SVÁB RECEPTEK 2. / Folytatás a posztban

Sváb húsos táska

Hozzávalók: 30 dkg liszt, fél evôkanál ecet, 3 evôkanál olaj, só, 20 dkg friss spenót, 1 zsemle, 15 dkg darált sertéshús, 2 tojás, fél pohár snidling, só, ôrölt bors, ôrölt szerecsendió, 1 liter húsleves (kockából is készülhet), 1 vöröshagyma, 5 dkg vaj. A lisztet sóval, langyos vízzel, olajjal és ecettel összedolgozzuk, majd 20 percig pihentetjük. A spenótot megtisztítjuk, megmossuk, és forró vízben 3 percig elôfôzzük, majd leszûrjük. A vöröshagymát apróra vágjuk. A zsemlét beáztatjuk és kinyomkodjuk. A zsemléhez adjuk a darált húst, az apróra vágott spenótot, a vöröshagymát, a tojásokat és a fûszereket, majd jól összedolgozzuk. Ezzel kész a töltelék. A tésztát kb. 3 mm vastagságúra kinyújtjuk. Fánkszaggatóval kerekre vagy késsel kockákra formázzuk. A tölteléket a közepébe helyezzük, majd a széleit jól összenyomkodjuk. A húslevest felforraljuk, és ebben a húsos táskákat kb. 20 percig fôzzük, és további 5 percig a lében pihentetjük. Közben a szeletekre vágott vöröshagymát vajban aranysárgára pirítjuk és a kitálalt sváb húsos táska tetejére szórjuk.

 Recept : Mayer Aranka

Kukuruzsterz (Kukoricasterc)

40 dkg kukoricaliszt, 10 dkg búzaliszt, 3 ek. olvasztott zsír, só, tej. Összekeverünk 40 dkg kukoricalisztet és 10 dkg búzalisztet. Olajon egy lábasban állandóan kevergetve világosbarnára pirítjuk. Apránként annyi forró vizet adunk hozzá, hogy egy masszát kapjunk. Hideg tejjel kínáljuk. Recept : Schilling Mihályné

Knédli

A tejben áztatott élesztôhöz kevés cukrot adunk, és amikor felfutott, egy kanál zsírral és liszttel összedolgozzuk. Kb. fél órán át pihentetjük. A tésztát lobogó forró vízbe szaggatva is ki lehet fôzni, de készülhet sülten és apróra vágott dinsztelt káposztával is.

Recept : Schilling Mihályné

Böjtös káposzta (Fastekraut)

1 kg savanyúkáposzta, 1 hagyma, 1 dl tejföl, 1 ek. liszt. Egy fej apróra vágott hagymát és 1 kg savanyú káposztát feltesszük fôzni annyi vízben, hogy teljesen ellepje. Egy evôkanál lisztet simára keverünk 1 dl tejföllel, és ezzel besûrítjük a fôzôlevét, majd újra felforraljuk.

Recept : Kis Antal

Savanyútojás (Saura Aier)

Evôkanálnyi zsírban hagymát dinsztelünk üvegesre, beleteszünk evôkanálnyi lisztet, és sárgára pirítjuk. Kevés cukorral és ecettel tovább pirítjuk, majd 2 dl vízzel fölengedjük, egy-két babérlevelet, egy-két szegfûborsot, sót teszünk bele. Személyenként 1-2 tojást csúsztatunk a híg rántásba. Akkor kész, ha a tojás megkeményedett. Óvatosan kell keverni, hogy ne törjenek össze a tojások. Pirított zsemlekockás gombóccal, nokedlivel is fi nom.

Recept : Gelencsérné Treml Hildegard

Sufnudli

Hozzávalók: fél kiló krumpli, liszt, só, bazsalikom, babérlevél, szerecsendió, borsikafû, rozmaring Elkészítés: A megpucolt, felaprított krumplit egy félbevágott hagymával, valamint a fenti fûszerekkel, bô sós vízben megfôzzük. Leszûrjük, összetörjük, az egynegyedét külön szedjük és zsiradékon pirosra sütjük, majd bazsalikommal és rozmaringgal fûszerezzük. A krumpli nagyobbik felét liszttel eldolgozzuk, hogy könnyû legyen, de ne ragadjon. Nudlikat készítünk belôle, és lobogó sós vízben kifôzzük. A végén a nudlikat a pirított krumplival keverjük össze. Lekvárral, befôttel tálaljuk.

Recept : Wagner Flóra

Császármorzsa, avagy grízsmarni

5 dl tejet 3 evôkanál kristálycukorral, 1 csomag vaníliás cukorral, csipet sóval felforralunk. Állandóan kevergetve apránként hozzáadunk 20 dkg búzadarát, és kis lángon kevergetve fôzzük, amíg össze nem áll, és el nem válik az edény falától. Majd hagyjuk hûlni. 4 tojássárgáját hozzákeverünk a kihûlt grízmasszához. A tojásfehérjékbôl kemény habot verünk egy kevés kristálycukorral, és azt is a masszához adjuk. A sütôt 200 fokra elômelegítjük. 2 evôkanál vajat egy olyan serpenyôben, amit a sütôbe is be tudunk tenni, felforrósítunk, és beleöntjük a masszát. Amikor az alja kezd megsülni, pecsenyelapáttal megforgatjuk, és darabokra törjük. Majd a sütôbe tesszük, ahol szépen feljön, könnyû lesz, és egyenletesen pirul. Aranysárgára sütjük. Ha kész van, villával tovább daraboljuk, porcukorral megszórjuk.

