Baj / Folytatáshoz kattints a posztra

 Baj katolikus temploma

Baj (németül Woj, illetve Wallern) község Komárom-Esztergom megyében, aTatai járásban. 2009-ben 2838 lakosa volt.
Baj a Gerecse nyugati lábánál, Tata Tóvárosi városrészének közvetlen keleti szomszédságában található. A szomszédos várossal a Baji út köti össze, mely a Petőfi Sándor utcában folytatódik és hossza (a község központjáig) 2,7 km. Baj közúton csupán Tatán keresztül közelíthető meg, távolsága a megyeszékhelytől 12 km. Tata-Tóvároskert vasúti megállóhely távolsága a község központjától 1,3 km. A sárga turistajelzés Baj főterén kezdődik és a Gerecse túraútvonalai felé teremt kapcsolatot; a Tatabányához tartozó Koldusszállásig vezet.

 Baj katolikus temploma

A település és környéke ősidők óta lakott hely. Határában bronzkori telepet,kelta sírt is találtak.

Első írásos említése 1228-ből való Bay néven. A falu neve az ótörök gazdag (bey) szóból ered. A 13-14. században a Garai család birtoka volt. 1408-as oklevelében Baj Garai Miklós nádor birtoka, melyet 1461-ben Garai (László fia) Jób a nagyatyja Miklós nádor által a budai Nagy-Boldogasszony egyháza mellett temetkezési helyül épített, s Mindenszentek tiszteletére szentelt kápolnának hagyományozott.

A török hódoltság idején elnéptelenedett, ekkor pusztult el a vele szomszédos, de mára már Baj területére eső Haláp Árpád-kori település is. Az 1533-as összeírás Bajt is lakatlan településként említi. 1622-ban református vallású magyarokkal telepítették újra a települést, mely 1623-ban 4, 1689-ben pedig 3/4 porta után adózott. 1683-ban a török ismét felégette Bajt.

A 18. század elején az Esterházy család birtoka lett a falu, a Habsburg-párti Esterházy József 1715-1720 között elüldözte Baj református lakosságát és1730-ban Moson vármegyei birtokairól katolikus vallású német telepeseket költöztetett ide.

Baj községi szervezete 1742-ben alakult meg, első német nyelvű pecsétje1745-ből maradt fent. 1784-ben már volt temploma is, az 1784-87-es összeíráskor 738 lakosa volt. A 19. században a falu gazdasági fejlődésnek indult, nagy kiterjedésű szőlői és híres bortermelése volt. Az Esterházy-uradalom mintagazdaságot és nagy pincészetet működtetett itt, 1860-tól pedig gőztéglagyár is üzemelt Bajon. A pincészet nevezetessége volt az 1832-ben készült 2150 akós óriáshordó. 1910-ben megalakult a helyi Hangya-szövetkezet.

A két világháború közötti időszakban Baj továbbra is német többségű község volt, melynek kéttantermes iskolája és saját könyvtára is volt. 1926-tól Német Népművelési Egylet, 1929-től önkéntes tűzoltóegyesület, 1942-től gazdakör is működött Bajon. A község villamosítása már az 1920-as években megkezdődött.

A háborús események következményeként 1944 decemberében, illetve 1945január közepén sokan elmenekültek a községből.

A második világháború harcai 1945. március 20-án értek véget Bajon. 1946-tól a német lakosság egy részét kitelepítették, helyükre szülőföldjük elhagyására kényszerített szímői magyarok érkeztek. 1948-ban Bajon alakult meg az első termelőszövetkezet a mai Komárom-Esztergom megye területén. Az 1970-es évek végén egyesült a szomódi és tardosi termelőszövetkezetekkel Gerecse TSz néven (a téesz 1992-ben vált szét).

A második világháború után létesült Baj határában a szovjet déli hadseregcsoport laktanyája és lőtere, mely mellett kisebb lakótelepet is építettek.

Az 1956-os forradalom idején, október 27-én sortűz dördült el a laktanyánál, amely azonnal kioltotta nyolc bányász életét és megsebesített több, mint tízet.

