A helyiek által gyakran csak „Kőkapu” néven emlegetett, Mária Terézia tiszteletére emelt Diadalív
A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály lábánál.
A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen a parton parkosított területet alakítottak ki, a külváros partját pedig – a tilalom ellenére – strandolók százai töltik meg a meleg napokon.
Míg a szemközti parton a Pilis nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, a Naszály a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak zárótagja, így Váctól északra hegyek, dél felé pedig sík táj képe fogadja az erre járót.
Vác könnyen megközelíthető kerékpárral,a Budapest-Szob útvonalon
Középkor
Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott. A honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való a Garamszentbenedeki apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város.
A Váci püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyházvégig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.
A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadi események mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel saját hagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.
A 14–15. században a nagy hírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket,építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, bár 1595 és 1620 között keresztény kézen volt Vác, csak 1686-ban szabadult fel végleg. Az oszmánkézen lévő vár katonasága többségében bosnyák, a város lakossága végig magyar többségű és református vallású volt. A magyar lakosság túlélésében jelentős szerepet játszott Budai Bornemissza Bolgár Pál ügyvéd, a távol élő püspökök ügyvédje, veje felsővattai Wattay I. Pál a vármegye helyettes alispánja és unokája a felszabadításkor váci járás szolgabírája, majd a vármegye kuruc alispánja felsővattai Wattay János.
A váci ferences templom főoltára
Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc alatt a labanc-rác pusztítások és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. Az erőszakos ellenreformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepítéséhez vezetett: a református telepesek a ma már a város részét képező Kisvác néven alapítottak jobbágytelepet. A püspökök helyükre római katolikus német lakosságot, szláv papságot telepítettek.
Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A '40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet – használóinak fehér öltözéke után – a nép Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is, Migazzi Kristóf nevét pedig bárki megtalálhatja a Váci székesegyház szentélyét kutatva.
A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal , amiért azonban a váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.
Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.
Vác a Dunáról
1939-ben, Lengyelország megszállása után több mint százezer lengyel menekült érkezett Magyarországra, közülük sokan Vácra is. A városban lengyel árvaház működött, és számos lengyel zsidó felnőtt és gyerek is menedékre lelt itt. A második világháború végén Vác súlyos károkat szenvedett, 1944. december 8-án foglalta el a szovjet hadsereg.
A 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek. Vác Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították.
A váci székesegyház iskolák gyűrűjében: balra a Piarista Gimnázium és a Zeneiskola, jobbra az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Karolina Katolikus Általános Iskola, balra lent pedig a Püspöki Palota a papi szemináriummal
Látnivalók
Épületek
A Március 15. tér épületegyüttese:
A Konstantin tér épületegyüttese:
Templomok, rendházak:
- Piarista templom, rendház és noviciátus
- Ferences templom és rendház (más néven a barátok temploma); itt van I. Géza király eltemetve.
- Református templom és lelkészlak
- Evangélikus templom és közösségi ház
- Hétkápolna-Országos búcsújáró hely
- Deákvári plébániatemplom
- Gombás-kápolna
- Kálvária
- Rókus kápolna
- Zsinagóga
További látnivalók, műemlékek:
- Kőkapu (diadalív Mária Terézia tiszteletére, 18. század második fele)
- Hegyes torony és római kori falmaradványok (a limes és a helyőrség után)
- Gombás-patak barokk hídja (Kőszentes híd: a hídon hat szent szobra látható), épült 1753-1757-ben.
- Vörösház
- Honvéd-emlékmű
- Vasútállomás épülete
Múzeumok, kiállítások
- Bormúzeum - Váci Curia Borház & Borgyűjteménytár: Bortörténeti kiállítás, ahol az érdeklődő borritkaságokat kóstolhat.
- Főtér galéria
- Göncöl Ház- Földanya Ékességei Geológiai Kiállítás: A több mint 600 darabból álló geológiai gyűjteményt szakértői előadás keretén belül ismerhetjük meg.
- Görög Templom Kiállítóhely (Tragor Ignác Múzeum): Az egykori szakrális építmény napjainkban a Tragor Ignác Múzeum időszaki kiállításainak ad otthont.
- Középkori Pince Kiállítóhely (Tragor Ignác Múzeum): A 14. századi pincében az Árpád-kortól a török kor végéig terjedő leleteket tekinthetünk meg.
- Memento Mori & Ars Memorandi (Tragor Ignác Múzeum): Az egykori domonkos templom kriptájára a felújítási munkálatok során találtak. A különleges klimatikus körülményeknek köszönhetően, mumifikálódott tetemeket, koporsókat, viseleteket és temetkezési kellékeket tekinthetünk meg. A tárlat 2015 nyarán helytörténeti részleggel is bővült, melynek keretében betekintést nyerhetünk a város történetébe a török kor végétől (1686) egészen a 19. század elejéig.
- Modern Művészeti Gyűjtemény: A gyűjtemény az elmúlt negyven év legnevesebb alkotásait vonultatja fel, Matuska Szilvesztertől Salvador Daliig.
