2016. december 14., szerda

Tolna / Folytatás a posztban


Szekszárdtól 10 kilométerre, északkeletre található.

Megközelítése

Közúton az M6-os autópályán, a 6-os és a 63-as főúton (közigazgatásilag itt ágazik el); vonattal a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalon érhető el.
A selyemfonó 1900 és 1971 között működött, ma kis múzeum állít neki emléket.

 Területe már a római korban is lakott volt, majd a honfoglalás után a fejedelmek fiainak és unokáinak szálláshelye, I. Istváné is; később is a trónörökösök birtoka, egészen a 12. századig. A települést 1055-ben, a tihanyi apátság alapítólevelében említik először. Neve valószínűleg a telona, azaz „vámok” szóból ered.
A vár – valószínűleg földvár – Szent István uralkodása alatt épült. A települést a 15. század végéig Tolnavár néven említik. A tatárjárás után a Kőszegiek birtoka volt, tőlük foglalta vissza Károly Róbert. 1279-ben jelenik meg először egy oklevélben külön a vár és a falu.
A 15. század második felében Tolnavár település már mezőváros, megyegyűléseket is tartottak itt. Valószínűleg a pálos szerzetesrend is megtelepedett benne, színvonalas iskolája is lehetett, de erről kevés az adat. A század közepén a város címerhasználati jogot kapott V. Lászlótól.
Mátyás király országjáró útjai idején gyakran megszállt Tolnaváron, 1463-ban országgyűlést is tartott itt, a török elleni hadjáratra készülve. 1466-ban újra országgyűlés volt a városban.
 16. századtól Tolnavár helyett már Tolna néven említik a települést, ami ebben az időben gyorsan fejlődő, virágzó helység volt, színvonalas iskolával, és mezővárosként is szabad királyi városi kiváltságokkal. A török időkben fejlődése megtorpant. II. Lajos király innen indult a mohácsi csatába. A győztes törökök hamar megszállták a várost. A következő évtizedekből kevés adat maradt fenn, de több utazó is nagy városként említi, 8000 lakossal, ami kiemelkedően nagynak számított. A 16. század végi és 17. század eleji török elleni harcok során azonban Tolnát többször is feldúlták, lakosai elmenekültek, a város elnéptelenedett. 1696-ban már csak mintegy harminc család élt a városban.
 A 18. század első felében III. Károly király a Wallis grófoknak adományozta a területet. Az új urak német telepeseket hívtak a mezővárosba, aminek újra volt vásártartási joga is. Tolna hamarosan újra gazdát cserélt, az Apponyiaké, majd a Festeticseké lett. 1745-ben tűzvész pusztított a városban, de ez csak rövid időre akasztotta meg a fejlődést.
A 19. században szabályozták a Duna déli szakaszát, a tolnai ág eliszaposodott, így a város megmenekült az állandó árvízveszélytől, de kikötőjét elveszítette, a halászatot jelentősen sújtotta az intézkedés, és a vízimalmokat is át kellett telepíteni.
1989-ben Tolnához csatolták Mözs községet, ezzel egy időben városi rangot kapott.

Látnivalók

  • Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum
  • Festetics-kastély
  • Szentháromság-szobor (1790)
  • Katolikus templom (1773)
  • Kálvária-kápolna (1779)
  • Mözsi templom (1822)
  • Selyemfonó-emlékszoba
  • Textil-emlékszoba
  • Garay-kastély

Itt született

  • 1130-ban II. Géza magyar király
  • 1839-ben Festetics Mária csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné udvarhölgye
  • 1854-ben Wosinsky Mór
  • 1930-ban Tóth János Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező; a modern magyar filmművészet kiemelkedő alakja

Elhelyezkedése
Tolna (Magyarország)
Tolna
Tolna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 25′ 25″k. h. 18° 47′ 25″Koordinátáké. sz. 46° 25′ 25″, k. h. 18° 47′ 25″térkép ▼
Tolna (Tolna megye)
Tolna
Tolna
Pozíció Tolna megye térképén

2016. december 1., csütörtök

Lövéte / Folytatás a posztban



Lövéte (románul Luetaközség RomániábanHargita megyében. A települést a katolicizmus bástyájának is nevezik, mivel tőle délre már unitárius falvak vannak.
Székelyudvarhelytől kb. 30 km-re délkeletre, a Kis-Homoród völgyében fekszik.



 Neve egy korábban Lövétébe beolvadt Szent Lőrinc falu azonos nevű templomára utal, melynek helyét a hagyomány az Omlás felett, a Lázon tartja.
 A falutól fél órányira, a Homoród szűk völgye feletti Várhegyen egy földvár nyomai láthatók, amely a középső bronzkorban (Wietenbergi-kultúra) épült. Az erődítést valószínűleg a vaskorban is használták. Orbán Balázs szerint Álmos vezér építtette, aki szerinte itt is halt meg és itt temették el. A vár első felmérését Téglás Gábor készítette el. A vár sáncai ma is látszanak.
 tatárjáráskor lakói az Almási-barlangba menekültek. A települést 1456-ban súlyos pestisjárvány sújtotta.
 A falu középén egy kiszögellő fokon álltak Székely Mózes 16. századiudvarházának romjai, anyagát 1772-ben az új templom építéséhez használták fel. Az udvarház pincéjének falrészlete még ma is látható. Székely Mózes ugyanis jelentős birtokot kapott Báthory Istvántól, ahol udvarházat épített. Övé lett a lövétei vashámor is. Székely Mózes feleségének regéit sokáig mesélték a helybéliek.
 Régi temploma a falu északkeleti részén a Sópástya nevű helyen állott a régi temető helyén. Mivel kicsinek bizonyult és rossz állapotban volt 1772-ben lebontották.
1910-ben 3929, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

Látnivalók


  • A Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1771 és 1776 között épült késő barokk stílusban. Kerítése 1842-ben készült.
  • A falu sóskútját fedő épület 1866-ban készült. Egykor sóbányája is volt, mely azonban kevés ideig működött.
  • A falutól északnyugatra a Pokolláz nevű határrészen állt egykor Lázfalu, amely a középkorban pusztult el. Kápolnájának helyét egy kőhalmaz jelzi. Orbán Balázs szerint lakói pestisben pusztultak el.
  • A tájház a falu központjában, az egykori piactér mellett áll. A kőtornácos szász építészeti stílus hatásait magán viselő épületbe két szoba van berendezve. A tisztaszobába vetett ágy, festett bútorok, kelengyés ládák stb. láthatók. A hátsó szobában Ádám Gyula állandó fotókiállítása látható

Híres emberek

  • Itt voltak a birtokai Erdély egyetlen Székelyföldről (Udvarhelyről) származó fejedelmének, Székely Mózesnek. Udvarháza Lövéte közepén, az ún. Udvarkertben állott.
  • Itt született 1907. március 4-én Ladó Lajos autodidakta író és szerkesztő.
  • Itt született 1929. február 7-én Török László író, újságíró, filmkritikus.
  • Itt született 1937 szeptember 3-án Márton Attila fizikus, fizikai szakíró.
  • Itt született 1952. szeptember 10-én Kasza Imre muzeológus, grafikus, festő, művészeti író.
  • Itt született 1964. szeptember 13-án Mihály János történész.
  • Itt született 1965. február 5-én Sorbán Angella szociológus, szociológiai szakíró.

Elhelyezkedése
Lövéte (Románia)
Lövéte
Lövéte
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 16′ 27″k. h. 25° 29′ 15″

2016. október 29., szombat

Látogatás egy Kovászna megyei Esztenán / Folytatás a posztban


Az esztena a  székelyeknél am. juhálló hely, juhfejő szín; akol, hol a juhokat fejik. Máskép: isztina, (a románoknál is sztena v. sztina). V. ö. ISTÁLÓ. Szanszkritül sthânan, am. állás, tanya; ide tartozik a hellen sthnai; a szláv nyelvekben eléfordulnak: stena, sztina, sztjena kőfal jelentéssel, de ezek inkább a német Stein-val látszanak rokonoknak.

2016. október 28., péntek

Hódcsalád a város szélén / Tovább a videóhoz

Az elmúlt években egyre több hód figyelhető meg a folyóink mentén. A Dunán szinte lépten-nyomon találkozhatunk velük. Annyira megszokták az ember közelségét, hogy beköltöztek a lakott területekre is és nem riadnak meg, ha egy természetfilmes egy kamerával közelít feléjük. A TZSM Produkció és a Filmdzsungel Stúdió, a Médiatanács Mecenatúra Program támogatásával, Dunavirág mentőakció címmel természetfilmet forgat a dunai kérészek életéről, a dunavirágról. A forgatás közben ismerkedtek meg egy hódcsaláddal a Lupa-sziget határában.

Járd a táncot, ahogy én járom / Tovább a videóhoz


A Hargita-hegység lábánál kihelyezett élő webkamera rögzítette egy vadonélő nőstény barnamedve "táncos mutatványát" a vakarófánál.

2016. október 27., csütörtök

Csíz / Folytatás a posztban


1274-ben "Chyz" néven említik először, de már korábban alapították. A pápai tizedjegyzék 1332-ben Chis néven említi. A Tukó családé, később más nemesek birtoka. 1566-ban és 1682-ben elpusztította a török. 1773-ban 15 jobbágy, 7 zsellér és egy vagyontalan család lakta. 1828-ban 71 házában 559 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "CSÍZ. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai Kubinyi, Abafy, és Hamvay Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Rima vize mellett, Rimaszétshez közel, ’s ennek filiája, Serkétöl fél mértföldnyire, határbéli földgye mindenféle gabonát bőven terem, réttyének fele jó, legelője szoross, fája nintsen, piatzozása két, és három mértföldnyire, gyümöltsös kertyei jók, káposztás földgyei hasonlóképen, keresettyek más helyeken a’ szőlö mivelésböl, malma helyben, kendert áztató vize alkalmatos, második Osztálybéli." 
Fényes Elek szerint "Csiz, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, a Rima és Balogh összefolyásánál, Rimaszécshez 1/2 órányira: 85 kath., 483 ref., 90 evang. lak. Róna határa első osztálybéli; rétje, erdeje elég. F. u. Abaffy, Kubinyi, Hamvay, s m." 
A földjében rejlő gyógyvizet 1860-ban egy helybeli gazda fedezte fel, aki kútásáskor ivásra alkalmatlan sós vizet talált. A későbbi vegyelemzés során kiderült, hogy a víz jód és bróm tartalmú. A fürdő létesítéséhez részvénytársaság alakult és a gyógyfürdő a környék kedvelt üdülőhelye lett. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarországhoz tartozott. A fürdőt a II. világháborút követően korszerűsítették és bővítették.
 Az 1848–49-es szabadságharc emlékműve Tompa Mihály mellszobrával

Népessége

1880-ban 545 lakosából 491 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 555 lakosából mind magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 667 lakosából 658 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 691 lakosából 686 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 747 lakosából 662 magyar és 64 csehszlovák volt.
1930-ban 706 lakosából 541 magyar és 81 csehszlovák volt.
1941-ben 646 lakosából 602 magyar és 4 szlovák volt.
1991-ben 692 lakosából 398 magyar és 205 szlovák volt.
2001-ben 690 lakosából 493 magyar és 169 szlovák volt.
2011-ben 666 lakosából 417 magyar és 167 szlovák volt.
Újsághirdetés 1914-ből

Nevezetességei

  • A falu jódos-brómos vizű gyógyfürdőjéről híres, ma ez Szlovákia egyik legjelentősebb gyógyfürdője. Csíz fürdő a Rima és a Sajó folyó torkolatától 4 kilométerre, Csíz községben helyezkedik el, és kialakulását a sós ízű jódos-brómos ásványi vizének köszönheti (jódtartalma 26 mg/l). Az éghajlati viszonyok gyógyászati szempontból nagyon kedvezőek, sok a napfény, egészséges, száraz és tiszta a levegő. Központi fürdőépülete a 19. század végén épült.
  • Református temploma a 19. század végén épült klasszicista stílusban.
  • Barokk-klasszicista kúriája a 18. század végén épült.
  • Neoklasszicista kúriája a 19. század közepén épült.
  • A falu egykor híres Anna-bálok színhelye volt.
  • Kogler László – a fürdő múltját felelevenítő – falfestményei a helyi presszóban.

 Mintha egy évszázadnyit visszarepülne az ember az időben, olyan érzése támad az idelátogatónak, mikor végigjárja Csízfürdő régi sétányát.
Csízfürdő (Číž)
A rendkívül jó állapotban megőrzött, ma is használatban lévő, favázas, téglából épített fürdőházak, szállodák, a gondozott parkok és a bennük meghagyott évszázados famatuzsálemek különleges hangulatot árasztanak. Szinte már azt várná az ember, hogy napernyővel sétálgató, füles, fürdőkben használatos bögrécskékből gyógyvizet kortyolgató hölgyekkel, keménykalapos urakkal találkozzon Csízben.
Hygiea, Themisz, Neptunus
Csízfürdő három antik kori istenségről elnevezett forrásnak köszönheti jó hírét. Az első forrást – amelyet Themisz istennőről, a természet és az emberi ügyek egyensúlyának fenntartójáról neveztek el később – kútásás közben, véletlenül fedezte fel Harnócz András helyi lakos 1862-ben. Az ásott kút rendkívül erősen sós vizének ivókúraként és kádfürdőben tapasztalt jótékony hatásait azonnal felismerték, a fürdő kezdetekben a helyieknek nyújtott felüdülést. 1865-ben Dr. Than Károly figyelt fel a csízi vízre, vegyelemzését elvégezve annak magas jód- és brómtartalmát állapította meg. Az ilyen összetételű és ennyire erős oldatú gyógyvíz ritkaság egész Európában. 1865 után Artur Glos geológus és bányamérnök kezdeményezésére újabb kutat kezdtek ásni. Több hónapos munka után végül 35 méteres mélységben találtak rá egy másik, bővizű forrásra. Ezt már Hygieáról, a tisztaság, az egészség és a közegészségügy istennőjéről nevezték el. A harmadik forrás a vizek és tengerek istenének, Neptunusnak a nevét viseli, ennek a vizét főleg a kádfürdők feltöltésére használták és használják ma is. Csízfürdőben ma már több mint másfél évszázados a fürdőkultúra, amely a település jó hírnevét messzire elvitte. 1888-ban a Rima-Murányi Társaság a gazdag vízforrásra alapozva elkezdte a fürdőhely fejlesztését, ekkor épült a Mária, Margit, Kamilla, Horváth és Ilona fürdőház és a szállodák.
Csodálatos szépségű a Mária szálloda

Mire jó a csízi víz?
A gyógyvizet ivókúrára és kádfürdős gyógymódban használják. Ez a forrás egyike azon keveseknek, amely jó eredménnyel gyógyítja a csípőízület gyermekkori nem gyulladásos eredetű elváltozását és a krónikus osteomielitis betegséget, azaz a csontvelőgyulladást. Emellett a csízi vízzel készült szappanokat a múlt század elején többféle bőrbetegségre is használták, főleg a fiatalkori akné gyógyításában értek el jó eredményeket. Ma már a stressz okozta betegségekben szenvedők számára is felüdülést kínál Csízfürdő, mozgásterápiával, fizioterápiával, rehabilitációs medence használatával is gyógyítanak. Néhány évvel ezelőtt melegített vizű szabadtéri stranddal is bővült a szolgáltatás. Kezdetekben csak a nyári szezonban működött a fürdő, majd az alpesi stílusban megépített szállodák megnyitásával egyre hosszabbodott a fürdőszezon ideje, 1956-tól pedig már egész évben fogadja a gyógyulni vágyókat a csízi fürdő. Az ízléses kis fürdőházak mellett 1975 és 1980 közt felépült egy – a falusi környezetbe egyáltalán nem illő – betonmonstrum is, lényegében ma már ebben, a Rimava nevű épületben összpontosulnak a szolgáltatások. A fürdőkomplexum 1996 óta részvénytársasági tulajdon, a szolgáltatások színvonala európai szintű, az árakat pedig igyekeznek a szlovákiai betegek pénztárcájához megszabni. Csíz gyógyvize nemcsak itthon, hanem bő egy évszázaddal ezelőtt az Egyesült Államokban is ismert volt. A palackozott vizet vonattal Fiuméig szállították, majd onnan Amerikába, ahol a Saint Louisban 1904-ben megrendezett világkiállításon aranyérmet nyert a gyógyvíz. Érdekesség az is, hogy 1934-ben T. G. Masaryk – akinek Alica nevű lányát kezelték a csízi gyógyfürdőben sikeresen – gyermekgyógyintézetet építtetett itt, ez a ma is működő Milan fürdőház. Csíz községnek a legutolsó népszámlálási adatok szerint 670 lakosa van, mintegy kétharmaduk magyar. A vendégszerető fürdőhelyen a helyiek emlékezete és a leírások szerint egykor híres Anna-bálokat tartottak. Talán a jövőben sikerül ezt a szép hagyományt újraéleszteni, akár turisztikai látványossággá fejleszteni.
Elhelyezkedése
Csíz (Szlovákia)
Csíz
Csíz
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 47″k. h. 20° 16′ 46″