 Hagyományos építkezési mód Bajon

Nevezetességei

• Szent Ferencnek szentelt műemlék római katolikus temploma régebbi templom helyén épült 1764-1795 között copf stílusban, építője Fellner Jakabés Anton Gott volt. Berendezése 1790 körül készült, szintén copf stílusban.
• Az első világháborúban elesett 44 katona tiszteletére 1928-ban állították fel a Hősök emlékművét.
• A második világháború 48 baji áldozatának emlékművét 1994-ben állították.
• Az 1848-as és az 1956-os forradalom együttes emlékkopjafáját 1993-ban állították.
• A Közösségi Ház falán 2008-ban helyezték el a kitelepítettek és kiűzöttek kétnyelvű emléktábláját.
• Az óvoda régi épületének falán (Jókai Mór utca) két emléktáblát is elhelyeztek (1958-ban illetve 1999-ben).
• A baji vadászház közelében találhatóak a középkorban itt állt Ágoston-rendi kolostor romjai (Pusztatemplom v. Kovácsi templom), melyet az 1993 óta folyó ásatások tártak fel. A feltételezések szerint ez volt az elpusztult Haláp falu temploma.
• A Szőlőhegyen található az 1745-ben Fellner Jakab által épített uradalmi szőlőpince épülete.
• A Közösségi Ház udvarán látható egy 1760-ban készült fa szőlőprés.
• A Honfoglalás 1100. és az újratelepítés 250. évfordulójának emlékművét 1996-ban állították.
• 1991-1999 között, valamint 2008-tól ismét itt halad át a Kinizsi Százas teljesítménytúra.

 1848-as és 1956-os emlékkopjafa

 A kitelepítettek és meghurcoltak emléktáblája

Régi faprés a Közösségi ház udvarán

Hagyományos építkezési mód Bajon

Elhelyezkedése

Baj Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 38′ 56″, k. h. 18° 21′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 56″, k. h. 18° 21′ 51″ térkép ▼

Baj Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Bóly / Folytatáshoz kattints a posztra

 Batthyány-kastély

Bóly (németül: Bohl, horvátul Boja) város Baranya megyében, a Bólyi járás székhelye.
Bóly Baranya megyében, Pécstől kb. 30 km-re kelet-délkeletre, Mohácstól kb. 15 km-re nyugatra, Nagynyárád és Borjád szomszédságában fekvő település. Az 57-es főúton közelíthető meg Szajknál, vagy a főváros felől az M6-os autópályán. Vasútállomása a Pécs–Mohács-vasútvonalon található, a településtől kb. 3,5 km-re

A város sík területen fekszik. Csupán kétszer három domb látható a település északi és déli határában. A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy(Marienberg) és a Tukar. Az utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Falu-dombja. Az utóbbi kettőn lakóházak vannak.

A város keleti határán egy kis patak, az úgynevezett Malom-patak folyik keresztül. Ha száraz az időjárás, víz alig-alig csörgedezik benne. Ma gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen. A régi időktől kezdve a múlt század végéig viszont gazdasági szempontból is értékes lehetett. 1953-ban a pataktól nyugatra, régészeti leletmentés kapcsán egy Árpád-kori edényégető kemence került ki a földből. A kemence belsejét kitöltő földben rengeteg vízicsigaházat találtak. A kemence 38 méterre van a patak jelenlegi medrétől, tehát valamikor bővízűbb volt: hal, rák, egyaránt tanyázott benne és gyakran kiöntött, partján egykor malmok működhettek.

 A Batthyány-Montenuovo Mauzóleum. Épült 1879 és 1894 között Carl Gangolf Kayser (1837–1895) osztrák építész tervei szerint

A település neve korábban Németbóly volt, 1950 óta Bóly.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a hely már a kőkorszakban is lakott volt. Az első írásos emlék 1093-ból, Szent László idejéből származik. Az adománylevél Bolok néven említi a települést, mely akkoriban egyházi birtok volt. A török uralom alatt a település szinte teljesen kihalt, majd a hódoltság után újraindult az élet. 1703-ban Bóly Batthyány (II.) Ádám gróf, országbíró(1662–1703) tulajdonába került. Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be. A mai lakosok nagyrészt a betelepülő németek leszármazottai. A 19. század végétől egészen 1945-ig a falu a Montenuovohercegi család birtokában volt. Erre az időre tehető a település mai arculatának kialakulása. A hercegi család 1770-ben svájci tehenészetet létesített. 1792-től a környező pusztákon „nagyüzemi” gazdálkodást vezettek be, és fejlesztették a szőlőművelést is. Fejlődésnek indult a kézműipar is.