- Sporttörténeti Kiállítás
- Szent Mihály Altemplom (Tragor Ignác Múzeum): A város főterén a Szent Mihály-templom középkori alaprajza és cinterme tekinthető meg.
- Torony Galéria
- Váci Értéktár - Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
- Váci Mosolyalbum- Sajdik Ferenc gyűjtemény: Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató gyűjtemény Vác főterén található
- Váci Művészeti Gyűjtemények (Pannónia Ház): A Művészeti Gyűjtemény olyan neves művészek munkáinak ad otthont mint, Hincz Gyula, Gádor István, Gorka Géza, Nagy Sándor, Vertel Andrea. Az épületben található továbbá egy páratlan öntöttvas kiállítás, valamint Váczi György könyvkötő művész munkái, Haraszti Béla monumentális cukorépületei. Vác sportsikereinek kiállítását is az épületben találhatjuk meg.
- Váci Székesegyház Kincstár és Egyházmegyei gyűjtemény: A freskókkal díszített palota állandó művészeti kiállításnak ad otthont, mely végigvezeti az érdeklődőt az Egyházmegye évezredes történetén, 2006 óta pedig hangversenyeket is rendeznek az épületben.
Püspöki palota légi fotó
Egyéb látnivalók
- Posta park
- Rózsakert (a Madách Imre Művelődési Központ mögött)
- Duna-korzó (Liszt Ferenc, Ady Endre és József Attila sétány)
- Zenepavilon (a Duna-korzón)
- Váci Strandfürdő és Uszoda
Látnivalók a város közelében
- Naszály hegy barlangjai
- Ártéri tanösvény
Programok
Váci Tavaszi Fesztivál
A tavaszi hónapokban Váci Tavaszi Fesztivál várja a kedves érdeklődőket széles programválasztékkal minden évben, a Madách Imre Művelődési Központ szervezésében.
Váci Humor- és Karikatúra Fesztivál
A Váci Humor- és Karikatúra Fesztiválon humoros kiállítások, bemutatók, színházi előadások követik egymást, több helyszínen. Kiemelkedően sok látogatót vonzó vidám programsorozat.
V4 Visegrádi Négyek Fesztivál és Színházi Találkozó
A Visegrádi Négyek nemzetközi színházi találkozója. Négy ország, négy nap, négy előadás, négy koncert a V4 Fesztiválon.
Váci Lecsófesztivál
A Váci Lecsófesztiválon lecsófőző verseny, zenés programok, szabadtéri koncert várja a fesztiválra érkezőket.
Szüreti Felvonulás
Hagyományőrző Szüreti Felvonulás, majd szüreti bál várja a látogatókat. A főtéren zenés táncos produkciók váltják egymást.
Váci Óévbúcsúztató Forraltbor-főző Verseny
Óévbúcsúztató Forraltbor-főző Verseny, zenés programokkal, előszilveszteri hangulattal a Váci Borjurta sátor mellett.
Váci világi vigalom
A Váci világi vigalom 1993 óta minden év július utolsó hétvégén (2014-ben július utolsó előtti hétvégéjén) megrendezett, három napos kulturális fesztivál Vác legnagyobb kulturális eseménye. A fesztivál ötletét egy 1764 augusztusában történt esemény adta. Ez időben Migazzi Kristóf püspök meghívására Mária Terézia és udvartartásával Vácra látogatott és ott öt napot töltött el. A látogatásra püspöki város számos mulatságot szervezett és ekkorra készült el a Magyarország egyetlen diadalíve, a Kőkapu is. A háromnapos fesztivál minden évben július utolsó előtti hétvégéjén kerül megrendezésre. A fesztivál számos kulturális programja közül kiemelkedik a barokk jelmezverseny. Az ingyenes rendezvénysorozatot tűzijáték zárja.
Európa fesztivál
Minden évben május elsején kerül megrendezésre az Európa fesztivál, ahol általában helyi zenekarok lépnek fel. A fesztivál ingyenes.
Mária napi búcsú
A jelentős múlttal és hagyományokkal rendelkező váci Mária-napi búcsút minden évben megrendezi a Váci Egyházmegye. A búcsúban ünnepi szentmisét is rendeznek, a ligetben található hétkápolnánál, itt Beer Miklós váci püspök hirdet igét, ez előtt ünnepi körmenetre kerül sor. A búcsúhoz tartozik a Mária napi búcsúvásár. A váci Vásártéren mutatványosok produkcióival, kirakodóvásárral, ugráló-várral, körhintákkal, és különböző koncertekkel várják az érdeklődőket. Ez minden évben szeptember második hétvégéjén van megrendezve.
Gyalogtúrázók Országos Találkozója
Családi és kulturális programok, kirándulások, biciklis és gyalogtúrák. - Dunai vízitúra, hajókirándulás, kerékpáros túrák a Dunakanyarban, gyalogtúrák, a tanösvényeken, a közeli Nayzály, Cserhát-és Börzsöny
Őszi Művészeti Hetek
Kulturális programok minden korosztálynak. Színházi előadások, komoly,- és könnyűzenei koncertek várják a látogatókat a fesztivál ideje alatt.
térkép ▼
