TATABÁNYA / Folytatáshoz kattints a posztra

A megye déli részén, a Gerecse és a Vértes közötti völgyben (Tatai-árok) fekszik, a fővárostól 55 km-re. Helyzeténél fogva forgalmi csomópont, nem csak megyei, hanem regionális és országos szinten is. Az M1-es (E60, E75)Bécs – Budapest autópálya érinti, a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal átszeli a várost. A környék minden településével és az ország nagyobb városaival autóbuszjáratok kötik össze.

A város átlagos tengerszint feletti magassága: 199 m körüli.

Tatabánya területe már az ősidők óta lakott. Számos lelet bizonyítja, hogy területén a kőkorszak óta folyamatosan élnek emberek. Az ide érkező első magyar honfoglalók már számos, különböző etnikumú törzset találtak a területen. Az egykori tatai erődítéshez közeli Bánhidát már egy 1288-as dokumentum is megemlíti. Hamarosan Alsógalla és Felsőgalla települések is kialakultak Bánhida környékén. A közeli erődítések jótékony hatására hamarosan benépesült a környék, megjelentek a kézművesek, fellendült a mezőgazdaság és a kereskedelem.

A középkor során számos természeti csapás érte a területet, majd a 16. században elfoglalták a területet a törökök. A reformáció hatására a helyi lakosok reformátusokká váltak, és felépítették saját templomaikat. A török hódítás után a terület az Esterházy család birtokába került, akik számos német és szlovák katolikust telepítettek be, minek következtében a lakosság római katolikus lett.

Az 1785-ös népszámlálás adatai szerint Alsógalla lakossága 580 fő,Felsőgalláé pedig 842 fő volt. Akkoriban fedezték fel a környező szénmezőket, ami rohamosan megváltoztatta a környék életét. 1891-ben megalakult a Magyar Általános Kőszénbánya Társulat, mely fejleszteni kezdte a helyi bányászatot és fémipart, minek hatására jelentősen megváltozott az addig főként mezőgazdaságból élők élete. 1896 karácsonyán hozták fel az első csille szenet, a szénvagyont kb. 100 évre becsülték. A bánya körül kialakult kolónia néhány évig Alsógallához tartozott; 1902. szeptember 16-án vált önálló községgé Alsógalla bányatelep, 1903. május 1-jétől Tatabánya néven. Ebben az időszakban az ipar és a kereskedelem sokszínűbb lett, és jó néhány új társaság (cementgyár, téglagyár) jelent meg. A helyi lakosok élete felpezsdült, helyi újságok jelentek meg, szociális és kulturális szervezeteket alapítottak.

Röviddel a Tanácsköztársaság bukása után, 1919. szeptember 6-án a tatabányai bányaigazgatóság előtt szervezett bányászok tiltakoztak az ellenforradalmi kormány által drasztikusan megnövelt munkaidő és a szakszervezeti vezetők sorozatos letartóztatása ellen. A kivezényelt csendőrök a tüntetők közé lőttek, ennek következtében több munkás meghalt, sokan súlyosan megsebesültek. E tragédia emlékére egy 1950-es törvényben minden év szeptember 6-ára helyezte az Országos Bányásznap ünnepségeit.

Látnivalók

Tatabánya iparváros jellegéből adódóan sok látnivalóval nem rendelkezik, azonban néhány műemlék épület, ipari műemlék és számos modern műalkotás található a városban.

Múzeumok

• Tatabányai Múzeum
• Bányászati és Ipari Skanzen

Műemlékek

• Népház–Jászai Mari Színház
• Tulipános ház
• A bánhidai Szent Mihály templom és a Szent István templom 

Természeti látnivalók

• Turul-emlékmű (Európa legnagyobb madárszobra) a Kő-hegyen
• A Szelim-barlang és a Gerecse hegység (kedvelt kirándulóhelyek)
• Az óvárosi Népház liget

Modern alkotások

• Csónakázó tó: egy kis tó a város szívében, szigettel a közepén, melyen modern napóra található (Szunyogh László alkotása)
• Péterfy László Életfája a Fő téren
• Első világháborús emlékmű Bánhida központjában
• Melocco Miklós Ady-szobra az Edutus Főiskola előtt 
• Varkoly László Szent István szobra Felsőgalla központjában
• Tatabányai Gyémánt Fürdő
• Erkel Ferenc szobra az Erkel Ferenc Zeneiskola előtt

A város híres szülöttei

• 1926-ban itt született Záray Márta táncdalénekesnő.
• 1933-ban itt született Josef Papp magyar származású amerikai mérnök
• 1948-ban itt született Droppa Judit Munkácsy-díjas textiltervező.
• 1949-ben itt született Reviczky Gábor Kossuth-díjas színművész
• 1949-ben itt született Jakobi Anna Mária festőművész
• 1951-ben itt született Faludi Ádám író
• 1952-ben itt született Voga János énekes, tanár a néhai Voga–Turnovszky-duó duó tagja, műsorvezető a Neo FM rádióban
• 1962-ben itt született Palik László sportriporter, tereprali-versenyző, a Hungaroring Zrt. korábbi elnöke
• 1963-ban itt született Kiprich József 70-szeres magyar válogatott labdarúgó.
• 1966-ban itt született Szalma József magyar válogatott labdarúgó.
• 1966-ban itt született Murányi Tünde Jászai-Mari díjas színésznő.
• 1974-ben itt született Macher Szilárd Harangozó Gyula-díjas balettművész, balettmester, egyetemi docens
• 1975-ben itt született Kassai Viktor nemzetközi labdarúgó-játékvezető
• 1976-ban itt született Farkas Ervin magyar festőművész.
• 1976-ban itt született Sós Ildikó magyar válogatott vízilabdázó.
• 1977-ben itt született Ferling Bernadett magyar válogatott kézilabdázó.
• 1979-ben itt született Losonczi Szilveszter magyar rapzenész.
• 1979-ben itt született Fehér Miklós magyar válogatott labdarúgó.
• 1982-ben itt született Kinizsi Ottó színész, rendező, dramaturg
• 1984-ben itt született Herr Orsolya magyar válogatott kézilabdakapus.
• 1991-ben itt született Gyurcsó Ádám magyar válogatott labdarúgó .
• 1993-ban itt született Aradi Balázs színész.

Elhelyezkedése

Tatabánya Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 35′ 10″, k. h. 18° 23′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 10″, k. h. 18° 23′ 41″ térkép ▼

Tatabánya Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Nyíregyháza / Folytatáshoz kattints a posztra

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye). Az Észak-Alföld második legjelentősebb városa (Debrecen után). A Nyírség központjában fekszik mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat.

A 4-es, 41-es, 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet elkerülhetetlen.

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város (előtte 1989-től megyei város). Székhelye a Nyíregyházi járásnak is. Az ország hetedik legnagyobb városa, több mint 119 000 lakossal. Dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen. A térség gazdasági és kulturális motorja. Vonzó turisztikai célpont.

 Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.

A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt,akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy-, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.

A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett.

A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.

A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az Örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.

A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a Csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.

1952-ben Nyírpazonytól Sóstóhegyet, 1954-ben pedig Orostól Borbányát átcsatolják Nyíregyházához.

Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak-Alföldi régió második legfontosabb városa.

Látnivalók

Belváros

• Városháza (Kossuth tér)
• Korona Szálló és Casino (Dózsa György u): a város egyik patinás épülete.
• Megyeháza (Hősök tere): a magyar eklektika nagymestere, Alpár Ignác tervezte.
• Zrínyi Ilona utca: a belvárosi utca intim hangulatát a szecessziós, csodálatos mozaikokkal díszített épületek adják.
• Jósa András Múzeum (Benczúr tér): jelentős őskori és népvándorláskori leletekkel.
• Nyírvíz-Palota (Széchenyi u. 1.): emeletén a Kállay-gyűjtemény gazdag rendjel-, és kitüntetés-kollekciója.
• Városi Galéria (Selyem utca)
• Római katolikus társszékesegyház (Kossuth tér)
• Evangélikus templom (Luther tér): barokk stílusban épült, homlokzatán harangjátékkal.
• Református templom (Kálvin tér)
• Görög katolikus templom (Bethlen Gábor utca)
• Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
• Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (Bethlen Gábor utca)
• Bizánci Kápolna és Egyházművészeti Gyűjtemény.
• Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény
• Tuzson János Botanikus Kert (a Nyíregyházi Főiskola területén - Sóstói út)

Sóstó

Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m² területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Erdei környezetben található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek. A Sóstói Állatpark (Nyíregyházi Állatpark), ahol az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él, a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium- és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be. A Zöld Piramisban megtekinthető többek között az indonéziai sárkánygyík (Komodói varánusz) és sok más trópusi állat (krokodilok, különböző kígyó-, illetve bogárfajok, stb.). Ugyanitt nyitották meg az Óceánáriumot is, ahol hal- illetve cápa fajok láthatók egy üvegalagúton keresztül.

A Sóstói Múzeumfalu a megye tájegységeinek népi építészetét, illetve életviszonyait mutatja be; 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb skanzenja.

Igrice mocsár: Az egykori nyírvíz lápok utolsó hírmondója a 70 hektáros védett területté nyilvánított Igrice mocsár.

Sóstói erdő: "Erdők a Tisza hullámterében". A Nyírerdő ZRT által működtetett természetes parkerdő.

Strandok

• Sóstói Parkfürdő: Sóstógyógyfürdőn.
• Júlia Fürdő: Nagy része fedett. A hűvösebb nyári napokon kiváló.
• Aquarius Élményfürdő: Nyíregyháza aquaparkja.
• Tófürdő: Sóstógyógyfürdőn.

