26, Komáromi Napok / Folytatás a posztban

DÉL-KOMÁROM

CSÜTÖRTÖK

• 09.00 Nyitott Kapuk – „Komárom gyerekszemmel” (Móra Ferenc Tagintézmény)
• 10.00 26. Történész konferencia (Monostori Erőd, Konferencia terem)
• 10.00 Belügyminisztérium Országos Terepfutó Bajnokság, Komáromi Hivatásos Tűzoltó parancsnokság tűzoltó bemutatója (Monostori Erőd)
• 18.30 Old Boy’s /Dél- Komárom/ – Drink Team /Észak-Komárom/ kosárlabda mérkőzés (Komáromi Jókai Mór Gimnázium tornaterme)

PÉNTEK

• 11.00 Fesztivál megnyitó – Az Egressy Fúvószenekar és a Naumburgi Fúvószenekar közreműködésével. (Komárom, Szabadság tér)
• 16.00 Protestáns egyházak Komáromban – történeti kiállítás megnyitója (Klapka György Múzeum)
• 16.00 NB II U15 KVSE – FC Esztergom (Czibor Zoltán Sporttelep)
• 16.30 Operett műsor – Eszlári Judit és Czuczor Dávid előadásában (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 17.00 Gleccser zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 17.00 Rhino fellépése (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 17.00 Izland – 12 nap a csodák földjén – Altmann B. Szilvia amatőr természetfotós kiállításának megnyitója (Monostori Erőd, Konferencia terem)
• 17.30 Céanne és Bardon Ivett műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 18.00 NB II U14 KVSE – FC Esztergom (Czibor Zoltán Sportelep)
• 18.30 Mary Popkids zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 18.30 Orot Máté és Gombás Ádám műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 19.00 Háry János – A Magyar Lovas Színház előadása (Magyar Lovas Színház)
• 19.30 Sugarloaf zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 20.30 Galambos Lajos és zenekarának koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 21.00 The Biebers zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 22.00 Deák Bill Gyula koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 22.00 Utcabál – zenél az Elektron Band (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 23.00 Solymikonga műsora (03.00-ig) (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 23.00 Dj Makszim (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 00.30 Dj Bagó (Kayser Zenei Fesztivál, Foxconn Partysátor)
• 02.00 VJ Hubik (Videodj) (Kayser Zenei Fesztivál, Foxconn Partysátor)

ÉSZAK-KOMÁROM

• CSÜTÖRTÖK

  • 08.30 Ifjú életmentők városi és járási versenye (Holt-Vág part – Apáli)
  • 09.00 IV. Viktoria Cup nemzetközi női labdarúgó torna (Ľ. J. Šulek Gimnázium)
  • 09.00 XVII. Ovi olimpia; óvodások ügyességi versenye (Sportcsarnok)
  • 09.00-12.00 Czafrangó Sylvia Magán Művészeti Alapiskola iskolai táncversenyének döntője (Európa-udvar)
  • 10.00-13.00 Ingyenes vérnyomás és koleszterinszint mérés (Komáromi Információs Iroda, Klapka tér)
  • 17.00 Az Észak-Komáromi Művészeti Alapiskola képzőművészet tagozatos diákjainak kiállítás megnyitója (MAI Galéria, Nyár utca 12.)
  • 17.00 Pap Gábor, hajdani komáromi lelkész, református püspök emlékkiállításának megnyitója (Csemadok Galéria – Kossuth tér 3.)
  • 19.00 Pajzán mesék Szeleczki Moncsival (Viking Söröző)
  • 20.00 Táncház – egy este népzenével, muzsikál a Hungarian Folkembassy zenekar (Borozó – Európa udvar)
  • 22.00 Partytime Special – Dj’s Boggie, Kovács, M-Junior; belépő: 3 euro, ISIC kártyával 2€ (West 2.0  club)
  
  

  PÉNTEK

  • 09.00 „Mérföldkövek XXI.” – helytörténeti konferencia (Kultúrpalota – a Duna Menti Múzeum főépülete)
  • 09.00 III. Rozmarin Cup; nemzetközi florball bajnokság a Polgármester kupájáért (Sportcsarnok)
  • 09.00-17.00 Nyitott Kapuk Napja a levéltárban (az Állami Levéltár komáromi részlege, Vár u.2)
  • 09.00 „Komáromi házikó” – a Ľ.J. Šulek Gimnázium alkotóműhelye 3-8 éves gyermekek számára (Tiszti pavilon udvara)
  • 09.00 Alap- és zeneiskolás tanulók zenés-táncos programja (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
  • 10.00 Információs nap és vitafórum az Európa Unióról (Tátra Mozi)
  • 11.00 Hídépítő verseny (Ipari Szakközépiskola)
  • 14.00 „Kortársak kortársaiknak” – Az Építők utcai KéSZSZ iskola fodrász, kozmetikus és sminkes tanulóinak szakmai bemutatója (Klapka tér)
  • 16.00 „ SOLI DEO GLORIA” A protestáns egyházak története Komáromban, a Duna két partján című kiállítás megnyitója (Klapka György Múzeum)
  • 16.00 KODÁLY NYOMÁBAN – „Kis emberek dalai“ a komáromi magyar óvódások ünnepi hangversenye (Duna Mente Múzeuma képtára)
  • 16.00 A Borok és kézművesek utcájának ünnepélyes megnyitója (Nádor utca)
  • 16.15 „Borivóknak való” – Kátai Zoltán koncertje (Klapka tér)
  • 17.00 „Szórakozzunk együtt!” a Városi Nyugdíjas Klub tagjainak vidám műsora (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
  • 17.00 „Ifjú tehetségek” – fiatal alkotóművészek 4. kiállításának megnyitója (Creative Art Studio, Európa udvar 18)
  • 18.00 KODÁLY NYOMÁBAN – a Concordia Vegyes Kar hangversenye Kodály és kortársai műveiből (Duna Menti Múzeum képtára)
  • 18.00 A MISS FUNK & The Wonderband együttes koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
  • 19.00 Hanoh Levin: Az élet mint olyan –  a Zólyomi Színjátszók előadása; belépő: 3€, jegyfoglalás: 0905 466 107 (a Matica slovenská székháza)
  • 19.30 A Memória társulat koncertje (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
  • 20.15 MTB – Maiden Tribute Band együttes koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
  • 22.15 Veres Mónika – NIKA koncertje (Klapka tér – nagy színpad)