A második világháború után a Németországba kitelepített lakosok pótlására aCsehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki és bihari magyarokkal népesítették be a falut. A magyar–sváb falu 1997. augusztus 31-én kapta meg a városi rangot. A városban élők megélhetését a föld biztosítja, Magyarország egyik leghíresebb történelmi borvidéke itt található. Ezen kívül jelentősek a mezőgazdasági üzemek, a gabona- és vetőmagtermelés. Az 1980-as években uránércetkutatva termálvízre bukkantak 1300-1400 méter mélységben. A 2000-es évek elején elhatározták, hogy geotermikus energiával fogják fűteni a közintézményeket, amelyet 2005-re fejeztek be.

Légifotó a Batthyány-kastélyról

Nevezetességei

• 1746-ban épült késő barokk katolikus templom
• Szent Vendel-kápolna 1771-ből
• 1771-ben épült Szent Bálint barokk stílusú kápolna, mely az egyetlen Szent Bálintnak szentelt kápolna Magyarországon
• 1805–1807 között épült klasszicista stílusú Mountenuovo-kastély
• 1840-ből származó lóistálló, tervezte Gyenes János mérnök. Ma helytörténeti kiállítás található benne
• 1843-ból a Kálvária-domb stációi
• a 19. század végén épült békáspusztai Szent József-kápolna
• 1879–1894, a Mountenuovo hercegek neoromán családi mauzóleuma
• 1880, Montenuovo-féle nagy istálló posztromantikus stílusban

Egyéb látnivalók

• Batthyány-Montenuovo Mauzóleum
• Csikós-rét, Karasica patak
• Uradalmi Magtár
• 42 000 kötetes Városi Könyvtár
• Helytörténeti Múzeum
• A városközpontban 11 hektáros kastélypark (természetvédelmi terület)
• Bólytól 1,5 km-re, Békás-pusztán Agrártörténeti Múzeum
• 34000 ha-os vadászterület és vadászpanzió
• Zsidó temető

Hagyományok

• Emmausz-járás (húsvéthétfő)
• Motoros találkozó (június)
• KántoRock (július)
• Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál (szeptember)
• Márton-napi újborünnep (november)

Elhelyezkedése

Bóly Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 45° 58′ 02″, k. h. 18° 31′ 06″

Bóly

Almamellék / Folytatáshoz kattints a posztra

 Almamellék (németül: Homeli, Homelk) község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.
A Zselicségben található, Szigetvártól 16 km-re, a 67-es út szentlászlói leágazásától 4 km-re. Az éghajlatára jellemző, hogy mérsékelten meleg nyarú, enyhe telű dombsági terület. A csapadék egész évben kevés. Az éghajlati viszonyok a mezőgazdasági művelésnek kedvező feltételeket biztosítanak.

 Az első írásos emlék 1492-ből származik. Alma megnevezése 1275-ből az Almás-patakra utal, s e patak neve már 1009-ben, a pécsi püspökség alapító oklevelében szerepel. Az egyedüli település az Almás-patak völgyében, amely a török megszállás után fennmaradt. Mai területén egykor 12 lakott és adózó falu volt.

1900 novemberére készült el a települést is érintő, Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal (a forgalom a vonalon 1976. december 31-én szűnt meg).

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

Nevezetességei

• Veterán Motorok Almamellék nevű veterán motor kiállítás
• A falu temploma
• Sasréti vadászház, vadászkastély, az épületet Biedermann báró építtette.
• Erdei Vasút Múzeum, ősbükkös. Az almamelléki állomásépületben az Erdei Vasút Múzeum a környék élővilágát és a századelő erdőgazdálkodását szemlélteti. A ház melletti 200 éves ősbükkös a megye legöregebb erdeje, melyet a benne kanyargó tanösvény és kiépített források tesznek még izgalmasabbá.
• Almamelléki Állami Erdei Vasút: Almamellékről Sasrét pusztára vezet, ahol az egykori Biedermann kúria áll, amely ma szálloda.
• Németlukafai üveghuta
• Római kút és római villa maradványai
• 203 éves kőkereszt a szőlőhegyen

Érdekességek

Közvetlenül a vasút megszűnése után, 1977-ben forgatta a falu egykori állomásán a Kihajolni veszélyes! című filmet Zsombolyai János.

Elhelyezkedése

Almamellék Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 09′ 42″, k. h. 17° 52′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 42″, k. h. 17° 52′ 45″ térkép ▼

Abaliget / Folytatáshoz kattints a posztra

 Az abaligeti horgásztó

Abaliget (németül: Abaling) község a Dél-Dunántúli régióban, Baranya megyében, a Pécsi járásban. Közkedvelt kiránduló- és üdülőhely.