Recept : Kreisz Nelli

Gőzgombóc (Hébeknédli)

Hozzávalók: fél kiló liszt, 2 dl cukros tej, 5 dkg élesztô, 5 dkg vaj, 2 tojás, 2,5 dl víz, só, cukor, gríz Elkészítés: A liszthez hozzáadjuk a cukros tejben megfuttatott élesztôt, majd egy csipet sót. Ezután a vajat elkeverjünk a 2 egész tojással, a lisztes masszához öntjük, és sima tésztát gyúrunk belôle. Miután nyolc gombócot formáztunk, 45 percig kelesztjük. Amikor megkelt a tészta, 1-1,5 centiméter vékony csíkra nyújtjuk, egy kis cukorral és grízzel megszórjuk, majd szorosan feltekerjük. Közben a vizet kevés sóval és olajjal felfôzzük. A gombócokat a vízbe tesszük fedô alá, majd egy nedves ruhával szorosan betekerjük, légmentesen lezárva vele a lábost. Kis lángon kb. 40 percig gôzöljük így a gombócokat. (Készíthetjük forró sütôbe téve, majd a lángot mérsékelve, ekkor a végén le kell szedni a fedôt, és a tészta tetejét pirosra sütni.) Finom pikáns házi lekvár illik hozzá.

Recept : Mihalek Jenőné

SVÁB RECEPTEK / Folytatás a posztban

Szalonnás káposzta

A szalonnát üvegesre sütjük, majd zsírjából kivesszük. Savanyított káposztát dinsztelünk, párolunk. Amikor teljesen puha lesz, rátesszük az elôsütött szalonnát, majd még egy rövid párolás után tört krumplival tálaljuk. 

Recept : Gelencsérné Treml Hildegard

Diós stangli

30 dkg ôrölt diót, egy egész tojást és egynek a sárgáját összegyúrjuk, majd egy-két tojás fehérjébôl 30 dkg cukorral habot verünk, és a két alapanyagot összedolgozzuk. Prézlis (zsemlemorzsás) deszkán kisujjnyi vastagra nyújtjuk, és erre kenjük a mázat: 1 tojásfehérjét habbá verünk, és annyi porcukrot rakunk bele, hogy sûrû masszát kapjunk. Fél citromlevét adunk hozzá. A gyúródeszkán kiterített diós keverékre kenjük, s két centiméteres rudacskákra szabdaljuk. A tepsibe szórjunk prézlit (így nem ragad oda). Nem forró sütôben inkább szárítjuk, mint sütjük. A megszáradt fehér tojáshabos tetejével olyan, mint egy hósapkás kis házikó. 

Recept : Gelencsérné Treml Hildegard

Spatzle

20 púpozott evôkanál lisztbôl, 3 tojásból víz hozzáadásával nokedlitésztát készítünk, amit kifôzünk. 1 kg hagymát megpucolunk, karikára vágunk, és margarinban aranybarnára pirítunk. 20 dkg ementáli sajtot és 20 dkg juhsajtot lereszelünk. Füstölt szalonnát kockára vágunk és kisütünk, ebbôl ízlés szerinti mennyiséget veszünk. Egy tûzálló tálat a kisült szalonna zsírjával megkenünk. A nokedli felét beleöntjük, sózzuk, a hagyma felét ráhalmozzuk, majd a sajtok felével megszórjuk. Ugyanezt megismételjük még egyszer, majd elômelegített sütôbe tesszük. Addig sütjük, amíg a sajt szép aranybarna színt kap. A kisült szalonnát a végén rá kell szórni az elkészült ételre. (Ugyanúgy, mint a túrós tésztánál.)

Recept : Tilly Gáborné

Svábpecsenye

Sertéscombszeleteket kissé kiklopfolunk. Sóval, borssal megszórjuk. Kiolajozunk egy tepsit, és a hússzeleteket, amelyeket elôtte lisztben megforgattunk, egymás mellé fektetjük. Legalább 8 gerezd fokhagymát megpucolunk és apróra vágunk, összevagdaljuk, ezt rászórjuk a húsokra. Kevés lisztet, pirospaprikát, sót, borsot szintén a húsokra szórunk. Ha van otthon kész húslevesünk, annak a levét, ha nincs, leveskockából készített húslevest összekeverek egy doboz konzerv paradicsompürével, és ezt a húsokra öntjük. A tepsit letakarjuk, és elômelegített sütôben megsütjük a húsokat. 

Recept : Tilly Gáborné

Tira fleka (húsleveshez)

Fél kiló lisztet 2 kávéskanál sóval, fél csomag sütôporral, 15 dkg zsírral, 10-15 dkg Rámával, egy tojással és egy pohár tejföllel összegyúrunk. Közepes keménységû tésztát kell kapnunk (ha keményebb, kis tejet önthetünk hozzá). Egy tepsit kizsírozunk, a tésztát kinyújtva belefektetjük, a tetejét késsel kockásra vagdossuk, és közepes lángon megsütjük. A tészta a tepsiben kb. ujjnyi vastag legyen. Körülbelül 25 perc alatt kész.

