Káptalantóti / Folytatáshoz kattints a posztra

Káptalantóti a Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A kis falut a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek ölelik át.

 Nevéből a Káptalan előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A Tóti név eredete valószínűleg nem a szlovák nemzetnévből származik, hanem a délszláv (szlovén-horvát) népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Nemestóti beolvadt Káptalantótiba.

1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Templomának első említése 1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem is épült fel újra.

A 13. században épült román stílusú templomának romjai ma is láthatóak (Sabar-hegyi templomrom).

A falu lakossága a szőlőművelésből élt. A gazdák a Bodóki-hegyen állították fel a bor védőszentje, Szent Orbán szobrát.

Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek és a község újratelepült.

A ma is álló római katolikus temploma 1765-1773 között épült barokk stílusban, oltárképe 1828-ban készült, amelyen Szent Márton püspököt láthatjuk.

Nevezetességei

• Sabar-hegyi templomrom
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.
• A Főtéren található Enéh, a magyar ősanya szobra, aki Hunor és Magor anyja volt. Németh Dezső költő faragta egy 200 éves körtefarönkből, közel 3 méter magas.
• Az Önkormányzat épületében 2011-ben nyílt meg a TÓTI GALÉRIA állandó kiállítása.
• Liliomkerti piac

Elhelyezkedése

Káptalantóti Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 51′ 01″, k. h. 17° 30′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 01″, k. h. 17° 30′ 48″ térkép ▼

Káptalantóti Pozíció Veszprém megye térképén

Csopak / Folytatáshoz kattints a posztra

A Balaton keleti medencéjének északi partján fekszik, Balatonfüred(pontosabban az ahhoz csatolt Balatonarács) és Paloznak között. Vasúton a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca közti északi-parti vonalon közelíthető meg, vasútállomással rendelkezik. Közúton Budapest felől az M7-es autópályáról a balatonvilágosi csomópontban letérve a 71-es főúton, illetve a8-as főútról Veszprémnél letérve a 73-as főúton érhető el. A Veszprémet a Balatonnal összekötő festői Nosztori-völgy szájánál fekszik.

 Területe az őskor óta lakott, ennek legkorábbi tanúi rézkori régészeti leletek. A Kőkoporsó-dombon a római korból származó pincék és villaépületek romjait tárták fel, de a Nosztori-völgyben is több római villa állhatott. Ebből a korból származik a falun áthúzódó római út is. A honfoglalás korában három falu jött létre a mai község területén: a jelenlegi központ helyén volt Csopak, tőle északra, a Nosztori-völgyben Nosztre, a jelenlegi vasútvonal feletti részen pedig Kövesd helyezkedett el. Utóbbi Balatonkövesd néven egészen 1940-ig önálló község volt. [Nem tévesztendő össze az Aszófő melletti Kövesd településsel, amely a török hódoltság idején elpusztult.]

 A 'Csopak' név először 1277-ben fordul elő (Chopok formában) egy veszprémi káptalani oklevélben. A név jelentéséről megoszlanak a vélemények; egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem Sopok nevű vitézének nevéből ered, aki adományként kapta volna ezt a területet a honfoglalás után. Más feltevés szerint a szó bolgár-török eredetű, és egy halfajtát jelentett; ismét mások szláv eredetűnek tartják. Kövesd neve Cuesth-ként már 1121-ben előfordul egy oklevélben, mely ottani szőlők adományozásáról szól.

A helység két legkorábbi építészeti emléke ma romos állapotban van. Az Árpád-korból származó Szent István-templomba 1830-ban villám csapott, s ennek következtében leégett; Csonkatoronynak nevezett maradványai a község központjában láthatók. Kövesd falu 1363-ban már állt Szent Miklós-templomának romjai pedig a Kossuth Lajos utcában tekinthetők meg.

 A három falu lakossága a legkorábbi időktől kezdve két fő foglalkozást űzött: egyrészt szőlőtermelést folytattak, másrészt a Csopaki-séd (Nosztori-patak) vizére épített számos malomban dolgoztak. (A 18. században a somogyi partról dereglyéken szállított gabonát is őröltek Csopakon.) A mai Csopak területéről hat egykori malom létezése ismert, a legfiatalabb, 1910-ben épült, ma is működőképes vízimalomban malomtörténeti kiállítás mutatja be a mesterség múltját.

A török időkben mindhárom falu szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. század elején a Szerémségből és Szeben vármegyéből származó telepesek keltették új életre a vidéket. A filoxérajárvány a csopaki szőlőket is elpusztította, ezután honosodott meg itt a ma már „tipikus csopaki” fajtaként számon tartott bort adó olaszrizling. A Balaton keleti medencéjének északi partszakasza vált a tó körül legkorábban fürdőhellyé, így a legelső üdülőhely, Balatonfüred mellé korán, már a reformkorban felsorakozott a szomszédos Csopak is. A 20. század elején a község a középosztály kedvelt nyaralóhelyévé vált. A balatoni fürdés lehetőségén kívül jelentős szénsavas gyógyvize is; a ma is működő Szent József Gyógyforrást 1934-ben építették ki.

 Ma a község üdülőhelyként és borvidéke központjaként él a köztudatban. A helyi malomipar ma már csak történeti emlék,savanyúvize azonban olyan érték, mely újbóli felfedezésre vár. Sajnos már savanyúvíz nem, de frissítő víz az arra látogatóknak mindig rendelkezésre áll.

Nevezetességei

• Árpád-kori Szent István-templom romja ("Csonkatorony")
• 14. századi Szent Miklós-templom romja (kövesdi templom)
• Római katolikus templom (modern, 1985; benne tűzzománc oltárkép és keresztút)
• Református templom
• Ranolder-kastély
• Budai-villa
• Angolkisasszonyok nyaralója
• Vízimalom (malomipar-történeti kiállítás)
• Szent József Gyógyforrás
• Díszkút (a strand bejáratánál)
• Csákány-hegyi kilátó
• Nosztori-völgy: turistautak

• Akik itt születtek vagy huzamos ideig itt éltek
  • Balassa Benő (1919–2008) tanár, iskolaigazgató, helytörténész
  • Bencze László festő és grafikus 1967-1992 között felváltva élt és alkotott Csopakon és Budapesten.
  • Kerényi Imre Kossuth-díjas rendező, a Madách Színház volt igazgatója.
• Itt volt villája Hankóczy Jenőnek (1879-1939), a lisztminőség-kutatás nemzetközileg elismert szakemberének, akinek sírja is a településen található.

Elhelyezkedése

Csopak Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 17° 55′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 17° 55′ 08″ térkép ▼

Csopak Pozíció Veszprém megye térképén

Bakonybél / Folytatáshoz kattints a posztra

Az Északi-Bakony közepén, a Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek (709 m) a közelében, a Gerence-patak partján fekszik. A legközelebbi város Zirc (16 km).

 Első írásos említése 1083-ból való (Beli). A település története mindvégig összefonódott a bencés monostoréval, melyet I. István alapított. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. 1023–1030 között itt remetéskedett Szent Gellért, a falutól nem messze egy kápolna is emléket állít neki. A török időkben teljesen elpusztult, és a pannonhalmi apátság birtokába került. A törökök kiűzése után a pannonhalmi apátság próbálta újratelepíteni a települést: a 18. század elején szlovákok, majd a század végén németek költöztek a faluba. 1815–1859 között híres üveghuta működött a településhez tartozó Somhegypusztán.

Turisztikai látványosságai

• Római katolikus templom (Szent Móric és társai vértanúk)
• Bencés monostor: barokk stílusú, 18. század
• Szentkút-kápolna
• Pannon Csillagda
• Szabadtéri Néprajzi Múzeum, tájház
• Kirándulóhelyek: Kőris-hegy, Odvaskői barlang, Kerteskő-szurdok

Cseh Tamás zeneszerző, előadóművész - 2009. április 18-án díszpolgárrá választották. A faluban, ami indiántáboruk kiindulópontja is egyben, saját birtokkal is rendelkezett. Élete utolsó két esztendejében állandó lakos

1824-ben kápolna épült a Borostyán-kútnál (mai Szentkút) Nyuli Viktor plébános kezdeményezésére, ahogy a Bakonybéli Napló írja: „hogy eleget tegyenek a hívek igényeinek, akik buzgóságukban sokat járnak ide”. A kápolnát Horváth Pál pannonhalmi kormányzó apát kérésére Szent Gellért tiszteletére szentelték 1825-ben, melyet 1889-ben a ma is látható épülettel váltottak föl.

