Múltidézők baráti köre: zománcüzem

2015. október 3., szombat

Bonyhád / Folytatáshoz kattints a posztra

Az egykori kastélyparkban találjuk a zománcgyárat alapító Perczel Béla kastélyát, amit a 20. század elején emeltek

Bonyhád (németül: Bonnhard) Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek.1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.

A Dunántúli-dombság keleti részén fekszik, Tolna megye és Baranya megyehatárán, Szekszárdtól kb. 20 km-re.

Megközelíthetősége

A várost a 6-os főútról lehet megközelíteni. A 65-ös főúton Zombánál lekanyarodva is meg lehet közelíteni.

Vonattal a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon lehet megközelíteni Hidas-Bonyhád állomáson. Innen régebben közvetlenül Bonyhádra is közlekedtek személyvonatok a bonyhádi állomásra, de ez a lehetőség 1960. után megszűnt, csak tehervonatok járnak a városba. Az állomásépület ma is megvan.

Híres átmenő város, amely a Szekszárd-Pécs útvonalon fekszik, így sok az autóbusz-járat.

Bonyhádról buszjáratok indulnak Veszprémbe, Zalaegerszegre, Szegedre,Pécsre, Budapestre, Székesfehérvárra, Kaposvárra.

Testvérvárosok oszlopa és a Szentháromság szobor

Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralomjelentett.

1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus,evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, majd 1903-ban nagyközség.

Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh(Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, ill. a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.

1973. január 1-jén csatolták hozzá Majost és Tabódot. Bonyhád 1977-ben kapott városi címet.

Nevezetességei

9 temetőjével (ebből kettő zsidó), ebben a tekintetben, az egyik leggazdagabb települések egyike.

Működő katolikus, evangélikus, református templomai mellett két nem működő zsinagóga is található a városban (egy ortodox és egy neológ).

Bonyhád, a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére.

Völgységi Múzeum

Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma

Óvodamúzeum

Tűzoltómúzeum

Szecska-tó

Kálvária

Ermel-Vojnits család sírkápolnája

Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik.

Perczel-kúria

Székely emlékpark

A hajdani Irgalmas Samaritánus Ispotály és Immaculata leányintézet, melyet Paulai Szent Vince rendi apácák vezettek.

Az ország legmagasabb májusfája a maga 32 méterével.

Termálfürdő

A Szentháromság szobor