Alsóörs / Folytatáshoz kattints a posztra

 Török adószedőház

Alsóörs Veszprém megyei község a megye Balatonfüredi járásában, a Balaton keleti medencéjének északi partján. Szomszédos települései Balatonalmádi,Lovas, Paloznak és Felsőörs. Szőlővel beültetett lankáin kezdődik a csopaki borvidék.

 Alsóörs református műemléktemploma

A település első okleveles említése az 1200-as évből származik.

1301. április 9-én a bakonybéli apát és konvent eladta alsó- és felsőörsi szőlőjét, mert ottani jobbágyaik és szőlőmíveseik Csák nembéli Márk fia István és rokonai, báró Cseszneki Jakab fiai garázdálkodásai folytán annyira elszegényedtek, hogy e vidéket otthagyni és a szőlőmívelést beszüntetni kényszerültek.

A középkorban királynéi birtok volt a terület, akkoriban vehette kezdetét a vöröskő (vörös homokkő) bányászata. 1570-ben gyaníthatóan egy török-magyar ütközet helyszíne volt a környék, Bornemissza János pápai várkapitány feltehetően a suhatagi dűlőben ütközött meg a túlerőben lévő oszmán csapatokkal.

1909-ben épült ki a Balaton északi partjánakvasútvonala, valamint ezzel egy időben aVeszprém felé innen leágazó mellékvonal is, amik együttesen Alsóörsön is utat nyitottak a fejlődés számára. Rövidesen kialakult az itteni fürdőtelep, illetve fürdőegylet is alakult. Az első itteni üdülővillák egyikét Endrődi Sándor építtette, helyén ma tábla hirdeti a költő emlékét, akinek jelentős része volt a balatoni vitorlázás felvirágoztatásában is.

• Alsóörs legnevezetesebb épülete a Török-ház, mely a Somlyó-hegy lankáira felkapaszkodó ófaluban, egy magaslati részen épült 1500 körül, késő gótikus stílusban. A ház ma kiállítóhelyiségként funkcionál.
• Ugyancsak nevezetes épülete a román és gótikus stíluselemeket is őrző, 13. századialapokra épült, 1807-ban barokk stílusban felújított református temploma, amelynek festett famennyezete 1721-ből való.
• Római katolikus temploma a 20. század vége felé (1987-ben) épült, modern stílusú építmény, amely viszonylag rejtett, kevéssé szembeszökő, a turisták előtt általában nemigen ismert helyen található, a községi általános iskola szomszédságában.

Emlékhelyek, emlékművek, szobrok

• A falu határában régen kőbánya üzemelt, amelyben a környék jellemző kőzetének számító vörös homokkövet bányászták, nagyrészt ennek köszönhető, hogy ma is sok vörös köves épület és kerítés látható a környéken. A bányát idővel bezárták és rehabilitálták, most szabadtéri színháznak látszik a hegyoldalban; a köznyelv amfiteátrumnak nevezi. Nyaranta néha szabadtéri előadásokat is szoktak itt tartani.
• Többnyire vörös homokkőből készült a településen több helyen felbukkanó, nagy számú szobor is, melyek egy része nevezetes, akár országosan is ismert, de a község élete szempontjából is jelentős személyeket (pl. Jókai Mór író, dr.Mihálkovits Tivadar közjegyző) örökít meg, más részük nonfiguratív, vagy nem nevesített személyeket ábrázol. Ez utóbbiak zöme a magyar kőfaragó vállalkozások szakmai szövetségének egy szimpoziuma keretében készült, a 2010körüli években.
• Szintén vöröskőből készült a szolgálatteljesítés közben Alsóörsön agyonlőtt Gamauf János főtörzszászlós és a vele együtt elhunyt Németh Ádám főiskolás emlékműve is a 71-es út mentén, közel a balatonalmádi községhatárhoz.

