Nyíregyháza / Folytatáshoz kattints a posztra

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye). Az Észak-Alföld második legjelentősebb városa (Debrecen után). A Nyírség központjában fekszik mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat.

A 4-es, 41-es, 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet elkerülhetetlen.

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város (előtte 1989-től megyei város). Székhelye a Nyíregyházi járásnak is. Az ország hetedik legnagyobb városa, több mint 119 000 lakossal. Dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen. A térség gazdasági és kulturális motorja. Vonzó turisztikai célpont.

 Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.

A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt,akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy-, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.

A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett.

A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.

A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az Örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.

A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a Csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.

1952-ben Nyírpazonytól Sóstóhegyet, 1954-ben pedig Orostól Borbányát átcsatolják Nyíregyházához.

Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak-Alföldi régió második legfontosabb városa.

Látnivalók

Belváros

• Városháza (Kossuth tér)
• Korona Szálló és Casino (Dózsa György u): a város egyik patinás épülete.
• Megyeháza (Hősök tere): a magyar eklektika nagymestere, Alpár Ignác tervezte.
• Zrínyi Ilona utca: a belvárosi utca intim hangulatát a szecessziós, csodálatos mozaikokkal díszített épületek adják.
• Jósa András Múzeum (Benczúr tér): jelentős őskori és népvándorláskori leletekkel.
• Nyírvíz-Palota (Széchenyi u. 1.): emeletén a Kállay-gyűjtemény gazdag rendjel-, és kitüntetés-kollekciója.
• Városi Galéria (Selyem utca)
• Római katolikus társszékesegyház (Kossuth tér)
• Evangélikus templom (Luther tér): barokk stílusban épült, homlokzatán harangjátékkal.
• Református templom (Kálvin tér)
• Görög katolikus templom (Bethlen Gábor utca)
• Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
• Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (Bethlen Gábor utca)
• Bizánci Kápolna és Egyházművészeti Gyűjtemény.
• Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény
• Tuzson János Botanikus Kert (a Nyíregyházi Főiskola területén - Sóstói út)

Sóstó

Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m² területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Erdei környezetben található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek. A Sóstói Állatpark (Nyíregyházi Állatpark), ahol az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él, a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium- és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be. A Zöld Piramisban megtekinthető többek között az indonéziai sárkánygyík (Komodói varánusz) és sok más trópusi állat (krokodilok, különböző kígyó-, illetve bogárfajok, stb.). Ugyanitt nyitották meg az Óceánáriumot is, ahol hal- illetve cápa fajok láthatók egy üvegalagúton keresztül.

A Sóstói Múzeumfalu a megye tájegységeinek népi építészetét, illetve életviszonyait mutatja be; 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb skanzenja.

Igrice mocsár: Az egykori nyírvíz lápok utolsó hírmondója a 70 hektáros védett területté nyilvánított Igrice mocsár.

Sóstói erdő: "Erdők a Tisza hullámterében". A Nyírerdő ZRT által működtetett természetes parkerdő.

Strandok

• Sóstói Parkfürdő: Sóstógyógyfürdőn.
• Júlia Fürdő: Nagy része fedett. A hűvösebb nyári napokon kiváló.
• Aquarius Élményfürdő: Nyíregyháza aquaparkja.
• Tófürdő: Sóstógyógyfürdőn.

Tavak

Horgászati lehetőségek Nyíregyházán:

• Császárszállás-oláhréti víztározó: Jellemző halak: ponty, amur, csuka, harcsa, süllő, kárász, keszegfélék
• Bujtosi-tó: Jellemző halfajták: ponty, amur, kárász, csuka, busa, compó, keszeg, süllő, sügér, bodorka, razbora.
• Orosi-tó: A tóban fogható halak: kárász, keszeg, ponty, busa, csuka, folyami harcsa, afrikai harcsa és compó (védett).
• Sóstói-tó
• Szatmári-tó: Jellemző halfajták: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, kárász, compó, más keszegfélék, afrikai harcsa.
• Tüskevár Horgásztó
• Verba Tanya Horgásztó: tükör és pikkelyes ponty, amur, csuka, busa, balin, közötti dévér és kárász.
• Erdélyi-tó (Oros)

Események

• Vidor Fesztivál, vagyis a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje, amely az ország egyik legnagyobb színházi és szabadtéri fesztiválja – minden év augusztus-szeptemberében kerül megrendezésre.
• Nyírségi ősz minden év szeptember 2. hetében megrendezésre kerülő gyümölcsfesztivál
• Gyümölcskarnevál minden szeptember 1. szombatján megrendezésre kerülő karnevál, melyen gyümölcskocsik vonulnak végig a városon.
• Kóstoljuk meg Magyarországot a nyíregyházi múzeumfaluban minden szeptember 3. szombatján és vasárnapján megrendezésre kerülő fesztivál, amelyen ételeket lehet kóstolni Magyarországról, és a környező országokból.
• Cantemus Fesztivál, a két évente megrendezésre kerülő fesztiválra számos országból érkeznek kórusok, hogy népszerűsítsék a kórusmuzsikát. A fesztivál során rengeteg hangverseny és egyéb rendezvény szórakoztatja az ide látogatókat. Központja a Kodály Zoltán Általános Iskola.

Híres emberek

• Nyíregyházán születtek:
  • 1844. január 28-án Benczúr Gyula festőművész, az Magyar Tudományos Akadémia tagja
  • 1878. október 21-én Krúdy Gyula író
  • 1880. október 14-én Haeffner Zsigmond, evangélikus kerületi felügyelő, miniszteri osztálytanácsos, az Önkéntes Őrsereg vezető-parancsnoka.
  • 1886 november 2-án Zay Dezső katonatiszt
  • • 1887. január 23-án nagykállói Kállay Miklós miniszterelnök
    • 1906. május 28-án Gádor Béla József Attila-díjas író
    • 1909. október 4-én Szalay Sándor fizikus
    • 1922. augusztus 30-án Mádi Szabó Gábor Kossuth-díjas színész, többek között a Nemzeti Színház, a Vígszínház, a szolnoki Szigligeti Színház és abudapesti Katona József Színház tagja volt.
    • 1924. december 25-én Váci Mihály költő
    • 1926. március 3-án Kovács József olimpiai ezüstérmes atléta, futó
    • 1930. március 6-án Mitró György olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó
    • 1937. november 21-én Kósa Ferenc Kossuth-díjas rendező, Cannes-i nagydíjas, forgatókönyvíró, politikus (MSZP)
    • 1940. szeptember 17-én Móna István olimpiai bajnok öttusázó
    • 1943. november 24-én Szikora Tamás Munkácsy Mihály-díjas festőművész
    • 1949. február 28-án Aknay János Kossuth-díjas festőművész
    • 1958. július 2-án Friderikusz Sándor TV-s műsorvezető, riporter
    • 1960. január 6-án Juhász Ferenc MSZP-s politikus, honvédelmi miniszter
    • 1960. június 14-én Sipos László Forster-érmes fotóművész
    • 1962. március 5-én Bagi László Jr. grafikusművész.
    • 1962. október 2-án Kocsár László triatlonista, hosszútávfutó, hegyikerékpáros
    • 1963. augusztus 23-án Szilágyi János festőművész
    • 1974. március 23-án Mészáros Árpád Zsolt színművész
    • 1976. december 18-án Dragony Tímea zeneművész,( A Batsányi-Cserhát Művész Társaság zenei vezetője, Arany és Gyémántdiplomás zeneszerző))
    • 1977. május 2-án Lutter Imre Radnóti-díjas előadóművész, producer, újságíró, drámapedagógus
    • 1990. április 24-én Muri Enikő, a 2011-es X-Faktor felfedezettje
  • Nem itt született:
    • Itt élt Cserhát József költő, újságíró (1915–1969) Batsányi-díjas és József Attila pályadíjas költő. Az ő nevét viseli a Batsányi-Cserhát Művész Kör Budapesten.
    • Zenthe Ferenc színművész (1920–2006) a Magyar Királyi Katolikus Gimnázium (a mai Szent Imre Gimnázium elődje) tanulója volt 1931-től 1938-ig.
    • Itt nőtt fel Balczó András (1938–) olimpiai bajnok öttusázó. Öccse, Balczó Zoltán politikus itt született 1948. március 24-én.
    • Itt él Bodnár István (1943–) költő, újságíró.

Elhelyezkedése

Nyíregyháza Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 57′ 11″, k. h. 21° 43′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 11″, k. h. 21° 43′ 38″ térkép ▼

Nyíregyháza Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Kótaj / Folytatáshoz kattints a posztra

 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Rétköz és a Nyírség határán,Nyíregyházától kb. 10 km-re északra fekvő település.

• Korábban vonattal is elérhető volt, ez a lehetőség mára megszűnt.
• Autóbusszal, a Trans–Vonal Kft. járataival.

Kótaj község eredeti neve Keresztút volt és a 14. századi okmányokon így szerepelt.

 1411-ben az eszenyi Csapy család kapja királyi adományként a települést.

1447-ben említik Keresztút néven, az Ibrányi család irattárában fennmaradt oklevél szerint, ekkor az Ibrányiak birtoka.

1487-ben a Szokolyi család volt a település földesura.

A 18. században és a 19. század elején a Vay, báró Bánffy, Kelcz, Mezőssy,Kállay, Ábrányi, Pribék, Irinyi, Jármy, Hatfaludy, Péchy családok birtoka volt.

A 20. század elején a Jármy család, Körmendy Imre, Tóth Miklós és a Szamueli testvérek voltak a falu birtokosai.

A településen több családnak is volt itt kisebb-nagyobb kúriája. A legnevezetesebb azonban a Fráter-féle ház volt, melyet a Jókai Mór által megörökített Magyar nábob kastélyának tartottak.

Nevezetességei

• Római katolikus templom - 1909-ben épült.
• Görög katolikus templomai - A faluban lévő 1894-ben épült, míg a szőlőben levő 1890-ben.
• Református templom - 1700-ban épült.
• Nyírvidéki Kisvasút
• Ibrányi-Fráter kúria

Elhelyezkedése

Kótaj Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 02′ 23″, k. h. 21° 42′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 23″, k. h. 21° 42′ 34″ térkép ▼

Kótaj Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Solt / Folytatásért kattints a posztra

• A Duna folyam középfolyásának bal partján elterülő solti lapályon fekszik, észak-déli irányban. Apostag, Dunaegyháza, Dunaföldvár, Bölcske, Harta,Dunatetétlen, Fülöpszállás, Szabadszállás és Újsolt közelében.
• Területe földtanilag a föld legfiatalabb hegységrendszerébe, az eurázsiai hegységrendszerbe illeszkedik. A települést sík területek és alacsony dombok veszik körül.
• Tanyavilága kinyúlik kelet felé. Északnyugati részén erdős, gyümölcsfákkal, szőlővel borított domb emelkedik ki, a Szőlőhegy.
• Felszínének kialakulásában a levantei ópleisztocén süllyedék játszott jelentős szerepet, mint az ősi Duna első erózióbázisa. Domborzata alföldi viszonylatban változatosnak mondható.

 A honfoglalás idején Solt területét Árpád fejedelem foglalta el, majd halála után fiának, a fejedelmi méltóságot is betölött Soltnak, a település névadójának szálláshelye volt.

A középkorban Fejér megye solti székeként tartották nyilván. A XI-XIII. században a kalocsai érsekséghez tartozott, 1384-ben szerepelt először városként.

Solt virágzásának a török hódoltság vetett gátat, ezután már csak faluként említették. 1715-ben visszanyerte mezővárosi rangját. fontos dunai átkelőhely szerepének köszönhetően, majd a kiegyezést követően közösségé minősítették vissza.

Az egykori Solt-szék – amelynek 1950-ig központja volt – a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nevében is élt. Solt fontos átkelőhely volt, melynek védelmére a Rákóczi-szabadságharc alatt sáncot is emeltek itt a kurucok. Az 1930-as években felépült Duna-hidat a második világháborúban felrobbantották a német csapatok; az 50-es években épült fel a jelenlegi híd. Határában az Alföld hajdani löszfelszínének két tanúhegye maradt meg, a Solti-halom (125 m) és a Tétel-halom (114 m).

A városi címet 1997-ben kapta meg újra.

A településhez kötődik az aranykulcs legendája, mely szerint a város IV. Bélától két aranykulcsot kapott, amiért lakosaik elbújtatták őt, az akkor még túlnyomórészt mocsaras, lápos vidéken a tatárok elől. A kulcsokat a református templom tornyában őrizték, ami azonban egy villámcsapás következtében leégett, a kulcsok elolvadtak és eltűntek. Írásos bizonyíték nincs arról, hogy a kulcsok tényleg léteztek, de a település címere őrzi őket.

Régészetileg kiemelkedő jelentőségű a Tételhegy, melynek területe a bronzkortól a XVI. századig lakott volt. Kedvező fekvése miatt többször is a régió központi helye lehetett. Az első régészeti emlékekre az 1860-as években bukkantak, amikor egy kápolna maradványait találták meg. 2005-től Szentpéteri József régész vezetésével végeztek kutatásokat a területen. Feltárták a középső bronzkori Vatya-kultúra (Kr.e. 1700-1350) népének egykori településmaradványait és temetőjét, ezen kívül a késő bronzkori urnamezős kultúra népességének földvárát, illetve római faragott köveket. Egyes feltételezések szerint a Tételhegy késő avar kori uradalmi központ lehetett, amit bizonyít egy 613-614-ből származó, Heraclius Contstantinus bizánci császár által vert bronz érme. 1951-ben a Tételhegytől északra három avar kori sír került elő, 2013-ban pedig a síroktól nem messze egy késő avar kori település maradványait tárták fel. 1907-ben honfoglalás kori temetőt is találtak a területen, melynek leleteit a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.

A 2005-2013 között végzett ásatások során feltártak egy Árpád-kori templom körüli temető 126 sírját, valamint Árpád-kori településnyomokat. 2007-2009 között a hegy észak-nyugati részén XIV-XVI. századi templom maradványai kerültek elő. Tétel és Solt mindik külön településként szerepel az írásos emlékekben. Egy 1496-ból származó irat szerint Tétel Parlagi Pál és László fiainak egykori családi birtoka volt, majd 1478-ban I. Mátyás kezébe került. A XVI. században a település elpusztult, melynek bizonyítéka számos égett, kormos betöltődésű gödör. A török hódoltság idejére a Solt környéki települések közül egyedüliként Tétel néptelenedett el, és lett később Solt része.

 Szappanos család sírja a szőlők között

 A Solt határától keletre található, 110 hektár kiterjedésű Solti ürgés gyep a Natura 2000 európai ökológiai hálózat része. A kiemelt jelentőségű természet.megőrzési területen európai jelentőségű fajok és élőhely típusok találhatóak. A területen a közönséges ürgék kedvelt élőhelye, 250-350 egyednek ad otthon.

Kiemelkedő jelentőségű természeti érték a településtől keletre fekvő területen a 3905 hektár kiterjedésű szike tóláncolat. A Felső-kiskunsági szikes tavak a Duna-Tisza közének legnagyobb tóláncolata. A szikes tavak részei az alföld egyik zöldtengelyét adó, 130 km hosszan elterülő lápos, mocsaras rendszernek, melynek északi felét a Csepeli- és Solti-síkságon Turján vidéknek, déli felét a Kalocsai-Sárköz területén Őrjegnek neveznek.

A szikes tavak jellemezően nagy kiterjedésű, sekély mélységű (általában 1 méter alatti) tavak. A tavak sótartalma nyáron megemelkedik, és a nagyobb mértékű párolgás következtében kiszáradnak. Ekkor a visszamaradó karbonátiszap kő keménnyé szikkad, és a felszínén kivirágzik a sziksó. A tavakat körülvevő szikes gyepeken a költő fajok jelentős állománya van a gulipánnak és a küszvágó csérnek.

