szilvásapáti és Zsebes községeket csatolták hozzá.
A város a Hernád partján, a Kojsói-havasok lábánál fekszik.

 Harangjáték a zenélő szökőkút mellett, amely minden órában más dallamot játszik

A település ősidők óta lakott hely, ahol 13. században hospesek telepedtek le. A várost először 1230-ban, erődítményeit 1312-ben említik, amikor Károly Róbert vezére, Görgey Jordán ostrom alá veszi a Csák Máté-párti várost.1347-től szabad királyi város.

„Mi Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, ezen oklevelünkkel tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy királyi kegyünk által, tekintettel hű kassai polgáraink és vendégeink hasznára, azt akarván, hogy ugyanezek felemelkedjenek a kegyelem ajándékai által, alázatos folyamodványukra személyes jóindulatunkból engedélyeztük ugyanezen kassai polgáraink részére, hogy ettől fogva városuk titkos és nyilvános pecsétjén és zászlóján joguk legyen és örökké használhassák a királyi címerünkből kivett pajzsformát, melyben felül kék színű sáv három liliom ábrájával húzódik, és oldalt lentről négy vörös és ugyanannyi fehér vonal. Titkos pecsétünk alatt ezen oklevél igazolására, kiváltság formájában fogjuk kiadni ugyanazon polgáraink hasznára nagypecsétünk alatt, amennyiben ezt elénk fogják terjeszteni. Kelt Diósgyőrben, az Úr mennybemenetele előtt két nappal 1369. május 7.”

1374-ben Nagy Lajos király országgyűlést tart itt, ezen a rendek elismerik a leányági örökösödést. 1441-ben sikertelenül ostromolta Perényi Miklós, majd I. Ulászló is. 1449-ben a város alatt verte meg Giskra cseh serege Székely Tamás magyar seregét, s a csatában a magyar hadvezér elesett. 1491-ben Albert lengyel herceg fél évig ostromolta eredménytelenül. 1526-ban I. Ferdinándnak meghódolt, 1536-ban Szapolyai János foglalta el, de 1551-ben ismét Ferdinándé. 1604-ben Bocskai szállta meg, innen szólította fel a nemességet az alkotmány és a vallásszabadság védelmére. Bastasikertelenül ostromolta, de 1606-ban ismét a királyé lett. 1606. december 29-én itt halt meg Bocskai István fejedelem, itt is temették el. Hívei szerint megmérgezték, de valószínűleg vízkórban hunyt el.

 Az Orbán-torony

A város a 17. században hosszabb ideig az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. 1619.szeptember 5-én Bethlen Gábor foglalta el, innen adta ki kiáltványát, és itt tartotta esküvőjét 1625. március 2-án Brandenburgi Katalinnal. 1644. január 18-án itt kiáltják ki a rendek I. Rákóczi Györgyöt Magyarország fejedelmévé. 1657-ben a jezsuiták főiskolát és nyomdát alapítottak itt. Az 1670-es években többször eredménytelenül ostromolták a kurucok. 1677. november 26-án a császáriak a lázadó várost elfoglalva a vezetőket kegyetlenül kivégezték. A császáriak a várostól délre 1670 és 1676 között ötszögű citadellát építettek, amelyet Thököly 1682-ben elfoglalt, majd 1685. október 25-én Caprara generális foglalta vissza. 1596 és 1700 között az egri püspök székhelye volt.1703-ban Rákóczinak hódolt, 1706-ban Rabutin sikertelenül ostromolta, végül 1711.április 27-én foglalták el a császáriak. 1713-ban lebontották a citadellát, nyoma sem maradt.

1788-ban itt jelent meg az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum. 1802-től püspöki székhely. A városfalakat a 18. század végétől 1856-ig fokozatosan lebontották, csak a Hóhér-bástya és kisebb falszakaszok maradtak fenn. 1848. december 8-án és 1849. január 4-én is a közelében verte meg Schlik császári tábornok a magyar honvédsereget (kassai ütközet). 1849. február 15-én vonultak be a honvédek a városba, de június 24-én az oroszok megszállták.

1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, amikor a fejedelmet a dóm kriptájába temették el. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a csehek, 1919. június 6-án a magyar Vörös Hadsereg visszafoglalta, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette. 1920. június 4-én trianoni békeszerződéssel hivatalosan is Csehszlovákiához került. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át. 1935-ben megtalálták a híres kassai arany éremleletet.

 A Szent Erzsébet-dóm

1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz. A város lakossága 1938. november 11-én ünnepélyesen fogadta a bevonuló magyar csapatokat és Horthy Miklós kormányzót. 1941. június 26-án bombatámadás érte, három felségjel nélküli bombázó összesen 29 db százkilós bombát vetett a városra. 32 halálos és 82 sebesült áldozat mellett tetemes anyagi kár is keletkezett. Egy bomba nem robban fel és cirill-betűs feliratokat találtak rajta, ennek alig várt ürügyén Magyarország deklarálta hadiállapotát a Szovjetunióval. Egyik verzió szerint a közeli, Kassára nagyon hasonlító Eperjes német hírközpontja lehetett a céljuk, amely a fasiszta szlovák bábállam területén maradt. Hazánkat nem is volt célszerű bevonni az eszkalálódó háborúba. Szerencsétlen navigációs hiba okozhatta tehát ezt a számunkra tragikus végű konfliktust, amit a lassacskán megnyíló orosz levéltárak adatai sem cáfolnak. Kassáról 1944. május 15-én indítottak két vonatszerelvényt Auschwitzba. Ezeken 7684 kassai zsidót szállítottak a haláltáborba. Május folyamán még két, június 3-án pedig még egy szerelvény indult el, további 9013 kassai és környékbeli zsidóval. 1945. január 19-én foglalta el a szovjet hadsereg, ekkor újra Csehszlovákia része lett.1945. április 4-én itt hirdette meg Beneš elnök a hírhedt kassai kormányprogramot. Ma Szlovákia keleti részének központja.

 A Fő utca

 Az Andrássy-palota

• A város legnagyobb műemléke az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt Szent Erzsébet-dóm.
  • A dóm helyén már a 13. században állt egy templom, amely 1378-ban leégett. Ezután fogtak hozzá a dóm építéséhez, de csak 1520-ban fejezték be véglegesen a nagyméretű háromhajós csarnok-templomot. 1556-ban tűz pusztította, később többször is javították, végül 1877 és 1896 között Steindl Imre tervei szerint építették újjá. Északi tornya 1775-ben, befejezetlen déli Mátyás-tornya 1904-ben nyerte el mai formáját. Szárnyas főoltára 1474 és 1477 között készült. A dóm altemplomában temették el 1906-ban a Rodostóból hazahozott hamvait. Márványkoporsóját nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borítja. Beléptidíj ellenében, akár kiváló magyar nyelvű idegenvezetéssel is meg lehet tekinteni.
• A zenélő szökőkút a harangjátékkal
• Domonkos temploma az 1250-es években már állott, eredetileg gótikus, majdbarokkizálták, mai formáját 1894-ben kapta.
• A ferences templom a 14. század végén épült, később barokkizálták.
• Evangélikus temploma 1816-ban épült.
• Görög katolikus temploma 1882 és 1886 között épült.
• A várostól északnyugatra emelkedő dombon 1736 és 1758 között épült fel a Kálváriatemplom, 1773-ban katonai raktár lett, 1820-ban visszaadták az egyháznak és újra felszentelték, 1826-ban XII. Leó pápa teljes búcsút engedélyezett az ide látogatóknak. A templom a kassaiak búcsújáróhelye.
• Kassán áll a Kelet-szlovákiai Múzeum (régebbi Rákóczi Múzeum) 19. század végi épülete is.
• A város üdülőhelye a Hernád partján épült Kassafürdő.
• Orbán-torony
• Ortodox zsinagógája a Puskin utcában, az 1930-as években épült.

 Rákóczi rodostói házának mása Kassán, eredeti a fejedelem által készített bútorokkal. A ház elé 2006-ban állítottak szobrot

• Rodostói ház (Rákóczi utolsó háza – ill. annak másolata a múlt század 40-es éveiben épült és csak fél évszázaddal később lett a Kelet-szlovákiai Múzeum egyik állandó kiállítóhelye. Az eredetije a törökországi Rodostóban található. A török építészet egyedülálló példájaként betekintést nyújt II. Rákóczi Ferenc életének utolsó időszakába is, aki száműzetésének éveit ilyen épületben töltötte. Hogy az összkép még teljesebb legyen, eredeti berendezésének egy részét Törökországból szállították ide.)

A városi színház épülete

Elhelyezkedése

Kassa Pozíció Szlovákia térképén

é. sz. 48° 43′ 08″, k. h. 21° 15′ 28″

Léva / Folytatáshoz kattints a posztra

 A Garam völgyében, Selmecbányától légvonalban 34 km-re délnyugatra, a Selmeci-hegység előterében fekszik.
1347-ben említik először Leua néven. Ez a szláv Leva személynévből származik, amely a Lőrinc személynév szláv változata.

 A város az alacsony várdomb körül alakult ki, amelyen korábban kelta erődítmény állott. 1930-ban 72 darabból álló kelta érmeleletet találtak, amely ma a múzeum gyűjteményét gazdagítja. Az 5. század közepén a hun birodalom jelentős hatalmi központja. Az óvárostól északra levő dombon állnak várának romjai. A város legrégibb településhelye azonban a Baratka-domb, ahol 12. századi vár és templom romjai látszanak.

Léva vára a 13. század közepe táján épült, királyi vár, 1270-ben II. Ottokár hiába ostromolta. Csák Máté ezt is elfoglalta, 1321-ben újra a királyé, ettől kezdve Bars vármegye székhelye. Károly Róbert király a vár előtt fejeztette le Zách Felicián Sebe nevű lányát.

1544-ben Balassa Menyhért hősiesen megvédte a török támadás ellen, de hitszegése miatt kegyvesztett lett és Erdélybe menekült, a várat I. Ferdinánd hadai kemény ostrommal foglalták el. Várnagya volt Thury György, 1560-ban Dobó István kapta meg, aki 1571-ben várkastélyt építtetett a vár alatt, amely ma is áll. 1605-ben Bocskai serege a várost felégetve a várat sikertelenül ostromolta, de később Bethlen Gábor hadai bevették. 1663. november 1-jén kapitánya átadta a falai alatt megjelent nagy török seregnek.

1664-ben De Souches tábornok visszafoglalta, ekkor esett el Koháry István ezredes, akinek emlékművet állítottak. 1665 nyarán ismét ostrom alá vette a török, de De Souches felmentette. 1678-ban Thököly serege foglalta el, majd feladta, de 1685-ben ismét visszafoglalta.

1703. szeptember 17-én Ocskay kurucai vették be, de október 31-én a császáriak visszafoglalták. Rövidesen újra kuruc kézre került. 1708 októberében Heister tábornok serege foglalta el. Nemsokára azonban Bottyán seregei foglalták el, és mivel megerősíteni nem tudták, 1709-ben falait lerombolták. Azóta rom.

1885. május 7-én nyitották meg Léván a – Brach Ferenc megyei tisztiorvos kezdeményezésére társadalmi összefogással épült – 2. megyei kórházat (az első Hizéren volt). A kórház első igazgatója 1905-ig Karafiáth Márius volt.

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásának, 1938 és 1945 között pedig Bars és Hont k.e.e. vármegye székhelye (1944. december 20-án foglalták el a szovjet csapatok). 1945 után a város magyar lakosságának 8%-át deportálták, 9,3%-a elmenekült, túlnyomó többsége pedig reszlovakizált. A szlovák betelepítések, a reszlovakizáció és az 1945 után a szlovák falvakból történő felgyorsuló betelepülés hatására a magyarok aránya 1961-re 16,9%-ra esett vissza. 1991–2011 között az asszimiláció révén ez az arány tovább csökkent 15,2%-ról 9,2%-ra.

Nevezetességei

• 13. századi várának romjai a várostól északra emelkedő dombon állnak.
• 12. századi várának maradványai a Baratka-dombon láthatók.
• Barokk plébániatemploma van.
• Ferences temploma és kolostora reneszánsz stílusban épült, majd barokk stílusban átépítették, később a piaristáké lett.
• Református temploma is barokk stílusú. Két harangját 1916-ban a hadsereg elkobozta. Az új harangokat Budapesten Szlezák László harangöntő mester készítette 1923-ban. A kisebbik 170 kg-os harangot 1943-ban ismét be kellett szolgáltatni. A H hangon szóló, 435 kg-os nagyharang átvészelte a háborút. A kisebbik harangot 2008-ban pótolták, az E hangon szóló 145 kg-os harang az őrbottyáni Gombos Miklós alkotása. 2007 októberében emléktáblát avattak a Beneš-dekrétumok következtében 1947-ben Csehországba deportált, valamint a Magyarországra kitelepített felvidéki magyarság tragikus meghurcoltatásának emlékére. Az emléktáblát Erdélyi Géza szlovákiai református püspök avatta fel.
• Főterén 1945 októberében emlékművet emeltek a szovjet Vörös Hadseregnek. A 18,5 m magas, mészkőlapokkal borított obeliszket Taby Ica lévai szobrász tervei alapján építették. Oszlopfőjéről 1991-ben távolították el a kommunista jelképeket.
• Lévai Vadásznapok
• Barsi Múzeum

Itt született

• 1740. szeptember 10-én Pállya István piarista rendfőnök, színműíró
• 1805. október 29-én báró Bakonyi Sándor honvéd tábornok
• 1811. április 9-én Szepesi Imre klasszika-filológus, nyelvész, az MTA levelező tagja
• 1835. április 9-én Kereskényi Gyula régész, történész
• 1884. október 10-én Kittenberger Kálmán Afrika-kutató
• 1886. március 27-én Fizély Ödön evangélikus lelkész, a két világháború közti csehszlovákiai magyar evangélikusok egyik vezetője
• 1919. október 6-án Kelly Anna énekesnő, színésznő, Ézsöl Anna néven
• 1944. február 25-én Dóka Klára történész, levéltáros
• 1948. április 6-án Grendel Lajos író, kritikus, egyetemi tanár

Itt hunyt el

• 1664. július 19-én báró Koháry István főispán
• 1836. november 27-én Ürményi Miksa királyi tanácsos, kamarás
• 1907-ben Mácsai Lukács

Elhelyezkedése

Léva Pozíció Szlovákia térképén

é. sz. 48° 12′ 59″, k. h. 18° 36′ 29″

Nagykapos / Folytatáshoz kattints a posztra

 Nagykapos (szlovákul: Veľké Kapušany) város Szlovákiában a Kassai kerületNagymihályi járásában. 2011-ben 9406 lakosából 5604 magyar, 2844 szlovák, 116 roma és 72 ukrán volt.
Kassától 72 km-re délkeletre az Ung és Latorca folyók között fekszik.

 Ősi település, egykor fontos forgalmi gócpont már 1214-ben szerepel a leleszi alapítólevélben . Ekkor birtokosa a leleszi prépostság volt. Szent Miklósnak szentelt temploma az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben már szerepel, János és Benedek papjait külön is megemlítik.1417-ben már mezőváros vásártartási joggal. 1427-ben a település nagyobb része a homonnai Drugeth család tulajdona. Nagykapos sem menekült meg a mohácsi csatavesztést követő trónviszály következményeitől.

A szépen gyarapodó mezővárost 1530 táján a Drugethek egyik sarja és Losonczy Antal elfoglalta és kirabolta, majd Ferdinánd király vezére Serédy Gáspár szerezte vissza a leleszi prépostnak. A 16. századtól a virágzás korszaka köszöntött a településre, területén élénk kereskedelem folyt és fejlődött az ipar is, melyet a megalakult céhek nagy száma is jelez. A megyeszékhely Ungvár mellett itt is folyt megyei törvénykezés és közelében néha megyei közgyűléseket is tartottak.

A kuruc harcok nagyon visszavetették Nagykapos fejlődését, lakossága megcsappant, céhei megszűntek. Teljesen azonban nem néptelenedett el. II. József uralkodása után a jászói prépostság birtoka lett. Plébániatemplomát a premontreiek alapították.

1914-ben Kiskapost, Ungcsepelyt és Veskócot csatolták hozzá . 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásának székhelye volt.

Nevezetességei

• Nagykapos temploma a 14. században már állt. A 16. századtól a reformátusoké, de a 18. század elején elpusztult. 1784 és 1787 között újjáépítették, de 1794-ben leégett. 1839-ben újabb tűzvész pusztította, ezután teljesen felújították. Mai formáját 1889-ben nyerte el. A templom falán található az Erdélyi János-emléktábla.
• Erdélyi János mellszobra a magyar tanítási nyelvű általános iskola udvarán.
• Római Katolikus plébániatemploma Szent Simon és Júdás Tádé apostolok tiszteletére 1815 és 1816 között épült, a város Kiskapos nevű részében. A premontrei rend építtette klasszicista stílusban. Jelenlegi formáját többszöri felújítás után nyerte el.
• Szent István-szobor. Bukóczy Imre tokaji szobrászművész alkotását 2001-ben avatták fel. Az avatóünnepség keretében Elek város által adományozott zászlót a református templomban helyezték el.
• Millecentenáriumi emlékmű. Borsi Antal sárospataki szobrászművész alkotását 1996. augusztus 25-én avatták fel a városháza előtt. Az emlékművet huszonegy ung-vidéki község és a nagykaposi polgárok adományaiból emelték.
• Turul-szobor
• Ferencz György szobrászművész Tisztelet az öregkornak című alkotását 2005 novemberében avatták fel az idősek otthona előtt. A ladmóci mészkőből készült szobor egy virágban elhelyezett idős női arcot ábrázol.

Elhelyezkedése

Nagykapos Pozíció Szlovákia térképén

é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 22° 04′ 30″

Rimaszombat / Folytatáshoz kattints a posztra

 A rimaszombati református gimnázium

Rimaszombat a Gömöri-medence északi peremén, a Rima-folyó völgyében fekszik.

Érinti az országot kelet-nyugati irányban átszelő 50-es főút Losonc (26 km) ésTornalja (29 km) közötti szakasza. Az 531-es út a Rima völgyében Abafalva(32 km) és Nyustyán (22 km) át Tiszolc (34 km) felé teremt összeköttetést. Vasútvonalak vezetnek Feledre és Tiszolcon át Breznóbányára.

Északnyugatról Kruzsnó, Bakostörék, Cserencsény; északról Tóthegymeg; északkeletről Balogpádár, Perjése, Zeherje, Vámosbalog és Uzapanyit; keletről Balogtamási; délkeletről Szútor és Jánosi; délről Kisgömöri és Várgede; nyugatról pedig Guszona és Osgyán községekkel, összesen 16 községgel határos.

Nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. Nevének előtagja a Rima folyó melletti fekvésére utal.

 Fő tér

Első ismert írásos említésekor (1268) Szombathely (Zumbothel) már kiváltságos helynek számít, mert a kalocsai érsek birtokának, az ún. rimai ispánságnak a központja volt. A Szombathely elnevezés a szombati napon tartott hetivásárra utal. A szombat napi vásárokat országszerte I. Géza király (1074–1077) állította fel. A város másik, Stefansdorf nevű részét német telepesek alapították. Ekkor két faluból állott, a kalocsai érsek birtokában. 1271-ben Rymoa Zumbota, 1321-ben Ryma Zumbath néven említik.1335-ben Károly Róberttől kapta kiváltságait. 1387-ben az ide látogató Zsigmond király megerősítette ezeket. A 15. században védőfalakkal vették körül és kisebb vára is volt, melyet 1441-ben Giskra foglalt el, de Mátyás 1459-ben visszafoglalta. Többször is béketárgyalások színhelye volt Giskra és Hunyadi közt. 1506-ban tűzvész pusztította el, 1661-ben pallosjogot nyert. 1553-tól 1593-ig és 1596-tól1686-ig török uralom alatt állott. A város sokat szenvedett a portyázó törököktől és vallási villongások is pusztították. Falainak nyoma sem maradt. A város 1747-ben kiváltotta magát jobbágyi kötelezettségei alól és szabad város lett. 1769-benkálvinista polgárai megtámadták a katolikusok menetét, mire 1771-ben Mária Terézia a kálvinista templomot leromboltatta.

1786-ban Kishont vármegye székhelye lett. 1805-ben az austerlitzi csatából hazatérőben Kutuzov serege szállt meg itt. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1845 májusában itt választották meg Petőfit tiszteletbeli táblabíróvá. 1849 júliusában itt kezdte meg az egyezkedést Görgey az oroszokkal. Protestáns főgimnáziumában sok neves személyiség tanult, köztük Mikszáth és Izsó Miklós is. 1883-tól 1922-ig, majd 1938-től 1944-ig ismét Gömör-Kishont vármegye székhelye (1944 december 21-én foglalták el a szovjetek).

1948-ban Rimatamásfalvát, 1973-ban Baktit, 1974-ben pedig Dúsát, Mezőtelkest, Alsó- és Felsőpokorágyot csatolták Rimaszombathoz, melynek területe így csaknem a háromszorosára, 28,22 km²-ről 77,55 km²-re nőtt. 1976–1990 között Zeherje is Rimaszombathoz tartozott.

 A régi vármegyeháza épülete a Főtéren, ma járási könyvtár

Nevezetességei

• Római katolikus plébániatemploma a 18. század közepén épült barokk stílusban. Szép falfestményei vannak. Mellette áll a város első világháborús emlékműve.
• A katolikus plébánia 1775-ben épült barokk stílusban, a főtér egyik legszebb épülete.
• Református temploma 1784-ben épült empire stílusban, itt nyugszik Ferenczy István szobrászművész, sírján Eurydiké szobra áll. Tornya 36 m magas.
• Evangélikus temploma 1786-ban épült copf stílusban, tornya 1856-ban készült, felszerelését IV. Gusztáv Adolf svéd király adományozta 1803-ban a bécsi svéd követség megszüntetett kápolnájának felszereléséből.
• Az egykori vármegyeháza, 1798-ban épült empire stílusú épület, itt választották Petőfit tiszteletbeli táblabírává.
• Az új megyeháza 1902-ben épült eklektikus stílusú épület, homlokzatán Gömör vármegye címere látható.
• A városháza 1801-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
• A Gömöri Múzeum épülete 1850-ben huszárkaszárnyának épült, majd iskola,1882-től pedig Fábry János alapításával múzeum lett.
• A régi gimnázium épülete 1794-ben épült, később kétemeletesre bővítették barokk stílusban. Itt tanult 1857 és 1863 között Mikszáth Kálmán is Fábry János osztályában.
• Az új gimnázium 1904-ben épült neoreneszánsz stílusban.
• Tompa Mihály szobra, Holló Barnabás alkotása a város nagy szülöttét ábrázolja.1902-ben avatták fel.
• A Huszth-ház, Petőfi szálláshelye 1845-ben, falán emléktábla. 2006 nyarára lett teljesen felújítva, továbbá egy kis emlékszobának is helyt ad.
• A vízimalom 1823-ban épült, ittjártakor Petőfi itt fürdött meg a Rimában.
• Holokauszt–emlékmű az egykori zsinagóga helyén. Mag Gyula szobrászművész, két mózesi kőtáblát jelképező alkotását 2005. május 5-én avatták fel. Az emlékmű a városból elhurcolt több mint 1200 zsidó lakosnak állít emléket. A zsinagógát 1988-ban bontották le.
• A tamásfalvi városrészen áll a Zathureczkyek klasszicista kastélya. Ma mezőgazdasági kutatóintézet van benne.
• A tamásfalvi harangtorony a hagyomány szerint már a 16. században is állt, 1945 után restaurálták.
• Szabatkapusztán a törökök 1553-ban Fülek elfoglalása után várkastélyt építettek, innen sanyargatták a környék népét. Ma csak csekény maradványai láthatók.
• Kurinc-pusztán egykor johannita kolostor állott.
• A Barátkút Kurinc-puszta közelében csobogó forrásával a városiak kedvelt kirándulóhelye volt. A johanniták ide jártak ivóvízért.
• A város melletti Kőjankó szikla alatt negyedkori tó található, közelében barlangok láthatók.

 Az evangélikus templom

Kulturális élet

• Győry Dezső Kulturális Napok
• A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny országos döntőjét 1992 óta rendezik Rimaszombatban. A szavalóversenynek félévszázados hagyománya van, sokáig a Komáromi Napok keretében találkoztak az ország legjobbjai, később azonban Gömör szívében külön fesztivált kaptak a vers- és prózamondók.

 Ferenczy István (1792–1856) emlékműve a református templom homlokzatán

• Itt született 1630-ban Harsányi István református lelkész, teológus, történetíró, egyike a gályarabságra hurcolt református papoknak, aki megírta rabsága történetét.
• Itt született 1660-ban Kaposi Juhász Sámuel tanár, csillagász, az első héber betűkkel nyomtatott magyarországi könyv szerzője.
• Itt született 1718-ban Hatvani István, kora egyik legkiválóbb magyar tudósa, a "magyar Faust".
• Itt született 1742-ben Decsy Sámuel író, orvos, a Magyar Kurír és Magyar Múzsa című lapok szerkesztője.
• Itt született 1749-ben Szombathy János író, tanár, a sárospataki kollégium rektora, Kazinczy Ferenc barátja.
• Itt született 1781-ben Szentpétery József ötvösművész, a 19. század legjelentősebb magyar ötvösművésze.
• Itt született 1792. február 24-én és itt nyugszik Ferenczy István szobrászművész.
• Itt született 1817. szeptember 28-án Tompa Mihály költő.
• Itt született 1818-ban Szathmáryné Farkas Lujza a budapesti Nemzeti Színház egyik legkiválóbb komikája, haláláig tiszteletbeli tagja.
• Itt született 1821-ben Berecz Károly ügyvéd, költő, újságíró.
• Itt született 1823-ban Ferenczy Teréz költőnő.
• Itt született 1824-ben Batizfalvy István 48-as honvéd, tanár, író, újságíró, a Magyar Nép Lapja szerkesztője.
• Itt született 1826-ban Batizfalvy Sámuel orvos, a magyar ortopédia úttörője, az MTA levelező tagja.

 A katolikus templom a Főtéren

• Itt született 1828-ban Halász László szobrászművész, alkotásai többek közt a prágai várban láthatók.
• Losoncon (1830) született, de élete jelentős részében Rimaszombatban tevékenykedett, alapított intézményeket Fábry János muzeológus, tudós-tanár, akinek nevét a város egyik fő utcája is őrzi.
• Itt született 1834-ben Balás Frigyes író.
• Itt született 1844-ben Findura Imre író, történész, aki a város történetét is megírta.
• Itt született 1845-ben Bodon József író.
• Itt született 1849-ben Jekelfalussy József, az MTA tagja, a Magyarországi Helységnévtár egyik szerkesztője, statisztikus.
• Itt született 1850. szeptember 8-án Blaha Lujza színművésznő, a budapesti Nemzeti Színház örökös tagja.
• Itt született 1851. december 26-án Hazai Samu tábornok, honvédelmi miniszter.
• Itt született 1854-ben Bernát István egyetemi tanár, az MTA tagja, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
• Itt született 1856-ban Broncs Béla vegyészmérnök, a bronolit feltalálója.
• Itt született 1868-ban Richter Aladár botanikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
• Itt született 1879-ben Tichy Gyula festőművész.
• Itt született 1882-ben Bresztovszy Ernő író, műfordító, újságíró.
• Itt született 1890-ben Vígh Bertalan festőművész.
• Itt született 1896-ban Mátrai-Markovits Jenő festőművész.
• Itt született 1900-ban Győry Dezső író, újságíró.
• Itt született 1902-ben Szombathy Viktor író, újságíró, akit írásai alapján a "szlovákiai Mikszáthnak" neveztek.
• Itt született 1903-ban Pásztory Ditta zongoraművésznő, Bartók Béla felesége, Bartók is fellépett a városban.
• Itt született 1904-ben A. Tóth Sándor festőművész.
• Itt született 1905-ben Sipos Géza református lelkész és egyházi író.
• Itt született 1907-ben Kapor Elemér költő, újságíró.
• Itt született 1911-ben Fábry Zoltán (Fábry János unokája), huszár-alezredes, "Rimaszombat mártírja", az 1951-ben koncepciós perben kivégzett katonatiszt
• Itt született 1917-ben Kolbenheyer Tibor geofizikus, asztrofizikus, az MTA tiszteleti tagja.
• Itt született Vajda Árpád (Rimaszombat, 1896. május 2. – Budapest, 1967. október 25.) nemzetközi sakkmester, olimpiai bajnok.
• Itt született 1966-ban Simon Attila történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója.
• A Huszth-házban szállt meg 1845-ben Petőfi Sándor, a ház falán márványtábla emlékeztet erre.
• Itt volt 1851 és 1857 között kőfaragósegéd, majd Ferenczy István tanítványa Izsó Miklós szobrászművész.
• Itt alkotott Alexander Bernolák szlovák író, újságíró.
• Itt hunyt el 1871-ben Bodon Ábrahám újságíró, tankönyvíró, az Országgyűlési Tudósítások szerkesztője.
• Itt bujkált a Tanácsköztársaság bukása után Déry Tibor író.
• Itt élt a két világháború között Janko Jesenský szlovák író, mint a megye főispánja.

 A református templom a Főtéren

 A katolikus templom a Fő téren

Rimaszombati részlet, előtérben az evangélikus templom tornya

Elhelyezkedése

Rimaszombat Pozíció Szlovákia térképén

é. sz. 48° 22′, k. h. 20° 00′