Miskolctól közúton 89 km-re északkeletre, Sátoraljaújhelytől kb. 20 km-re található.
Füzérradvány (Radvány) nevét 1262-ben említették először az oklevelekbenRodowan néven.
Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.
A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány hegy és Radvány pataknál és Gönctől a maiFüzérradvány faluig terjedt, mint ez a füzéri uradalom 1270 évi határjárásából is látható.
1280 előtti oklevél szerint IV. László király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamás-nak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, amikor Tamás fiai a pataki uradalommal együtt megkapták Borostyán várátés uradalmát. A 15.Századtól a Füzéry család birtokában volt.
A pápai tizedjegyzék szerint Radvány papja 1332–1333-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.
Az 1910-es népszámláláskor Füzérradványnak 653 lakosa volt, ebből 637 magyar, 8 szlovák volt, melyből 333 római katolikus, 61 görög katolikus, 240 református volt.
A 20. század elején a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásáhoztartozott.
A török időkben lakossága nagymértékben kipusztult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be. A Füzéry és a Bagossy család is rendelkezett itt birtokrésszel még a 19. században is.
Nevezetességei
- Károlyi-kastély
- Arborétum a kastély-kertben.
Füzérradvány weboldala
| Elhelyezkedése | |
 
Füzérradvány
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 48° 29′ 05″, k. h. 21° 31′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 05″, k. h. 21° 31′ 28″ térkép ▼ | |
Füzérradvány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