NEVEZETESSÉGEI

• Vécsey-kastély. Az 1826-bvan, késő klasszicista stílusban épült kastéylt I. Ferenc császár adományozta Vécsey Ágoston grófnak, akinek egyik fiát, Vécsey Károly tábornokot az 1838/49-es szabadságharc után a 13 aradi vértanú közül utolsónak végeztek ki. A család elköltözése miatt a római katolikus egyháznak adományozta a kastélyt, melyet 1983-ban államosítottak és a ma is működő városi könyvtárat alakították ki benne. A kastély parkjában állítottak emléket a II. világháború áldozatainak tiszteletére, Kiss József alkotásával.Szintén az ő műve az 1849-ben elesett három honvéd síremléke. A parkban továbbá megtalálható számos emlékmű, köztük az "56-os forradalom emlékmű", az 1919-es vörösterror áldozatainak emlékműve is és egy honfoglalási emlékoszlop is.
• Római katolikus templom. A ma látható templom egy 1870-ben felszentelt kápolna, 1904-es kibővítésekor született meg. A Mária tiszteletére felszentelt templom több átalakításon és felújításon ment keresztül az évtizedek alatt, melynek eredményeképp nagyon eklektikus stílusúvá vált. A legutolsó, 2014-es felújítás alkalmával azonban egy új, modernebb, ám az ősi gyökerekhez visszanyúló templombelső kezdett el épülni, melyben egyúttal utat nyit további, ebben a stílusban történő felújításhoz. Udvarát a felújításnak köszönhetően pihenőpark és egy Szent Jakab szobor díszíti, mely a már helyben élő Agárdi Kovács Attila keze munkáját dicséri, ahogyan a jelenlegi oltárkép is.
• Református templom mely 1790-ben nyerte el mai formáját, egy már meglévő román kori templom átalakításával, kibővítésével. Az építkezéshez a Tétel-halomról ide hordott római köveket is felhasználták. A templomkertben egy világháborús és egy trianoni emlékmű állít tiszteletet a hazáért.
• Pincemúzeum - 1980-ban alapították. A múzeum egy népi műemlékké nyilvánított berendezett pinceépületben található, szőlészeti- és borászati eszközöket mutat be. Legértékesebb része a 12 szőlőprésből álló gyűjtemény.
• Meleg-hegyi pincefalu. A 600-700 pincéből álló pincefalu 2001 óta élvez védettséget. A pincék között, a zsidó temetőhöz közel egy zarándokkilátó épült 2014-ben.
• Szent László tér és a hozzá kapcsolódó szabadtéri Árpád-kori témapark. A tér középpontját egy a Magyar Zarándokút fejlesztése által létrehozott zarándokkapu uralja, mellette helyet adva Szent László király kőszobrának, mint Solt város védőszentjének. A szabadtéri kőszobrot szintén Agárdi Kovács Attila alkotta, míg a témaparkban látható fa plaketteket, Csepeli István, dunaföldvári művész. Az "Árpád fejedelemtől Szent László királyig" nevű tematikus park, az oly sok tó egyike mellett egy sétánnyal vezet végig a két személy közötti uralkodókon, példaképként tisztelhető személyeken.
• Rádióadó
• Magyarország első vasbeton hídja a református templom mellett. Az országos műszaki emlék címmel bíró hidat 1889-ben, Zoltán Győző királyi mérnök kezdeményezésére és vezetésével építették meg.
• Révbéri lovascentrum.
• Tételhalmon fekvő egykori fejedelmi központ.
• Teleki Sándor-kastély. Révbérpuszta déli részén található kastélyban ma étterem és szálloda működik. Teleki Sándor, gróf Teleki Gyula, római magyar nagykövet fia volt, aki Solt-Révbérpuszta nevű településrészen alakította ki uradalmát, melyet fiára hagyott. Fia, a birtok központjában, Kalimajorban emelte kastélyát 1922-24-ben.
• Magyar Zarándokút solti szakasza

Elhelyezkedése

Solt Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 48′ 04″, k. h. 19° 00′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 04″, k. h. 19° 00′ 15″ térkép ▼

Solt Pozíció Bács-Kiskun megye térképén

Nyim / Folytatáshoz kattints a posztra

Nyim község Somogy megyében, a Siófoki járásban, Siófoktól kb. 12 km-re délre. Megközelíthető a 65-ös főútról Ságvárnál letérve.

 A település régi, lakott hely, de sosem volt jelentős nagyságú népessége. 
A statisztikai adatok szerint 1880 körül lakták legtöbben, mintegy 510 fővel. 
A történelmi múltban osztotta a Ságvár környéki lakott helyek sorsát, éltek itt avarok, hunok, rómaiak egyaránt. 
A település neve 1193-ban említődik először Nyn néven. Majd 1229-ben kelt oklevél szerint III. Endre királyunk a székesfehérvári János lovagokat megerősítő oklevelében olvasható a község neve. Királyaink hol az egyháznak vagy valamelyik szerzetesrendjének, hol a királynak tett szolgálatokért egy-egy főúrnak adományozták a községet rövidebb - hosszabb időre. 
A análesek szerint kiváló szőlőtermő vidéknek számított. 
A török hódoltság alatt a falu elpusztult, csak 1773-ban említődik újra Nyim néven. 
Történelmi nevezetessége a Kási várrom, ettől nyugatra Szent László monostora és a hozzátartozó Szent László puszta, amely a középkori falu helyén található. 

Patkó Bandi fa

Nevezetességei

• Kási vár (földvár)
• Kásipusztai kúria
• Patkó Bandi-fa

Kási vár


Nyimi Lovas-és Kutyás Terápiás Közhasznú Egyesület

A fenti linkre kattintva elérhető az oldal !

Elhelyezkedése

Nyim Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 48′ 13″, k. h. 18° 06′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 13″, k. h. 18° 06′ 32″ térkép ▼

Nyim Pozíció Somogy megye térképén