A Dunántúlon, a Mecsek nyugati részén fekszik. Pécstől kb. 15 km-re északnyugatra, Orfűtől kb. 5 km-re nyugat-délnyugatra, Okorvölgytől kb. 5 km-re keletre található. A környék természetvédelmi terület.

Megközelítése

Vonattal Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon – az állomás kb. 3,5 km-re van a falutól. Közúton Pécsről, Orfűről, vagy a Szentlőrincet (6-os főút)Oroszlóval (66-os főút) összekötő útról érhető el. A közúti tömegközlekedést aPannon Volán Zrt. autóbuszai végzik.

 Az abaligeti horgásztó

Kelta eredetű településnek tartják. A 11. században az Aba nemzetség alapította, írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először Abaligete néven. A török hódoltság idején lakossága csökkent, majd a felszabadító háborúk alatt elnéptelenedett. A 18. század első felében lakatlan falut 1748-ban magyarokkal, majd németekkel népesítették be.

1910-ben a község 727 lakosából 551 német, 176 magyar volt. A második világháború után a németek nagy részét kitelepítették, 2001-ben csak 5 fő vallotta magát németnek a lakosságból.

A községnek iskolája, óvodája, teleháza, és az időseket gondozó otthona van.

A kicsit sajátos vendégjárás, már áprilistól beindul, és késő őszig tart. Nem csak a szép és csendes környezet, a cseppkőbarlang, csónakázó tó, a Denevér Múzeum, vagy a házias ételeiről híres kis étterem vonzza a látogatókat, hanem gazdag programokkal is várják az ide látogatókat.

A Denevérmúzeum

Nevezetességei, látnivalói

• Az Abaligeti-barlang, más néven Paplika 1768 óta ismert. Mattenheim József abaligeti molnár fedezte fel. Vezetővel látogatható része kb. 500 m. Szép cseppkőképződmények láthatók itt. A barlang egyik termében padokat helyeztek el azok számára, akik légzőszervi megbetegedésük gyógyítása céljából érkeznek ide. 1967-től védett cseppköves forrásbarlang. A környéke természetvédelmi terület. Ez az egyetlen kiépített, látogatható cseppkőbarlang a Dél-Dunántúlon. Kirándulók célpontja a közeli Képespuszta.
• Abaligeti tanösvény: A barlang bejáratától indul, és 12 állomásból áll.
• Denevérmúzeum.
• "Térplasztika" című szoborkompozíció: Gádor István alkotása.
• Római katolikus templom: 1796-ban épült, késő barokk stílusban. Titulusa: Mária Magdolna. Főoltárának képét Karl Bachmayer festette 1800 körül.
• Római katolikus plébánia: A 18. században épült, barokk stílusban.
• "Korsós nő" című szobor: Sóváry János alkotása.
• Lakóház (Kossuth u. 45.): Népi jellegű épület a XX. század elejéről.
• Lakóház (Kossuth u. 47.): Népi jellegű épület a XX. század elejéről.
• Hármaskereszt.
• Pajta Múzeum

A cseppkőbarlang

Elhelyezkedése

Abaliget Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 08′ 34″, k. h. 18° 06′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 34″, k. h. 18° 06′ 57″ térkép ▼

Abaliget Pozíció Baranya megye térképén

MECSÉR - RIGÓPUSZTA / Többi képért kattints a posztra

 A nádfedeles épületekből álló tanya a festői szépségű Szigetköz és a Fertő-Hansági Nemzeti Park közötti Rigópusztán található. Egy természetesen, korhű világ az ausztiai-szlovák határnál, az M1-es autópályától mindössze 5 percnyire, Bécstől 100 km-re. A nádfedeles csárdában magyar ételkülönlegességeket kínálnak, melyeket kemence és kandalló tüze mellett fogyaszthatunk el. E csárda jellegű fogadó 1804-ben épült. A térség már akkor kedvelt kereskedelmi útvonal volt, mint a vízen és szárazon egyaránt. Az éhező, szomjazó gulyásokat, csikósokat, kereskedőket, kik jószágukat, portékájukat vitték vásárba, már ekkor az alapító Rigó Károly látta vendégül az akkor még kietlen PUSZTÁN. Mecsér, Rigópusztán megtanulhatod a természetes lóhoz értést az alapoktól kezdve. 10 hektár területen a Szigetköz szívében sátorozhatsz, lovagolhatsz és megkóstolhatod Dönci Csárdájának kemencében sült finom falatjait.

Elhelyezkedése

Mecsér Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 47′ 50″, k. h. 17° 28′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 50″, k. h. 17° 28′ 34″ térkép ▼

Mecsér Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén