Vizsoly / Folytatás a posztban

 Miskolctól közúton kb. 55 kilométerre északkeletre fekszik.

 A környék az őskor óta lakott. A település a Hernád völgyében levő királynéi német telepesek ispánságának székhelye volt. 1215-ben Vislu néven említik először. Neve a német Visili személynévből származhat. A középkorbannagyobb jelentőségre tett szert, annak köszönhetően, hogy közel feküdt a Kassa, Lengyelország és Oroszország felé vezető úthoz.

1300 körül Amadé nádor törvénykező helye lett, 1322-től pedig Drugeth Vilmos nádor és bírája Perényi Miklós is itt ítélkezett az alája tartozó hét vármegye ügyeiben, és itt vívták meg a perdöntő gyalog- és lovaspárbajokat is, és olykor itt tartották a megyegyűléseket is.

A legnevezetesebb esemény, ami a községhez kapcsolódik, Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának kinyomtatása a vizsolyi nyomdában 1590-ben. Károlyi Gáspár Göncön volt tiszteletes és munkatársakkal dolgozott a Biblia fordításán.

 A falu birtokosai ekkor Ecsedi Báthory István szatmári és szabolcsi főispán, később országbiró, és felesége Homonnay (Drugeth) Euphrosina voltak, akikMantskovits Bálint könyvnyomtató segítségével 1588-ban itt Vizsolyban alapították meg Magyarország egyik legrégibb könyvnyomdáját, abból a célból, hogy abban a Károlyi Gáspár gönci prédikátortól fordított bibliát nyomtassák. Ez időtájt itt Göncön volt tanuló Szenczi Molnár Albert is, aki gyakran hordozta Károlyi Gáspártól a nyomdába és onnan vissza a kéziratokat és korrekturákat.

Volt korábbi magyar nyelvű bibliafordítás is, a Huszita Biblia néven ismert amiből három kódexben maradtak fenn részletek, a többi azonban az üldözések során elveszett. (Nagy kár érte, mert nyelvünk régebbi állapotát is bemutatta.) A község temploma is nemzeti kincs. Már a 12. századbanmegépült az Árpád-kori szentély és hajó, amit aztán később kibővítettek. Freskók maradtak meg benne a 13. századból. Egyik értékes freskója a Szent László-legendát mutatja be.

Látnivalók

• Református temploma

A 13. századi román szentélyhez épült a 16. században, korabeli freskókkal. A falfestmények egyik csoportja a Szent László legendát örökíti meg. Kerítőfal övezi, mely egykor erődítésként szolgált.

• A falu római katolikus temploma 1799-ben épült.
• A „Vizsolyi biblia” (helyi nevezetesség. itt talált, középkori)
• Nyomdatörténeti kiállítás az Öreg Nyomdász Vendéglőben
• A Regéci vár romjai egy 624 m magas sziklás hegytornyon fekszenek. II. Rákóczi Ferenc és Thököly Imre sok időt töltöttek ebben a várban.

 A Regéci vár egy 1300 körül épült vár a Zempléni-hegység középső részén.I. Lipót császár rendelete értelmében Caprara generális a várat 1686-ban leromboltatta, azóta már csak a romjai állnak.

 A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületű volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony és a tőle délre eső, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, majd a 16. század közepétől jelentős mértékben kibővítették dél felé. Teljes kiépülése csak a 17. századbankövetkezett be, akkor, amikor birtokosai (Serédyek, Alaghyak, Rákócziak) rezidenciájaként is szolgált. A várban különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények (bástyák) mellett helyet kapott egy különleges, török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított másátSárospatakon csodálhatjuk meg.

Elhelyezkedése

Vizsoly Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 23′ 06″, k. h. 21° 12′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 06″, k. h. 21° 12′ 59″ térkép ▼

Vizsoly Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Bibarcfalva / Folytatás a posztban

 Sepsiszentgyörgytől 42 km-re északnyugatra a Barót-patak mentén fekszik,Baróthoz tartozik, melytől 5 km-re keletre fekszik.

 Neve valószínűleg a régi Tiborc személynévből származik. A monda szerint gyógyforrásait Tiborc fakasztotta a Szent Anna-tó feletti tündérvárból, felesége kívánságára.

 A falu felett emelkedő vár eredete, sorsa ismeretlen, valószínűleg vaskori eredetű erősség. A Dungó-patak bal partján bronzkori telep maradványaira bukkantak. A települést 1332-ben Bybouth alakban említik először. Református temploma a 13.-14.század fordulóján épülhetett. Híres borvízforrásokbanrendkívül gazdag terültéről, vízét messze földre is elvitték borvízfuvarosai,1880-tól palackozták is. Gyógyvízű fürdője 1972-ig működött. 1910-ben 883 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 825 lakosából 821 magyar, 3 román, 1 német volt.

Látnivalók

• A falu felett délre emelkedő 617 m magas Vár-bükk hegy tetején

állnak Tiburcz várának romjai.

• Református temploma a 14. század elején épült fel, a 15. század elején gótikus stílusban átalakították, 1762-ben bővítették, tornyát 1794-ben átépítették, mai formáját az 1897. évi átalakítással nyerte el. 15. századi freskók díszítik, melyek közül az északi falon látható a Szent László-legenda jelenetsorát mutatja (képünkön jobbra).

A kisharang 1638-beli, újraöntve 1797-ben, 3 mázsás, felirata: Dum trahor audite, voco vos ad sacra, venite, a nagyharang 1874-ból való, újraöntve 1956-ban. Felirata: „Az éloket hívogatom a holtakat elsiratom”. Tömege: 500 kg.

• Ortodox templomát 1937-ben építették, de 1940-ben lebontották.
• Bibarcfalva temetőjében látható Borbáth László (1814–1898) 1848–1849-es huszár százados síremléke.

Híres emberek

• Itt született 1813-ban Bartalis Ferenc mezőgazdász, a Makk-féle összeesküvésrésztvevője, 1854-ben végezték ki Sepsiszentgyörgyön, továbbá Bertalan László és Benedek Dániel, akiket 1854-ben Marosvásárhelyen akasztottak fel.
• Itt született 1867-ben Zathureczky Viola háztartástani író.

Elhelyezkedése

Bibarcfalva Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 05′ 37″, k. h. 25° 39′ 22″