Elhelyezkedése

Bakonybél Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 15′ 11″, k. h. 17° 43′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 11″, k. h. 17° 43′ 54″ térkép ▼

Bakonybél Pozíció Veszprém megye térképén

Öskü / Folytatáshoz kattints a posztra

 Öskü Veszprémtől 15 km-re, Várpalotától 8 km-re, a Bakony délkeleti végében fekszik.

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon.

 A falu már a római korban is lakott volt, ebből a korból két obsit-plakett is előkerült, melyet a szolgálatukat letöltött katonák kaptak. A községtől nem messze veszprémi muzeológusok avar kori sírmezőt is találtak, melyet később fel is tártak. A honfoglalás idején Ösbő vezér kapta meg a vidéket. A falu a török korban elnéptelenedett, helyükre németeket telepítettek be, de ők továbbálltak. A 18. század elején két alkalommal is szlovákokat hívtak a vidékre, akik az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak. Egy részük katolikus, más részük pedig evangélikus volt, így e két egyháznak van temploma a faluban.

Öskü legnevesebb szülötte Tasner Antal, aki Széchenyi István személyi titkára volt 1848-ig, majd a Lánchíd Társaság titkára lett.

1947-ben a Csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében több szlovák család elköltözött a felvidéki Martos településre, és onnan pedig felvidéki magyarok érkeztek Ösküre.

Nevezetességei

• Ösküi kerektemplom (római őrtoronyra épült XI. századi kápolna)

A rotunda a sekrestye kivételével – az a XV. században épült – eredeti állapotában áll. Magyarországon az egyetlen ilyen formátumú műemlék templom.

1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatából kívül-belül felújította a műemlék felügyelőség. 2001-ben pedig a lépcsőfeljáró és korlát készült el. Bejelentkezéssel látogatható.

• Tasner Antal szülőháza

A katolikus templommal szemben fekvő, hosszú, sokablakos, földszintes épület déli végén emléktábla olvasható, amely szerint ott született 1808-ban Tasner Antal. Az épület a múlt század közepétől plébánia volt, átépítése és bővítése abban az időben történt. 1943-tól iskolaként működött egészen a 90’-es évek közepéig. Azóta különböző foglalkozásoknak, szakköröknek ad otthont.

• Szentháromság-szobor

Barokk szobor, 1746-ban készült, Szloboda Mihály alkotása.

• Szent Anna-szobor

Az 1750 körül készült barokk szobor Szloboda Mihály alkotása.

• Római katolikus templom

A késő klasszicista templomot 1843-ban kezdték el építeni Zichy István gróf költségén és 1847-ben fejezték be.

• Evangélikus templom

A templom 1785-1786 évben épült.

• 8-as főút északi oldalán (HRSZ.2367): Feltételezett római kori duzzasztógát fala

• Újlaki-köz 2 (HRSZ 69/1-2): Lakóház, ú.n. Basa lak A késő gótikus (15. sz.) vár falára épült, a 18. sz.-ban.

 Az utóbbi évtizedekben számos közintézmény is létesült: óvoda, napközi otthon, iskola, könyvtár, orvosi-, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, csecsemő- és terhes- tanácsadó, posta, művelődési otthon. Működik népdalkör, faluszépítő társaság, alapítvány és focicsapat. Az emberek, a környező városokba, helységekbe járnak dolgozni, de vannak helyi vállalkozók is. Az infrastruktúra jó, van földgáz-, ivóvíz, szennyvízcsatorna-, telefon- hálózata. A közlekedés nagyon jó, vonattal, busszal is jól megközelíthető. A falusi turizmus is jelen van, fellendítése pedig folyamatban.

Elhelyezkedése

Öskü Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 04′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 04′ 08″ térkép ▼

Öskü Pozíció Veszprém megye térképén