A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Duna-kanyar. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Duna-kanyar. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. március 3., kedd

Nagymaros, Hegyes-tető, Julianus-kilátó / Folytatáshoz kattints a posztra !


Nagymaroson, a Szent Kereszt-templom előtt vezet el az Országos Kék Túra vonala, a templommal szemben, hegynek fel, egy pince mellett indulunk el a jelzéseket követve. Hamarosan balra fordulunk a Nap utcán, majd érdemes egy kis kitérőt tenni jobbra, a meredek lépcsősoron megközelíthető Kálváriához. A domb tetején álló, fehérre festett hangulatos kápolna mellől fantasztikus kilátás nyílik a visegrádi fellegvárra és a Dunára.



Miután visszatérünk eredeti útvonalunkra, a Kálvária, majd a Diófa utcán át hagyjuk el a beépített területet. Utunk, ahogy kiér az utolsó házak közül máris hangulatos erdőben, a Templom-völgyben folytatódik enyhén emelkedve, majd csodaszép bükkösön át, kényelmes tempóban 40 perc alatt felérünk a Szent Mihály-nyeregbe (442 m). Útjelző tábla igazít el, balra a sárga jelzésen, a kilátást nem adó Szent Mihály-hegyre (484 m), ill. a kék barlang jelzésen a nehezen megközelíthető, ámbár káprázatos fekvésű Remete-barlanghoz jutunk.






Mi jobbra tartunk a Kék túra vonalán, jobbról két körbekerített egykori bánya aknát hagyunk el, majd kiérünk az Ürmös-rét nagy tisztására, ahol az összképet az adótorony látványa csökkenti kissé. Visszaérve a fák közé, az út egy kisebb kaptató után felér a Hegyes-tetőre (482 m). A nemrég felújított, 1939-ben épült Julianus-kilátóból páratlan kilátást élvezhetünk a Dunakanyarra, a környező hegyekre, a visegrádi fellegvárra.









Ha az idő engedi, a túra folytatható !
A tetőről egy igen erős lejtőn ereszkedünk le a Világos-tér szép tisztására, majd egy távvezetéket többször is keresztezve folytatjuk kényelmes utunkat a Köves-mező felé. Félúton tehetünk egy kis kitérőt a balra nyíló tanösvényen a Büdös-tóhoz. A furcsa nevű kis tavacska a környék legnagyobb vízfelülete, így számos élőlény számára első számú ivóvízforrás. Egy kis vadles is áll itt, ha tengernyi időnk és szerencsénk van, őzeket, szarvasokat is megfigyelhetünk, amikor inni jönnek a tóhoz.
Visszatérve a Kék jelzésre 10 perc alatt kiérünk a Köves-mező (260 m) nagy rétjére. Régebben idáig el lehetett jönni autóval Törökmező felől, ma már csak erdészeti járművek használhatják a betonutat. A nagy lebetonozott placc egy kissé ridegnek hat az egyébként hangulatos tisztáson, az egykor népszerű piknikező helyet egyre ritkábban látogatják, a gondozatlan focipálya is kissé lehangoló, de a rét szélén, a padoktól, a panoráma még mindig elsőrangú a Dunakanyar és Visegrád felé.
A kék jelzés a betonúttal párhuzamosan halad egy darabig, majd hamarosan jobbra hagyjuk el, a zöld ∆ jelzést követve. Ösvényünk először szintben, majd egyre meredekebben halad felfelé először a Kapu-hegyre (306 m), majd a Gubacsi-hálás (360 m) csúcsára. A csúcsról a növényzet miatt korlátozott a kilátás, de ahogy lefelé tartunk, egyre jobban ritkulnak a fák, és kitárul a csodálatos panoráma, lábunk alatt Nagymaros, pont előttünk Visegrád. Meredeken ereszkedünk le a hegyoldalban, végig élvezve a fantasztikus kilátást, pár perc múlva egy kereszteződéshez érünk, ahol jobbra fordulunk a piros jelzésen Nagymaros felé. 10 perc enyhe lejtővel elhagyjuk az erdőt, beérünk a szőlők, gyümölcsösök közé, majd az aszfaltossá váló úton érünk le a házak közé.
A piros jelzés végig vezet a Rákóczi utcán kiindulási pontunkhoz, a templomhoz. A Nagymaros szélén fekvő temető mellett megyünk el, érdemes benézni a szépen gondozott sírkertbe, ahonnan szép kilátás nyílik a szemben fekvő visegrádi várra. A temetőtől 15 perc sétával érjük el a templomot.

2016. március 27., vasárnap

RÁM SZAKADÉK-DÖMÖS / Folytatáshoz kattints a posztra

Koordináták: é. sz. 47° 45′ 11″, k. h. 18° 54′ 15″

 Rám-szakadék Dömös közigazgatási területén található. A Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része.
 A Dunántúli-középhegység legkeletibb része a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett.
A hegy kőzeteire jellemzők a vulkáni eredetű andezit és andezittörmelékes breccsába (szögletes, éles kőzettörmelék-darabokból összecementálódott kőzet) ágyazott kőtömbök, amikből a kőzet felszínre kerülése óta a felszíni vizek és a fagy munkájának eredményeképpen völgyek alakultak ki.
Az összegyűlt csapadékvizek mély völgyeket faragtak a hegyek oldalába. A szakadék a benne vezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben a leglátványosabb földtani értékeket lehet megtekinteni. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy (mely magassága eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is kevesebb) bemutatja a különböző vulkáni rétegeket. A puha tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki. A szakadékon keresztülfolyó Rám-patak végül a Szőke-forrás völgyében a Malom-patakba folyik.



Barlangjai



A terület a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében van. A terep Magyarország legnehezebben járható (vagy más szempontból legérdekesebb) turistaútvonala. Néhány helyen több méternyi, patak által vájt és folyamatosan nedves sziklafalon át vezet az út, ahol a haladást kapaszkodó-láncok segítették.
Az utat a PP Zrt. (Pilismaróti Erdészete) 2006-ban 4,5 millió forintból felújította, amiből a pihenőket, illetve az egy kilométer hosszú szurdokban mintegy 200 méternyi korlátot és több létrát építettek fel.
A turisták közlekedését kiépített korlátok, kapaszkodók segítik elő. A meredekebb részeken, a kapaszkodóknál pedig kőbe vájt kisebb üregek biztosítják lépcsőszerűen a kiránduló biztonságos feljebb jutását. A zuhatagok mellett több helyen is biztonságos létrák adnak segítséget a több méteres szintkülönbségek legyőzésére, bár a köveken szétfröcskölő víz ennek ellenére is összevizezheti a ruhákat. (Javasolt a vízálló bakancs használata.)
A területet évente több, mint 60 ezer kiránduló keresi fel. Főként hétvégéken az igen nagy turistaforgalom miatt problémákat okoz az, ha a szurdokban mindkét irányban közlekednek. A kihelyezett táblák javasolják, illetve a hétvégékre vonatkozóan elő is írják, hogy a Rám-szakadékot („zöld” turistajelzés) alulról felfelé (Dömös irányából) közelítsük meg, míg az ellenkező irányban a „sárga” jelzéssel ellátott utat kövessük, elkerülendő a torlódásokat és balesetveszély kialakulását. Amennyiben Dobogó-kőről keressük fel a Rám-szakadékot, úgy előbb a sárgán jelzett Lukács-árkon ereszkedjünk le, majd vissza irányban járjuk be a szakadékot.
A szakadék élővilágát elsősorban moha- és zuzmófajok alkotják. A sziklaképződmények pihenőhelyet nyújtanak a kerecsensólyomnak és a hollónak. Az emlősök közül a nyuszt és a vadmacska érdemel említést. A völgy felett magasodó Rám-hegy a bioszférarezervátum egyik magterülete, ahol a hölgyestike, nagyezerjófű és mérges sás mellett gyakori a Pilisi Bioszféra Rezervátum címernövénye, a tarka nőszirom. Az idős bükkfák odvaiban kék galamb és fekete harkály költ.