Tavak

Horgászati lehetőségek Nyíregyházán:

• Császárszállás-oláhréti víztározó: Jellemző halak: ponty, amur, csuka, harcsa, süllő, kárász, keszegfélék
• Bujtosi-tó: Jellemző halfajták: ponty, amur, kárász, csuka, busa, compó, keszeg, süllő, sügér, bodorka, razbora.
• Orosi-tó: A tóban fogható halak: kárász, keszeg, ponty, busa, csuka, folyami harcsa, afrikai harcsa és compó (védett).
• Sóstói-tó
• Szatmári-tó: Jellemző halfajták: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, kárász, compó, más keszegfélék, afrikai harcsa.
• Tüskevár Horgásztó
• Verba Tanya Horgásztó: tükör és pikkelyes ponty, amur, csuka, busa, balin, közötti dévér és kárász.
• Erdélyi-tó (Oros)

Események

• Vidor Fesztivál, vagyis a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje, amely az ország egyik legnagyobb színházi és szabadtéri fesztiválja – minden év augusztus-szeptemberében kerül megrendezésre.
• Nyírségi ősz minden év szeptember 2. hetében megrendezésre kerülő gyümölcsfesztivál
• Gyümölcskarnevál minden szeptember 1. szombatján megrendezésre kerülő karnevál, melyen gyümölcskocsik vonulnak végig a városon.
• Kóstoljuk meg Magyarországot a nyíregyházi múzeumfaluban minden szeptember 3. szombatján és vasárnapján megrendezésre kerülő fesztivál, amelyen ételeket lehet kóstolni Magyarországról, és a környező országokból.
• Cantemus Fesztivál, a két évente megrendezésre kerülő fesztiválra számos országból érkeznek kórusok, hogy népszerűsítsék a kórusmuzsikát. A fesztivál során rengeteg hangverseny és egyéb rendezvény szórakoztatja az ide látogatókat. Központja a Kodály Zoltán Általános Iskola.

Híres emberek

• Nyíregyházán születtek:
  • 1844. január 28-án Benczúr Gyula festőművész, az Magyar Tudományos Akadémia tagja
  • 1878. október 21-én Krúdy Gyula író
  • 1880. október 14-én Haeffner Zsigmond, evangélikus kerületi felügyelő, miniszteri osztálytanácsos, az Önkéntes Őrsereg vezető-parancsnoka.
  • 1886 november 2-án Zay Dezső katonatiszt
  • • 1887. január 23-án nagykállói Kállay Miklós miniszterelnök
    • 1906. május 28-án Gádor Béla József Attila-díjas író
    • 1909. október 4-én Szalay Sándor fizikus
    • 1922. augusztus 30-án Mádi Szabó Gábor Kossuth-díjas színész, többek között a Nemzeti Színház, a Vígszínház, a szolnoki Szigligeti Színház és abudapesti Katona József Színház tagja volt.
    • 1924. december 25-én Váci Mihály költő
    • 1926. március 3-án Kovács József olimpiai ezüstérmes atléta, futó
    • 1930. március 6-án Mitró György olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó
    • 1937. november 21-én Kósa Ferenc Kossuth-díjas rendező, Cannes-i nagydíjas, forgatókönyvíró, politikus (MSZP)
    • 1940. szeptember 17-én Móna István olimpiai bajnok öttusázó
    • 1943. november 24-én Szikora Tamás Munkácsy Mihály-díjas festőművész
    • 1949. február 28-án Aknay János Kossuth-díjas festőművész
    • 1958. július 2-án Friderikusz Sándor TV-s műsorvezető, riporter
    • 1960. január 6-án Juhász Ferenc MSZP-s politikus, honvédelmi miniszter
    • 1960. június 14-én Sipos László Forster-érmes fotóművész
    • 1962. március 5-én Bagi László Jr. grafikusművész.
    • 1962. október 2-án Kocsár László triatlonista, hosszútávfutó, hegyikerékpáros
    • 1963. augusztus 23-án Szilágyi János festőművész
    • 1974. március 23-án Mészáros Árpád Zsolt színművész
    • 1976. december 18-án Dragony Tímea zeneművész,( A Batsányi-Cserhát Művész Társaság zenei vezetője, Arany és Gyémántdiplomás zeneszerző))
    • 1977. május 2-án Lutter Imre Radnóti-díjas előadóművész, producer, újságíró, drámapedagógus
    • 1990. április 24-én Muri Enikő, a 2011-es X-Faktor felfedezettje
  • Nem itt született:
    • Itt élt Cserhát József költő, újságíró (1915–1969) Batsányi-díjas és József Attila pályadíjas költő. Az ő nevét viseli a Batsányi-Cserhát Művész Kör Budapesten.
    • Zenthe Ferenc színművész (1920–2006) a Magyar Királyi Katolikus Gimnázium (a mai Szent Imre Gimnázium elődje) tanulója volt 1931-től 1938-ig.
    • Itt nőtt fel Balczó András (1938–) olimpiai bajnok öttusázó. Öccse, Balczó Zoltán politikus itt született 1948. március 24-én.
    • Itt él Bodnár István (1943–) költő, újságíró.