Egyéb érdekes helyek

• A község központjában (a Római út és az Endrődi Sándor utca kereszteződésénél) üzemel a "Kocsma", melynek falain belül gazdag gyűjtemény található népi eszközökből és használati tárgyakból. Múzeum jellege mellett kulturális találkozóhelye a budapesti és a veszprémi színházi élet képviselőinek.

Kilátók

• Közvetlenül a település fölé magasodó Somlyó-hegyen áll a Somlyó-hegyi kilátó, amelynek régi, elkorhadt építményét 2015-ben az alapoktól építették újjá. Ezzel a korábbinál kétszer magasabb kilátót hozva létre, melyet az átadása utánAlsóörs koronájaként emlegettek.
• Alsóörs közigazgatási területén emelkedik még a Csere-hegyi kilátó is, amely a Balaton vidékének első, kőből épült kilátója volt; mai kinézetét az ezredforduló utáni években nyerte el.

• Itt élt Endrődi Sándor (Veszprém, 1850. január 16. – Budapest, 1920. november 7.) költő, író, az MTA levelező tagja.
• Itt élt Borbás László iskolaigazgató, helytörténeti kutató.
• Itt halt meg Hégető Honorka (Marosvásárhely, 1971. december 24. – Alsóörs, 2001. június 3.) televíziós riporter, műsorszerkesztő.
• Helyi hagyomány szerint a község határában halt meg May János, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőse.

Elhelyezkedése

Alsóörs Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 59′ 40″, k. h. 17° 58′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 40″, k. h. 17° 58′ 25″ térkép ▼

Alsóörs Pozíció Veszprém megye térképén

Adásztevel / Folytatáshoz kattints a posztra

A Bakony északi lábánál fekszik, a legközelebbi város Pápa (4 km). Településszerkezete: dombvidéki sorfalu.

 Nevét Árpád fejedelem egyik unokájáról, Tevelről kapta, aki ezen a területen foglalt szállást.

Az oklevelekben először 1180 körül jelent meg Tuel néven, majd 1373-ban Adastewyl néven. A falu évszázadokon keresztül két részre vált: a kisnemesek által lakott részt Kistevelnek vagy Tevelnek nevezték, a parasztok által lakott részt pedig Nagytevelnek hívták. Nevezték a falut Nemestevelnek is. A szomszédos Nagytevel községtől – mely túlnyomóan német lakosságú – való megkülönböztetésül egy időben Magyartevel volt a falu neve.

A 18. század végén a reformátusok nyilvános vallásgyakorlásának tiltása idején a pápai református kollégium ide költözött.

Nevezetességei

• Református templom (1753, késői barokk stílusú)
• Tornácos népi lakóházak a 19. század elejéről

Akik itt születtek vagy itt éltek huzamosabb ideig.

• Dorosmai János költő, meseíró itt született 1886. április 26-án
• Balassa Benő tanár, iskolaigazgató, helytörténész itt született 1919.október 18-án
• Sulyok Dezső - 1936-tól kisgazdapárti képviselő
• Komár László rock and roll énekes itt született 1944. november 28-án

Elhelyezkedése

Adásztevel Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 18′ 15″, k. h. 17° 32′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 15″, k. h. 17° 32′ 26″ térkép ▼

Adásztevel Pozíció Veszprém megye térképén

Pápa / Folytatáshoz kattints a posztra

Pápa város nevezetességei közé tartozik a katolikus nagytemplom, amelyet 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr költségén kezdtek el építeni, Fellner Jakab uradalmi építész tervei alapján. Fellner halála után az építkezést Grossmann József vezette. A templom 15 év alatt épült fel. A végleges díszítések elkészülte után, 1795. május 3-án szentelte fel Pierer József püspök. A templom impozáns méretű, egyhajós ún. csarnoktemplom, amely már nem a barokk túldíszített stílusában, de annak jegyeit még magán viselve, a klasszicizmus fele hajló barokkban, copf stílusban épült meg. A templom hossza 42 méter, szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas, tornyának magassága 72 méter. A homlokzat hatalmas tömegét a timpanonnal, a fölötte lévő szobor-kompozícióval (3 szobor és néhány kisebb mellékszobor) és főleg a tornyok könnyedséggel megvalósuló áttört, oszlopokon álló szerkezetével oldották fel. A tornyok gyönyörű, rézborítású, összetett sisakokban végződnek. A mennyezetfreskókat Franz Anton Maulbertsch készítette, 1781–1783 között.