Recept : Tilly Gáborné

Böllér kedvence

Hozzávalók: 80-90 dkg sertésmáj, 1-2 vöröshagyma, 7 dkg zsír, 1 evôkanál pirospaprika, 1 kanál mustár, 2 dl tejföl, 2 babérlevél, csipetnyi majoránna, egy evôkanál liszt, só, ôrölt bors. A vöröshagymát apróra vágjuk, a sertésmájat pedig apró szeletekre. A zsírt felforrósítjuk, hozzákeverjük a kockára vágott vöröshagymát, félig megpirítjuk, hozzákeverjük a szeletelt májat. Állandó keverés mellett két percig pirítjuk. Meghintjük ôrült borssal, liszttel, pirospaprikával, majoránnával, kevés vízzel felöntjük. Beletesszük a babérleveleket, a mustárt és a tejfelt, és felforraljuk. A végén ízlés szerint ecettel savanyítjuk, sózzuk. Kenyérrel tálaljuk.

Recept : Kasza János

Babos tészta

• Hozzávalók:
• 50 dkg penne vagy makaróni
• 2 doboz konzerv bab
• 2 nagy fej vöröshagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 2 púpozott evőkanál paradicsompüré
• 2 evőkanál méz
• kevés víz
• só
• bors
• bazsalikom
• rozmaring
• kakukkfű

Elkészítés: 

A vöröshagymát nagy kockákra, a fokhagymát apró szeletekre vágom. A vöröshagymát kevés olajon kissé megsütöm, hozzáadom a fokhagymát, a forró olajban azt is megforgatom, aztán hozzáadom a paradicsompürét, a mézet, a babot és annyi vizet, amennyit felvesz. Fűszerezem, néhány percig összeforralom, melegen tálalom a kifőtt tésztával. Illik hozzá a reszelt sajt.

Dörgicse / Folytatás a posztban

Az alsódörgicsei templomrom

Balatonakalitól kb. 5 km-re északnyugatra helyezkedik el, a Balaton-felvidék középső, Balatonfüred és Badacsony közti szakaszára jellemző, a tóparti hegysor mögött kialakult márgás alapkőzetű medencék egyikében, amit a település után Dörgicsei-medencének neveznek.

Több korábbi település egyesítésével létrejött Veszprém megyei község, Balatonfüred kistérségében. A Dörgicsének nevezett terület Balatonudvari és Zánka között a Balaton partjáig nyúlik le. Rajta a XIII-XV. században 6 falu alakult ki:

• Boldogasszony vagy Alsódörgicse,
• Szentpéterdörgicse vagy Felsődörgicse,
• Szarkadörgicse,
• Akalidörgicse,
• Kisfaluddörgicse és
• Ságdörgicse.

Egyházai még a települések végleges megkötődése előtt épültek mégpedig az alsó részben Boldogasszony, a felső részben Szent Péter tiszteletére. Mivel 1228-ban az alsó rész, 1231-ben a felső rész egyházát említik - mind a kettő a településeken kívül, magaslaton állt és kétségtelen, hogy megvoltak már a XII. században is - és a falvak csak megépülésük után települtek meg körülöttük. Ennek bizonyítéka, hogy a települések az egyházak védőszentjeiről: Boldogasszonyról és Szent Péterről - szabályszerűen, a helynév-adási szokásoknak megfelelően - nyerték nevüket.

Dörgicse ősi településeinek kialakulása, a megtelepedés példaszerűen mutatja be, hogy ez a magyar államiság kialakulásához kapcsolódó jellegzetesség, s eltér a nemzetközileg ismert általános megtelepedési módoktól. Az általánosan ismert folyamat szerint ugyanis a korábban többé-kevésbé még nomád életmódot folytató embercsoport(ok) a számukra jobb életkeretet biztosító földrajzi hely(ek)re - kezdetben téli/nyári váltó-, majd végleges - letelepedést hajtottak végre (pl. Zagrosz-hegy, stb). Aztán ezt követően hozták létre települési (politikai-társadalmi-rituális) intézményrendszerüket.

Magyarországon, az Árpád-kori (európai, feudális)államiság kialakítása, módja és folyamata határozta meg a többé-kevésbé még huzamosan nomád állattartó népesség településenkénti megtelepedését (megtelepítését). Mindez a honfoglalás > országfelosztás (nemzetségek) > majd a Géza és István által megkezdett feudális államszervezési módszer szellemében zajlott le. A vármegyék (ispánságok) kialakítása és a hozzájuk rendelt feudális földterület-adományozás (ami annak népével együtt értendő) megalapozza a rend gazdasági és közigazgatási alapjait, a társadalom hierarchikus rendjét. Az ezzel párhuzamosan végrehajtott egyházszervezés (egyházi rendek betelepedése > keresztség felvétele > templomrendszer (hálózat) létrehozása) pedig kialakítja, majd megszilárdítja a feudális állam szilárd ideológiai alapját. Vagyis a honfoglaló nemzet feudális hierarchia-rendszerét a közigazgatás, de településrendszerét a templomok köré folyamatosan betelepülő (többé kevésbé még továbbra is nomád állattartó) köznép hozza létre. Tehát az általános megtelepedés gyakorlatának éppen a fordítottjaként, először a település (falu) intézményrendszere jön létre, s ebbe fokozatosan telepedik be a népesség.

