XV. TATAI VADLÚD SOKADALOM / Részletes programért kattints a posztra

 

Tatai Vadlúd Sokadalom

A Tatai Vadlúd Sokadalom évről-évre mind több látogatót vonz, mára igazi télköszöntő madár fesztivállá vállt, amire több mint 10.000 vendég érkezik az országból és külföldről. Minden év november utolsó hétvégéjén!

 Egyedülálló helyszín
Amitől e látványosság azonban Európa-szerte egyedülálló, az az, hogy az Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely, amelyet egy város szinte teljesen körülvesz. Nem is akármilyen város! Tata, a „vizek városa” Magyarország legjelentősebb vízi várával, a barokk építészet megannyi műemlékével és persze a modern kor épületeivel olyan keretet nyújt a madármegfigyeléshez, amit látni kell.

Talán az egész kontinensen nincs még egy olyan hely, mint a tatai Öreg-tó, ahol a félénk madaraknak ismert vadludak a város szívében, szinte testközelből láthatóak. Aki eljön vadludat figyelni, nemcsak a madárvonulás lenyűgöző jelenségének lehet tanúja, de egy történelmi kisváros barokk hangulatát is élvezheti.
Az Öreg-tó a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott, úgynevezett Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik, és része az Európai Unió Natura 2000 hálózatának.
Az Öreg-tavon telelő vadludak Skandináviából és Szibériából, Hollandia és Németország érintésével érkeznek. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg, és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai évtizedek óta dolgoznak a tó természeti értékeinek megőrzéséért. Folyamatosan nyomon követik az itt található madarak létszámát, az állományok helyzetét, és felderítik a madarakat veszélyeztető tényezőket.

A Sokadalom
A Tatai Vadlúd Sokadalom szombat egész napos rendezvénysorozatával elsősorban a távoli északi tundrák üzenetét magukkal hozó vadludakat köszöntjük. Nem hangos fesztivál ez, nem egymást érő koncertek és kirakodóvásárok kavalkádja, mégis ünnep, igazi fesztivál ez a maga módján. Olyan fesztivál, amelyen a látványosságról és a hangulatról a sok ezernyi vadlúd gondoskodik, a vendégek pedig mi, emberek vagyunk.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden évben, november utolsó szombatján Tatára, az Öreg-tóhoz invitálja a madarak csodálóit. A Tatai Vadlúd Sokadalom változatos programot kínál kicsiknek és nagyoknak, kezdő és profi madarászoknak egyaránt. Kedvező természetföldrajzi adottságai révén az Öreg-tó a térség legértékesebb madárélőhelye. Különösen a madárvonulás időszakában van kiemelt szerepe, amikor naponta akár 40-50 ezer vízimadár is megpihenhet rajta.
A ludak korán reggel felszállnak a tóról, és kihúznak a környező táplálkozóterületekre. Naplementekor térnek vissza, hogy a tó biztonságot nyújtó vizén töltsék az éjszakát. A narancs színekben játszó égbolt csodás hátteret nyújt az esti behúzásnak, amikor a vár vagy a gimnázium felől érkező madarak hangos zsivajjal szállnak le a tó vizére.

2015. november 27-28.

Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony

Szervező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület

Védnök: Michl József, az Európa Díjas Tata város polgármestere

A rendezvény díszvendége a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság!

2015. november 27. (péntek)

Öreg-tó Club Hotel

20.00     Nyugati vizeken. Vizes élőhelyek és kezelésük a Kisalföldön – Előadó: Mogyorósi Sándor

20.45     Vadludak útján. vadlúdvonulás a Fertőn és a Hanságban – Előadó: Pellinger Attila

21.15       Kék- és amuri vércsék vonulási útvonalának elemzése – Előadó: Solt Szabolcs

2015. november 28. (szombat)

Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony

5.00       Az országos madármegfigyelő versenyre érkezők regisztrációja, nevezés „felnőtt” és „ifjúsági” kategóriában

6.00       Az egész napos madármegfigyelő verseny kezdete 

7.00-tól  Sok ezer vadlúd kirepülésének megtekintése! – Orbán Zoltán, kiváló ornitológus tolmácsolásában nagykivetítőn követhetik nyomon a tavi eseményeket! 

