2016. január 24., vasárnap

Őriszentpéter / Folytatáshoz kattints a posztra


 A település az Őrség dombjain terül el. Kelet felé végigfolyik rajta a Zala folyó, amely innen mintegy 10 kilométerre ered.
A város szeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja. Jelentősek továbbá az ettől nyugatra fekvő KovácsszerSiskaszer,TemplomszerKeserűszer és Galambszer (ez utóbbi szintén a Zala déli partján).
 Őriszentpéter első említése 1280-ból való. Lakói szabad határőrök voltak. A temploma is ekkortájt épült. A törökök többször portyáztak a területen, hadisarcot szedtek, ám nem adóztatták az itt élőket. Ekkortájt lett a római katolikus templomból református.
A 17. században a Batthyányak kezére került a terület, és az addig szabad lakosságnak kötelessége lett az adózás és a robot, ami, tekintve a föld rendkívül rossz termőképességét, alaposan megviselte az itteniek életét.
Bár az Őrség központja és része, de a 18. században és a 19. században a szlovén többségű tótsági járás része volt és térképek a Tótság egyik nagy településének tüntetik fel. A településnek a középkorban lehetett szláv lakossága is. Az első világháború végén szlovén politikai vezetők a történelmi hagyományok alapján szerették volna Őriszentpétert is bevonni az autonóm Szlovenszka krajinába, amelynek teljes függetlenedése is szóba került. A trianoni békeszerződés viszont nem csatolta a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz.
Habár Őriszentpéter vezető szerepe a környék települései között megmaradt –1783-tól már anyaegyház – az életszínvonal csak nagyon lassan javult; kisebb pozitív változást a Körmend és Muraszombat közötti vasútvonal megépítése hozott. A 20. században Őriszentpéter továbbra is elmaradott település volt, és ezen csak rontott a Zalalövő – Bajánsenye vasúti szakasz megszüntetése, ami nagyban visszavágta az akkor épülő turizmust.
Komoly fordulatot az 1990-es évek hoztak, amikor a vasfüggöny lebontása óriási piacot (Ausztria és Szlovénia) nyitott a turizmusnak. Rohamléptekben építették ki az addig elzárt vidék infrastruktúráját és turisztikai létesítményeit. A vadregényes és csendes környék immár a magyar érdeklődőket is vonzza. A 2000 decemberében megnyitott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal jelentősen megkönnyíti a településre jutást mind Szlovénia, mind Magyarország többi része, de Ausztria felől is.
2014-ig, a kistérségek megszűnéséig az Őriszentpéteri kistérség székhelye volt.

Nevezetességei

  • Helytörténeti Gyűjtemény (Őrség Múzeum)
  • Városszeri református templom
  • Román kori katolikus templom
  • A tájegység parasztházai
  • Őrségi Nemzeti Park központ: Siskaszer 26/A.
  • Turul-szobor

Elhelyezkedése
Őriszentpéter (Magyarország)
Őriszentpéter
Őriszentpéter
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 20″k. h. 16° 25′ 16″Koordinátáké. sz. 46° 50′ 20″, k. h. 16° 25′ 16″osm térkép ▼
Őriszentpéter (Vas megye)
Őriszentpéter
Őriszentpéter
Pozíció Vas megye térképén

2016. január 23., szombat

Bérbaltavár / Folytatáshoz kattints a posztra


 Bérbaltavár a Kemeneshát délkeleti csücskében, a Szent János-patak (más néven Kánya patak) völgyében, a Vasvárt Zalabérrel összekötő közút mentén fekszik. Távolsága Szombathelytől 40, Zalaegerszegtől 25, Vasvártól 15 km.

 Hegyhát-Kisbér egy patak partján, Baltavár pedig a forgalmas középkori út, a 'Via-publica' út mentén alakult ki.
Mindkét alkotó település Árpád-kori eredetű. Byr helységet, amely a középkorban Töttös, Hegyes és Altal Byr néven szereplő három közeli településből alakult ki, egy XIII. század végi oklevél említi először.
Baltavár nevét a XV. században említette először oklevél. Ez a falu török időkben elpusztult Martonfa filiálisa volt. Martonfa emlékét ma csupán a baltavári temető és a körülötte álló pár ház őrzi, amit Martonkertnek hívnak.
Kisbér (Byr) az urairól, míg Baltavár az egykori palánkváráról kapta a nevét.
1911-ben megalakult a baltavári Úri Kaszinó, amelynek a helybelieken kívül szombathelyi, vasvári és zalaegerszegi urak is tagjai voltak.
Baltaváron csinos park közepén állt a Thurn-Taxis család szép, nagyszabású, tornyos kastélya, melynek alapépítménye a Festeticseké és azután a zalabéri Horváthoké volt, végső alakját 1888-ban nyerte el. A kastélyt 1911-ben elárverezték, néhány évvel később pedig lebontották.
1935-ben egyesült Baltavár és Hegyhátkisbér, és ettől fogva a Bérbaltavár nevet viselte. Ekkorra ugyanis a két település teljesen összeépült.