A felsődörgicsei templomrom, mögötte a mai evangélikus templommal

Alsódörgicse

Más néven Boldogasszonydergicse, a pápai tizedszedők jegyzékében 1420 körül még Füreddergicse-ként jelentkezik. De Nagyboldogasszony név mellett meg kellett lenni az 1312-ben Szentpéterdergicse nevéül feltűnő Feldergicse területmegkülönböztető megfelelőjeként az névformának, még ha emlékekben ezzel legkorábban csak a XVI. században találkozunk is. Mindenesetre, a XVIII. század végéig általánosan használt neve a Boldogasszonydergicse is, ezután az Alsódörgicse 1950-ig, amikor is Alsó- és Felsődörgicse Dörgicse néven történt egyesítésével az ősi név megszűnt.

A nagy terület legkorábbi birtokosai a XIII. század első felében: a tihanyi apátság, a veszprémi püspökség, Bogát-Radvány nemzetségbeli és más nemesek, valamint a fehérvári káptalan és a fehérvári őrkanonokság. Boldogasszonydörgicse ennek az utóbbinak birtoka volt, amelyet mind a közép-, mind az újkorban - a Vázsonyi Horváth család és Oláh Miklós érsek XVI. sz.-i átmeneti birtoklásától eltekintve - folyamatosan birtokolt, egészen a II. József alatti szekularizációig. I. Ferenc Alsó- és Felsődörgicsét a piarista rendnek adományozta és ennek még 1935-ben is 908 kh birtoka volt itt.

A település szántóterülete köves, nehezen művelhető. Négy szőlőhegye van, (a legnagyobb már a középkorban is ismert: Becserhegy). A szőlők jó munkaalkalmat nyújtanak a lakosságnak, a legfontosabb létfenntartási forrás a bortermelés volt. Szabad a faizás a földesúr erdejében, ahol makkos legelő is van (pl. 1768-ban a makkos erdő 600 sertés legeltetésére volt elegendő).

A falu a fehérvári őrkanonokság birtokainak központja, itt székel az uradalmi személyzet, a provizor, az ispán és más officiálisok. Itt tartják az úriszéket is. A település hadak útjában feküdt, ezért a XVI-XVIII. században nagy pusztulások érték. 1548-ban felégette a török. 1553-ban, továbbá 1566, 1572, 1598 és 1613-ban is alávetett és adózik a töröknek. 1578-ban teljesen lakatlan. A Rákóczi-szabadságharc idején -1711-ben - pestisjárvány pusztít a faluban.

Lakossága magyar, 1674-ben és később is, evangélikus anyaegyház. Az alsódörgicsei evangélikus templom falán elhelyezett emléktábla Zsédenyi István lelkész 1674 és 1677 közötti gályarabságának és sikeres visszatérésének állít emléket.

Ősi katolikus temploma a falun kívül romos állapotú. 1771-ben a protestánsoknak oratóriuma van. 1848-ban magyar nyelvű elemi iskola működik. A falu társadalma a XVIII-XIX. században nemesekből és nem nemesekből áll. Az előbbiek nagyobb része jobbágytelkeken lakik és árendát fizet. Ezekkel a nemesekkel az őrkanonokság 1775-ben külön szerződést köt.

A falu lakosságának intézményi ellátottságát az 1925. évi közigazgatási útmutató adatai alapján ismerjük. Volt a községnek 1 katolokus felekezeti iskolája, 1 tanítóval. Hangya fogyasztási szövetkezet, 4 iparos, 1 kocsma. 1935-ben a község határának 42,9%-a, a Kegyes Tanítórend tulajdonában volt. A megmaradó területből a község közbirtokossága 200 kh-t birtokolt.

1949-ben, az egyesítés előtt 394 főnyi lakosságának 85%-a élt a mezőgazdaságból. 1950-ben Alsódörgicsét és Felsődörgicsét Dörgicse néven egyesítették.

A 18. században épült barokk kőhíd

Felsődörgicse

A veszprémi határtól a Balatonig terjedő Dergecse föld felső része Feldergicse néven 1312-ben tűnik fel okleveleinkben. Birtokosai a tihanyi apátság - róla nevezik 1572-ben Apáti Dergicsének – valamint helyi nemesek. Közösen birtokolják az erdőket és kaszálókat. A falu neve egészen a XVIII. század végéig leggyakrabban az egyházi védőszentjétől kapott Szentpéterdörgicse alakban fordul elő, „felső" jelzője csak a XVIII. századtól lesz általános, bár a két névforma vagylagos alakban még a század második felében is előfordult.

Az 1531. évi dikalajstromban birtokosai még ugyanazok. A nemesek már ekkor a falu külön részében laktak. Ebben az évben még nem nevezik külön néven, csak a következő években. Az apátságot illető részt 1542-ben Vázsonyi Horváth Péter birtokolja. A század végén már a fehérvári őrkanonokság birtokában találjuk és ott van II. József ismert intézkedéséig. 1804-ben a Kegyes Tanítórend birtokába kerül. 1627-ben egy kis része, 12 hold szántó az Esterházy család devecseri uradalmához tartozott. Határának minősége, szőlőhegye és megélhetési forrásai azonosak Alsódörgicséével.