8.15       A XV. Tatai Vadlúd Sokadalom ünnepélyes megnyitója: ünnepi beszédet mond Michl József, Tata város polgármestere és Füri András igazgató, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

8.45       Helló, itt vagyunk! Vadlúdvonulás Magyarországon. Körkapcsolás a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekre! (Bihar, Dinnyési Fertő, Fertő-tó, Kardos-kút, Szegedi Fehér-tó, Csaj-tó, Kis-Balaton, Hortobágy, Tisza-tó, Zámoly, Rétszilas)

10.00     Állati jó bemutató Tóth Gáborral

11.00                 Az általános iskolák számára meghirdetett verseny eredményhirdetése

12.00     Solymász bemutató Gasztonyi Dániellel 

13.30     Állati jó bemutató Tóth Gáborral

16.00     A hazaérkező vadludak verses köszöntése 

15.30 – 17.00       A vadludak esti behúzásának megtekintése a tóparton, élőkép kivetítéssel! – Narrátor: Orbán Zoltán, ornitológus

18.00     Az egész napos madármegfigyelő verseny zárása

A gyermekek számára hirdetett programok a szombati nap folyamán a „Gyerekprogramok” nagy rendezvénysátorban kerülnek lebonyolításra.

14.00     Lúdoló – Kercsmár Zsolt énekmondóval

15.00     Mesemondás – Csernik Szende székely lábbábos mesemondóval

A nagyközönség számára hirdetett előadások, film vetítések a szombati nap folyamán az „Előadások” nagy rendezvénysátorban kerülnek lebonyolításra.

10.00       ”A kerecsensólyom folytatja az útját” című film vetítése

11.00       Nyugati vizeken. Vizes élőhelyek és kezelésük a Kisalföldön – Előadó: Mogyorósi Sándor

12.00       ”Kékvércse” című film vetítése

13.00       Kék- és amuri vércsék vonulási útvonalának elemzése Előadó: Solt Szabolcs

13.30     „40 éve a természet szolgálatában” című dokumentumfilm

14.30       Vadludak útján. vadlúdvonulás a Fertőn és a Hanságban – Előadó: Pellinger Attila

15.00     Kutyák a madárvédelemben?! Falco, az MME méregkereső kutyájának bemutatása, munkájának megismerése – Előadó: Deák Gábor, dr. Horváth Márton

17.00     Az őszi csillagos égbolt látványosságai: előadás és derült idő esetén távcsöves bemutató – Előadó: MCE Tatabányai Amatőrcsillagászati Klub és TIT Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum

Öreg-tó Club Hotel

20.00     Madármegfigyelő verseny eredményhirdetése.

20.30     Amerikai Egyesült Államok madárvilága – Előadó: dr. Riezing Norbert

21.30     Etiópia madárvilága – Előadó: Klébert Antal

Egész napos programok:

–         A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakmai tevékenységének bemutatása önálló standokon.

–         A Fertő-Hanság Nemzetei Park Igazgatóság bemutatkozó standja: programok, kiadványok, akciók

–         A Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület standja: megyei természetvédelmi programok, helyi akciók, kiadványok, önkéntes lehetőségek.

–         Madárgyűrűzés (800, 900, 930, 1030, 1130, 1300 órakor)

–         Cincér játszóház: kreatív környezeti nevelési sátor a „Gyerekprogramok” nagy rendezvénysátorban

–         Csodálatos madárvilág: folyamatosan megtekinthető egész napos fotókiállítás a 2013. év madárfotóiból.

–         Madármegfigyelés teleszkópbokrokban.

–         Természetvédelmi tanácsadás.

–         Madár- és természetvédelmi eszközök vására.

–         Itthon vagy otthon! Turisztikai programajánlók, információk.

–         Teleszkópok és kézi távcsövek tesztelési lehetősége.

–         Természetvédelmi könyvek, kiadványok és madárfestmények vásárlási lehetősége.

–         Adventi vásár: kézművesek, őstermelők, népművészek

A változtatás jogát a szervezők fenntartják!

A rendezvény és annak valamennyi programja ingyenes!