 1754-ben a régi templom helyén gróf Festetics József tábornok felépítette a ma is meglevő baltavári templomot, aki kegyúri joga révén a templom alatti kriptában nyugszik. Később ide temették, fiát gróf Festetics Pált, majd a zalabéri Horváth herceget és Thurn und Taxis Miksa Egon herceget is.
A baltavári templom 110 és 60 cm átmérőjű harangjait 1929-ben Seltenhofer Frigyes fiai öntötték, orgonáját 1760 körül építette egy ismeretlen mester, majd 1925 körül Kemenesi Sándor építette át.
Kisbér középkori eredetű (1373-ban épített) temploma a 20. század elejére tönkrement, ezért lebontották és a köveiből 1923-ban felépítették a mai helyén a kisbéri templomot.


Nevezetességei

1856-ban a Budapest - Graz postaút építésekor a baltavári Kancsal - domb homokjából megkövült állatok csontjai kerültek elő. Vizsgálatok során kiderült, hogy a feltárt ősállatok 7-8 millió évvel ezelőtt éltek ezen területen.
7-8 millió évvel ezelőtt a Földön globális klimatikus átrendeződés kezdődött meg. A trópusi őserdők területe visszaszorult, peremükön szavanna alakult ki. Baltavár ennek az átmeneti időszaknak a lelőhelye. Az alsó rétegek még a Pannon-tenger üledékeit, míg a felette lévő csonttartalmú homokrétegek már a környezetváltozás hatására létrejött új állatvilág maradványait tartalmazzák.
Egyes kutatók szerint a leletegyüttes annak köszönheti a gazdagságát, hogy az egykor erre hömpölygő Ős - Zala (Fluvius Schafarziki ponticus) 3-4 méteres vízesésének aljánál kialakult öbölben az elpusztult állatok csontjai koncentrálódtak.
A kutatások során több mint 30 gerincest, valamint 17 kagyló- és csigafajt azonosítottak. A fontosabb leletek:
A lelőhely presztízsét növeli, hogy több állatfaj maradványait itt találták meg először a világon (pl. Gazella baltavarensis). 1860 óta hat jelentős ásatás folyt ezen a területen. A legutóbbi kutatás 2000-ben és 2001-ben dr. Kordos László vezetésével zajlott. A globális környezeti változások geológiai és biológiai megismerése által Baltavár neve a szakmai körökben már csaknem 150 éve jól ismert világszerte. A hazai nevezéktani gyakorlatban a miocén legfelső alemeletét (6,4-5,4 millió év) bérbaltaváriumnak nevezik.
A megtalált leletanyag zömében hazai és külföldi gyűjteményekbe került (Szombathely, Vasvár, Budapest, Bécs, London), vagyis a kis településen szinte semmi sem maradt belőle. 2005-ben civil kezdeményezéssel állandó kiállítást hoztak létre nem messze a világhírű lelőhelytől. Itt különböző gyűjtőktől és múzeumoktól visszakapott darabok, valamint egy kardfogú tigris és egy kavicsemlős életnagyságú szobra tekinthető meg.

Híres emberek

  • Valószínűleg itt született Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros.
  • Itt született 1949. május 4-én Nagy Gáspár költő, prózaíró, szerkesztő.
  • Itt nyugszik tolnai gróf Festetics József vezérőrnagy-lovassági tábornok, híres hadvezér.

Elhelyezkedése
Bérbaltavár (Magyarország)
Bérbaltavár
Bérbaltavár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 36″k. h. 16° 58′ 010″Koordinátáké. sz. 47° 00′ 36″, k. h. 16° 58′ 010″osm térkép ▼
Bérbaltavár (Vas megye)
Bérbaltavár
Bérbaltavár
Pozíció Vas megye térképén

Bozsok / Folytatáshoz kattints a posztra


 Az Írott-kő kilátó

Kőszegtől 9 km-re nyugatra, Rohonctól 5 km-re keletre, Szombathelytől 22 km-re északnyugatra a Kőszegi-hegység déli lábánál, az Arany-patak mentén fekszik. Területének északnyugati részét a hegyeket borító erdő alkotja. Ide tartozik a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsa, az Írott-kő is. A hegyek lábánál szőlők és gyümölcsösök találhatók, míg a délkeleti rész mezőgazdasági terület.

 Az egykori Batthyány-kastély kapuja

A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is éltek emberek. A kelták idején a község területe a közeli Szent Vid várához tartozott. A Sibrik-kastély helyén egy római castrumot sejtenek a történészek, mely az egykori vízvezeték őrzését is ellátta. A római korban innen vezették a vizet a tartományi székhelyre Savaria városába. Ennek a vízvezetéknek egy feltárt darabja ma Bucsu község határában megtekinthető. A népvándorlás időszakából a község határában az Irtási dűlőben 1874-ben kiszántott hun aranycsat maradt fenn. A falut átszelő Arany-patak vízében a középkorban feltehetően aranyat mostak. A települést 1273-ban IV. László oklevelében "villa Bosuk" néven említik először.
Már a 13. században Szent Vid várával együtt a Kőszegi család tulajdona volt. Később a Németújváriaké, majd 1405-től a Garaiaké, 1445-ben III. Frigyes német-római császár foglalta el. Visszafoglalása után a király hívének,Bornemissza Jánosnak adta, akitől azt hozományként ''Bagossy Mihály táblabíró szerezte meg. A hagyomány szerint a mai Sibrik kastély Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt és így a birtokkal együtt az is a Bagossyaké lett.1532-ben Kőszeg várának ostromakor a környező falvakkal együtt Bozsokot is elpusztították és az teljesen elnéptelenedett. Az elpusztított lakosság helyére német és horvát nyelvű népek települtek. 1538-ban a szarvaskendi Sibrik család kapta királyi adományként, a Sibrik kastélyt 1554-ben említik először írott forrásban. Helyén már korábban nemesi udvarház állott, 1614-ben a török veszély hatására várkastéllyá építették ki. 1616-ban a Batthyány család vásárolt birtokot a Bagossy családtól a településen. A falu két kastélya közül a déli részen fekvő a Batthyányiaké, az északi a Sibrikeké volt. A Batthyány kastélyban 1698-ban II. Rákóczi Ferenc is vendégeskedett. 1708-ban itt volt Esterházy Antal kuruc generális főhadiszállása. 1813-ban még I. Ferenc császár is vendégeskedett benne.
Vályi András így ír a községről:"BOSOK. Buschendorf. Horvát, és német falu Vas Vármegyében, birtokosa Gróf Batyáni Uraság, a’ kinek szép kastéllya vagyon itten. Ebben tőlte életének utólsó 256 esztendeit özvegy Palatinusné Gróf Battyáni Lajosné Aszszony, született Kinszky Gróf Aszszony. Igen gyönyörű a’ fekvése Rohontztól egy, Kőszegtöl két órányira. Meglehetős termékeny földgyei vannak, réttyei jók, erdeje tűzre, és épűletre elég, szőlejerész szerént a’ határban, rész szerént kivül, malmai szint úgy; Köszögön, és Rohonczon piatzozása, első Osztálybéli." 
Fényes Elek szerint "Bozsók, horvát falu, Vas vármegyében, Kőszegtől délre 1 1/2 óra, 714 kath., 2 evang. lak. Kastély. Szép szőlőhegy és erdő. F. u. a rohonczi uradalom és a Sibrik nemzetség." 
A falu a 19. század végére teljesen elmagyarosodott. 1910-ben 706 magyar lakosa volt,Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
1984-ben a Sibrik-várban forgatták a Különös házasság című magyar filmet.
A Rohonccal szomszédos határátkelőhely 1991. június 2-án nyílt meg, mely 6-22 óra között üzemelt. A Schengeni egyezményhez való csatlakozásunkkal a jelentősége megszűnt. Az átkelő érdekessége volt, hogy 1994-2001 között itt forgatták a Kisváros című sorozat egyes jeleneteit. A határátkelő megnyitásával egyetemben helyreállításra került a Bucsu községbe menő út, amelyet a határsáv korábban elzárt. 2009-ben felújították a Rohoncra menő utat.

 A bezárt határátkelő, a Kisváros című sorozatforgatási helyszíne


 Sibrik család kastélya

Nevezetességei

  • Sibrik család kastélya (ma kastélyszálló). A kastély 1614-ben római castrum, vagy középkori nemesi udvarház alapjain épült, évszázadokon át a család tulajdona, akik 1702-ben és 1815-ben átépítették. 1906-ban Végh Gyula író vette meg, aki szépen rendbe hozatta. Őt 1951-ben telepítették ki, ezután a megyei tanács üdülője volt. A kastély vendégei között sok híres ember is megfordult. Illyés Gyula, Weöres Sándor,Károlyi Amy, Simon István, Devecseri Gábor költők, Sinkovits Imre színművész és Kovács Margit keramikusművész. Weöres Sándor itt írta "Bozsoki emlék" című, Devecseri Gábor pedig "Búcsú Bozsoktól" című versét. A kastély ma is üdülőként működik, 7 hektáros szép parkja védett.
  • A Batthyány kastély romokban áll, de falai helyenként még emeletnyi magasságban állnak. Az egykor négy saroktornyos, vizesárokkal övezett várkastély építési ideje ismeretlen. Annyi tudható, hogy egykor szintén a Sibrik családé volt és a Batthyányak 1616-ban zálogbirtokként szerezték meg, majd később a tulajdonuk lett. Falai között számos neves vendég megfordult. Rákóczi Ferenc 1698-ban innen keltezi Eszterházi Pál nádorhoz írt egyik levelét. A Rákóczi-szabadságharc alatt előbb császári, majd kuruc főhadiszállás volt. A 19. század elején gróf Althan Ferenc királyi főudvarmester tulajdona volt. 1813-ban I. Ferenc császár és felesége is meglátogatta. A kastély 1832-ben gróf Althanné halála után vált lakatlanná és a pusztuló épület 1841-ben villámcsapás következtében égett le. Romjai az állagvédelem hiányában ma is egyre pusztulnak. A kastélyhoz tartozott cselédházak ma is állnak.
  • A templom közelében álló toronyromokat kolostorromnak is tartják, azonban a középkori toronyrom egy régi castellum északnyugati megmaradt sarka. 1603-ban Sibrik Máté ősi kastélyaként említik a tornyot, 1616-ban már csak mint romot említik. Látogatható a Rákóczi utca 24. udvarán keresztül. Műemléki védelem alatt áll.
  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, mai formájában 1630-ban épült. 1743-ban megújították, 1773-ban bővítették. Műemléki védelem alatt áll.
  • A falu déli részén álló Szent József kápolna 1775-ben épült, műemléki védelem alatt áll.
  • Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobrait 1996-ban állították a régi elpusztult szobrok helyett.
  • A Savariát ellátó római vízvezeték helyreállított szakasza mintegy 1 méter mélységben. Csillámpalából és terrazzóból készült, nyersmész és téglatörmelék összeégetésével készült idomokkal. Belseje mésztej kiégetésével előállított mázzal van bevonva. A vezeték több kilométer hosszú szakaszát régen a bozsokiak kiszedték és házépítésekhez használták fel.
  • A bozsoki borház a Rákóczi u 133. szám alatt található, 1819-ben épült egykori lakóházban működik. A bozsoki borkultúra tárgyai tekinthetők meg benne. Szüret idején vásárt rendeznek az udvarán.
  • A község határában a Kőszegi-hegység legmagasabb pontján az Irottkőn 1913-ban épített kilátó áll. A csúcs nevét a kilátótól mintegy 40 méterre osztrák oldalon található szikla után kapta, melyen a CBE (Comes Batthyány Esterházy) bevésett betűk olvashatók, utalva a terület egykori birtokosára. A kilátóhoz vezető turistaút mentén tanösvény található.
  • Sajátos természeti látnivalói a Széleskő, az Asztalkő és a Kalapos-kő (587 m) nevű sziklaalakzatok, melyek magányosan állnak az erdő borította hegygerincen.

 Rákóczi utca 2.


 Szent Anna római katolikus templom


 A Szt. Anna templom és Hősi emlékmű


Toronyrom a Szent Anna templom mellett

Elhelyezkedése
Bozsok (Magyarország)
Bozsok
Bozsok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 30″k. h. 16° 29′ 27″Koordinátáké. sz. 47° 19′ 30″, k. h. 16° 29′ 27″osm térkép ▼
Bozsok (Vas megye)
Bozsok
Bozsok
Pozíció Vas megye térképén

Cák / Folytatáshoz kattints a posztra


 A Kőszeghegyalján elhelyezkedő falu Szombathelytől 25 km-re északnyugatra,Kőszegtől 6 km-re nyugatra, a Kőszegi-hegység keleti lábánál található. Csak közúton közelíthető meg a Kőszeg - Bozsok - Rohonc útról a községnél letérve.
 A község területén már a római korban laktak emberek, ezt bizonyítják a határában előkerült római kori sírok. A 8. század végéről származik az a két frank szárnyas vaslándzsa, amit szintén itt találtak.
A mai települést 1279-ben villa Chak néven említik először. Kezdetben a velemi Szent Vid várának tartozéka volt, majd a rohonci uradalomhoz tartozott. A 13. –14. században a Németújváriak birtoka. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond Garai Miklósnak adományozta. A későbbiekben Morgenwerder Jakab, Mátyás király tüzérmestere, a Baumkirchner-család, majd a Batthyányak voltak a birtokosai.1532-ben a török pusztította, 1573-ban és 1606-ban a keresztény katonaság égette fel a falut. Leégett sok ház, és három egész telkes jobbágy maga is lángok martaléka lett.
A községre súlyos csapást jelentett, hogy a szőlőültetvényeket a 19. század második felében kitört filoxérajárvány elpusztította. A lakosság ekkor a gyümölcstermesztésre állt át, melyek közül a legjelentősebb a gesztenyetermesztés volt. A falu északi részén kőbánya működött, illetve fakitermelés jelentett még megélhetést.
Vályi András szerint "CZÁK. Czáka, Czakenbak. Magyar, és elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Battyáni, Ő Eminentiája, lakosai katolikusok, fekszik a’ Köszegi járásban, Szerdahelynek szomszédságában, földgye soványas, határja szoross, bora meglehetős, eladásra jó alkalmatossága lévén, második Osztálybéli." 
Fényes Elek szerint "Czák, magyar falu, Vas vmgyében, a rohonczi uradalomban, 183 k., 176 evang. lak. Van szőlőhegye, erdeje. Ut. p. Kőszeg."
Vas vármegye monográfiája szerint "Czák magyar falu, 57 házzal és 291 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kőszeg. A község a XIII. században Szt.-Vid várához tartozott és Németujvári Miklós volt a földesura. A község utczáján egy csermely folyik végig, mely a falu erdejében ered. Határában két kőbánya van. A rohonczi uradalomhoz tartozott." 
1910-ben Cáknak 313 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
1940-ig a település neve Czák volt, majd egyszerűsödött a ma használatos elnevezésre. A községben 1960-ig egyéni gazdálkodás folyt. Az 1951-ben alakult TSZ Kőszegdoroszlón kezdte meg működését, majd 1968-ban Kőszeg-Hegyalja MTSZ néven folytatta a környező 5 faluban: Cák, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Velem, Bozsok területén a gazdálkodást.
1950-ben felső iskola épült. 1960-tól körzeti orvos van a községben. A temető ravatalozója 1972-ben készült el. 1980. szeptember 1-jén megszűnik az alsó tagozatosra szűkült iskola és Kőszegszerdahelyre költözik. 1980-ban megalakult aKőszegi Tájvédelmi Körzet, 1997-ben alapító tagja az Írottkő Natúrparknak.
A falut a természeti katasztrófák sem kerülték el és a másfél napos esőt követően 2009. június 24-én a Kőszegi-hegységről lezúduló árvíz több utcát és hidat megrongált.

Nevezetességei

Szent Péter és Pál római katolikus templom

1697-ben már Kőszegszerdahely filiája és ekkor már van egy leromlott temploma. Az egyházi birtokait az uradalom foglalta el. 1733-ban arról értesülünk, hogy a régi Szent Péter és Pál templomból már csak egy torony áll. 1757-ben még romladozó régi tornya látszik, de 1786-ban már sem temploma sem papja nem volt Cáknak.
1894. őszén Szombathelyi Hidasy Kornél megyés püspök szentelte fel a Szent Péter és Pálnak titulált katolikus templomot, amelynek tervezője Ludwig Schöne bécsi építész. A Kőszeg és Vidéke 1894. 47.02.2. számában így ír: "A templom munkálkodott: Schapfer Pál, Paller András, Lauringer János, Wilfinger József, Petán Mátyás, Tangl Adolf, Güntner János, Eberhard Sándor és Huber József, Gál József, Gruber Adolf, Lemke Károly.... A mellékoltár a czáki nők gyűjtésének eredménye, úgy a szép zászló is. Az egyházi ruhákat a szerdahelyi plébános szerezte. Az új csillárt pedig özv. Weiszenbeckné asszony Kőszegről ajándékozta..." Dr. Seregély István kőszegszerdahelyi plébánosi szolgálata (1974-1981) idején, a plébániához tartozó többi templommal együtt, a cáki templomot is felújították 1976-ban. Dr. Seregély István irányításával a Kőszegszerdahely, Velem, Cák és Kőszegdoroszló lakói olyan időszakban újították fel a templomokat, amikor a hivatalos körök azokat feleslegesnek tartották. A templom legújabb felújítása pedig 2012 augusztusában fejeződött be.

Cáki pincesor

Szabadtéri Néprajzi Múzeumát az ősi műemlék pincesor alkotja. A 18. – 19. századi talpgerendás, boronafalú, előreugró tetőszerkezetű, zsúppal fedett épületeket kezdetben bor, majd később gyümölcs tárolására használták.

Elhelyezkedése
Cák (Magyarország)
Cák
Cák
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 19″k. h. 16° 30′ 44″Koordinátáké. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 16° 30′ 44″osm térkép ▼
Cák (Vas megye)
Cák
Cák
Pozíció Vas megye térképén

2016. január 17., vasárnap

Nádudvar / Folytatáshoz kattints a posztra


 A település első írásos említése 1212-ből származik. Nevét az egykori árterekben található nádról és az ebből lekerített udvarokról kapta.Mátyás király 1461-ben mezővárosi rangot adott Nádudvarnak, ettől kezdve Szabolcs vármegye egyik legnépesebb és legdinamikusabb városa lett. A falut a török időkben elpusztították, ám később újra benépesült. A lakosság első számú megélhetési lehetősége az állattenyésztés volt.A 19. század végén a település veszített jelentőségéből, ugyanis a helyi földbirtokosok nem engedték földjeiken keresztül vezetni a vasúti és közúti főútvonalat, így a város kiesett a kereskedelmi vérkeringésből. Az 1960-as években beindult infrastruktúrális fejlesztések nyomán 1989-ben Nádudvar ismét városi rangot kapott.Nádudvar igen gazdag a régi paraszti kultúra emlékeiben a népi mesterségek, a pásztorművészet ápolásában. Messze földön híres fazekasipari terméke a „fekete kerámia”.A nádudvari fürdő gyógyhatású termálvize nemcsak a mozgásszervi betegségben szenvedőket várja, hanem csendes, árnyas környezetével a pihenni, kikapcsolódni vágyókat is.A város látnivalói közül kiemelkedő az 1774-ben, barokk stílusban épített református templom, a 19. század elején épült római katolikus templom, a piactéri park és az Ady téri park.A fazekas-, a kulacsos-, a kosárfonó-, a hímző-, a szűrrátétes mesterek munkáit messze földről érkező vendégek is megcsodálják. A Fő utcán végigsétálva találjuk a fazekasok bemutatótermeit, ahol nemcsak megcsodálhatjuk e 300 éves mesterség remekeit, hanem ki is próbálhatjuk a korongozás fortélyait.A város központjában, parkosított övezetben lévő strandfürdő minősített gyógyvizét élvezhetik a pihenni, gyógyulni, kikapcsolódni vágyók.A város északi részén fekvő puszták a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartoznak. Itt fészkel a hazai madárvilág egyetlen bennszülött alfaja, a sziki pacsirta.









Elhelyezkedése
Nádudvar (Magyarország)
Nádudvar
Nádudvar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 44″k. h. 21° 10′ 09″Koordinátáké. sz. 47° 25′ 44″, k. h. 21° 10′ 09″osm térkép ▼
Nádudvar (Hajdú-Bihar megye)
Nádudvar
Nádudvar
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...