Ságvár / Folytatáshoz kattints a posztra

 Siófoktól – az M7-es autópályától – 5 km-re fekszik a Szekszárd felé vezető 65-ös főút mellett.

Ságvár területén több korból is értékes leleteket találtak a régészek. A legkorábbiak tanúsága szerint itt már a kőkorszakban is települések voltak, 17 000 évvel ezelőtt rénszarvasvadászok éltek itt. Származnak leletek a bronz- és a rézkorból is, az első írásban is említett település pedig a kelta eredetűTricciana volt. A római időkben fontos közlekedési csomópont helyezkedett el a mai Ságvár közelében: itt keresztezte egymást az Arrabonát és Sopianaét összekötő, valamint a mai Keszthely és Adony közötti út. Az egykori, közel 1 km hosszú, 2,5 m széles római kori várfalból ma már csak néhány méternyi látszik, a református templom előtti romkertben. Az erőd a 4. században leégett, a rómaiakat lassan más népek váltották fel. Egyes vélemények szerint a hunok, mások szerint a 9. század végén ide érkező magyarok egyik törzsét Ság vezette, róla kapta a nevét a település.

A középkori Ság falu a mai településtől délnyugatra feküdt, lakói a 11-12. században egy kabar törzs tagjai voltak. 1038 és 1095 között a falu a pannonhalmi apátság birtoka volt, 1106-ban Álmos hercegé, később a dömösi monostoré. 1211-ben Ság neve szerepelt a tihanyi apátság összeírásában is, 1431 és 1447 között pedig a székesfehérvári őrkanonok és a johanita lovagok tulajdona volt. Ságvár néven (Sagwar írásmóddal) először 1460-ban jelent meg, ekkor Gáni Kristóf birtoka volt. 1536-ban a település 17 telekkel rendelkezett és a fehérvári káptalan tulajdonában állt, majd a török megszállás idején az endrédi náhije részét képezte. Vára több harc színhelye volt, aTömlöc-hegy pedig onnan kapta nevét, hogy a törökök börtönt építettek ott. 1558-ban a tihanyi vár kapitánya, Takaró Mihály azt jelentette, hogy július 7-én „az terekek egy szentegyházat erősítettek meg. Rájuk üték... megvettem tőlük a tornyot.”

1531-ben Török Bálint pártfogásával a megmaradt magyar lakosság a református hitre tért át. 1571-ben a település a török kincstár adólajstromában szerepelt 48 házzal, később 52-vel. 1646-ban egy feljegyzés eklézsiáját már virágzó egyházként említi. 1715-ben új templomot építettek maguknak, ami helyett 1746-ban újabbat és erősebbet emeltek, de 1814-ben ezt is lebontották, mivel megsüllyedt, majd ezekben az években építették fel ma is álló templomukat. A katolikus templom a 18. század közepén készült el.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, amikor Jellasics a Siókörnyékén harcolt, a közelben tanyázott, majd Kossuth Lajos toborzói is Ságvár mellett gyülekeztek. 1864-ben Ságvárnak 224 háza volt. 1920-ban, a Nagyatádi Szabó István-féle földreform idején a veszprémi káptalan birtokából mintegy 120 holdat osztottak szét, a Rákóczi utcában pedig további házhelyeket. 1945-ben, amikor még mindig a veszprémi káptalan volt a falu legnagyobb birtokosa, 1660-an éltek itt.

Nevezetességei

• Római katolikus templom (Munkás Szent József), 1756-ban épült
• Református templom (1819-ben épült), udvarán romkert
• Nepomuki Szent János-szobor, 1830-ban készült
• I. világháborús emlékmű
• II. világháborús emlékmű
• Aliréti vadászház
• A falu közelében, az erdőben, egy löszös talajú dombban található a Betyár-barlang.
• A ságvári szőlőhegy nevezetessége az úgynevezett Lyukas-domb: egy domb, amibe alagutat fúrtak.