A rendezvény ideje alatt a tómederben tartózkodni hatóságilag tilos!

Az Öreg-tó teljes területén a madarak zavartalan pihenését a Természetvédelem

Szentlőrinc / Folytatáshoz kattints a posztra

 Esterházy-kastély (Városháza)

A település Pécstől 20, Szigetvártól 16 kilométerre, a Mecseket a Zselictől elválasztó Bükkösdi-völgy torkolatában, az alföldies jellegű Ormánságtól északra fekszik.
Közúton a 6-os főúton. Vonattal a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon, illetve a Nagykanizsa–Gyékényes–Barcs–Pécs-vasútvonalon (a két vonal Pécs és Szentlőrinc között közös szakaszon vezet), illetve a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon.

 Koncz–Brantner-ház

Szentlőrincen a pannon és kelta népek temetkezési szokásait 72 sír őrizte meg, amelyek a strandfürdő építését megelőző ásatások során kerültek felszínre. Az Árpád-kori eredetű helység első okleveles említése 1235-ből való (S. Laurency de Wkur). Nevét valószínűleg az Okor folyó mellett alapítotttemplomos (keresztes) lovagok rendházáról kapta. A templomos rend 1312. évi feloszlatása után az ispotályosok (johanniták) tulajdonába került, akikhiteleshelyet is működtettek itt. 1332-től önálló plébániás helyként működött.

A mohácsi csatát követő hadfelvonulásoknak gyakran látta kárát a település, többször is felgyújtották. Az 1550-ből és 1579-ből származó írásos emlékek szerint Szent Lőrinc város ekkoriban a Pécs központú török közigazgatásban (Pécsi vilajet) a szentlőrinci nahie (járás) központja volt. A török hódoltság után az uralkodó Breuner Siegfried grófnak, az udvari kamara elnökének adományozta Szentlőrincet és környékét, amely centrális fekvésének köszönhetően uradalmi központtá vált. A 18. század közepétől Esterházy Miklós herceg birtokainak egyik székhelye lett a helység.

A II. József uralkodása idején, 1784 és 1787 között megtartott elsőmagyarországi népszámlálás során a településen 124 házat és 754 lakost jegyeztek fel. A helyi katolikus plébániának nyolc filiája (a környék ide tartozó gyülekezetei) volt, de izraelita vallásúak is éltek itt. Az 1782 és 1785 között lezajlott első magyarországi katonai felmérés adatai szerint ekkoriban az Esterházy-kastély fallal volt körülvéve. Megemlítettek a mérnökök továbbá egy hatalmas magtárat, egy malmot, és több értéktelen téglaházat is, valamint hogy Szentlőrincen halad keresztül a Pécs és Szigetvár közötti postaút, s a település többi útja is jó minőségű.

A település 1773-tól 1950-ig járási székhely volt, 1862-től szintén 1950-ig pedig körjegyzőségi székhely is. Ebben az időszakban épültek ki a kisközség közigazgatási, joghatósági, egészségügyi, kereskedelmi és közoktatási intézményei (1873-ban létesült például a postahivatal), köszönhetően az igen jó földrajzi helyzetnek. Ezek a kedvező fejlemények a település lakosságának folyamatos gyarapodását idézték elő. 1868-ban pedig a Pécs–Barcs-vasútvonal átadásával Szentlőrinc fontos vasúti állomáshellyé vált, ami a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal (1882), majd a Szentlőrinc–Szlatina–Našici HÉV (1895) kiépülésével csomóponti szerepre tett szert. A kereskedelem a vasútvonalak kiépülése óta máig jelentős a településen, a személy- és teherforgalma Szentlőrincet kereskedelmi gócponttá emelte.

A 20. század elejére a népesség meghaladta a 2000 főt, majd ez a szám a második világháború évtizedének végére 3000 fölé emelkedett. A lakosság számának legintenzívebb növekedése a hetvenes években következett be, köszönhetően a nagyaranyú magánépítkezéseknek, majd a nyolcvanas évek munkáslakás-építési hulláma is emelte a betelepülők számát (ekkor épültek a panellakások). Ennek eredményeként az akkor még nagyközség lélekszáma két évtized alatt majdnem megduplázódott, és megközelítette a hétezer főt.