Lakott portája 1531 után folyamatosan fogy, 1542-ben még összeírják 2 népes telkét. 1572-ben olvasunk ismét lakottságáról, amikor népessége napszámban szolgál Fehérvárott. A század végén újra puszta, csak 1613-ban sorolják fel, mint a dörgicsei uradalom lakott faluját. A század közepén az egész uradalom panaszkodik a törökök, a zsoldosok és a „latrok" fosztogatásai miatt, valamint a tihanyi katonákra, akik elvitték igás állataikat, szekereiket, "s máig sem adták azokat vissza".

A nép a XVIII. sz. közepén arról panaszkodik, hogy súlyos feltételek mellett a környékbeli uraktól kényszerül legelőt és kaszálót bérelni, mert a saját határban levők terméketlenek. 1770-ben is 30 szekér szénát kaszáltak. Jelentékenyebb a sertés- és juhtenyésztés. (1711-ben 99 sertést és juhot írtak össze. 1770-ben pedig 117 db-ot).

A falu nemesi társadalma két részre oszlott, a kuriálistákra és a paraszti telken gazdálkodókra. A paraszti telken gazdálkodó nemesek a XVII. század közepén jelennek meg, számuk 1828-ra eléri a 15 családot, 58 férfi taggal. 1758-ban a 9 telkes jobbággyal szemben 16 a paraszti telken gazdálkodó nemes van. Úrbéres helyzetük azonos a parasztokéval. A társadalom jobbágyi részének megoszlását 1770-ből a megyei összeírásból ismert.

1773-ban magyar lakosú falu, főleg evangélikus hitű lakossággal. Alsódörgicse leányegyháza. A kevés számú katolikus népessége Csicsóhoz tartozik. Evangélikus tanítója van. A középkorban anyaegyház, papja szerepel a pápai tized-lajstromokban. 1550-ben plébánosa már nincs, temploma pedig az idők folyamán elpusztult, romjai azonban még láthatók. A Balaton-felvidék sorvadó faluinak a sorába tartozik. 1785-ben népessége 304 fő volt. 1949-ben Alsódörgicsével történt egyesítése előtt már csak 222 föt számlált. Népességének fejlődéséről - a hivatalos népszámlálások előtt - az 1819, az 1828 és az 1846. évi nem nemesi összeírásokból vannak adatok. A lakosság túlnyomórészt mezőgazdaságból élt. 1910-ben a mezőgazdasági cselédek és eltartottaik száma 98. Az iparban mindössze 4 keresőt írtak össze. A közlekedéstől távol eső községnek 1925-ben 1 iparosa, 1 szatócsüzlete, 1 kocsmája volt. Felekezeti népiskolája egytanítós. Felsődörgicse 1907-ig a szentantalfai körjegyzőséghez, ezt követően pedig Alsódörgicséhez tartozott.

Szarkadörgicse

A településnév első előfordulása 1529 és 1613-ig szerepel forrásokban, (később semmi nyomát nem találni) bizonyára a török elnéptelenítette és beolvadt az anyafalu, Kisdörgicse határába. A megkülönböztető "Szarka-" előtag a legnagyobb itteni nemes családra, a Szarka családra emlékeztet. Felsődörgicse nemesek által lakott részén keletkezett, mint a legnagyobb nemesi családnak, a Szarka családnak a faluja és nyerte a névadási szokásoknak megfelelően a birtokos családról a Szarkadörgicse nevet. Felsődörgicsének, illetve Kisfalunak az a része tartozott hozzá ahol a Szarka család nemesi faluja települt. Ennek megfelelően a dikális összeírásokban 1534, 1542, 1548, és 1549-ben a faluban csak Szarka nevűek vannak összeírva. A Szarka családbelieknek a saját udvarházuk mellett 1-2 jobbágyportájuk is volt, mellettük 1548-ban Csoron András, 1566-ban Oláh Miklós, majd 1613-ban a fehérvári őrkanonokság is birtokol benne jobbágyi telkeket.

A településrész 1548-ban felégetett és lakatlan. 1566-ban Boldogasszonydörgicsével együtt írták össze, 1578: 1 porta, 1 szegény, 1 lakatlan telek; 1613-ban a töröknek alávetett és ismét Boldogasszonydörgicsével van összeírva.

Dörgicse

Alsó- és Felsődörgicse egyesítéséből 1950-ben keletkezett a község mai elnevezése. (A csatolt községekből létrehozott új település 1950-1980 közti jellemzését Veszprém Megye Helytörténeti Lexikonából ismerjük.)

A községgé alakításkor Dörgicsének 617 lakosa volt. A többi Balaton-felvidéki községhez hasonlóan Dörgicse népessége is fogyott. A többi Balaton-felvidéki községhez hasonlóan Dörgicse népessége is fogy. Mintegy 60 fő jár el dogozni Balatonakaliba és Balatonfüredre. 1970-ben a lakosság 70,2%-a mezőgazdaságból élt. A dörgicsei borok, így a rizling, muskotály, zöldszilváni igen híresek. 1960-ban alakult a dörgicsei Új Élet és Hóvirág Termelőszövetkezet továbbá a kisdörgicsei Munkára Kész és a Balatonakali Balatongyöngye Mgtsz. egyesüléséből.