Elhelyezkedése

Ságvár Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 50′ 16″, k. h. 18° 06′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 16″, k. h. 18° 06′ 05″ térkép ▼

Ságvár Pozíció Somogy megye térképén

Sellye / Folytatáshoz kattints a posztra

 Sellye egy város Baranya megyében, a Sellyei járásban. Az ország egyik legdélebbi fekvésű tájegységének, az Ormánságnak központja és legnagyobb lélekszámú települése, nevezik az Ormánság „fővárosának” is.

 Baranya megyében, Szigetvártól mintegy 20-25 kilométerre délre, az Ormánságban fekvő település; legközelebbi szomszédai kelet felől Csányoszró, dél felől Sósvertike és Drávaiványi, nyugati irányból Bogdása, északról pedig Kákics. Az Ormánság központjának tekinthető, 1997 óta bír városi ranggal.

 Első ma ismert említése 1292-ben Sylle (e. Sőlle) néven történt. Az 1300-as években épült palánkvárral védték, amelyet 1532-ben a törökök felgyújtottak és elfoglaltak, az ellenállás letörése végett. 1689-ben szabadult fel a török alól. Mezővárosi rangot először 1781-ben kapott II. Józseftől, ezt majdnem ez évszázadig, 1872-ig sikerült megőriznie.

A város történetének egyik érdekessége, hogy 1817-ben Bernhard Antal pécsi polgár itt kezdte építeni a Carolina vontatót, amely a Dunán közlekedő első gőzhajó volt.

A 19. és 20. század fordulója körül két vasútvonal is épült Sellyét érintve: az egyik a horvátországi Szlatinát Szentlőrinccel összekötő, a másik pedig a Középrigóc és Pélmonostor között húzódó vicinális volt. Így Sellyéről 4 irányban is lehetett vasúton utazni. A Pélmonostor felé vezető vasútvonalat a meghúzott trianoni határok miatt később módosították, és Pélmonostor helyett Villánynál csatlakozott az eszéki vonalhoz. Ma már csak a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon folyik személyszállítás.

A település a Sellyei járás székhelye volt az 1950-es járásrendezéstől 1963 végéig, majd 2013-tól ismét. 1997-től város.

2001-ben lakosságának 6,1%-a horvát, 1%-a cigány, 0,3%-a pedig német volt.

2012. július 24-én adták át a felújított 2,7 km hosszú aszfaltos utat, amely a várost Drávaiványival köti össze. 2013 végéig a Királyegyházával összekötő utat újítják fel kétmilliárd forintból.

2013. október 31-én átadták a 0,5 MW teljesítményű naperőművet, a város határában. A 460 millió forintból megépült beruházás 250 háztartás áramfogyasztásához képes elegendő energiát biztosítani.

 Régi magyar neve a Sőlle. Horvátul több elnevezése is létezik: hivatalos alakjaŠeljin, míg a Šejin alakot a szalántai horvátok használták.

Nevezetességek

• Draskovich-kastély (barokk, 18. századi)
• Arborétum a kastélyparkban (az 1760-as évektől)
• Katolikus templom és plébánia
• Református templom és parókia. A mai templom egy 16. századi templom helyén épült 1870 és 1873 között.
• Ormánsági Múzeum (népi talpasház, népi életmód)
• Sellyei termálfürdő: 38 °C-os vize káliumot, nátriumot, ammóniumot, kalciumot és magnéziumot tartalmaz - igen magas koncentrátumban. A medencék mellett csónakázótó is található.
• Fából faragott emlékműegyüttes turulszoborral

Elhelyezkedése

Sellye Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 45° 52′ 19″, k. h. 17° 50′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 19″, k. h. 17° 50′ 45″ térkép ▼

Sellye Pozíció Baranya megye térképén

Kovácshida / Folytatáshoz kattints a posztra

 Kovácshida (horvátul Kovačida) község Baranya megyében, a Siklósi járásban.

 Baranya megyében, Harkánytól délnyugatra, Drávaszerdahely mellett fekvő település.