DÉL-KOMÁROM
Szombat

• 09.30 Koppánymonostori SE – Zsámbéki SK  U – 14 (Berecz Dezső Sporttelep)
• 10.00 „Miénk a színpad!” – helyi óvodások és iskolások bemutatója (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 10.00 Kimegyünk a Ligetbe! Móra Ferenc Tagintézmény bemutatója és a Máltai Szeretetszolgálat kézműves foglalkozása (Jókai Gimnázium udvara)
• 10.00 Kézműves Foglalkozás – Komáromi Tám-Pont Család- és Gyermekjóléti Intézmény (16.00-ig) (Jókai Gimnázium udvara)
• 10.00 Kézműves Foglalkozás – Kemence Egyesület Kézműves és Kézimunka Klubja (17.00-ig) (Jókai Gimnázium udvara)
• 10.00  – 15.00  Ismerkedés az íjászattal (Angliai Park)
• 11.30 Kemence Bábcsoport műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 11.30 Koppánymonostori SE – Zsámbéki SK U – 16 (Berecz Dezső Sporttelep)
• 12.00 Czutorborsó műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 12.30 Lovagoltatás – Szőnyi Lovas SE (15.00-ig) (Jókai Gimnázium udvara)
• 13.30 Kedves kovács zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 14.00 Komáromi Labdarúgó Csillagok találkozója; (Czibor Zoltán Városi Sporttelep)
• 14.00 NB II U19 KVSE – Dorogi FC (Czibor Zoltán Sporttelep)
• 15.00 NB II női junior KVSE – Solymári SC (Komárom Városi Sportcsarnok)
• 15.00 Scage zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 15.00 Slágermúzeum a ’40-es, ’50-es évek slágereivel (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 16.00 NB II U17 KVSE – Dorogi FC (Czibor Zoltán Sporttelep)
• 16.00 Régenment zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 16.30 Soulwave zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 16.30 Georges Boulange és barátai koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 17.00 NB III. felnőtt KVSE – Csepel FC (Czibor Zoltán Sporttelep)
• 17.00 NB II női felnőtt KVSE – Solymári SC (Komárom Városi Sportcsarnok)
• 18.00 Mardi Gras Jazz Band koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 18.30 Belmondo zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 18.30 Kerecsen koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Zúzdaplacc)
• 19.00 Republic zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 19.00 Háry János – A Magyar Lovas Színház előadása (Magyar Lovas Színház)
• 20.30 Zolbert koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 20.30 Elit osztag koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Zúzdaplacc)
• 21.00 Fish! zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 22.00 Beatrice zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 22.00 Nosztalgia Disco DJ Tom Taylorral (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 22.30 Barions koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Zúzdaplacc)
• 23.00 Solymikonga műsora (03.00-ig) (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 23.00 Ban Dj (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 00.30 Bóli & Pollák (Starriders) (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 02.00 Dj Kovács & Boogie (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)

ÉSZAK-KOMÁROM

• 08.00 XXII. Klapka György kupa; elöltöltős fegyverek nemzetközi lövészversenye (SŠK Royal Lövölde, IV. bástya)
• 08.00-09.00 Egészségmegőrző kerékpáros túrasorozat 1. túra, Indulás: Komárom, Szabadság tér; Táv: 35 km (Brigetio Kerékpáros Sportegyesület)
• 09.00-17.00 Nyitott Kapuk Napja a levéltárban (az Állami Levéltár komáromi részlege, Vár u. 2)
• 14.00–18.00 Kerületi Fúvószenekari találkozó és verseny (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
• 14.00–18.00 Ötlet, lendület, értékalkotásInnovatív képzőművészeti technikák – workshop nemcsak gyerekeknek
  Lépésről lépésre – táncfoglalkozás nemcsak gyerekeknek (Czafrangó Sylvia Magán      Művészeti Alapiskola – Európa udvar18)
• 14.00–18.00 „A rettegés éjszakája” az Újvárban; belépő: 2 euro (belépés a Lipót kapun át)
• 15.00 City Reboot a Komáromi Napokon (Rév, A Magyar Kultúra Háza)
• 15.00 A Pósfa zenekar népzenei koncertje (Klapka tér)
• 16.15 William Shakespear: Szent Iván éji álom – musical a Dramaťák színjátszó csoport előadásában; jegyfoglalás: 0905 466 107 (a Matica slovenská székháza)
• 17.00 Lehár Ferenc szobrának koszorúzása születésének 147. évfordulója alkalmából (Lehár park)
• 17.30 A Cimbali Band és Danics Dóra koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
• 18.00 A Diamond Flowers – egyre sikeresebb szlovák alternatív rock, art rock – együttes  koncertje (a Matica slovenská székháza)
• 18.45 Sör és étel kóstoló / A sör hét íze Ladislav Hornáček és Karol France előadásában (Klapka tér)
• 19.45 A Desmod együttes koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
• 21.00 Emmer Péter instrumentális koncertje (Klapka tér)
• 21.45 Az LGT Revival Band koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
• 23.00 DJ Dilemma szettje (Klapka tér)