Bár a római korban a Szombathely (Savaria) és Győr (Arrabona) közötti út erre haladt, település nem jött létre. A város első írásos említése 1061-ből való, s egy malom adományozásáról szól. Ebből következik, hogy Pápa mint mezővárosvolt jelentős akkoriban. Ez a szerepe a 19. század első felére teljesedett ki, akkor 22 malommal rendelkezett, amelyeket a Tapolca-patak hajtott. Ma azonban a bauxittermelés és az iparosodás miatt kiszáradt patak már nem tudná a malmokat ellátni, így ezek inkább csak látványosságként, mintsem működő valójukban lelhetők fel a városban.

A város szerepe 18. század közepétől kezdett kibővülni, (kisebb megszakításokkal) azóta is működő iskolák jöttek létre. A19. század közepén már jó hírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az eredetileg 1531-ben alapított Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasonló hírnévvel rendelkező iskola a pálosok által 1638-ban alapított, maállami tulajdonban lévő Türr István Gimnázium, ahová a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc is járt.

Történelmének egyik fontos eleme a jelenleg Kanadában élő Kluge família kékfestő műhelye. Ezt 1786-ban hozták létre Pápán. A műhelyt a Tapolca-patak vize táplálta. A 19. századig kézi erővel, míg később már gőzgépekkel történt a kékfestés, ami a századfordulón a legjobbak közé tartozott Magyarországon. A műhely a mesterséggel együtt apáról fiúra szállt a Kluge családban, mígnem az államosítás során 1945-ben bezáratták a magánvállalkozásukat. A helyén 1962 óta múzeum működik, amely bemutatja a nagy múltú mesterséget.

Nevezetessége még a Kékfestő Múzeum, ami szinte tökéletesen mutatja be a kor híres mesterséget, a kékfestést.A Fő tér és a Fő utca sarkán áll egy épület, amely nevét az Esterházy-család címerében szereplő madárról kapta: a Griff szálló. Sokáig beszálló vendéglő volt. Nagy tánctermében egykor nagy bálok, előadások és zenés estek zajlottak. Testőrtiszt korában itt járta a táncot Kisfaludy Sándor költő–író későbbi hitvesével, Szegedy Rózával, és itt lobbant szerelemre egy színésznő iránt, majd ábrándult ki pár nap múltán és írta meg „Szín és való” című versét 1842-ben egy pápai diák, Petőfi Sándor. Az épületet a rendszerváltás után helyreállították és ismét szállóvendégeket fogad, a hajdani tánctermében pedig tükrök sokszorozzák a mulatók társaságát.

A város másik jellegzetessége, az Esterházy-kastély az egykori vár alapjainak felhasználásával épült fel. Az 1740-es évektől a kor egyik nagy építésze, Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték kastéllyá átépíteni a városban egykoron álló várat. Pilgram rokokóba hajló barokk tervezetét a kastély múzeumi részének úgynevezett Nádor-termében függő pannó ábrázolja. Az épület – az alapként felhasznált várfalak elhelyezkedése miatt – kissé szabálytalan „U” alakjával északról lezárja a Fő teret. A két szárny manzardtetős sarokrizalitokkal végződik, és az egész épületet a mértéktartóan alkalmazott díszek teszik változatos megjelenésűvé. A háború után felújították. Ma itt található Pápa városi könyvtára.