A településre költözés intenzitása az ezredfordulón alábbhagyott, a város lakossága 7 ezer fő körül stabilizálódott.Szentlőrinc 1996-ban kapott városi rangot, 2004 januárjától kistérségi, 2013 januárjától járási központtá lépett elő.2012. január 2-án megnyílt a település új járóbeteg-szakrendelője, az Eszterházy Egészségközpont.

Híres szülöttei

• Jandó Jenő (1928–2008) zeneszerző, zenepedagógus, karnagy

 Református templom

Nevezetességei

• Esterházy-kastély

Az 1718-ban épült Esterházy-kastély műemléki védelem alatt áll, de sokáig elhanyagolt állapotban volt.2006-ban felújították, s azóta városházaként működik.

• Iskolaépület

A település első iskolája 1795-ben épült, többször bővítették, illetve átépítették. Mai formáját 1907-ben nyerte el, és szintén műemléki védettséget élvez. Néhány éve ismét felújították, azóta itt működik a művelődési ház.

• Magtár

A 6-os főközlekedési út északi oldalán sokáig cipőgyárként funkcionáló épület az uradalom magtáraként 1762-ben készült el, azóta olyan átalakításokat végeztek rajta, hogy elveszítette műemlék jellegét.

• Koncz–Brantner-ház

A 18. században épült, és az uradalom tiszttartói lakása volt. A Munkácsy Mihály utcában található, a 6-os út sarkánál. Műemléki védettség alatt áll. Eleinte lakóházként, majd magánmúzeumként működött. A múzeumi rész az országban egyedülálló, a 19–20. század fordulójának polgári lakáskultúráját bemutató gyűjteménnyel rendelkezik.

• Katolikus templom

1718-ban épült, stílusa barokk. Figyelemre méltó látványossága egy török medencéből átalakított szenteltvíztartó. Orgonája a pécsi Angster József alkotása.

• Református templom

1935-ben kezdték építeni, s 1937-ben szentelték fel a Szent Imre és a Munkácsy Mihály utca sarkán. Az országban meglehetősen ritka építészeti stílusban (erdélyi vártemplom) készült el.

• A 18. század második felében épült valamikori járásbíróság épülete a Kossuth Lajos utcában, amely ma középiskolai kollégium.

Katolikus templom

Elhelyezkedése

Szentlőrinc Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 02′ 32″, k. h. 17° 59′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 32″, k. h. 17° 59′ 08″ térkép ▼

Szentlőrinc Pozíció Baranya megye térképén

Magyarszék / Folytatáshoz kattints a posztra

Magyarszék község Baranya megyében, a Komlói járásban, 19,9 km-re északra Pécstől.

Közúton a 66-os főúton, vasúton a 47-es számú (Dombóvár–Komló) vonalon.

Nevének eredete

A település nevének szék eleme vizes, ingoványos területet jelent.

 Az 1930 körül Magyarszék, Németszék és Kishertelend egyesítésével kialakított község a Baranyai-Hegyhát kapujának tekinthető település. A középkor óta folyamatosan lakott. A 18. században érkeztek német lakosai, akik külön települést kezdtek kialakítani (Németszék). Ugyanekkor épült be Kishertelendpuszta. A település gondozott portái, jellegzetes pajtái jelzik német eredetű lakosságát.

A települést nem mindig nevezték Magyarszéknek. Neve először 1332-ben bukkant fel Zeek alakban. A népi etimológia azt tartja, hogy „Szent Istvánt követő időkben itt Szék, az az bíráskodás tartatott”.

Magyarszék területén, a Baranya-csatorna völgyében haladt át az a fontos, belső római útvonal, ami Sopianaet Arrabonával és/vagy Brigetióval,Gorsiummal, Triccianával, esetleg Aquincummal kötötte össze. Magyarszéken útépítés során római út maradványai kerültek napvilágra, ami Mánfán és Magyarszéken keresztül vezetett Oroszló irányába. A szántóföldeken egy római katona sírkövére is rábukkantak. A sírkő a római katolikus templom falán található.