Vasárnap

DÉL-KOMÁROM

• 09.00 Komárom Kupa tenisztorna (Jókai Gimnázium)
• 09.00–16.00 Veterán motorkerékpár és autó kiállítás és találkozó (Komárom, Szabadság tér 1.)
• 10.00 Iszkiri Gyerekzenekar műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 10.00 Kézműves Foglalkozás – Kemence Egyesület Kézműves és Kézimunka Klubja (17.00-ig) (Jókai Gimnázium udvara)
• 10.00 Lovagoltatás – Szőnyi Lovas SE (12.00-ig) (Jókai Gimnázium udvara)
• 10.00  – 15.00  Ismerkedés az íjászattal (Angliai Park)
• 11.30 Délibáb Színház műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 12.30 GMThree zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 14.00 Bad Day zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 15.00 BB Belly Dance műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 15.45 A Naumburgi Fúvószenekar és az Egressy Fúvószenekar közös műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 16.00 Csengeri Attila és a Magyarock Musical Band koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 16.00 Sub Bass Monster műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 18.00 Blues Walkers (Kayser Zenei Fesztivál, Zúzdaplacc)
• 18.30 Peet Project zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 18.30 New Level Empire zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 18.45 Forrás Rádió játéka (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser – Színpad)
• 19.00 Háry János – A Magyar Lovas Színház előadása (Magyar Lovas Színház)
• 19.00 Zanzibar zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 19.30 Corelosa koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Zúzdaplacc)
• 20.30 Szabó Leslie és Torres Dani koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan  Színpad)
• 21.00 Ladánybene 27 zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 21.00 Egyéb Veszély koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Zúzdaplacc)
• 22.00 Anna & The Barbies zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser – Színpad)
• 22.00 Slágerparty Danival (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 23.00 Jackson Criminal koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Zúzdaplacc)
• 23.00 Feelharmonx „Live act” zenekar műsora (03.00-ig) (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 23.00 Dj Bedecs (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 00.30 Kovács „Nagyember” László (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)
• 02.00 Dj Miller (Kayser Zenei Fesztivál, Partysátor)

ÉSZAK-KOMÁROM

• 10.00 III. Brigetio MTB Maraton – és Gyermekversenyek; Helyszín: Komárom, Monostori Erőd; Táv: 33 km (Brigetio Kerékpáros Sportegyesület)
• 10.00 A népművészet ünnepe (Tiszti Pavilon udvara és amfiteátruma)
  • 10.00 – 17.00        gyermekfoglalkozások: kézműveskedés, meseolvasás, rajzolás…
  • 10.30 – 11.30         játszóház Méhes Katával
  • 11.00                     Mórinca Néptáncegyüttes (Nagykér)
  • 14.30                     Ghyimesi Igricek (zene dudán, tekerőlanton, tapán dobon, ütőgardonon és dorombon)
  • 15.15                     Feszty Árpád Kamaraegyüttes (Észak – Komárom)
  • 16.00                     Garabonciás Néptáncegyüttes (Dél- Komárom)
  • 17.00                     Megyer  Táncegyüttes ( Nagymegyer)
  • 18.00                     Páva 2016 Gála, kísér Pál István „Szalonna” és bandája
  • 20.00                     Lakatos Róbert és a RÉV zenekar
• 13.00 Komáromi kincskeresés – búvárverseny- és bemutató (Holt -Vág)
• 15.00 Nagy Csomor András és zenekarának népzenei koncertje (Klapka tér)
• 15.00 A PREßBURGER KLEZMER BAND Balladák c. koncertje (Menház – zsinagóga)
• 16.00 Csenky Niki koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
• 16.30 Slovenskí rebeli – ÉLET  (zenés-táncos folklór színházi előadás) nyilvános felvétel;  jegyfoglalás: 0905 466 107 (a Matica slovenská székháza)
• 18.00 A Fuera Fondo együttes koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
• 18.00 Kristóf Réka szoprán- és Méri Péter zongora estje (Kultúrpalota – a Duna Menti Múzeum főépülete)
• 18.15 Junior club – modern táncbemutató (a Matica slovenská székháza)
• 19.00 Csóka Eli és zenekarának koncertje (Klapka tér)
• 20.00 MaO JAM akusztikus koncert (Borozó – Európa udvar)
• 20.15 Celeste Buckingham koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
• 22.15 A Budapest Bár zenekar koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
• 23.30 DJ Dilemma szettje (Klapka tér)

Hétfő

DÉL-KOMÁROM

• 09.00 Tóth Mihály utánpótlás labdarúgó kupa (Czibor Zoltán Sporttelep, Berecz Dezső Sporttelep)
• 10.00 Labdarúgó torna  – Komárom Város Önkormányzata, a Magyar Színész Válogatott és a Magyar Olimpiai Válogatott (Czibor Zoltán Sporttelep)
• 10.00 Magyar népmesék – Bábuci Bábszínház műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser – Színpad)
• 10.00 Kézműves Foglalkozás – Kemence Egyesület Kézműves és Kézimunka Klubja (17.00-ig) (Jókai Gimnázium udvara)
• 10.00 Természetjáró Bakancsos Klub játszóháza (18.00-ig) (Jókai Gimnázium udvara)
• 10.00  – 15.00  Ismerkedés az íjászattal (Angliai Park)
• 11.00 Zsebsün zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser – Színpad)
• 11.00 Túravezetés az Erődben (indulás a Lipót kaputól)
• 11.30 Komárom – Komárno Kötélhúzó verseny (Erzsébet híd)
• 12.30 Kifordítva – költészet dalcsokorban (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser – Színpad)
• 13.00 Túravezetés az Erődben (indulás a Lipót kaputól)
• 14.00 Tihanyi Dániel műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser – Színpad)
• 14.00 Néptánc Feszt – környékbeli néptánccsoportok találkozója (18.00-ig) – Aranykocsi Néptáncegyüttes (Kocs); Cseperedők Néptánccsoport (Bábolna); Forgatós Néptáncegyüttes (Mór); Garabonciás Folklór Egyesület (Komárom); Zúgó Néptáncegyüttes (Nagyigmánd) (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 15.30 Mészáros Tamás & Band koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 18.00 Radics Gigi koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)
• 19.30 Magashegyi Underground zenekar koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Színpad)
• 21.30 Bereczki Zoltán koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Kayser Színpad)

Hétfő

ÉSZAK-KOMÁROM

• 06.00 7. Horgász- és halászléfőző verseny Komárom polgármesterének díjáért (Holt-Vág)
• 10.00 Erős Emberek Országos Bajnoksága (Klapka tér)
• 10.00 Megemlékezés és koszorúzás az 1919-es áttörés 102 áldozatának tömegsírjánál (Katolikus temető)
• 10.00 Öregvár Nap (Öregvár; bejárat a Villanytelepi útról)
  • 10.00 – 17.00 Kézműves foglalkozások, gyermekjátékok, bátorságpróba és sok más meglepetés
  • 10.30 Vitéz László – vásári kesztyűs bábjáték a kecskeméti Madzag Bábegyüttes előadásában
  • 11.30 „Három kismalac egy kicsit másképp” – a Komáromi VMK mellett működő Schod amatőr színjátszó csoport szlovák nyelvű meseelőadás
  • 12.20 a Madzag Bábegyüttes gólyalábasainak bevonulása
  • 12.30  1848/49-es huszár- és gyalogos bemutató a 20. Felvidéki Tavaszi Emlékhadjárat résztvevőinek csatajelenete
  • 13.30 Vásári komédiázás a Madzag Bábegyüttessel
  • 14.30 Veterán autók felvonulása és kiállítása
  • 15.00 Kukorica Jancsi, a Vitéz! Petőfi Sándor elbeszélő költeménye a Kuttyomfitty társulat feldolgozásában
• 11.30 Komárom – Komárno Kötélhúzó verseny (Erzsébet híd)
• 12.00 „Jó ebédhez szól a nóta” – Ifj. Kovács József és cigányzenekara, valamint a zenekar  kiváló szólistája, ifj. Bertók Tibor (Klapka tér – nagy színpad)
• 14.00–18.00 Ötlet, lendület, értékalkotásInnovatív képzőművészeti technikák – workshop nemcsak gyerekeknek
  Lépésről lépésre – táncfoglalkozás nemcsak gyerekeknek (Czafrangó Sylvia Magán      Művészeti Alapiskola – Európa udvar18)
• 14.00 Klapka György szobrának megkoszorúzása Az Első Izsai Lovas és Hagyományőrző Egyesület 20. Felvidéki Tavaszi Emlékhadjárata alkalmából (Klapka tér)
• 15.00 Tánc – délután (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
  • 15.00 A Szabadidő Központ táncosainak bemutatója
  • 15.30 A Dunajíček és a Mamičky od Dunaja együttesek műsora
  • 16.15 A Niki dance &sport klub társastánc bemutatója
  • 16.30 Bollyvood indiai tánc a Bindi tánccsoport előadásában
• 15.00 A Matica slovenská mellett működő népi zenekar koncertje (Klapka tér)
• 15.45 Pepita Tours Utazási Iroda VIII. Nagy Tavaszi Sorsolása összekötve Fekete Szilvia – Szisza koncertjével (Klapka tér – nagy színpad)
• 16.30 A Vidám Fiúk fúvószenekar koncertje (Klapka tér)
• 17.30 Emmer Péter és Marián Grexa közös koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
• 18.00 A Borostyán együttes Világ c. koncertje (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
• 18:00 Operett gála – Fellépnek: Andrásfalvi Derzsi György, Kollár Katalin, Kevicky Tünde, Kovács Nagy Andrea, Derzsi György és a Komáromi Kamarazenekar; vezényel:  Medveczky Szabolcs; belépő: 5€ (VMK nagyterme)
• 18.30 A Vidám Fiúk fúvószenekar koncertje (a Matica slovenská székháza előtt)
• 19.30 RETRO DISCO (open air) DJ ČEKU (a Matica slovenská székháza előtt)
• 19.30 Király Viktor koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
• 21.30 Kasza Tibor koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
• 22.30 Színpadi lézer- és pyro show (Klapka tér – nagy színpad)

Szob ./ Folytatás a posztban

A Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál, rendkívül előnyös földrajzi helyen fekszik.

A MÁV 70-es számú Budapest–Vác–Szob-vasútvonalának végállomása, vasúti határátkelő Szlovákia felé. Közúton elérhető a 12-es főúton.

Külterületi településrészei:

• Bőszob
• Csákhegy
• Malomkert
• Malomvölgy
• Vasúti őrházak
• Verbicdűlő

 Először Kézai Simon 1280-as krónikájában olvasható a település neve. Akkori neve Terra Sob volt.

A török időkben a település népessége erősen megfogyatkozott, de a 18. században Nyitra környékéről szlovákok települtek be.

1923-ig Hont vármegyéhez tartozott, 1923 és 1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegyéhez, 1938 és 1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegyéhez, 1945 és 1950 között Nógrád-Hont vármegyéhez tartozott, és az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.

Látnivalók

• Gregersen-kastély
• Luczenbacher-kastély. Ma a helyi gimnázium fiúkollégiumaként és lazarista rendházként üzemel.
• Börzsöny Múzeum – A Börzsöny élővilágát, néprajzát és régészeti, történeti leleteit mutatja be. Az Ipoly-völgy népviselete, kerámiatárgyak és parasztbútorok tekinthetők meg.
• Szent László király római katolikus templom
• Őrtorony-rom a Római Birodalom idejéből
• Nepomuki Szent János szobor
• Kálvária-domb, dunai és zebegényi kilátással
• Szob–Nagybörzsöny erdei vasút Márianosztrán át

Elhelyezkedése

Szob Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 49′ 05″, k. h. 18° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 05″, k. h. 18° 52′ 00″térkép ▼

Szob Pozíció Pest megye térképén

Pákozdi-ingókövek - természetvédelmi terület.

Ha tetszik amit látsz , Kérlek támogasd az oldalunkat egy reklám megnyitásával.
Neked csak egy pillanat, nekünk segítség .
KÖSZÖNJÜK ...

 A Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park kezelésében álló, 44 hektáros természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozdtól északra. Az 1951 óta védelem alatt álló, 200–250 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó dombos területet Magyarországon egyedülálló földfelszíni alakzatok, az ún. ingókövek elszórt csoportjai tagolják.

