SOPRON - ERZSÉBET-KERT / Folytatáshoz katt a posztra !

Elhelyezkedése

Sopron Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 16° 34′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 16° 34′ 59″ térkép ▼

Sopron Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

SOPRON - KORONÁZÓDOMB / Folytatáshoz kattints a posztra

Sopron a koronázó város

Magyarországon kevés város dicsekedhet azzal, hogy koronázó város lenne de sopron egy eldugott részén a koronázó dombon nevezetes történelmi helyre lelhet az ide látogató. Ezen a helyen koronázták magyar királlyá III. (Habsburg ) Ferdinándot.

A koronázó domb fontos feladattal bírt a koronázási szertartás során. A királynak erre kellett lovával felugratnia, s Szent István kardjával - illetve ennek Prágába kerülése után később a koronázó karddal - a négy égtáj felé vágni, bemutatván, hogy megvédi az országot minden irányból érkező támadástól.

Sopron a koronázó dombról...

A Soproni borvidék Magyarország egyik legrégebbi történelmi hagyományokkal rendelkező szőlőtermő vidéke. Az Alpok lábánál, a Fertő tavat szegélyező alacsony hegyoldalakon és lankákon 1400 ha-on terül el.

 

A Fertő tó partját övező termőterületek különleges sajátossága, hogy a vízfelület felerősíti a napfény melegítő, érlelő hatását és a tó párolgásával együtt kedvező klímát biztosít. A talaj szerkezete, a löszben, csillámpalában, illetve agyagban való gazdagsága megfelelő alapot teremt egy kiváló szőlőkultúra megteremtéséhez.

Sopron a szabad királyi város révén számos borral kapcsolatos kiváltsággal rendelkezett. a terület fokozatosan a magyar, sőt az európai borkereskedelem központjává, a Kárpát-medence nyugati kereskedelmi kapujává vált. A soproni gazdák a hozzáértő szőlőművelés és gondos pincekezelés mellett féltékenyen védte borainak jó hírét.

A borvidék uralkodó fajtája a Kékfrankos, barrique-olt változata pedig egyes termelők kezében a nemzetközi mércével is rangos elismeréseket arat.

A mai Bécsi út közelében található a helyszín, a 2. században épült Scarbantiai Amfiteátrum.
a város vonzáskörzetének lakossága már akkor is – azaz a római korban – Scarbantiát tartotta kulturális centrumnak, vagy egyszerűen csak kellemes összejövetelek, szórakoztató időtöltések helyének.

És ott távolabb, az Alpok havas csúcsai...

Elhelyezkedése

Sopron Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 16° 34′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 16° 34′ 59″ térkép ▼

Sopron Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Visegrád / Folytatáshoz kattints a posztra

Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége.

Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége.

A történelmi idők során kelták, germánok, rómaiak, avarok, magyarok lakták a Dunakanyar térségét. A rómaiak Nagy Constantin idején építették a Sibrik-dombon a Ponts Novatus nevű castrumot (erődöt), mely a Duna menti limes legjelentősebb építménye volt.
E mellett a város területén több helyen is láthatunk római emlékeket, így őrtorony maradványokat Szentgyörgypusztán, egy 330 körül épülhetett erőd maradványait a Gizella-majornál.

A magyarság letelepedésekor e terület Árpád fejedelem testvérének, Kurszánnak lett szállásbirtoka. Az első, latin nyelvű oklevél 1009-ben említi Visegrádot (mely magas várat jelent).
Visegrád első vára a castrum-ra, annak köveinek felhasználásával épült, de ez a vár a tatárjárás idején elpusztult.

A mai várrendszert IV. Béla és felesége Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években, ennek részei a 328 m magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Duna parton pedig a Vízibástya. Nemzetközi jelentőségűvé a XV. században, az Anjouk idején vált a város. Károly Róbert 1320 körül kezdte el a királyi palota építését a város főutcájában, a Duna parthoz közeli területen.

Pár év alatt e központ lett a királyi székhelye, s az uralkodó kedvelt tartózkodási helye. A falak között a királyi család ellen irányuló, Zách Felicián által vezetett, sikertelen merényletről és annak véres bosszújáról szól Zách Klára híres balladája.

A város a következő fénykorát Mátyás király uralkodás alatt érte meg. A király nagyszabású építkezésekbe, felújításokba kezdett: kialakult a késő gótikus részletekkel gazdagított palota együttes, melynek ránk maradt emlékeit múzeumi sétáink során tekinthetjük meg. A reneszánsz udvarban a kor jelentős személyiségei fordultak meg, s bölcselkedtek a tudományok, a filozófia, az irodalom témájában, támogatták a művészeteket, élen jártak az újításokban.

A messze földről érkezők „földi paradicsomként” írták le Visegrádot .E virágzás a török időkig tartott, amikor is az ország minden tájához hasonlóan óriási hanyatlás és pusztítás vette kezdetét. A várért és városért folytatott harcokban Visegrád szinte teljesen megsemmisült. Az életben maradt emberek elbujdostak, elhagyták a lakhatatlanná lett települése. A vár megmaradt részeit 1702-ben I. Lipót osztrák császár parancsára robbantották fel.

A település újbóli fellendülése a XIX. században kezdődött el: dunai gőzhajózás megindulásával, amikor is a Dunakanyar, a Pilis-Visegrádi-hegység kedvelt kirándulási célpontja lett a fővárosból induló túrázóknak.
Erre az időre tehető a feltáró munkák kezdete is, Viktorin József szlovák származású plébános ösztönzésére indul meg a romok feltárása és a műemlékek helyreállítása, amely munkában a kor legnevesebb régészei - köztük Schulek János – vettek részt.

Ma Visegrád a hazai és nemzetközi turizmus kedvelt célpontja, mely az ország egyik leglátogatottabb üdülőkörzetében, a Dunakanyarba fekszik. Bár lakóinak száma alig 1700 fő - az ország egyik legkisebb városa - nem kevesebb, mint 300 ezer vendéget fogad egy évben

Elhelyezkedése

Visegrád Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 47′ 09″, k. h. 18° 58′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 09″, k. h. 18° 58′ 13″ térkép ▼

Visegrád Pozíció Pest megye térképén