A községnek újabban a Balatonhoz közelebb eső része, tehát a régi Alsódörgicse fejlődik jobban. Itt új házak, üdülők, borospincék épülnek. Pincéi között néhány műemlék jellegű. A dörgicsei házak építőanyaga kő. A házak előtt kiskertek nincsenek.

Műemlékek

• M I > 5486 (Alsódörgicse) 863-4/1953 hrsz: 0157 Templomrom, román stílusú. A 13. sz század közepén épült Dörgicse község - korábbi Alsódörgicse részén - a Boldogasszony tiszteletére szentelt templomként. Egyhajós, nyugati végén kegyúri karzattal, háromemeletes toronnyal. Hajója téglány alaprajzú, felfelé keskenyedő tornya még ma is tekintélyes magasságú. Legfelső emeletén két románkon ikerablak van, bennük kis osztóoszlopokkal. A torony nyugati falát két hatalmas támpillér gyámolította, melyek egyike ma is áll. 1754-ig használták, de egy 1783-as felmérés már romként említi. A szakmai ismertetés további kiegészítésre vár !).
• MK > 6623 (Alsódörgicse) 21110/1967 Alsódörgicsei templomrom műemléki környezete. Akalitól északra, a Balatontól 4 km-nyire, a község keleti végén áll, a Gernyehegy tövében messzire látszó magaslaton.(A szakirodalom születése óta környezetében jelentős feltárások történtek, közvetlen környezetét turisztikasi/idegenforgalmi alapinfrastruktúrával is ellátták.
• M I > 5488 (Felsődörgicse) 863-4/1953 hrsz: 30 A felsődörgicsei kettős templom romjai,
• MK > 6634 (Felsődörgicse) 21084/1967 A templomrom műemléki környezete. Felsődörgicsegicse templomromja alig egy kilométerre áll Alsódörgicsétől, az evangélikus templom keleti oldalánál látható. Az eredeti templom kora román, 11-12. sz., a hozzáépített templom késő román, 13. sz. első fele. A templom déli fala és egyenes-záródású szentélye még nagyjában épen áll. A boltozott szentély két ablakával, egy kis dongaboltozatos kereszthajóhoz csatlakozik. A déli falon 2-2 félköríves román-jellegű ablak és a templom bejárata megvan, az északi hajófal azonban már hiányzik. Keletkezési ideje a XIII. sz. eleje.

• M I > 5505 (Kisdörgicse) 22509/1958 Pusztemplomi dűlő hrsz: 0266/2 Templomrom, román stílusú, 12. sz.
• MK > 6809 (Kisdörgicse) 02814/1967 Pusztatemplomi dűlő A templomrom műemléki környezete. A harmadik templom is rom, a legkisebb méretű a három templom közül és a falutól északkeletre felszik, a mező közepén. Kisdörgicse bazaltkőből épített románkori templomromjából már csak a déli hajó két ablakával és a nyugati oromfal egy része áll. Boltozatos szentélye beomlott.
• M II > 5504 (Kisdörgicse) 22509/1958 Akali-Pécselyi úton hrsz: 046 Kőhíd, barokk, 18. sz. A Kisdörgicsére vezető úton a Küvölgyből kiérve, kőhidat találunk, melynek kőből falazott csúcsíves nyílása ritkasága miatt méltó műemléki védelemre.
• M III > 9215 (Fő u. 19.) 4363/1981 hrsz: 45/2 Lakóház és gazdasági épület, népi.
• M III > 9062 (Fő u. 40.) 17707/1979 hrsz: 81 Lakóház. népi.
• M III > 10615 (Fő u. 73.) 12927/1990 Lakóház, népi.
• M III > 9179 (Agyaglik dűlő) 1171/1980 hrsz: 1336 Présház-pince, népi
• M III > 9356 (Agyaglik dűlő) 16034/1981 hrsz: 1334 Présház, népi.
• M III > 10816 (Erdei dűlő) 25/1993.(XI.3.)KTM-MKM hrsz: 084/3 Présház-pince, népi, 19. sz. közepe. Agyaba rakott kőből épült, vakolatdíszes, belsőben eredeti tűzhely.
• M III > 8909 (Kishegy dűlő) 07668/1978 hrsz: 0149/11 vagy; 1635/2 Présház.
• M III > 9636 (Kisleshegy) 5138/1984 hrsz: 0152/7 vagy; 093/7 Présház.

SZÁLLÁSHELYEK

Elhelyezkedése

Dörgicse Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 55′ 01″, k. h. 17° 43′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 01″, k. h. 17° 43′ 19″térkép ▼

Dörgicse Pozíció Veszprém megye térképén

Vászoly / Folytatás a posztban

 Az apró, Balaton-felvidéki falu a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, egy völgyben fekszik, amely völgy szerkezetileg a Dörgicsei medencéhez tartozik;
Távolsága Balatonfüredtől 15, Aszófőtől 10, Balatonudvaritól 5 kilométer. Ősbükköse különösen értékes, védett. Kül- és belterületein is elsősorban szőlőműveléssel foglalkoznak, borospincéi, présházai és lakóépületei között sok a műemlék.

A település neve valószínűleg Vazul Árpád-házi herceg nevéből származik, akinek ezen a vidéken lehettek birtokai.

 Vászoly helyén kő- és bronzkori ásatási leletek szerint már ősidőktől éltek emberek. Római kori lakóházak, sírok és pénzérmék nyomai szerint a 4. századig biztosan lakták a völgyet. A falu az Árpád-korban is lakott volt, erre utal a faluban található templomrom. Első írásos említése 1082-ből való, ekkor egy oklevél a veszprémi egyház birtokai felsorolásakor említi. 1230-ban említi egy oklevél a falu templomát, mely ma már csak romjaiban látható. Szintén oklevelekből tudhatjuk, hogy az itt élők szőlőműveléssel foglalkoztak. A török hódoltság idején, akárcsak a környék, Vászoly is elnéptelenedett. Csak 1689-ben telepítették újra a falut és környékét. Új telepesei, akik mind környékbeli magyarok, ismét szőlőműveléssel foglalkoztak. 1711-től volt a falunak helyben lakó tanítója. Az 1800-as évek elejére a falu népessége meghaladta a 700 főt. A két világháborúban a falubeliek is áldozatokat szenvedtek. A 20. század végére a falu kezdett elnéptelenedni.

Látnivalók

• Az Árpád-kori templom romjai a temető mellett találhatók.
• Római katolikus templom (1803, klasszicista stílusú)
• Vászolyi Galéria: képzőművészeti tárlatok
• Víziszínpad
• Vászolyi Nyár rendezvénysorozat

Elhelyezkedése

Vászoly Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 56′ 23″, k. h. 17° 45′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 23″, k. h. 17° 45′ 39″térkép ▼

Vászoly Pozíció Veszprém megye térképén

Pécsely /Folytatás a posztban

 A Balaton északi partján haladó 71-es főútról Aszófőnél, Balatonudvarinál vagy Balatonakalinál is letérhetünk Pécsely felé. A falu a Balatontól 5 km-re, Veszprém és Balatonfüred szomszédságában, a dombokkal övezett Pécselyi-medencében fekszik.

A református templom fölötti, nyugati falurészben a 16-17. században kizárólag a nemesi rendhez tartozók laktak, községük Felsőpécsely, amely Nemespécsely néven ismert. A templomtól keletre fekvő Nagypécselyen jobbágyok laktak.

Pécsely falu 1942-ben alakult két település: Nagypécsely és Nemespécsely egyesítésével. A faluközpont a két korábbi falu közötti kis térségen épült ki.

Pécsely környékének nevezetessége a Zádor-vár vagy Himfy-vár. A Derék-hegyre (Zádor-hegynek is nevezik) épült a vár a XIV. század végén. Több történet is keletkezett róla, de a valóságban történelmi szerepe nem volt. A Derek-hegy 363 méter magas meredek kúpján mára már csak néhány falszakasz maradt. Az itt létesült kilátótoronyból szép kilátás nyílik a Pécselyi-medencére és Tihany irányába. A várhegy alatt fakad a kiváló vízminőségű Zádor-forrás. A község középpontjában emelkedő nagy református templomot egy XII. századból való kis templom helyén építették klasszicista stílusban. Ezen a vidéken van a Balaton-felvidék talán legszebb medencéje, dús növényzettel, bővizű patakkal. Nem véletlen, hogy szívesen jönnek ide a kirándulók, túrázók. Érdemes megtekinteni a faluközpont kopjafáit, és a Hosszú utca szép népi épületeit is.

A Zádor-vár vagy Himfy-vár jelentős maradványai a Balaton-felvidék zöldellő lankái között terül el a csupán néhány utcából álló Pécsely község közelében. A községből kiindulva jó órányi kapaszkodás után érhetjük el a gazdátlanul pusztuló romokat, a 363 méter magas hegycsúcson.

A Pécselytől északra fekvő meredek hegyre, a Derék-hegyre (Zádor-hegynek is nevezik) jelzett turistaút vezet a XIV. század végén épült gótikus stílusú Zádor-várhoz.

Históriájának ködbevesző részleteiről a kevés számú korabeli oklevél segít fellebbenteni a feledés fátylát. Az Árpád-házi királyok uralkodása idején a környék völgyeiben sűrű településhálózat alakult ki, amiből Barnag jobbágyfalut a Vezsenyi család birtokolt. Anjou Mária királynő 1384-es oklevelében engedélyt adott Vezsenyi László étekfogómesternek, hogy barnagi uradalmának területén egy kővárat építsen birtokközpontul. Az új erődítmény rövidesen elkészült, de létrejötte ellen a veszprémi káptalan tiltakozást jelentett be, mivel a Vezsenyiek erőszakkal távolították el az ő földjüket képező Pécsely határában emelkedő Szabad-hegyen felállított határjeleket, hogy annak helyébe várat emeljenek. A birtokvitából keletkezett pert végül a veszprémi káptalan javára ítélték meg, így a Vezsenyi família kénytelen volt elhagyni az új rezidenciát, helyette a közeli Nagyvázsony belterületén hoztak létre újabb szállást. A későbbiekben nem szerepelt a krónikákban, a török ellen létrehozott végvárrendszerbe sem tagolták be, így gazdátlanul omladoztak maradványai. A romos várat 1652-ben Zichy István kapta meg III. Ferdinándtól. A várról több történet is keletkezett, de a valóságban történelmi szerepe nem volt.

Elhelyezkedése

Pécsely Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 57′ 25″, k. h. 17° 47′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 25″, k. h. 17° 47′ 24″térkép ▼

Pécsely Pozíció Veszprém megye térképén

Lábatlan tyúk / Folytatás a posztban

Honnan az elnevezés?

Borsodban általában úgy csinálják a tyúkhúslevest, hogy az egész tyúkot megtöltik, és úgy főzik meg a levesben. Ilyenkor a második fogás a főtt tyúkhús, a szeletekre vágott töltelékkel, és mondjuk céklasalátával. A töltelék annyira a tyúkhoz kötött fogalom arrafelé, hogy ha csak úgy tyúk nélkül sütnek tölteléket, akkor annak lábatlan tyúk a neve.

Hozzávalók:

• 5 tojás
• 1 bögre tej (kb. 3 dl)
• 2 bögre liszt (kb. 35 dkg)
• zöldhagymaszár
• petrezselyem
• borsikafű
• 1 fakanál Vegeta
• 1 csapott fakanál só
• 1 késhegynyi szódabikarbóna
• kevés olaj

Elkészítés:

Mosd meg a hagymaszárakat. A vastagabbakat előbb hosszában vágd ketté, mielőtt apróra vágnád.

A felaprított hagymaszárakat tedd egy tálba, amiben majd a tölteléket készíted. Önts rá egy bögre (3 dl) tejet. Egyesével üsd fel a tojásokat egy kis tálkába, és ha jó, akkor mehet a tálba.

Add hozzá a fűszereket: 5 csipet borsikafű, 1 fakanál Vegeta, 1 csapott fakanál só, 1 késhegynyi szódabikarbóna. Keverd el!

Mosd meg a petrezselymet, rendezd össze a szálakat, hogy mindegyiknek ugyanott kezdődjön a levele. Vágd le a szárakat, és vágd apróra a petrezselyemzöldet. Tedd a töltelékhez, a tálba, és keverd el. Végül adj hozzá 2 bögre lisztet (elromlott a mérlegem, nem tudom, hogy ez hány deka volt), és jól keverd el.

Ez már a végleges massza.

Most készülj elő a sütéshez. Tégy egy vaslapot a gázra, hogy egyenletesen süljön a lábatlan tyúk. Egy kb. 22 cm átmérőjű teflonedényben süsd! (Nekem csak kisebb és nagyobb van, mindig ebben a 28 cm-esben sütöm. 22 cm-esben magasabb lenne.) Önts egy kevés olajat a lábosba, és oszlasd el az edény alján és oldalán. Itt a középső képen az van, ahogy oldalára fordítom a lábost, és körbefuttatom az oldalán az olajat. Fontos, hogy az edény oldalához se ragadjon a massza, mert meg kell majd fordítani a tölteléket!

Várd ki, amíg jól felforrósodik az olaj, és akkor öntsd az edénybe a masszát.

Amennyire lehet, kapard ki egy fakanállal a tálból a masszát, a maradékot pedig az ujjaddal mártsd ki, és húzd le az edény oldalán. Vedd a lángot féltakarékra, és 10 percig fedő alatt süsd a lábatlan tyúkot.

5 perc múlva egy falapáttal ellenőrizd, hogy forgatható-e a töltelék a lábosban. Remélhetőleg igen. 10 perc sülés után megint nézd meg, hogy elég szilárd-e már ahhoz, hogy megfordítsd. Ha nem, akkor vedd egészen takarékra a lángot, és süsd még 3-4 percig. Mielőtt megfordítod, kapard le az edény oldaláról a tölteléket. (Ha jó a lábosod, akkor szépen elválik a falától ez a vékony töltelék-réteg.) Most jön a neheze: az egyik falapáttal nyúlj a töltelék alá, a másikat tedd a tetejére, és a két falapátot összeszorítva fordítsd meg a tölteléket. A felső lapáton marad egy kis nyers tészta, azt kapard a töltelék szélére, majd megsül.

Szurkáld meg egy villával, és most már fedő nélkül süsd, amíg át nem sül. Akkor jó, ha a beleszúrt villán kihúzás után nincs nyers tészta. Ekkor készíts oda egy lapos tányért (itt most a 28 cm-es méret miatt pizzás tányérra volt szükség), és vedd ki rá a lábatlan tyúkot. Az a fele legyen felül, amelyik szebb.

Vágj ki egy cikket, és kóstold meg, hogy át van-e sülve. Ha nem egészen, akkor tedd vissza még egy kicsit sülni (természetesen a sületlenebb fele legyen alul). Most már könnyű megfogni, nem esik szét. Pár perc múlva megint vedd ki.

Cikkeket vágunk belőle, úgy esszük. Valamilyen saláta illik hozzá.

Jó étvágyat!