 A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, s a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszín alakító munkája hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Napjainkra a környezetükből kiemelkedő, lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre. Némelyikük festői, esetenként bizarr formációt alkotva olybá hat, mintha a bizonytalan egyensúlyi helyzetű sziklákat emberkéz hányta volna egymásra. Az erózió által erőteljesebben megmunkált, gömbölyded alakú sziklákat a helyi népnyelv gyapjúzsákok néven emlegette.

A Pákozd északi előterében magasodó Pákozdi-ingókövek nevezetesebb formációi a Sár-hegy (226 m) keleti oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-Cipó, valamint az ettől északra, a Pogány-kő (241 m) csúcsa körül elszórt Pogány-kő, Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő. A Pákozdi-ingókövek a település felől több, kerékpárral is járható turistaúton megközelíthetőek, emellett az ingóköveket az 1994-ben létesített Gránit földtani tanösvény is összeköti. A Pogány-kő csúcsát képező ingóköveken cirill betűs feliratok, „graffitik” emlékeztetnek arra az 1991 előtti időszakra, amikor a területen a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg egyik gyakorlótere helyezkedett el.

Sukoró északkeleti határában szintén található egy magányos, a természetvédelmi terület határán kívül eső ingókő-formáció, a Gyapjaszsák. További kisebb sziklacsoportok találhatóak a Sukoró és Nadap között magasodó Gádé-hegy (241 m), Csöntör-hegy (231 m) és Meleg-hegy (352 m) környékén.

Elhelyezkedése

Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 14′ 09″, k. h. 18° 32′ 13″

Szepesi vár

 Lőcsétől 15 km-re keletre fekszik, Szepesváralja település mellett. 634 m tengerszint feletti magasságban, a környék fölött mintegy 200 méterrel kimagasodó mészkősziklára épült.

 A sziklát, amelyen épült, már az i. e. 5. évezred óta lakták. Az i. e. 1. század és a 2. század között az úgynevezett púchovi kultúra idején nagy kiterjedésű erődöt építettek ki a kelták. Ennek udvarán lakóházakat, gazdasági és kultikus építményeket, valamint kőutakat hoztak létre. Az erőd falait a régészeti ásatások során megtalálták, a falak a várudvaron még felismerhetők. Miután az erőd megsemmisült, a szomszéd dombon, a Drevenyiken, egy másik erőd épült. Csak ennek a másik erődnek a megsemmisülése után kezdték építeni a mai szepesi várat. A vár legrégibb része a 11-12. században épített kör alakú lakótorony és a sziklába vájt téglalap alakú ciszterna és védőfal, amely a 13. század első felében a szikla tektonikus mozgása miatt semmisült meg. A 13. század első harmadában építették a mai kör alakú lakótornyot, a donjont a várudvar közepén, a nagyméretű, háromszög alakú román stílusú palotát az északi oldalon és a felsővár további részeit. Ezek az épületrészek az architektúra fő részeivé váltak, és meghatározó jellegűvé váltak a komplexum további építészeti fejlődésében.

 A tatárjárás idején IV. Béla szorgalmazta a várépítéseket, ezért a szepesi vár területén 1249. szeptember 19-én a szepesi püspöknek egy területet ajándékozott, ahol saját költségén felépíttethetett egy tornyot és egy palotát. Ekkor keletkezett a helytartói palota, ez az első hozzáépített objektum az eredeti várhoz. Ez az adománylevél a szepesi vár első írásos említése. A prépost megépítette a külső várudvart a tornyos bejárattal, lakóépülettel és külső várfallal. A század végére azonban a közeli szepesi káptalanba költözött, így két jelentős közigazgatási központ is működött, a káptalan – egyházi jelleggel, és a vár – világi jelleggel. A vár Szepes vármegye központjává vált, a mindenkori szepesi ispánok székhelye lett, gyakran jelentős személyiségek lakhelye. A 13. század második felében a vár körül számos csatát vívtak. 1275-ben a király ellen fellázadt Roland comes (szepesi ispán) foglalta el. Ezután Kun Erzsébeté, IV. (Kun) László király anyjáé volt. A vár birtoklásáért a 14. század első felében is harc folyt. 1304-ben Károly Róbert hívei foglalták el Vencel híveitől. 1307-ben rövid időre a csehek szállták meg, 1312-ben Csák Máté akarta elfoglalni, de a védők megvédték a várat. A 14. század utolsó harmadában I. Lajos uralkodása alatt a régi alap mellett a nyugati oldalon új várudvar keletkezett, melyet most középső várudvarnak hívnak, ez 150 méter hosszú és 60 méter széles.

 Az alsó várudvart Zsigmond király halála után lánya, Erzsébet királyné építette, miután 1443-ban szolgálatába fogadta a huszita Giskra Jánost, aki seregével széles körű építkezésbe fogott. Első munkája a vár alatti lejtőn a kör alakú erődítmény volt önmaga számára, mely körül tábort vert a sereg, ezután került sor a várudvar kiépítésére. A vár fokozatosan nyerte el mai formáját és kiterjedését. Két őrtornyot és széles járdájú várfalat emeltek, ezek nagy mértékben megnövelték a várkiterjedését (285 méter hosszú, 115 méter széles). Giskra János ebben a várban védte a kiskorú utószülött László király érdekeit. A vár történetében jelentős volt az 1464-es év, amikor a mindeddig királyi várat és a szepesi ispán örökletes címét az uralkodó Szapolyai Imre és Szapolyai István főnemeseknek adományozta. Bár a Szapolya család több mint 70 várat birtokolt, a szepesi várat tartották a családi várnak és ott is székeltek.

A várat jelentősen korszerűsítették és kiépítették. Egy új késő gótikus, Szent Erzsébetnek szentelt kápolnát építettek, a vártornyot megmagasították és megerősítették, gótikus stílusban átépítették a román stílusú palotát, ebben lovagtermet is létrehoztak. Ugyanazon kőfaragókat alkalmazták, akik a szepeshelyi temetkezési kápolnát építették fel számukra. A várban született a Habsburg-házi királyok előtti utolsó magyar király, Szapolyai János, ő volt egyben a vár utolsó Szapolya tulajdonosa is, mert miután elvesztette a harcot a magyar trónért, 1528-ban kétheti ostrommal vették be a várat a császári seregek, és a Habsburgok a várat elkobozták, s hamarosan, már 1531-ben Thurzó Eleknek ajándékozták. A Thurzó család is saját szüksége szerint építette át a várat, több épület ez időben vált reneszánsz stílusúvá, ők főleg a belső terek átalakítását végeztették el. 1604-ben Bocskai serege sikertelenül ostromolta. Amikor 1636-ban férfiágon a Thurzó család kihalt, a várat a Csáky család karddal szerezte meg. Csáky István, a nemzetség szepesi ágának megalapítója egyesíteni próbálta a felső várudvar körüli hosszú traktusokat árkádok és átjárók építésével, és szerette volna rangos székhellyé változtatni a várat. Ez a terve a nehéz megközelíthetőség és a nemesség kényelmi igényeinek növekedése miatt nem valósult meg.

Elhelyezkedése

Szepesi vár Pozíció Szlovákia térképén

é. sz. 49° 00′ 02″, k. h. 20° 46′ 06″

Törcsvár avagy a Dracula Kastély?

Ha tetszik amit látsz , Kérlek támogasd az oldalunkat egy reklám megnyitásával.
Neked csak egy pillanat, nekünk segítség .
KÖSZÖNJÜK ...

Drakula nevét hallva manapság valószínűleg rögtön az Alkonyat-széria vagy más modern vámpírfilmek egy-egy emlékezetes jelenete jut eszünkbe. Mi most azonban nem Forksba, az esős amerikai kisvárosba, hanem az erdélyi Törcsvárra kalauzolunk Titeket.

Itt, mindössze 30 km-re Brassótól magasodnak egy olyan kastély falai, amelyben román és magyar királynők egyaránt szívesen időztek, és amelyről feminin, lágy külseje ellenére igen sötét történetek láttak napvilágot. A 100 méteres hegyen álló ép, restaurált kastély ma rengeteg látogatót vonz: fehér falak, sötét gerendák és piros cserepek megnyugtató összhangja rombolja szét az ideérkezők minden bizonnyal véres illúzióit. Az impozáns épületet nem csak a Drakula néven emlegetett Vlad Tepes legendája emelte be a köztudatba - történelemben játszott szerepe éppolyan fontos, mint a bizonytalan lábakon álló rémtörténet.

A védelem népszerű központja
A kastély 636 éve, 1377-ben épült I. Lajos magyar király engedélyével. Funkciója a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzése volt, valamint jó alternatívának tartották a havasalföldi román vajdák betöréseinek megakadályozására is.

A vár hovatartozásának története elképesztően szövevényes. 1498-ban II. Ulászló zálogba adta Brassónak. A zálogot II. Lajos király 1528 januárjában 25 évvel meghosszabbította, és kikötötte, hogy a vár várnagya mindenkor magyar ember kell, hogy legyen. 1512-ben Brassó felújíttatta a várat, majd 68-ban a vár végleg a fennhatósága alá került. Bár 1612-ben a várat Báthory Gábor sikeresen bevette, később visszakerült a brassóiakhoz. Rákóczi Györgynek 1660-ban sikerült a székelyekkel elfoglalnia a várat, Thököly Imre 30 évvel később azonban nem járt sikerrel.

Az 1900-as évek elején IV. Károly, majd felesége, Zita királynő birtokolta a kastélyt. 1918-ban került a vár Mária romániai királynő lánya, Ilona hercegnő kezébe, aki Habsburg Antallal kötött házassága által hozzájárult ahhoz, hogy a vár végül 2009-ben a Habsburgok - Ilona és Antal egyik gyermekének, Habsburg Lotharingiai Domokos főherceg – tulajdona legyen.

Félelmetes vámpírlakhely?
Az évente mintegy 450 ezer idelátogató turistát azonban feltehetően nem a kusza tulajdonosi szálak vonzzák. Létezik ugyanis a köztudatban egy legenda, mely szerint a várat a 15. században Drakula, vagyis Vlad Tepes, a hírhedten kegyetlen havasalföldi vajda lakta. Bár a karóba húzatást szinte hobbiként űző fiú valóban nem az enyhe büntetési szokásairól volt híres, arra semmilyen bizonyíték nincsen, hogy kegyetlenkedéseinek színhelyéül a kastélyt választotta volna. A sötétség hercegeként is emlegetett Vlad a Dracula nevet is egyszerűen apjától örökölte, aki a Sárkány Lovagrendben való tagsága miatt vette fel annak idején a „Dracul” (magyarul sárkány, démon vagy ördög) nevet. Halála után fia megtoldotta ezt egy 'a' betűvel, az így kapott Dracula jelentése pedig mindössze annyi: Dracul fia.

Miután 1897-ben Bram Stoker kiadta Erdélyben játszódó Dracula című regényét, a rettenetes alakot mindenki Tepessel azonosította, annak ellenére, hogy a havasalföldi származású vajda sosem élt Erdélyben, valamint az író róla feltehetően igen kevés ismerettel rendelkezett. A Dracula nevet is csupán egy Moldváról és Havasalföldről szóló angliai tanulmányból merítette.

Helyi nevezetesség
Mivel Vlad Dracula az általa véghezvitt legtöbb borzalmat az ellenséggel - a déli törökökkel és az erős északi magyarokkal - szemben követte el, a mai romániai köztudatba hősként vonult be. Történészek szerint Dracula nemcsak fanatikus igazságosztó, hanem művelt uralkodó is volt, aki az akkori, kifejezetten enyhe havasalföldi büntetőítéletekkel szemben igen kemény kézzel lépett fel a törvényszegők és a hazáját fenyegető támadók ellen - azaz olyan mértékű büntetést rótt ki rájuk, mint amilyeneket azok saját hazájukban érdemeltek volna. A nevéről elhíresült vár ma múzeumként üzemel, és téli nyitva tartás szerint keddtől vasárnapig minden nap reggel 9 és délután 16 óra között várja a látogatókat.

A 10 legszebb vár Magyarországon

1. Budai-vár

A Duna jobb partján, dél irányába elkeskenyedő, hosszan elnyúló háromszög alakú mészkő hegyen a tatárjárás után, az 1240-es évek első felében épült meg a fennsík peremén körbefutó, tornyokkal megerősített első védőfal. Az első királyi palota északon épült meg. A 13. század utolsó harmadában kezdték meg a hegy elkeskenyedő déli csúcsán kiépíteni az újabb királyi palotát, amelynek sokasodó épületeit a 14. században már sziklába vágott széles és mély árokkal választották el az északabbra lévő várostól.

A 15. században Zsigmond király pompás gótikus, majd Mátyás király reneszánsz palotát építtetett, ez volt királyi székhelyük. 1541-1686 között Buda vára lett a magyarországi oszmán-török hatalom központja. Csak többszöri véres ostrom révén tudták tőlük visszafoglalni a keresztény seregek.

A Várhegy gyomrában a kanyargó barlangokat az évezredek során elnyelt víz ereje vájta, s az ember mint búvóhelyet, raktárt vagy mint menekülő útvonalat használta. Veszélyes a Budavári labirintus annak, aki a legendáiról híres, föld alatti várost nem ismeri, de vezetővel mindenki megtekintheti. A Budai Vár 1987 óta a Világörökség része. A Várnegyedben tilos a gépkocsiforgalom. Megközelíthető a 16, 78 Várbusszal, valamint a Siklóval.

2. Egri-vár

A kemény évszázadokat megélt egri várat a tatárjárás után, a 13. században kezdték építeni a Vár-hegyen, ahol már az államalapító István király (1000-1038) idején székesegyház és püspöki palota állt. A törökök közeledtére, a 16. században hozzáláttak a vár erődítéséhez. Kapitánya 1548-ban Dobó István lett, aki folytatta az erődítési munkálatokat, ő építtette például a róla elnevezett bástyát.

Az 1552-es török támadáskor alig ötszáz lovas és ugyanennyi gyalogos katona volt a várban. A nyolcvanezres török had ellenében vívott, 38 napig tartó elszánt küzdelemben azonban a vár lakói, lányok, asszonyok is részt vettek – és fényes győzelmet arattak. Tettük aranybetűkkel szerepel a magyar történelem lapjain. A vár falai között ma a Dobó István Vármúzeum kiállításai láthatók.

3. Visegrádi-fellegvár

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült.

A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.

A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.

Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrök kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került.

Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.

4. Bory-vár

A város legkülönlegesebb építménye, igazi kuriózum. A vár építészeti érdekessége, hogy alapanyaga beton. A 20. századi lovagvár Bory Jenő építész és szobrászművész alkotása, melyet 36 éven keresztül épített feleségének örök szerelmük jelképeként.

Szent István ősi városa egyébként is a legrégibb magyar város. Székesfehérvár a szent évet nemcsak mulandó ünnepségekkel, hanem maradandó alkotásokkal is emlékezetessé teszi. Hat év alatt megújhodott, megszépült ez a város, modern intézményei egész sorozatával fogadja a feléje áradó idegenforgalmat. S ennek a bizonyára jelentékeny idegenforgalomnak egyik fő vonzóereje a Bory-vár, amely a szelíd szőlőhegy-vidékből úgy tűnik elénk, mintha Petőfi fantáziája teremtette volna ide: Zordon, de ragyogó lovagkor, kiégett piros éjszakai fény, újra meggyújtatott.

Bory Jenő építészmérnöki oklevéllel a zsebében iratkozott be a képzőművészeti főiskolába. Szobrásznövendék lett azzal az alapvető eszmével, amelynek megtestesülése a Bory-Vár. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a tót pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923 óta építi, bővíti, díszíti, gazdagítja ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.

A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódy Lantos Sebestyénig.

A képek és szobrok barátai Bory és felesége, Klára leánya művei mellett sok más művész alkotásaival találkoznak. A Bory-Vár kivonatos tárgymutatója majdnem 400 művet sorol fel, de több ezer is van ott.

5. Rákóczi-vár

A vár említésével 1247-ben találkozunk először. Eredetileg a bencések apátsága volt, amelynek épületeit 1556-ban alakították át erődítménnyé. 1603-ban kibővítették, és az ekkor emelt főépületbe trónterem is került. 18-19. századi tulajdonosai a várat barokk kastéllyá építtették át, vizes árkait pedig feltöltötték.

Falai között két fejedelmet is választottak: itt tett hitet az országgyűlés Bocskai István magyarországi fejedelemsége mellett, és itt kiáltották ki Erdély fejedelmévé Rákóczi Zsigmondot. A várkastély szép, reneszánsz részletei az ő idejéből valók.

6. Thury-vár

Az eredetileg a XIV. században épült, a Nemzeti Örökség részét képező, jelentős történelmi múltú Thury-vár Várpalota város központjában található a Hunyadi Mátyás tér 1 szám alatt. A négy saroktornyos, impozáns mérető középkori vár, a történelmi városkép lassan utolsó tanúja, a mai Magyarországon a legépebben megmaradtak közé tartozik. Az egykori palota rész az ország egyetlen megmaradt XIV. sz.-i főúri palotabelsőjét reprezentálja.

Az építmény a város jelképe, a település arculatát meghatározó objektum, amely már csak fekvésénél fogva is Várpalota, sőt az egész kistérség kulturális életének és idegenforgalmának potenciális központja. Az 1380-90-es években emelt első épületet a XV. században Újlaky Miklós építette ki jelentősebb erősséggé. A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaky család vendégeként. A vár történetéhez szorosan kapcsolódik az a hiedelem, miszerint 1476. december 11-én Beatrix a palotai várban készült fel a másnap Fehérváron Mátyás királlyal kötött esküvőjére és királynői koronázására. Mai nevét az épület a török-kor híres várvédő kapitányáról, Thury Györgyről kapta.

7. Sümegi Vár

A szabálytalan sokszög alaprajzú, észak-déli irányban hosszan elnyúló belsőtornyos vár tekintélyes maradványai a város felett emelkedő, körös-körül egyformán meredek lejtésű, de nem magas Várhegy tetején látható. A hegyoldalon szerpentinút vezet a vár nyugati oldalán álló külső kaputoronyhoz, amely a XV. században épülhetett.

A bejárat felett Senyei István veszprémi püspök monogramos, 1674-es évszámmal ellátott címere van, amely évszám feltehetően a török 1664. évi sikertelen ostroma során megrongálódott vár kijavításának idejére vonatkozik. A kapualj bal oldalán ülőfülke található, jobbra pedig az őrszoba ajtaja nyílik, Az őrszoba déli falában egykor felvonóhidas gyalogkapu volt, melynek csekély maradványa még látható. A kaputoronyhoz vezető út olyan meredek volt, hogy a felső szakaszon a szekereket kötéllel eresztették le, mint ahogy a XVI. századi leltár mondja: “azon kulseó kapunál egy nagy eoregh kender kuthel kyn zekeret bochatnak alá“.

A vár alatt, a Várhegy északnyugati lejtőjén található az ún. Tarisznyavár, amely soha nem volt önálló erődítmény, hanem a városkaput védő torony romja. 1958-ban az Országos Műemléki Felügyelőség erősítette meg. Feltárása és felújítása az 1950-es években kezdődött. A sétaúton megközelíthető várban ma Vármúzeum működik. Nyaranta várjátékokat és zenei, színházi előadásokat rendeznek falai közt.

8. Gyulai-vár

A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14–15. században épült gótikus stílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. Gyula várának neve egy Gyula nevű főúr emlékét őrzi, aki az Árpád-kori Gyulamonostort alapította. A település a mai város területén feküdt, a „monostor” tag elhagyásával alakult ki a vár és a későbbi város neve.

Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A várkert emellett sok vendégcsalogató szabadtéri rendezvény színhelye is.

A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállító teremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. A várbörtön négy helyiségből áll, ahol – Bűn és bűnhődés az egykori Magyarországon – címmel mutatják be a kivégző a testcsonkító a testfenyítő a kínzó-és a megszégyenítő eszközöket. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők, esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is. A vár lovagterme alkalmas fogadások, konferenciák és egyéb jellegű rendezvények lebonyolítására. A gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozások várják a kor szellemében.

A vár falai között 1964 óta működik nyaranként szabadtéri előadások helyszíneként a Gyulai Várszínház. A várjátékok kezdeményezője, majd tíz éven át művészeti vezetője Miszlay István volt. 1965-től folyamatosan alakította ki a koncepciót, hogy Gyula legyen a magyar történelmi dráma fóruma. 1974-től, Sík Ferenc vezetése alatt előbb a kortárs szerzők történelmi játékaira koncentráltak,majd a 90-es évektől a zene is szerepet kapott, később pedig, 1995-ben Gedeon József által bővült nemzetközivé a programok sora. A várszínpad mellett a vár melletti tószínpad, a Kossuth Lajos utcában található kamaraszínház és a belvárosi Göndöcs-kertben található vigadó is rendezvényhelyszínként szolgál.

9. Szigligeti-vár

A vár tulajdonosai voltak 1454-től az Ujlaky-család, a Tóti-Lengyel család, Török Bálint, majd újra a Lengyel család. A várnak a török hódoltság idején hadászati jelentősége volt. Szigliget vára sosem került ellenséges kézbe. A XVII. Század végén egy villámcsapás következtében nagy része leégett. 1702-ben császári parancsra más várakkal együtt felrobbantották, így a Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc seregek már nem használhatták. Ezt követően a vár folyamatosan pusztult.

Régészeti feltárása, felújítása kezdődött 1913-ban, 1953-ban, 1965-66-ban.1991-től a Szigligeti Váralapítvány jóvoltából látványos munka kezdődött el a várban. A vár teljes feltárása, helyreállítása, illetve a helyreállított részek karbantartása folyamatosan történik.

 10. Ozorai Pipo-várkastély

Az eredetileg gótikus stílusban emelt várat a firenzei születésű Filippo Scolari kezdte el építtetni 1416-ban. Zsigmond király híres törökverő lovagját, a magyarok által Ozorai Pipoként emlegetett férfiút a szerelem láncolta Ozorához. Miután nőül vette a vidék urának leányát, Ozorai Borbálát, nagyszabású építkezésbe kezdett a páratlan szépségű, friss vizű patakokkal átszelt településen.

Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épülete nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Sokkal inkább emlékeztetett az itáliai reneszánsz városi paloták egyes megoldásaira, mivel számos, itáliai jellegű, gazdag kiképzésű részlet díszítette. Ugyanakkor a funkció, az alapelrendezés tekintetében a vidéki főúri székhelyeket – mint Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélyait – vették mintaképül. 1423-ra a vár már minden bizonnyal készen állt, mivel Pipo ebben az évben látta vendégül Zsigmond királyt.

A szabályos négyzet alaprajzú – a magyar várak közül lakályosságával és reprezentatív megjelenésével kitűnő – belső udvaros, emeletes, részben alápincézett főépület árkádos udvara és részletei még gótikusak. A palotaépületet kívülről ugyancsak szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették, a várárokba a közeli folyó, a Sió vizét vezették.

Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2007 nyarán múzeumként nyitotta meg a várkastélyt a nagyközönség előtt, ahol többek között megtekinthető Pipo hitvesének, Borbálának hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem és a reneszánsz ebédlő.

Felszentelt kápolnájában freskótöredékek láthatók, valamint itt őrzik Szent György csontereklyéjét. Az emeleti termekben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zsigmond király korának lovagi kultúrája. Megtekinthető az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, Pipo rekonstruált páncélzata, a középkori enteriőrök sora és számos vadtrófea is. A várkastélyban ezen kívül 15. századi élményház és egy reneszánsz konyha kínál tartalmas időtöltést a látogatók számára.