Elhelyezkedése

Nyíregyháza Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 57′ 11″, k. h. 21° 43′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 11″, k. h. 21° 43′ 38″ térkép ▼

Nyíregyháza Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

ZENGŐVÁRKONY / Folytatáshoz kattints a posztra

 Zengővárkony (horvátul Vakonja,  németül: Warkon, Warkorn)  község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban.

 Zengővárkony a Zengő lábánál fekszik, a Pécs-Budapest közötti 6-os számú főút mellett, Pécsváradtól 3 km-re.

 A helyet ősidők óta lakják. A zengővárkonyi madonna névre elkeresztelt őskori agyagszobrocskát, amelyet Dombay János hozott a felszínre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. (Dombay nevét a közelben fürdésre is használt Dombay-tó őrzi.) A területet Szent István a Pécsváradi Apátságnak adományozta az apátság alapítólevele szerint. Az Árpád-kori oklevelek Villa Varkun, Warkun, Varkon néven említették, lakói magyar nemesi jobbágyok voltak.

Zengővárkony túlélte a török hódoltságot és vannak feljegyzések, amelyek szerint a törökök elől menekülő görögök is letelepedtek a környéken. A Balázs-forrás neve állítólag egy Basileus nevű görög remetének állít emléket. A hagyomány szerint korábban menekülő husziták is letelepedtek itt. (A falu határában van egy „Tótok Szőlleje” nevű dűlő.) A török kiűzése után németek is betelepedtek.

Zengővárkony református temploma 1787 és 1802 között épült.

1929 és 1949 közt itt volt lelkész a művészetfilozófus Fülep Lajos, akinek jelenléte az apró falucskát magyar szellemi központtá varázsolta.

2001-ben lakosságának 2,7%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

 A kicsi faluban mintaszerű a hagyományőrzés és nem csak a nép hagyományokat, hanem az itt élt alkotó emberek emlékét – mint Fülep Lajosét – is híven őrzik. Farsang és szüret idején előkerül a híresen szép helyi népviselet. Gyöngyös, pántlikás párta, díszes szoknya, mintás kötény – mindez azonos a sárközi viselettel, hiszen a zengővárkonyiak azonos származásúnak tartják magukat a sárköziekkel. Őrzik a tojásfestés ősi hagyományát és továbbra is készülnek a híres régi minták alapján a szőttesek. A Tájházban működik a hagyományos kismesterségeket és a paraszti kultúrát őrző Kézművesek Baranyai Egyesülete. Zengővárkony tánc- és dalhagyományait a Hagyományőrző Művelődési Egyesület őrzi immár több mint 30 éve nagy sikerrel. A néptánccsoport és fúvószenekara a 70-es években alakult Császár János és Töttös Sándor keze alatt. 1992-ben vált a csoport egyesületté, és 2003 óta a fiatalabb generáció vette kezébe a tánccsoport vezetését. A néptánccsoport több ízben szerepelt arany minősítéssel és megkapta a nívó-díjat, melyre rendkívül büszke. Koreográfiái a helyi hagyományokat dolgozzák fel, például Gesztenyeszüret, Lakodalmas, Legénybúcsú… Az országban szívesen vesznek részt a különböző fesztiválokon, hiszen nemcsak őrízni, hanem bemutatni is szeretnék a hagyományokat, csodás öltözetüket, pattogós zenéiket.

Zengővárkony szoros kapcsolatokat ápol a vele szinte összenőtt Pécsváraddal. Közös hagyományuk a Leányvásár, vagy ahogy Fülep Lajos írta: a "kálomista búcsú". A Leányvásárt csak kétévente szervezik, mert minden második évben „Gesztenyeszüret a Zengő alján” névvel szervezik meg az ünnepet.

Nevezetességek

• Negyven hektáros ősi szelídgesztenyés (pusztulóban van, de 500-600 éves fáinak egy része még áll)
• Fülep Lajos-emlékház
• Rockenbauer Pál sírja
• Nemzetközi Szalmagyűjtemény (Szalmakincstár)
• Császár János-emlékház
• Tojásmúzeum (Míves Tojás Gyűjtemény)
• Tájház

Elhelyezkedése

Zengővárkony Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 10′ 25″, k. h. 18° 25′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 25″, k. h. 18° 25′ 52″ térkép ▼

Zengővárkony Pozíció Baranya megye térképén