 Kovácshida nevét 1342-ben említették először az oklevelek Koachyda alakban írva. A 15. században a pécsi káptalan volt Kovácshida birtokosa. A 18. században a siklósi várúr vámszedőhelye volt. A török időkben is lakott hely maradt, lakói ekkor magyarok voltak, később néhány horvát család is letelepedett itt.

Nevezetességei

• Kazettás mennyezetű református temploma - klasszicista stílusban épült.
• A református parókia épületében található a Baranyai Református Egyházmegye egyházművészeti kiállítása, melynek alapja Szigethy András lelkész gyűjteménye.

Közvetlenül a település mellett található a BCM Kovácshida Horgászegyesület tőzegbányászat következményeként visszamaradt három horgásztava:

• A Szödönyi-tó
• Kertalja-tó
• Új-tó.

Mára mindhárom tavat birtokba vette a természet, változatos növényvilágukon kívül több védett vízimadárfajunk fészkelőhelyévé váltlak.

Elhelyezkedése

Kovácshida Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 45° 50′ 04″, k. h. 18° 10′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 04″, k. h. 18° 10′ 55″ térkép ▼

Kovácshida Pozíció Baranya megye térképén

Kecske-templom - Sopron / Többi képért katt a posztra !

A város egyik legismertebb temploma. A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal.

Honnan származik a Kecske-templom elnevezés?A történet szerint Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet.A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott. A XVII. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.

1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.

A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. Világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.A templom számos történelmi esemény színhelye volt.Itt koronázták meg:

• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét

• 1625. december 8-án III. Ferdinándot

• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.

Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között: 1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben.

Szent György templom - Sopron / Többi képért katt a posztra !

Az eredetileg gótikus templom, 1380-1430 között épült. Egyhajós belső terét az 1676-os tűzvész után több lépésben alakították át, de homlokzatán a két gótikus dombormű mind máig megőrződött.

 Szent György templom 1380-1430 között épült gótikus stílusban, az 1676-os tűzvész után barokk stílusban alakították át. 1882-ben eklektikus tornyot emeltek a ledőlt eredeti torony helyébe. A XVI. század végétől protestáns templom, 1674-ben a jezsuitáké lett. Az oldalfalak és a mennyezet stukkóit Pietro Antonio Conti készítette a XVIII. század elején. A főoltárképet Martin Altomonte, a kápolnák oltárképeit Dorfmeister István, Schaller István és id. Storno Ferenc festették. Az oldalkápolnák falfestményeit Wosinski Kázmér készítette. 

A SOPRONI DEÁK KÚT / Többi képért katt a posztra !

GPS koordináták:

szélesség : 47° 40' 7.07"

hosszúság : 16° 33' 49.34"

magasság : 0.3670

Az egyik legrégebben ismert soproni forrás. A Károly-magaslat keleti lábánál ered.

Megközelíthető a Récényi út elejéről a zöld vonal jelzésű turistaútra letérve.

A tábla felirata:

DEÁKKÚT ITT LOBOGOTT A DEÁKKUTI VÁRMEGYE ZÁSZLAJA EGYKOR SZELLEME MOSTAN IS INT IFJÚ SZERESD A HAZÁT 1827-1883-2000 HELYREÁLLÍTTATTA 1959-BEN A MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATAL DEÁKKÚT LÉGY FORRÁSA SOKÁ ÁRTATLAN ÖRÖMNEK

Az első kiépített forrásfoglalást 1827-ben adták át. Jelenleg az 1922-ben Schneider Ferenc műépítész által tervezett felépítmény látható, amely utoljára 2000-ben lett felújítva. A forrásfoglalás feletti részről is jön már egy patakmeder, mely a többi szivárgó vizét gyűjti össze. A Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium Líceum 1922 óta itt ballagtatja végzős diákjait. A diákok a szertartáson isznak a forrás vizéből, és ettől a pillanattól az öregdiákok soraiba lépnek. Környezetében kiépített pihenőpadok, tűzrakóhely helyezkedik el, igényesen kialakítva. Újabban a forrás kivezető csövén csak csöpög a víz, a lefolyóaknában egy másik csövön viszont ömlik.