Komáromi Napok 2018. Programok Észak-Komáromban és Dél-Komáromban

Programok

2018. április 20. 

Dél-Komárom

09.00 Silver Economy – „Ezüst – Gazdaság” Kiállítás és vásár (Monostori Erőd)
09.00 Nyílt nap a Monostori Erődben

Észak-Komárom

17.00 A kassai Rovásírás Alkotóközösség és az eNRA bemutató kiállításának megnyitója (Limes Galéria)

2018. április 21.

Dél-Komárom

09.00 Silver Economy – „Ezüst – Gazdaság” Kiállítás és vásár (Monostori Erőd)
09.00 Nyílt nap a Monostori Erődben
14.00 Nyílt nap a Szőnyi Lovas Sportegyesületnél (Komárom, Kossuth Lajos utca 81.)
15.20 Istállógaléria megnyitó – Kúr Viktória szőnyi grafikus kiállítása (Komárom, Kossuth Lajos utca 81.)

Észak-Komárom

10.00 – 18.00  „Együtt a szép és egészséges mosolyért” – száj-higiéniai roadshow (Klapka tér)

2018. április 22.

Dél-Komárom

10.00 IV. Brigetio MTB Maraton és Gyermekverseny (Monostori Erőd)
12.00 44. Komárom-Komárno futóverseny (Indulás: Komárom Városi Sportcsarnok)

Észak-Komárom

11.00 Ünnepi szentmise a Szt. András templom bazilikává emelése alkalmából (Szent András templom)

2018. április 23.

Dél-Komárom

18.30 Méri Péter, a müncheni Zeneakadémia növendékének zongoraestje (Komáromi Egressy Béni AMI, Egressy terem)
19.00 Doctor Herz (musical) – a Magyarock Dalszínház előadása (Jókai Mozi)

Észak-Komárom

09.00 1. Komáromi Filmfesztivál – amatőr filmesek seregszemléje (Tátra mozi)
18.00 Komáromi Kamarazenekar hangversenye G.Ph.Telemann, W.A.Mozart műveiből
Közreműködik a Schola Mariana Nagyok Kórusa; Karvezető Orsovics  Yvette
Szólisták: Pfeiferlik Tamás, Berán Gábor, Lakatos Róbert és Érdi Tamás
Vezényel:   Medveczky Ádám Kossuth – díjas művész(Kultúrpalota – a Duna Menti Múzeum főépülete)
19.00 Kedvenceid Kicsit Másképp koncertsorozat: Hangácsi Márton
belépő: felnőttek: 5,-€, ifi: 3,- € (Tiszti Pavilon díszterme)

2018. április 24.

Dél-Komárom

14.00 Feszty duatlon (Feszty Árpád Általános Iskola)
17.00 Észak-és Dél Komárom Művészeti Iskoláinak közös hangversenye (Komáromi Egressy Béni AMI, Egressy terem)
19.00 Doctor Herz (musical) – a Magyarock Dalszínház előadása (Jókai Mozi)

Észak-Komárom

08.30 „Dobré slovo – Jó szó”; szlovák nyelvű szavalóverseny szlovákiai magyar és magyarországi szlovák diákok részére (Selye János Gimnázium)
10.00 CINEMA 2018 – Az Amatőr Filmesek Országos Versenye megyei fordulójának legjobb filmjei (Tátra mozi)
16.30 Egressy Béni emléktáblájának megkoszorúzása születésének 204. évfordulója alkalmából (Tó utca)

2018. április 25.

Észak-Komárom

08.30 „Dobré slovo – Jó szó”; szlovák nyelvű szavalóverseny szlovákiai magyar és magyarországi szlovák diákok részére (Selye János Gimnázium)
08.30 „Nec arte, nec marte”; Észak- és Dél – Komárom alapiskolás tanulóinak helytörténeti vetélkedője (Duna Menti Múzeum)

2018. április 26.

Dél-Komárom

10.00 27. Történész konferencia (Monostori Erőd, Konferencia terem)
14.00 Észak- és Dél- Komárom képviselőtestületeinek közös ünnepi ülése (Dél-Komárom, Városháza)
18.30  Old Boy’s (Dél-Komárom) – Drink Team (Észak-Komárom) öregfiúk kosárlabda mérkőzés (Jókai Mór Gimnázium tornaterme)

Észak-Komárom

09.00 Scrable Open Tournament – középiskolások angol nyelvű szókirakó versenye (Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskola)
09.00 Ifjú életmentők városi és járási versenye (Holt-Vág part – Apáli)
14.00 Észak- és Dél-Komárom képviselőtestületeinek közös ünnepi testületi ülése (Dél-Komárom)
17.00 Az Észak-Komáromi Művészeti Alapiskola képzőművészet tagozatos diákjainak kiállítás megnyitója (MAI Foyer Galéria, Nyár utca 12.)
17.00 Nyilvános borkóstolás a Danube Wine Challange verseny boraiból; belépő: 15,- € (Tiszti Pavilon díszterme)

2018. április 27.

Dél-Komárom

09.00 Nyitott kapuk – „Légy kreatív öko-tudatosan” (Móra Ferenc Tagintézmény)
10.00 Tengerészeti emlékmű koszorúzása (Monostori Erőd)
11.00 Fesztivál Megnyitó (Dél-Komárom, Szabadság tér)
16.00 „Írd meg fiam hol jársz, hogy a szívünk, lelkünk néha utól érjen” – Komárom, komáromiak, komáromi alakulatok az első világháborúban című emlékkiállítás megnyitója (Klapka György Múzeum)
17.00 Komáromi Fúvószenekar fesztiválnyitó koncert (Kayser Zenei Fesztivál, Bridgestone Színpad)
19.00 Egyéb Veszély koncert (Kayser Zenei Fesztivál, Bridgestone Színpad)
19.00 A fej nélküli lovas – rockopera a Magyar Lovas Színház előadása (Magyar Lovas Színház)
21.00 Karthago koncert (Kayser Zenei Fesztivál, Bridgestone Színpad)

Észak-Komárom

09.00 „Mérföldkövek XXII.” – helytörténeti konferencia (Kultúrpalota – a Duna Menti Múzeum főépülete)
09.00-17.00 Nyitott Kapuk Napja a levéltárban (az Állami Levéltár komáromi részlege, Vár u.2)
09.00 Alap- és zeneiskolás tanulók zenés-táncos programja (A Tiszti Pavilon amfiteátruma)
09.30 Információs nap és vitafórum az Európa Unióról (Tátra mozi)
11.00 Hídépítő verseny (Ipari Szakközépiskola)
16.00 „Ifjú tehetségek” – fiatal alkotóművészek 6. kiállításának megnyitója (Creative Art Studio, Európa udvar 18)
17.00 „Szórakozzunk együtt!” a Városi Nyugdíjas Klub tagjainak vidám műsora (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
17.00 Mackóvilág – Szóda Anna plüssmackó gyűjteményéből összeállított kiállítás megnyitója (Zichy palota – Klapka tér 9.)
17.00 Nulladik nap a Borok utcáján (Klapka tér)
17.00 A Komáromi Napok megnyitója és a városi zászló ünnepélyes felvonása
17.30 A Séfek séfe nyertese, Tatai Robi – Hagyományos ételek újragondolva című szakácskönyvének bemutatója
19.30 A Retroller zenekar koncertje
18.00 VIII. „Rettegés éjszakája” az Újvárban;
belépő: 2,- € (belépés a Lipót kapun át)
19.00 A Memória társulat koncertje (A Tiszti Pavilon amfiteátruma)

2018. április 28.

Dél-Komárom

09.00 „Mérföldkövek XXII.” – helytörténeti konferencia (Kultúrpalota – a Duna Menti Múzeum főépülete)
09.00-17.00 Nyitott Kapuk Napja a levéltárban (az Állami Levéltár komáromi részlege, Vár u.2)
09.00 Alap- és zeneiskolás tanulók zenés-táncos programja (A Tiszti Pavilon amfiteátruma)
09.30 Információs nap és vitafórum az Európa Unióról (Tátra mozi)
11.00 Hídépítő verseny (Ipari Szakközépiskola)
16.00 „Ifjú tehetségek” – fiatal alkotóművészek 6. kiállításának megnyitója (Creative Art Studio, Európa udvar 18)
17.00 „Szórakozzunk együtt!” a Városi Nyugdíjas Klub tagjainak vidám műsora (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
17.00 Mackóvilág – Szóda Anna plüssmackó gyűjteményéből összeállított kiállítás megnyitója (Zichy palota – Klapka tér 9.)
17.00 Nulladik nap a Borok utcáján (Klapka tér)
17.00 A Komáromi Napok megnyitója és a városi zászló ünnepélyes felvonása
17.30 A Séfek séfe nyertese, Tatai Robi – Hagyományos ételek újragondolva című szakácskönyvének bemutatója
19.30 A Retroller zenekar koncertje
18.00 VIII. „Rettegés éjszakája” az Újvárban;
belépő: 2,- € (belépés a Lipót kapun át)
19.00 A Memória társulat koncertje (A Tiszti Pavilon amfiteátruma)

Észak-Komárom

09.00-17.00 Nyitott Kapuk Napja a levéltárban (az Állami Levéltár komáromi részlege, Vár u. 2)
10.00-17.00 Katonai és airsoft kiállítás (az Újvár Lipót kapuja mellett)
10.00-20.00 Reboot retro video game party (Klapka tér, Zichy pont)16.00 Játssz együtt Zsozé atyával (Klapka tér, Zichy pont)
10.00 – 14.30 Komáromi Napocska (A Tiszti Pavilon udvara)
10.00 Kézműves foglalkozások a Villa Camarum polgári társulással és a Virgonckodó Játszóház népi fajátékai
11.00 A három kismalac – bábelőadás a Kemencés Bábcsoport előadásában
12:30 Nyakiláb, Csupaháj, Málészáj – bábelőadás a Bábuci Bábszínház előadásában
14.00–18.00 Ötlet, lendület, értékalkotás
Innovatív képzőművészeti technikák – workshop nemcsak felnőtteknek
Lépésről lépésre – táncfoglalkozás nemcsak gyerekeknek (Creative Art Studio – Európa udvar18)
14.00 IX. Nemzetközi Break Dance verseny – regisztráció 13.00-tól (A Tiszti Pavilon amfiteátruma)
14.00 Zumba flash mob – zumba mindenkinek Viola Klaudiával (Klapka tér – nagy színpad)
14.30 Csóka Eli és zenekara koncertje (a Borok utcája színpada)
15.00 City Reboot a Komáromi Napokon (Rév, A Magyar Kultúra Háza)
16.00 A Forte zenekar koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
17.00 Gerstner István Duna-menti Művészek Egyesülete csoportos kiállításának megnyitója (Csemadok Galéria – Kossuth tér 3.)
17.30 Az Elán Forever együttes koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
18.00 VIII. „Rettegés éjszakája” az Újvárban
belépő: 2,- € (belépés a Lipót kapun át)
19.00 A Borostyán együttes és barátainak Messze… messze… c. koncertje (A Tiszti Pavilon amfiteátruma)
19.00 A Reckless rose (Guns N´Roses trud Band) koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
21.00 Abaházi Csaba és a MégEgyKör koncertje
vendég: Keresztes Ildikó és Varga Miklós (Klapka tér – nagy színpad)

2018. április 29.

Dél-Komárom

08.00 Veteránmajális – Oldtimer autó és motorkerékpár kiállítás (Dél-Komárom, Szabadság tér)
09.00 Amatőr páros tenisztorna (Jókai Gimnázum)
10.00 „Miénk a színpad!” – helyi óvodások, iskolások és nyugdíjasok bemutatója (Kayser Zenei Fesztivál, Bridgestone Színpad)
10.00-16.00 Komáromi Tám-Pont Család- és Gyermekjóléti Intézmény játszóháza, arcfestése, csillámtetoválása (Jókai Liget)
10.00 – 15.00 Komáromi Máltai Szeretettszolgálat Kézműves és Egészségsátra (Jókai Liget)
11.30 18. Komárom – Komárno kötélhúzó verseny (Erzsébet Híd)
12.00 Oszvald Marika műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Bridgestone Színpad)
14.00 Kerékpáros Túra a Brigetio Kerékpáros Sportegyesület szervezésében (Dél-Komárom, Szabadság tér)
14.00 Great Company koncert (Kayser Zenei Fesztivál, Bridgestone Színpad)
15.00 Forrás Rádió játék (Kayser Zenei Fesztivál, Bridgestone Színpad)
15.00 Brigetio Belly Dance műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Borudvar)
16.00 Mészáros Tamás koncert (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Borudvar)
17.00 Boogie Woogie Trió koncert (Kayser Zenei Fesztivál, Bridgestone Színpad)
18.00 Ruby Harlem koncert (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Borudvar)
18.00 EX-M koncert (Kayser Zenei Fesztivál, Foxconn Partysátor)
19.00 Zséda koncert (Kayser Zenei Fesztivál, Bridgestone Színpad)
19.00 Agregator koncert (Kayser Zenei Fesztivál, Foxconn Partysátor)
19.00 A fej nélküli lovas – rockopera a Magyar Lovas Színház előadása (Magyar Lovas Színház)
20.30 Intim Torna Illegál koncert (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Borudvar)
20.30 Vesztegzár koncert (Kayser Zenei Fesztivál, Foxconn Partysátor)
21.30 Caramel koncert (Kayser Zenei Fesztivál, Bridgestone Színpad)
22.30 Carbonfools koncert (Kayser Zenei Fesztivál, Mylan Borudvar)
22.30-00.30 DJ Miller (Kayser Zenei Fesztivál, Foxconn Partysátor)
00.30-02.00 Dj Bárány Attila (Kayser Zenei Fesztivál, Foxconn Partysátor)
02.00-03.00 DJ Miller (Kayser Zenei Fesztivál, Foxconn Partysátor)

Észak-Komárom

10.00 – 20.00 Reboot  retro video game party (Klapka tér, Zichy pont)
10.00 A népművészet ünnepe (A Tiszti Pavilon udvara és amfiteátruma)
10.00 – 17.00 Gyermekfoglalkozások: kézműveskedés, meseolvasás, rajzolás…
10.30 – 11.30 Játszóház Méhes Katával
11.00 Ghymesi Igricek (Ghymes)
13.30 Nárcisz Néptáncegyüttes (Huszt – Kárpátalja)
14.00 Csallóközi Néptáncegyüttes (Dunaszerdahely)
14.30 Pósfa zenekar (Gelle – Pósfa)
15.00 Nádas Táncegyüttes (Farnad)
15.30 Fabotó Citerazenekar (Nagykapos)
16.00 Feszty Árpád Kamara Néptáncegyüttes (Észak – Komárom)
16.30-17.30 Gyermek táncház a Hárompatak zenekarral (Észak-Komárom)
17.30 Páva 2017 Gála, kísér Pál István „Szalonna” és bandája
19.00 Vršatec Néptáncegyüttes (Dubnica nad Váhom)
12.00–16.00 FestMlaDych 2018 Kerületi Ifjúsági Fúvószenekari s verseny (Matica slovenská székháza)
14.30 Nagy Csomor András és zenekara koncertje (a Borok utcája színpada)
16.30  A Concordia vegyeskar hangversenye az I. világháború komáromi áldozatainak emlékére
Közreműködők: Becse Szabó Ilona – szoprán, Pfeiferlik Lajos – tenor, Pfeiferlik Tamás – bariton, Grassl   Ferdinád – basszus, Nagy István – orgona
Karnagy: Stubendek István (Szt. András bazilika)
16.30 A Hodek brothers & Anita Soul koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
17.00 Történelmi családmodellek maradandó és változó sajátosságai – Dr. Békefy Lajos, PhD. előadása (Református templom)
17.30 Band of street – utcazene a rendezvény területén
18.30 A Neoton Família Sztárjainak koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
21.30 A Horkýže slíže együttes koncertje (Klapka tér – nagy színpad)

2018. április 30.

Észak-Komárom

10.00-20.00 Reboot retro video game party (Klapka tér, Zichy pont)
15.00 „Kortársak kortársaiknak” – Az Építők utcai KéSZSZ iskola fodrász, kozmetikus és sminkes tanulóinak szakmai bemutatója (Klapka tér)
16:00 A komáromi Luisville Story zenekar koncertje (A Tiszti Pavilon amfiteátruma)
17.00 Lehár Ferenc szobrának koszorúzása születésének 148. évfordulója alkalmából (Lehár park)
17.00 Peter Lipa jazz koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
18.00 A komáromi PRB együttes klasszikus rock koncertje (A Tiszti Pavilon amfiteátruma)
18.00 A Bertók bárzenekar koncertje (a Borok utcája színpada)
19.00 A Ladánybene 27 együttes Bob Marley emlékestje (Klapka tér – nagy színpad)
20.00 Fekete Skorpió koncert (A Tiszti Pavilon amfiteátruma)
20.00 Temetők éjszakája – ismeretterjesztő séta (Református temető)
21.15 A Magna Cum Laude együttes koncertje (Klapka tér – nagy színpad)

2018. május 1.

Észak-Komárom

10.00 Megemlékezés és koszorúzás az 1919-es áttörés 102 áldozatának tömegsírjánál (Katolikus temető)
10.00-20.00 Reboot  retro video game party (Klapka tér, Zichy pont)
10.00 Öregvár Nap (Öregvár; bejárat a Villanytelepi útról)
10.00 – 17.00 Kézműves foglalkozások, gyermekjátékok,
10.30 Az elveszett bárány – zenés mesejáték Écsi Gyöngyi előadásában
11.00 Az erődrendszer kiépítése – Ozimy Andrej szlovák nyelvű előadása
12.30 1848/49-es huszár- és gyalogos bemutató
a 20. Felvidéki Tavaszi Emlékhadjárat résztvevőinek csatajelenete
13.30 A besztercebányai „Bábkové divadlo na rázcestí: Dve rozprávky na brušku: O Jurkovi s kozou a o Dobromilovi a Lenimírovi” c. mese bábjátéka
14.00 Az erődrendszer kiépítése – Ozimy Andrej magyar nyelvű előadása
14.30 Veterán autók felvonulása és kiállítása
15.00 Magyar Virtus – az 1848/49-es szabadságharc hőseinek emléket állító műsor a Kuttyomfitty társulat feldolgozásában
16.00 A három kismalac – bábelőadás a Kemencés Bábcsoport előadásában
10.00 – 17.00 Komáromi napocska (A Tiszti Pavilon udvara)
10.00 Kézművesfoglalkozások a Villa Camarum polgári társulással és a Virgonckodó Játszóház népi fajátékai
11.00 A Helios és Molaj fotóklubok fotopiknikje (a Zichy palota udvarában és az Európa udvarban)
12.30 A Vidám Fiúk fúvószenekar koncertje (a Borok utcája színpada)
13:00 Harcművészeti bemutató (A Tiszti Pavilon amfiteátruma)
13.00 – 15.00 Akcióban a Komáromi Animátorok – akció játékok, versenyek és táncok (Anglia park – a Gyerekpark előtt)
14.00 Klapka György szobrának megkoszorúzása Az Első Izsai Lovas és Hagyományőrző Egyesület 21. Felvidéki Tavaszi Emlékhadjárata alkalmából (Klapka tér)
14.00 Megemlékezés a Komáromi Áttörés 99. évfordulója alkalmából (a vasúti híd déli hídfője  – Koppánymonostor)
14.30 Bíró Eszter Dalok az életről c. koncertje (Menház – zsinagóga)
14.30 A Pepita Tours Utazási Iroda IX. Nagy Tavaszi Sorsolása és Mészáros Tamás koncertje Támogató: Priškin Bútorüzlet (Klapka tér – nagy színpad)
15.00 Viki Beňová acustic koncertje (a Borok utcája színpada)
15.00 Komáromi tánccsoportok délutánja a Tiszti Pavilon amfiteátrumában
15.00 A Niki dance &sport klub társastánc bemutatója
15.30 A Red One tánciskola Hip-hop táncműsora
15.50 A VMK modern táncklubjának műsora
16.15 A Szabadidő Központ táncosainak bemutatója
16.30 A Dunajíček és a Mamičky od Dunaja együttesek műsora
16.00 A Garami Funky Stuff együttes koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
18.30 Az Abba Slovakia együttes koncertje (Klapka tér – nagy színpad)
19.00 Na rováš! – Rovásra! – A Slovenskí rebeli társulat zenés-táncos színházi előadása (A Tiszti Pavilon amfiteátruma)
21.00 Tóth Gabi koncertje (Klapka tér – nagy színpad)

KÍSÉRŐRENDEZVÉNYEK ÉSZAK-KOMÁROMBAN

ÁPRILIS 22. VASÁRNAP
12.00 44. KOMÁRNO – KOMÁROM Nemzetközi Szabadidős Utcai Futóverseny
Rajt: Dél – Komárom, Városi Sportcsarnok (Czuczor Gergely u. 65)
Cél: Észak – Komárom, Városi Sportcsarnok (Sport u.1)

ÁPRILIS 25. SZERDA
08.00 Aranycsapat Kupa az Aranycsapat Emlékév tiszteletére – nemzetközi teremlabdarúgó torna   középiskolások részére (Városi Sportcsarnok, Sport u.1)
08.00 V. Viktoria Cup nemzetközi női labdarúgó torna (Ľ. J. Šulek Gimnázium)

ÁPRILIS 26. CSÜTÖRTÖK
08.30 Középiskolások öttusa erőpróbája (Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskola)
09.00 XVIII. Ovi olimpia; óvodások ügyességi versenye (Sportcsarnok)
10.00 -17.30 Aerobik Maraton (Marianum Egyházi Iskolaközpont tornaterme)

ÁPRILIS 27. PÉNTEK
09.00 IV. Rozmarin Cup; nemzetközi floorball bajnokság a Polgármester kupájáért (Sportcsarnok)
10.00 XXII. Óvodások olimpiai futónapja (Klapka tér)

ÁPRILIS 28. SZOMBAT
07.00 XVI. Csárda túra; Nemzetközi kerékpáros teljesítménytúra (Start: Hajós utca) info: www.csardatura.sk
08.00 XXIII. Klapka György kupa; elöltöltős fegyverek nemzetközi lövészversenye (SŠK Royal Lőtere, IV. bástya – Ul. Odborárov – Szakszervezet u.)
09.00 XXVII. Nemzetközi leány junior röplabda torna (Határőr utcai Alapiskola)
11.00  – 16.00  Ismerkedés az íjászattal (Angliai Park)
11.00 – 13.00 A Kard Rendje Lovagi Kör és Vívóiskola bemutatkozása (Angliai Park)
12.00 Komáromi kincskeresés – búvárverseny- és bemutató (Holt -Vág)

ÁPRILIS 29. VASÁRNAP
08.00 – 15.00 Comorra Cup – Rádió távirányítású /RC/ autómodellek versenye (II. bástya)
09.00 XXVII. Nemzetközi leány junior röplabda torna (Határőr utcai Alapiskola)
11.00  – 16.00  Ismerkedés az íjászattal (Angliai Park)
11.30 Kötélhúzó verseny (Erzsébet híd)

MÁJUS 1. KEDD
06.00 8. Horgász- és halászléfőző verseny Komárom polgármesterének nagydíjáért (Holt-Vág)
10.00 Erős Emberek Országos Versenye (Klapka tér)
11.00  – 16.00  Ismerkedés az íjászattal (Angliai Park)
13:00 Harcművészeti bemutató (Tiszti Pavilon amfiteátruma)

Deszkatemplom a miskolci Tetemváron / Folytatás a posztban

 A Deszkatemplom a miskolci Tetemváron álló református templom, és mint a neve is mutatja, fából épült. Külső megjelenésében és belső kialakításában erdélyi építészeti elemek, motívumok dominálnak. A jelenlegi épület 1999-ben épült az előző másolataként, amelynek tervezője Szeghalmy Bálint, Miskolc főépítésze volt.

A mai templom helyén már három fatemplom állt ezelőtt, az első 1637-ben épült. Amikor annak az állapota nagyon leromlott, 1724-ben újat emeltek a helyére. Ennek a második templomnak az újjáépítésében elévülhetetlen érdemei vannak Bató István gazdag miskolci kereskedőnek, aki 1874-ben saját pénzén újíttatta fel, és végrendeletében alapítványt is létrehozott a templom céljaira. A felújítás ellenére a 20. század elején már ez a templom is menthetetlenné vált, ezért lebontották, és Szeghalmy Bálint tervei szerint új, monumentális, és az erdélyi, szatmári népi építészet formavilágát megjelenítő templomot építettek. A templomot 1938. szeptember 19-én avatták fel. A Deszkatemplomot 1997-ben felgyújtották, és a mai épület – az eredeti formavilágát megtartva – közadakozásból és állami támogatásból épült újjá Puskás Péter tervei szerint, Simon Gábor építész vezetésével, és 1999. május 2-án avatták fel.

A temetőben nyugszik Szabó Lőrinc édesanyja. A temetés a költőt megrendítő vers írására késztette, amely a Tücsökzene-ciklus utolsó kötetében (Helyzetek és pillanatok) jelent meg 1957-ben. A költemény címe: A miskolci „deszkatemplom”-ban.

 A mai templom helyén álló első templomot a szájhagyomány szerint 1637. szeptember 13-án avatták fel. Az információ Bató Istvántól származik, aki ennek kapcsán ezt mondta: „Hogy a templom 1637-ben épült, szüleinktől, ők ismét szüleiktől, azok pedig 1759-ben Négyesi Szepessy István főgondnoktól hallották.” A templomról szóló első hiteles dokumentum a város 1698-as jegyzőkönyve, amelyben feljegyezték: „Ebben az esztendőben zsindelyezték meg a Külső Temetőben lévő Isteni szolgálatra rendeltetett helyet”. A Külső Temető Miskolc új városrészének, a Nova Civitasnak volt a temetője. Az itt lévő egyszerű templom valószínűleg csak ravatalozásra szolgált. A magyar templomépítkezésben nem voltak ritkák a széles, vízszintesen elhelyezett deszkákból épített templomok. A tetemvári épület – építészeti analógiák tanulmányozása alapján – téglalap alaprajzú, keletelt, sövény vagy vízszintes deszka falazatú, nyeregtetős kivitelű lehetett. A kinézetére, építési módjára vonatkozó következtetés elsősorban Balogh Ilona és Várady József kutatásain alapul, akik sok száz templomot vizsgáltak meg.

A második templom

Jakab mester legendája
A második templom építéséhez egy helyi legenda kapcsolódik. Élt itt egy Jakab nevű ácsmester (aki valóban közreműködött az építkezésben), aki öt elhunyt gyermeke után megfogadta, hogy ha a hatodik életben marad, templomot épít saját erejéből. Mivel a hatodik gyermek életben maradt, Jakab mester – ígéretéhez hűen – felépítette a Deszkatemplomot.

A megromlott állapotú régi templom helyébe 1724-ben emeltek újat. Ennek költségeit a Tarczali Sámuel prédikátor által, 1724 tavaszán indított gyűjtés fedezte: „39 frt. 89 kr. collecte pénz gyűlt össze”. További hozzájárulásokból az összeg május 1-jére „136 frt. 90 dénár”-ra nőtt. Az összeget Faragó János főbírónak adták át, hogy hozassa rendbe a templomot. A főbíró azonban új templom építése mellett döntött, és megbízta „Sóry Zsigmond uramat” a faanyag beszerzésével a nyárádi erdőből, valamint intézkedett az alapozáshoz szükséges kövek kitermeléséről is, maga a főbíró pedig a „sín-vasakat” és a „léc-szögeket” szerezte be. A május 18-án beszállított fából egy Jakab nevű, a miskolci legendákból is ismert ácsmester készítette a gerendákat. Az oldalfalak kiképzéséhez 117 szál deszkát használtak fel (valószínűleg ezért és ettől kezdve nevezték a templomot Deszkatemplomnak). A kizárólag helyi munkaerő közreműködésével folyó építkezés szeptember vége felé ért véget, és „133 frt. 25 denárba” került, a begyűjtött összegből pedig 3 forint 65 dénár még meg is maradt. Az építkezésen dolgozó munkások számára magánosok hét hordó bort és egy hordó sört biztosítottak. Az épület T alaprajzú lett, így sikerült a befogadóképességét úgy növelni, hogy a temető környező sírjait ne kelljen megbolygatni. Erre utalnak a méretek is: a Deszkatemplom főszárnya 8,5 méter széles, a déli csak 7–7,4 méter széles volt, a bejárati főtömeg pedig alacsonyabb volt a főhajó tömegétől, ezt a domb ellensúlyozta. A templom favázas épület volt, függőleges deszkaburkolattal, tetőzete zsindelyezett, padlás nélküli kontyolt nyeregtető volt. A fény beáramlását hat fali és hat tetőablak biztosította. A templom tetejére míves bádoggombok kerültek.

A református közösség létszáma az 1780-as évekre annyira megnövekedett, hogy a két miskolci református templom (az avasi templom és a Deszkatemplom) már nem tudta ellátni az igényeket, csak úgy, hogy mindkét helyen két istentiszteletet tartottak egymás után. A gondokat csak az 1808 végére elkészült Kakastemplom oldotta meg, és ettől kezdve a Deszkatemplomot újra csak temetések alkalmából használták. 1817-ben azonban a Hunyadi utcai evangélikus templom villámcsapás miatt leégett, ezért két évig az evangélikusok a Deszkatemplomban tartották istentiszteleteiket. Pedig a templom lebontásának gondolata már 1806-ban felmerült, de a közösség ellenállása meghiúsította ezt a tervet, sőt, ugyancsak a hívők kérésére 1825-től a három nagy sátoros ünnepen istentiszteletet és úrvacsora osztást is rendeztek benne. Amikor 1845-ben az új templomot javították és festették, naponta tartottak istentiszteletet a folyamatosan romló állagú templomban.

1874-re a Deszkatemplom már életveszélyessé vált, és az egyháznak nem voltak forrásai a rendbetételére. Ekkor lépett elő Bató István, a korabeli Miskolc nevezetes személyisége, gazdag gabonakereskedő, aki elhunyt Eszter lánya emlékére vállalta, hogy saját költségén felújíttatja a templomot. A munkát gyors tempóban elvégezték: kicserélték a szarufákat és a tartóoszlopokat, helyreállították a zsindelyezést, mindezt 1788 forintos ráfordításból. A templom belsejében táblát helyeztek el „UJITT. SZÜLÉI BATÓ ESZTER EMLÉKÉRE 1874” szöveggel. Bató egyúttal végrendeletében intézkedett a templom jövőjéről is: „Ezen deszkatemplom tartassék fenn a legjobb karban időről-időre mindaddig, míg Miskolcz városában helvét-hitvallású protestáns egyházi tagok és Egyház leendenek… ha megégne is az, az alapjából deszkából és fából építtessék fel.”

A második tetemvári deszkatemplom 1937-ig állt, a búcsú istentiszteletet szeptember 11-én tartották.

 Az 1920-as évek végére a Deszkatemplom ismét nagyon leromlott állapotba került, az alapoktól a tetőig minden elkorhadt, „közel áll(t) az elenyészéshez”. 1929-ben az egyháztanács már beadványt is kapott, amiben a templom elbontását javasolták. Akkor ez még nem valósult meg, nagy ünnepeken (karácsony, húsvét, pünkösd) továbbra is használták. A templom ügye azonban egyre sürgetőbbé vált, és 1936 áprilisában ismét a presbitérium elé került, majd 1937 tavaszán, Farkas István lelkészelnök előterjesztése alapján határozatot hoztak, hogy – a Bató-hagyaték figyelembe vételével – új templomot kell építeni, a régi helyén. A bontás megkezdését azonban akadályozta az, hogy a templom műemléknek volt nyilvánítva. A Műemlékek Országos Bizottsága – Farkas István közbenjárására – végül Lux Kálmánt küldte ki ellenőrzésre, és a neves építész megállapította, hogy „…a miskolci református deszkatemplomnak nincsen semmiféle műemléki jellege…”, és javasolta a bontás engedélyezését.

A református egyháztanács a bontás előtt intézkedett a bontandó templom műszaki leírásának és rajzainak elkészítéséről.A miskolci polgárok 1937. szeptember 11-én búcsú-istentisztelet keretében vettek búcsút a templomtól. A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap című napilap így írt az eseményről: „Református hívők százai búcsúztak el szombat este a három évszázados Deszkatemplom szúette gerendáitól, rozzant falaitól, hiányos zsindelyeitől. … Hétfőn recsegve-ropogva háromszáz év súlyával, terhével, szélviharával, történelmével, elsorolhatatlan emlékével romokba roskad a templom.” A bontásra kiírt pályázatot Kapus András és társai nyerték el 1931 pengőért. A munkálatokkal egy hét alatt végeztek.A gondosan végzett bontás során számos muzeális értékű emlék került elő, de a múzeumba került darabok azóta megsemmisültek.

Az egyháztanács egyházi lapokban tervpályázatot írt ki, amin „…részt vehet minden református vallású okl. építész, aki tagja a mérnöki kamarának”. A kiírás szerint fából készülő templomot kellett tervezni 500 főre, 320 ülőhellyel, toronnyal, és legfeljebb 50 000 pengő beruházási költséggel. A kinevezett bíráló bizottság összetétele: Farkas István püspök, lelkészelnök és Barabási Kun József dr. főgondnok mint elnökök, a tagok: Enyedy Andor, Pósa Péter lelkészek, Szűcs Sándor, Demes Béla, Leszih Andor múzeumi igazgató és két még meghívandó építész. A presbitérium előre kijelentette, hogy a bizottság döntését vita nélkül el fogja fogadni. A felhívásra négy jelszavas pályázat érkezett „Semper Reformari Debet”, „Magyar vallás”, „A hit” és „Az én hitem az én gazdagságom” címmel. A bíráló bizottság minden pályázatot alaposan kiértékelt, és közülük „A hit” címűt hirdette ki nyertesnek, mert – többek között – „Beépítési rendszerét tekintve a legmegfelelőbb terv. Kelet-nyugati tájolású, a mellékelt pontos terepfelvételek és szelvények mutatják, hogy az épület az emelkedő terepviszonyok figyelembe vételével nyert pontos elhelyezést.” A bizottság a jeligét tartalmazó borítékokat nem bontotta fel, csak az eredmény elfogadása után került nyilvánosságra a tervező építészek neve. Eszerint a „Semper Reformari Debet” jeligéjű terv szerzője Gulyás László diósgyőr-vasgyári építész, a „Magyar vallás” készítője Szeghalmy Bálint, „A hit” építésze vitéz Hercegh Zsigmond budapesti építész, „Az én hitem az én gazdagságom” című tervezője pedig Kalas Imre miskolci építészmérnök volt. Csak később derült ki, hogy a győztes pályamunkát is Szeghalmy Bálint, Miskolc város főmérnöke készítette a legnagyobb titokban, és barátja, Hercegh Zsigmond építész neve alatt nyújtotta be. Noha suttogtak róla, hogy valójában Szeghalmy pályázata, a kiviteli tervek elkészítésével Herceghet bízták meg. Nem tudni, mikor derült ki, hogy a tervező ténylegesen Szeghalmy Bálint.

Az új Deszkatemplom alapkövét 1937. szeptember 26-án tették le. A kőműves vállalkozó Szabó István, az ács Hován Lajos, az asztalos a Szollár és Thomász cég volt. A költségeket a Bató-alap, az egyház által felvett 50 000 pengő jelzálogkölcsön, a városi tanács által biztosított 9000 pengő, valamint egyéni adományok biztosították. Juhász Gyuláné például 2000 pengőt adott, a Juhász család adományozta az Ödön nevű harangot, a Mánik család a Sándor harangot, Szeghalmy Bálint toronyvégző fadíszt, a Földművelési Minisztérium nyolc köbméter fát stb. A fagerendák „a Tátra bérczeiről hozott hatalmas fenyőrönkökből” készültek. Az építkezés összköltsége 77 279 pengő 86 fillér volt. A templomot 1938. szeptember 19-én avatták fel. Ekkor már kiderült a valódi tervező személye, mert az egyháztanács december 19-ei ülésén Farkas István püspök már Szeghalmynak köszönte meg meleg szavakkal a munkáját: „A hálának és elismerésnek szavakkal ki nem fejezhető köszönet illeti meg Szeghalmy Bálint városi műszaki tanácsos urat, kinek fáradsága és áldott tehetsége hozta létre a felépült Deszkatemplomot.”

A templom külső, belső megjelenése Szeghalmy építészeti hitvallását tükrözi, amelyben a szülőföld, Erdély építészeti hagyományainak tisztelete volt a meghatározó. A templom kelet-nyugati tájolással épült. Tornya a délnyugati oldalon csatlakozott a főtömeghez, és négy fiatoronnyal rendelkezett. Hangsúlyos eleme volt az alsó boronafal, a tornyokat díszítő, népi faragásos csipkézett deszkaburkolat és a zsindelyfedés, amely akkoriban még zöld színű volt. A nyílászárókat fehér, kék és piros színezéssel látták el. A belső térben a padsorok két oldalt helyezkedtek el, amit más padsorok is kiegészítettek. A tér két oldalán oldalfülkék voltak, a torony alatti részben gótikus boltívvel díszített ravatalozót helyeztek el. A szószék, a papi szék és az úrasztala a ravatalozóval szemben helyezkedett el. Ezt az elrendezést az 1950-es években megváltoztatták, az elemeket a templom tengelyébe helyezték át. A templom Rieger-orgonája 1950-ben készült, 1956-ban pedig még bővítették. A templomot 1957-ben renoválták, 1969-ben kicserélték a teljes zsindelyezést (60 000 zsindellyel), 1981-ben a tetőzetet renoválták, 1984-ben pedig a belső felújítás keretében központi fűtést szereltek be.

A Deszkatemplomot 1997. december 4-ére virradó éjjel felgyújtották, és teljesen leégett. Egy elborult elméjű fiatal férfi volt az elkövető. Szomorú érdekesség, hogy Szeghalmy Bálint másik faépítménye, a miskolciak kedvelt avasi kilátójaszintén a tűz martaléka lett, 1956-ban.[

 A tűzvészt követően azonnal közadakozás indult meg, és a város polgárainak, a híveknek egyöntetű véleménye az volt, hogy nem új tervezésű templomot akarnak, hanem a leégett templomot kell újjáépíteni. A helyreállítás koordinálására felállt bizottságnak ugyanez volt a véleménye, azzal kiegészítve, hogy ami a tűzvész után megmaradt, hasznosítható, azt konzerválni kell és fel kell használni az újjáépített templomban. Az új tervek elkészítése során felhasználták az eredeti terveket és fotókat, és ehhez képest a megvalósításhoz három helyen módosítottak: a főtorony alatti raktárakat (eredetileg hullakamrának épültek) a templomtérhez kapcsolták, a torony téglaszerkezetében előtűnt csúcsíves nyílás felhasználásával emeleti toronykarzatot alakítottak ki, valamint kissé megnövelték az orgonakarzatot, miközben az orgonát úgy építették be, hogy az ne takarja a főbejárat fölötti ablakot. A leégett templom ötvenes években készült lineáris elrendezését az eredeti terveknek megfelelően axiálissá alakították. A vezető tervező Puskás Péter volt, az újjáépítést Simon Gábor építész vezette.

A belső tér látható faszerkezetei vörösfenyőből, a többi rész borovi és lucfenyőből készültek. A hasított lucfenyő zsindelyek Erdélyből érkeztek, a szepesváraljai római katolikus püspök mintegy egymillió forintos faanyagot ajándékozott a tető deszkázatához, a díszítéseket Erdélyből, Alsócsernátonból érkezett fafaragók készítették. A templomépítés során nagy figyelmet fordítottak a tűzvédelemre: a faanyagot UV-, gomba- és tűzvédelemmel látták el, a zsindely lécezése alá pedig horganyzott acéllemezt építettek be.

A templom belső berendezésének terveit egy hatfős belsőépítész csoport készítette el, Rudolf Mihály vezetésével. A belső tér dúsan faragott, hársfából és vörösfenyőből készült. A kialakításban számos képzőművész működött közre, a miskolci Jószay Zsolt szobrászművész például a szószék koronáján álló Főnix faszobrot, az örök újjászületés jelképét készítette el. A nyugati ólomüvegek Horváth Mária, a keleti ólomüvegek pedig Kovács Keve János munkái. A megrongálódott harangok helyett újak készültek Gombos Lajos őrbottyáni harangöntő mester műhelyében. Az Ödön-harang 360 kilogrammos, a Sándor-harang 193 kilogrammos lett. Az új, 21 regiszteres, kétmanuálos, mechanikus orgona 2000-re készült el, Albert Miklós munkája.

A harangszentelést az 1938. évi templomavatás hatvanadik évfordulóján, 1998. szeptember 18-án tartották meg. Az év végére a templom már olyan készültségi állapotban volt, hogy a hívek gyertyafény mellett ünnepelhették a karácsonyt. A templom 1999 januárjában új díszkivilágítást is kapott, az ÉMÁSZ adományaként. A Deszkatemplom felszentelési ünnepsége 1999. május 2-án volt. A templom déli oldalában helyezték el a Szeghalmy-sírhelyet, amely az építész külföldről hazahozott hamvait tartalmazza. 2015-ben – a régi kazán meghibásodása miatt – korszerűsítették a fűtési rendszert a Deszkatemplomban.

A régi, lebontásra ítélt, romos deszkatemplom az 1930-as években

Elhelyezkedése

Deszkatemplom Pozíció Miskolc térképén

é. sz. 48° 06′ 32″, k. h. 20° 47′ 09″

PÉCS - BALOKÁNY LIGET / Folytatás a posztban

Balokány városrész Pécs déli részén található, neve talán török eredetű, vizes, mocsaras hely,  saját ligettel és tóval.

Eredetileg hatalmas, dél felé húzódó agyaggödör volt. 1746-ban a városi tanács elrendelte Ballukanya kitisztítását és rétté alakítását, a volt agyaggödörben fakadt öt forrás vizét földtöltésekből készült medencében összefogták és a felesleg levezetésére vízárkot készítettek.

A Balokány-tó mellé 1853-ban Engel Adolf építtetett fürdőt; Hamerli Antal 1939-ben Pécsről készített filmjében pedig már szerepelt a tó és a liget.

 Az 1980-as évek elején a strandfürdőt bezárták. 1988-ban már látszott a rossz döntés következménye: a betelepített halak elpusztultak, a tó eutrofizálódni kezdett, a területet pedig a „szórakozó ifjak”, illetve hajléktalanok lassan „lelakták”.

Fordulatot az 1995-ös év hozott, amikor győzött végre a szakmai érvelés: a Balokány-liget és tó sorsát nem lehet együtt kezelni a Balokány stranddal kapcsolatos elképzelésekkel, hiszen a fürdő rehabilitációja csak hosszú távon valósítható meg, ezen idő alatt viszont a park és a tó elsorvad. Még abban az évben leeresztették a tavat, és az iszapot eltávolították. Az elvégzett munkának köszönhetően a tó még ugyanazon év végére kifogástalan állapotba került. Nem maradt azonban anyagi forrás a szökőkút helyreállítására, mely a víz oxigénellátását biztosította.

 A városrész megújulása a Pécs 2010 Kulturális Főváros projekt keretében kezdődött, két jelentős beruházás itt valósult meg. Az Universitas sétányra felfűzve épültek az új  épületek, a Kodály Központ és a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont.

 Növényzete értékes, különösen a tó körüli parkban találunk érdekes fákat, szépek a parti mocsárciprusok, sok feketedió, vadgesztenye, platánok, hársak tornyos tölgy, fűz, éger említhető.

Az új épületek mellett modern parkot alakítottak ki a tervezők (Újirány Csoport), liliomfákkal, érdekes pergolával, padokkal.

Széchenyi tér (Pécs) / Folytatás a posztban

 A Széchenyi tér a pécsi belváros közigazgatási, kereskedelmi és idegenforgalmi központja. A középkorban a város piactere volt, itt állt a városháza és a plébániatemplom. Széchenyi nevét 1864 óta viseli, előtte a legkülönbözőbb elnevezései voltak: Fórum, Városi piacz, Főtér. A tér a város egyik központi elhelyezkedésű, emlékművekben gazdag, észak felé fokozatosan emelkedő tere, ahová sugárszerűen tizenkét utca torkollik. A tér főbb látványosságai a Gázi Kászim pasa dzsámija, a Városháza, a Megyeháza, a Nádor szálló, a Zsolnay-kút, az Irgalmasrendi templom, a Szentháromság-szobor és Hunyadi János bronz lovas szobra. A teret a Pécs 2010 Kulturális Főváros projekt keretein belül felújították. Itt tartják minden év szeptemberében a Pécsi napok alkalmával a Szőlő és Bor Ünnepét, kirakodóvásárral, szüreti felvonulással és a híres pécsi, villányi és siklósi borok kóstolójával és itt állítják fel karácsonykor a város karácsonyfáját.

 A tér Pécs belvárosának szívében a Mecsek déli oldalán helyezkedik el. Tizenkét utca fut bele a térbe. Délről kezdve, az óramutató járásával megegyező irányban: Irgalmasok utcája, Jókai tér, Ferencesek utcája, Ciszterci köz, Janus Pannonius utca, Szepesy Ignác utca, Hunyadi János utca, Megye utca, Mária utca, Király utca, Perczel Miklós utca és a Munkácsy Mihály utca.

 A tér a római kori Sopianae északi peremén helyezkedett el. A 20. század közepén végzett csatornázási munkák emésztőgödröt, illetve egy harmadrendű utat tárt fel, valamint az északi részen egy római temetőt; ezek a leletek egyben azt is igazolják, hogy lakott hely volt ezen a területen. A 4. századtól feltételezések szerint táborozóhely volt a területen.

A tér a magyarok letelepedése után kezdett funkcióval bírni, fontossága pedig a 13. században, a Szent Bertalan-templom építésével kezdődött. A keleti, budai városkapu és a nyugati, szigeti városkapu között kialakuló új út növelte a tér funkcióját, mely a jelenleginél nyugati irányban jóval nagyobb kiterjedésű volt: az 1367-ben megnyitott első magyarországi egyetem épületéig terjeszkedett, mely a püspöki vár szomszédságában állt. Ez a tér volt a középkori város egyetlen, nagyobb tömeg befogadására alkalmas tere. Mint ilyen, számos ünnepélyes esemény színhelyének tartják: Janus Pannonius itt gyülekezett háromszáz fős kíséretével, mielőtt Mátyás király követeként II. Pál pápa segítségét kérte volna; feltehetően az 1476. októberi pécsi országgyűlés is itt történt; II. Ulászló 1495. március 27-én Pécsett kötötte meg a török békét. A tér 2009-es felújításakor feltártak egy épületet, mely egy 1489-es adásvételi szerződés Drakwlyahaza néven említ, és – feltehetően tévesen – Drakula házának tartottak.

A török II. Szulejmán vezetésével 1543. július 20-án vonult be a térre. Később, 1566. augusztus 4-én is bevonult, hogy másnap innen induljon Szigetvár felé. A teret ekkoriban Bazár térnek hívták, északi oldalán pedig a Szent Bertalan-templom köveiből megépült Gázi Kászim pasa dzsámija. A tér maga fontos kereskedőtér volt a török alatt. Evlija Cselebi leírása alapján két török kút is volt a téren: a templom alatt, illetve a mai Zsolnay-kút helyén. A tér az 1664-es hadjáratban súlyos károkat szenvedett.

A város visszahódítása után a tér továbbra is katasztrofális állapotban volt: a dzsámi némileg megrongálódott, a minaret félig ledőlt, a török fürdő leégett, a környező házak romosak voltak. A következő évtizedek az újjáépítésről szóltak: 1698-ban épült az első városháza, 1713-ban megépült az első Szentháromság-szobor (amely a tér nevét is adta II. József uralkodásáig), melyet a pestisjárvány emlékére állítottak. 1714-ben a teret nyilvános piacnak jelölték, emellett a téren kivégzéseket is tartottak egészen a 19. század közepéig, amikor a kivégzések helyszíne a Ledina lett.

Városháza (Széchenyi tér 1.)

Az első városházát a török hódoltság után, 1710-ben, a másodikat 1831-1832-ben építették a jelenlegi épület helyén. Mai formáját az 1907. évi átépítéskor kapta Láng Adolf tervei szerint. Homlokzatán a barokk stílus elemei láthatók. A sarkokon manzárdtetős, a Király utcai részét órás torony díszíti.

Lóránt-palota (Széchenyi tér 2.)

Az épület helyén a török időkben is állt ház, majd a 18. században manzárdtetős ház épült, melyet Patkányvár (Rattenburg) néven gúnyoltak. 1882-ben ezt lebontották, és ekkor épült a háromemeletes romantikus ház, melyet a legtöbb útikönyv szerint az 1863-ban elhunyt Ludwig Förster tervezett. A ház házasság útján Dr. Lőwy Lipót tulajdona lett, aki 1903-ban Dr. Lóránt Lipótra magyarosított, az ő nevét viseli a Lóránt-palota, melyet régebben Lőwy-palotának is szoktak hívni. Az épületben 1961 óta gyógyszertár üzemel

Déli oldal (Széchenyi tér 3-5.)

A tér déli oldalán található a Pilch Andor tervei alapján készült eozin-mázas Zsolnay-kút, mely az 1892-ben lebontott török kút (sadirván), a Kádi csorgója helyének közelében áll. A négy méter magas kút négy oldalán egy-egy ökörfej-csorgóból folyik a víz az íves medencébe. A Zsolnay Miklósajándékaként felállított kutat a város és a Zsolnay porcelángyár címere díszíti.

Az Irgalmasrendiek temploma 1727–1731 között épült. Az egyhajós, dongaboltozatos templom, melynek szentélye egyenes záródású, korábban a kapucinusoké volt. 1795-ben az irgalmasrend kapta meg és 1887–1891 között átalakították Kirstein Ágost tervei szerint. Eklektikus stílusúhomlokzata akkor kapta mai formáját. Az emeleti részt attika díszíti, a homlokzaton íves záródású fülkében elhelyezett Mária-szobrot Kis György készítette. A templom belsejét 1908-ban újították meg. Intarziás faoltárai kivételes művészi értéket képviselnek. Az olasz barokk főoltárkép Szent Sebestyén vértanúságát ábrázolja. A freskókat Graits Endre festette 1908-ban. Az irgalmasrend megalapítója, Istenes Szent János domborművét Mayer Ede szobrászművész, az orgonát a pécsi Angster-gyár készítette. A templom nyugati oldalán négyzetes kápolna van. A falakon néhány címeres, feliratos sírkő utal a templom alatti kriptára, ennek bejárata azonban nem ismert.

A két mellette lévő épületben üzletek voltak az 1960-as évekig, amikor ezeket a klinikához csatolták.

Délnyugati oldal (Széchenyi tér 6-8.)

A tér délnyugati sarkán áll a 19. század közepén épült Sárkány-ház az Irgalmasok utcája és a Jókai tér sarkán. Tőle északra a 7. számon szintén a 19. század közepén épült barokk épület található, melyet a Frühweiss család építtetett. Ezzel a házzal van egybeépítve a 8. számú ház (Piacsek-ház), mely az 1820-as években épült. E ház építésekor a téren komolyabb szintrendezést hajtottak végre a téren.

A 7. és 8. számú épület határa előtt áll a népszerű meteorológiai állomás, melyet 1908. június 15-én közadakozásból állí­tottak fel, melyet 1938-ban eltávolítottak, és 1991-ig Dö
mörkapun állt műszerek nélkül

 A Széchenyi tér központi épülete Gázi Kászim pasa dzsámija, Pécs egyik jelképe.

A középkorban a város központjában állt a gótikus Szent Bertalan-plébániatemplom. A város török kézre kerülése után ennek köveiből épült jellegzetesen keleti stílusban Gázi Kászim Pasa dzsámija. A dzsámi mellett egykor minaret is állt, ennek felső részét azonban 1753-ban, alsó részét pedig 1766-ban lebontották, és csak a tövét hagyták meg. A jelenlegi főbejárat oldalán, a belső falban, Mekka felé épített mihráb-fülke látható. Az épület az 1939-es átalakítás során nyerte el mai formáját. A dzsámi mellett található a Szent Bertalan harang.

Az egyszerű kőtalapzaton álló Hunyadi János bronz lovas szobrot Pátzay Pál szobrászművész készítette. Hunyadi Jánoshalálának 500. Évfordulóján, 1956. augusztus 12-én leplezték le Magyarországnak ezt az egyik legszebb közterületi emlékművét.

A tér közepén található Szentháromság szobor 1710–1714 között készült el, a korábbi pestisjárvány megszűntének emlékére. Az eredetileg barokk stílusú szobor a 19. század végére annyira tönkrement, hogy a város újat készíttetett - alkotója Kiss György - amelyet 1908-ban állítottak fel.

2009. július közepén szenzációs leletekre találtak a Széchenyi téren felújítási munkálatok közben. Meglelték az Árpád-koriSzent Bertalan-templom alapjainak újabb részleteit, melynek köveiből építették fel a Gázi Kászim pasa dzsámiját. Gosztonyi Gyula, aki a templom után kutatott és aki rátalált és részben feltárta a pécsi ókeresztény sírkamrákat, s nevét utca viseli a városban. Kikindai András szerint a mostani lelettel a Szent Bertalan-templom és a hozzá tartozó építmények közel 80 százaléka ismertté vált.

Megyeháza (Széchenyi tér 9-10.)

Az eklektikus stílusú, impozáns látványt nyújtó pécsi Megyeházának épülete 1897-ben épült. Lábazata Kővágószöllősi vörös homokkő. A térre néző homlokzata a tér többi épületénél jóval díszesebb. Kerámia díszítései a Zsolnay-gyárban készültek. Az épület teteje 1954-ben leégett, egyszerűbb kiképzéssel, korábbi kupolája nélkül állították helyre.

Gimnázium és kollégium (Széchenyi tér 11.)

A Megyeházától északra a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma látható. A kétemeletes, három utcára néző háztömb tér felőli részét 1716 és 1726 között építették a jezsuiták, a Kórház téri török temető sírköveinek felhasználásával. Ebben az épületben tanított a költő Faludi Ferenc is, az 1723-28 közötti években. 1785-től 1802-ig a bölcsészeti akadémia működött az épületben. Többször volt kórház, sőt 1852-1863 között kaszárnyaként használták. A múlt század elejétől a ciszterciták birtokolták a rend feloszlatásáig. A déli szárny 1863-ban, a modern északi szárny 1935-1936-ban épült. A lépcsőházban látható freskók az első pécsi egyetem alapítását és felépítését ábrázolják (Gebauer Ernő művei). Árkádokkal díszített udvarában szabad fürdő volt. Az épület északkeleti sarkán levő kis parkban áll Leonardo da Vinci fehérmárvány mellszobra (Baksa Soós György, 1958).

Északi oldal

A tér északnyugati sarkában áll a Belvárosi iskola korábbi épülete, mely ezen a helyen a 18. század elejétől 1983-ig funkcionált iskolaként, 1987-től az Egyetemi Könyvtár, 2010-től a PTE Egyetemi Levéltár és az Egészségtudományi Kar közösen használja.

Az északi oldalon a 12. szám a Janus Pannonius Múzeum régészeti épülete alkotja. Főhomlokzata copf, oldalhomlokzata klasszicizáló stílusú. Helyén a török uralom idejében Csór Ibrahim aga háza állt. Kapualjában két igen szép vasrácsos kapu látható a 19. század elejéről.

Az északkeleti oldalon található két saroképület: az 1840 körül emelt és 1950-ben részben lerombolt és átépített Eizer-ház a Hunyadi és a Megye utca között, és a Megye utca-Mária utca sarkán álló Taizs-ház (Széchenyi tér 13.), amelynek letompított homlokzatán a gazdagon díszített sarokerkély érdemel figyelmet.

Keleti oldal

A Széchenyi tér 14. szám alatt áll a pécsi bíróság épülete. Ezen a helyen állt a török-korban a város legdíszesebb törökfürdője, mely szintén az 1664-es és 1686-os harcokban sérült meg, utóbbi során romos állapotba került. Ennek ellenére 1786-ig nem épült új épület a telken. A jelenlegi épület 1891-ben épült eklektikus stílusban, kifejezetten a pécsi táblabíróság megszervezése alkalmából.

 A Széchenyi tér 15. száma alatt található az 1846-ban épült az eredetileg 30 szobás Nádor szálló, amit 1902-ben lebontanak és egy nagyobbat építenek a helyébe. Az 1980-as évek végére a szálló épületének homlokzata erősen lerombolódott. Az épület több, mint tizenöt éves bezárása után, 2005-ben elkészült a homlokzata és aljába mélygarázs került. A szálló átadására még nem került sor.

A tér 16-18. száma alatt három kereskedőház áll, melyet az 1845-ben még üresen álló telken három család építtetett: az északit Stopfer Márton, a középsőt Zsolnay Miklós, a délit Littke Lőrinc.