A református templom a belváros közepén, a Március 15. téren, az 1531-ben alapított Pápai Református Kollégium mellett található. Az 1931-ben lebontott Jókai Színház helyén épült fel 1931–1934 között Dudás Kálmán építész tervei alapján Pápa második legjelentősebb és leghíresebb, új neobarokk stílusú református temploma. Az épület főhomlokzatán az oszlopos, erkélyes főbejárat felett íves oromzat köti össze a négyzet alaprajzú kétrészes, sisakkal fedett tornyokat. Az épületben 1250 ülőhely van. A templomot 1941-ben szentelték fel.

Pápán tanultak

Pápa a 17. század elejétől jó hírben álló diákváros, a nagy múltú Türr István Gimnázium és a Pápai Református Kollégium az ország legnagyobbjait is tanította:

• Ányos Pál – 18. századi költő, pap (1756–1784)

• Balázs János – nyelvész, irodalomtörténész, műfordító (1914–1989)

• Ballagi Mór – teológiai és nyelvészeti író, akadémikus(1815–1891)

• Balogh Jenő – jogász, miniszter, akadémikus (1864–1953)

• Beke Manó – matematikus (1862–1946)

• Bereményi Géza – író, költő, rendező (1946)

• Berkes János - tanító, politikus, a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője (1902-1992)

• Bocsor István – 19. századi történész (1807–1885)

• Bokor József – a Pallas nagy lexikonának szerkesztője (1843–1917)

• Bódás János – lelkipásztor, költő (1905–1987)

• Bodolay Géza – irodalomtörténész, egyetemi professzor (1923–2002)

• Cholnoky Viktor – író, újságíró (1866–1912)

• Csomasz Tóth Kálmán – teológiai tanár, zenetudós (1902–1988)

• Csoóri Sándor - költő, politikus (1930)

• Csúzi Cseh Jakab – egyházi író, püspök (1639–1695)

• Deák Ferenc – a kiegyezés megkötője, 1867-ben (1803–1876)

• Domanovszky Endre – filozófiai író, akadémikus (1817–1895)

• Döbröntei Gábor – író, műfordító, szerkesztő, akadémikus (1785–1851)

• Endrődi Sándor – költő, író (1850–1920)

• Eötvös Károly – író, politikus (1842–1916)

• Édes Gergely – költő, műfordító (1763–1847)

• Éliás József – zsidókat mentő református lelkész (1914–1995)

• Fáber Kovács Gyula – református lelkész, író (1909–1954)

• Fábián Dániel – szociológus, falukutató mozgalom zászlóvivője(1901–1980)

• Fábián Gábor – író, műfordító, akadémikus (1795–1887)

• Gulyás Lajos – református lelkész, az 1956-os forradalom mártírja (1918–1957)

• Györffy Endre – 48-as honvédtiszt (1825–1849)

• Gyurcsány Ferenc – miniszterelnök, pártelnök (1961)

• Hegyi Imre – néprajzkutató (1921–1991)

• Hoppál Péter - egyházzenész, karnagy, iskolaigazgató, politikus, országgyűlési képviselő (1972)

• Ihász-Kovács Éva – költő, író, főszerkesztő, Magyar Kultúra Lovagja 1930

• Imre Samu – nyelvész, akadémikus (1917–1990)

• Istenes András – festőművész (1915–1947)

• Jókai Mór – író, költő (1825–1904)

• Kiss Géza – lelkipásztor, néprajz- és nyelvjáráskutató (1891–1947)

• Kozma Andor – költő (1861–1933)

• Kozma Sándor – jogi szakíró, első királyi főügyész (1825–1897)

• Kövér László – miniszter, az országgyűlés elnöke (1959)

• Lampérth Gáza – költő, író, helytörténész (1873–1934)

• Lőrincze Lajos - nyelvész, tanár (1915-1993)

• Makara Lajos – sebész, anatómus (1862–1915)

• Marczali Henrik - történész, egyetemi tanár (1856-1940)

• Molnár Gábor – író, vadász, utazó (1908–1980)

• Móritz Sándor – festőművész (1924–1966)

• Nagy László – költő (1925-1978)

• Noszlopy Gáspár – 1848-as kormánybiztos, mártír (1820–1853)

• Orlai Petrich Soma – festőművész (1822–1880)

• Pap Gábor – egyházi író, püspök (1827–1895)

• Pápay József – nyelvész (1873–1931)

• Pathay István – énekszerző, püspök (1555–1637)

• Payr Sándor – egyháztörténész (1861–1938)

• Petőfi Sándor – költő (itt változtatta át a nevét Petőfire)(1823–1849)

• Pócza Jenő – fizikus (1915–1975)

• Radó Gyula – a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője (1882–1976)

• Somogyi József – szobrász (1916-1993)

• Sulyok Dezső – az 1940-es évek politikájának meghatározó alakja (1897–1965)

• Szabó Imre (püspök, 1814–1881) – egyházi író, esperes

• Szekér Gyula – politikus, miniszterelnök-helyettes, nehézipari miniszter (1925)

• Szemere Pál – kritikus, szerkesztő (1785–1861)

• Tatay Sándor – író (1910–1991)

• Thaly Kálmán – történész, költő, akadémikus (1839–1909)

• Tildy Zoltán – (1889–1961) református lelkész, politikus, miniszterelnök, majd köztársasági elnök

• Trócsányi Zsolt – történész, főlevéltáros (1926–1987)

• Varga Gyula – költő, műfordító, eszperantista (1905–1986)

• Vályi Nagy Ervin – teológiai tanár (1924–1993)

• Vikár Béla – néprajztudós, műfordító, akadémikus (1859–1945)

• Weltner Andor – jogász, akadémikus (1910–1978)

• Weöres Sándor – költő, író, irodalomtudós (1913–1989)

• Weszprémi István – orvos, orvostörténész (1723–1799).

Látnivalók

• Fő tér
• Pápai katolikus nagytemplom
• Esterházy-kastély: ma interaktív Helytörténeti Múzeum, Könyvtár
• Várkert
• Pápai Maulbertsch freskók
• Kékfestő Múzeum
• Református Kollégium
• Református Egyháztörténeti Múzeum (Papensiana)
• református ótemplom
• evangélikus templom
• Bencés templom
• Lábasház
• Ferences templom (barokk, 1764)
• Zichy ház
• Kenessey–Szondy ház
• Pápai Várkertfürdő
• Zsinagóga (neoromán) (jelenleg romos állapotban)
• Millenniumi Emlékpark
• Szent József-kápolna
• MH Pápa Bázisrepülőtér

A legvastagabb törzsű magyarországi platán

2007-ben a törzsének a kerületét 1024cm-nek mérték. Ez minden számítástechnikával foglalkozó ember számára szép kerek szám... A fa a pápai Eszterházy kastély melletti parkban áll. Formája nem az a klasszikus platán...

A város szerepe 18. század közepétől kezdett kibővülni, (kisebb megszakításokkal) azóta is működő iskolák jöttek létre. A 19. század közepén már jó hírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az eredetileg 1531-ben alapított Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasonló hírnévvel rendelkező iskola a pálosok által 1638-ban alapított, ma állami tulajdonban lévő Türr István Gimnázium, ahová a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc is járt.Történelmének egyik fontos eleme a jelenleg Kanadában élő Kluge família kékfestő műhelye. Ezt 1786-ban hozták létre Pápán. A műhelyt a Tapolca-patak vize táplálta. A 19. századig kézi erővel, míg később már gőzgépekkel történt a kékfestés, ami a századfordulón a legjobbak közé tartozott Magyarországon. A műhely a mesterséggel együtt apáról fiúra szállt a Kluge családban, mígnem az államosítás során 1945-ben bezáratták a magánvállalkozásukat. A helyén 1962 óta múzeum működik, amely bemutatja a nagy múltú mesterséget.

Elhelyezkedése

Pápa Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 19′ 50″, k. h. 17° 27′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 50″, k. h. 17° 27′ 57″ térkép ▼

Pápa Pozíció Veszprém megye térképén