Nagyon kis falvakból álló, de sűrű Árpád-kori településhálózatot sejthetünk Magyarszék határában. Az Árpád-kori - középkori Szék egykori temploma a falu közelében, talán a mai templom alatt vagy annak közvetlen környékén állhatott.

Magyarszék első írott említését a 14. század első harmadából, tehát jóval a falu keletkezése, legalább két évszázaddal az első Árpád-kori településnyomok után ismerjük, amikor a település már korántsem tekinthető aprófalunak. Szék a pápai tizedjegyzékekben: 1333. Item Petrus de Zeek solvit II. pensas. (RCPH 266.) Magyarszék már 1332 előtt létezett, ebben az időszakban nagy falunak számított. Egy 1397-es adat szerint Szék már a pécsi káptalan birtoka volt. Egy 1620-ból származó levél bizonyítja, hogy Széken és környékén fennmaradt a katolikus egyházi élet a tizenöt éves háború után is, valószínűleg az egész hódoltság korában. Ebben Széknek központi, irányító szerepe volt, hiszen négy fiókplébániával rendelkezett (Hertelend, Barátúr, Pölöske, Mánfa).

Egy 1698-ben készült összeírás már Szék pontos népességadatait, lakóinak nevét, gazdasági mutatóit és egyéb fontos adatait is közli:

• 1. A hely egy mérföldre van észak felé Pécstől.
• 2. Van 80 iugerum ugaron hagyott dimbes-dombos szántóföldje, 7,5 fossor megművelt szőleje és 20 műveletlenje. Van 13 kaszáló rétje. Összesen 6 kaszáló cserjés. A környéken 3 órai távolságban vannak makkoltató erdei.
• 3. 6 lakatlan telek, 4 elhagyott.

…

• 5. Egy malom.

…

• 8. E falu minden lakója katolikus.

A falu tehát már rendelkezett malommal, ami minden bizonnyal a Baranya-csatornán üzemelhetett.

Az 1714. évi pécsi zsinat szerint már volt plébánosa Széknek. A régi templom elpusztult, ezt az 1721. évi visita canonica során írták: „… A templomot harmadrészben romban állót írja le, mely azonban hajdan igen szép lehetett s ajtai csiszolt kövekből s régi idők módjára ékes czifraságokkal van ellátva, melyek úgy mint hasonló ablakok régi fényét igazolják….” „E régi templom Szt. István tiszteletére épült, s ekkor ugyan kijavíttatott, mégis később újat kelle építeni, mely 1758-ban lett a Szt. Angyalok tiszteletére felszentelve…”

A török időkben és a visszafoglaló háborúk után, a 18. század középső harmadában németek települtek be. Így jött létre Németszék falu. A 18. században a Magyarhertelendhez tartozó puszta területre 1780 körül német anyanyelvű kisházasokat telepítettek. Ebből alakult ki később Kishertelend néven külön község. A mai község 1930-ban jött létre a fenti három falu egyesítésével, neve ekkor Baranyaszék volt.

Nevezetességei

• Római Katolikus templom
• Patakvölgye Pihenő Park

Elhelyezkedése

Magyarszék Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 11′ 48″, k. h. 18° 11′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 48″, k. h. 18° 11′ 48″ térkép ▼

Magyarszék Pozíció Baranya megye térképén

Hosszúhetény / Folytatáshoz kattints a posztra

 Hosszúhetény festői fekvésű falu a Kelet-Mecsek déli szegélyén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő délkeleti lankái és a Hármashegy lába közti völgyekben és dombokon, a 6-os főúttól néhány kilométerre. Pécstől 16 kilométerre kelet-északkeletre, Pécsváradtól nyugatra,Komlótól délkeletre helyezkedik el.

Nevéhez méltóan a falu elejét és végét jelző tábla közt több kilométer a távolság és a falu hosszan benyúlik a Zengő és a Hármashegy felé is. Közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozik két gyönyörű fekvésű hegyi falucska, Püspökszentlászló és Kisújbánya is.

Régebben Hosszúhetényhez tartozott Zobákpuszta is, amit 1967. január 1-jével Komlóhoz csatoltak.

Valamikor a falu Szent Miklósnak szentelt plébániatemplomához tartozott filiaként Somogy, Hird, Vasas, Komló és Martonfa.

Közúton nyugatról és keletről Pécs, illetve Pécsvárad felől a 6-osról Hird településnél Komló irányába fordulva közelíthető meg. Észak felől Komlóról az út a Mecsek hegység völgyeiben szerpentineken halad a község felé. Elérhető Baranya keleti és északi részéből is Szászvár és Mágocs irányából. Komlótól közúton 10, Pécsváradtól 12 kilométer a távolság. 2010-ben készült el a falut elkerülő út.

A falu utcáitól jókora távolságra helyezkedik el a hosszúhetényi vasútállomás a Pécs-Pécsvárad vonalon. A közlekedést ezen a vonalon 2009. december 12-én megszüntették. A vasútról hosszúhetényi népdal is szól.

 A mai Hosszúhetény már a kőkor emberének is lakhelyül szolgált. A falutól délnyugatra egy neolitikus pengét találtak. Az újkőkor késői szakaszában élt lengyeli kultúra képviselőire vonatkozóan telepre utaló adattal rendelkezünk. A Dömösön (domb) és Csókakőn (domb) talált edények és szerszám alakú bronz leletek azt bizonyítják, hogy a Vasastól (Pécs része) a Dömösig terjedő dombokon nagyobb bronzkori telep volt. A késői vaskorból került elő egy ún. gyaluforma (csiszolt kővéső) és egy barbár ezüstérem.

A rómaiak is megtelepedtek itt. Évtizedekkel ezelőtt, a ma már nem használt strandfürdő ásásakor előkerült két aranypénz Traianus idejéből. Jelentős római kori emlékeket találtak Csokoládépuszta környékén és a Somkerék-dűlőben: római villa, római sírok és más szórvány leletek kerültek elő a villa környékéről. A 67-32 méter alapterületű, 3. vagy 4. századi villa romjait 1937 és 1940 közt Dombay János találta meg. A falusiak máig mutogatják egy római kori út feltételezett maradványait. Valóban jelentős csomópont volt a mai falu határában: a mai Csokoládépuszta dűlő szomszédságában találkozott a nagy forgalmú Aquincum-Sopianae hadiút a fontos dunai átkelőhely Lugióból Sopianae felé tartó úttal.

A népvándorlás idején elnéptelenedett vidékre bajorok, főként pedig szlávok telepedtek le. Források nincsenek, de a hetényi hagyomány szerint a magyarok betelepedése után a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye.

István király 1009-ben megvetette a pécsi püspökség alapjait. Ezzel közel egyidejű a pécsváradi bencés apátság alapítása 1015-ben. A Vas-hegy (a Zengő) környékének minden faluját az apátság szolgálatára rendelte a király, így Hosszúhetényt is. Hetényt először az apátság alapítólevele említi (Thetey néven), amely szerint már 998-ban az apátság birtoka volt. A tatárjárás itt is pusztított, de a lakosság el tudott bújni az erdőkben. A helyet a pécsváradi konvent nemes jobbágyai lakták. Egy 1292-1297 körüli tanú névsorban az apátság 10 hetényi nemes jobbágyát is felsorolják. 1543-ban Pécs elestével török kézre került. A lakosságot ismét megvédték a hegyek. Hetény a középkorban megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. Mai területén tulajdonképpen több kis falu osztozott, amelyeknek nevét már csak dűlőnevek őrzik: Kovásséde,Becő, Nádas, Perény, Ormánd. Ormánd neve szláv eredetű, völgyet jelent.

A szabadságharcban

Az 1848-1849-es szabadságharc idején Hosszúhetény a császáriakkal szembeni baranyai ellenállás góca volt, még akkor is amikor a szabadságharcot már vérbe fojtották. 1849-ben a hetényiek kiverték a császári helyőrséget és a kisebb Hird,Vasas, Szabolcs és Somogy falukkal együtt ezer nemzetőrt állítottak ki, többet, mint Pécs. A magyar reguláris hadseregben harcolt, majd hazatért, név szerint ismert hetényiek: Molnár József, Varga György, Dallos János, Rózsa Miklós, Dallos József, Pál János, Török István, Radó József, