MÁNFAI TEMPLOM / Folytatáshoz kattints a posztra

Mánfa a Mecsek – Hegyhát üdülőkörzetben helyezkedik el. Megközelíthető a 66-os számú úton (Kaposvár–Sásd–Magyarszék–Pécs). 

2012 őszén újították fel a Komló-Mánfa 6543. számú utat.

A mai település Mánfa és Budafa (Pécsbudafa) egyesüléséből jött létre. Nevét az oklevelek Manfa és Márnfa alakban írták.

A település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökség birtoka lett. A török időkben is lakott hely volt, azonban lakossága megfogyatkozott. A hódoltság végén csak 12 lakost számoltak össze a településen.

1949-ban hozzácsatolták (Pécs)Budafát, majd 1958-ban Komlóhoz csatolták.1991-ben népszavazáson szakadt el Komlótól.

Nevezetességei

• Római katolikus templom

Árpád-kori, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma a 12. században épült, román stílusban. A 13., 14. században kibővítették, bejáratát és ablakait gótikus stílusúra alakították át.

• Mánfai-kőlyuk barlang - 1982 óta fokozottan védett természeti érték a Mecsek-hegységben. A Mélyvölgy alsó szakaszán, a Zsidó-völgy betorkollásánál nyíló barlang bejáratának mérete a hegységben egyedülálló. Elsőként Hölbling Miksa említette, aki 1844-ben járt benne. Feltárását az 1900-as évek elején Ozanich Gyula vezetésével kezdték meg.

Mánfai templom (Közép-Mecsek): A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt műemlék templom festői völgyben, a településtől nyugatra található. A 12. században román stílusú kis méretű, egyhajós templom épült, (maradványa: a déli kapu és lőrésszerű ablakok). A 13. században bővítették, és a homlokzatot aszimmetrikussá tevő ötszintes, ikerablakos torony készült és fallal vették körül. A 14-15. századi újabb, immár gótikus stílusú bővítéskor kapta a torony melletti kapuját és az északi fal támpilléréit. A hagyomány szerint a középkori település odébb költözött, a templom viszont túlélte a török idők pusztítását is, ám környékét visszavette a természet. Úgy találtak rá, hogy a rengetegbe tévedt, és szarvával a harangkötélbe akadt bika "harangozva" hívta fel rá a figyelmet. Mánfa (Közép-Mecsek, 203 m): a pécs-komlói műút men­­tén lévő, Árpád-kori község. A település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökségé lett. A török időkben is lakott hely volt, de a hódoltság végén csak 12 lakost számoltak össze a településen. Lakói évszázadok óta főként bányászatból éltek, először a falu határában lévő jól faragható homokkövet fejtették, majd a környék szénbányái adtak munkát 1950-ben hozzácsatolták Budafát, majd 1958-ban Komlóhoz csatolták. 1991-ben népszavazással szakadt el Komlótól. A Budafával egybeépült falu lakóinak száma: 331. Látnivalója a megye egyik legismertebb műemlék temploma. Közelében van a Kőlyuki- barlang. A P+ és Z+ jelzés vezet át a falun.

A mai település Mánfa és Budafa (Pécsbudafa) egyesüléséből jött létre. Nevét az oklevelek Manfa, Márnfa alakban írták.

A település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökség birtoka lett.

A kulcs átvehető:

Mánfai Önkormányzattól:

Cím:7304 Mánfa Fábián Béla u. 58.

Tel.: 72/482-145

ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök: 8h-16h

péntek: 8h-13:30
 

Hurton családtól:

cím: Mánfa Borostyán köz 3.

tel: 72/484-864  és 72/487-159

 

Tóth Mihálytól:

cím: Mánfa Kaposvári u. 22.

tel: 72/485-332

Népmondák 1.

Koppány, amikor Szent István megverte sere­geit, fekete lován menekült. István fehér táltos lován vette üldözőbe. Kercseligeten, Oroszlón és Mánfán dob­bant­va szökkent a ló, így érte utol az árulót. A király ezen a három helyen emeltetett egy-egy templomot a sorsdöntő küzdelem emlékére.

Népmondák 2.

A török kiűzése után a mánfaiak új helyen kezdték építeni falujukat. Teheneiket a Meleg-mányi védett völgybe hajtották legelni. A tisztásokat elvadult őserdő zárta körül, ami az elfelejtett régi templomot is benőtte. Ami­kor egyszer a pásztor fel­ébredt ebéd utáni szunyó­kálá­sából, a tehenek között hiába kereste a bikát. Hirtelen harang kondult, elindult a hang irá­­nyá­­ban. A sűrű bozótban megtalálta az állatot: szarva be­akadt a fo­­­lyon­dárba, amely körülfonta a kis templom harangját is, és ahogy szabadulni akarva rázta a fejét, megszólalt a harang. A pásztor elmondta a faluban, hogy meg­ta­lál­ta a régi templomot. Aki csak tehette, másnap azon dolgozott, hogy megtisztítsa a templomot és környékét.

Elhelyezkedése

Mánfa Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 09′ 30″, k. h. 18° 14′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 30″, k. h. 18° 14′ 26″ térkép ▼

Mánfa Pozíció Baranya megye térképén

IRÁNY VITÁNY-VÁR / Többi képért katt a posztra !

A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve.

Körtvélyesi erdei temető

A temetőről az 1800-as évek kezdetétől találhatók feljegyzések. Körtvélyespuszta egyházközösségi gondozását 1815. július 17-től bízták a felsőgallai plébánosra. A körtvélyesieken kívül ide temették Csákányos-, Szenttamás- és Kapberekpuszta német- és magyarajkú lakóit is.

Fiókegyházi vizitációkból ismert, hogy Körtvélyesen 1875-ben 85, 1929-ben 57, Csákányosban 1828-ban 60, Szenttamáson 1875-ben 9, 1912-ben 2 lelket számoltak. Kapbereken 1928-ban a két erdész és családjuk élt.

Jelenleg mintegy 15 darab síremlék látható a temetőben, néhány a földön fekszik, 2-3 darab el van törve.

A temető szélén van egy katonasír, amelyben a kopjafa tanúsága szerint hét magyar katona fekszik 1945 óta.

 A legkönnyebben az 1. sz. főút mellett, Szárliget közelében található Birkacsárdától lehet megközelíteni. Innen nyugati irányban mintegy 2,5 kilométert kell menni a kék jelzésen a Mária-szakadékon áthaladva (vagy azt a K+ jelzésen kikerülve). Mielőtt a kék jelzés eléri az aszfaltozott erdei utat, közvetlenül jobboldalt van a temető, az út szélén nagy tábla jelzi.

 A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban.

 Luxemburgi Zsigmond 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Albert király 1437-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba a várat, majd ennek fia, János I. Ulászló királytól adományként is megkapta. 1445-ben Újlaki Miklós foglalta el, 1448-tól zálogként bírta, 1453-ban ismét a Rozgonyiak birtokába kerül. 1493-ban Egerváry László horvát báné, majd Egerváry István magtalan halála után, 1512-ben Kanizsai György horvát bán szerezte meg, akitől Kanizsai László országbíró örökölte. A kettős királyság idején János király parancsára 1534-ben, a fehérvári keresztesek konventje Héderváry István és fiait, Lőrincet s Györgyöt iktatta be "castri Wyttham in Albensi" birtokába.

A török először 1529-ben ostromolta, majd 1543-ban el is foglalta. Később magyar kézre került, de 1559-ben újra a töröké, akiktől 1566-ban sikerült ugyan visszafoglalni, a következő évben azonban már újra a török birtokolta. Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát. A 18. századtól az Esterházy család tulajdona volt.

Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.

Elhelyezkedése

Vértessomló Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 21′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 21′ 48″ térkép ▼

Vértessomló Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén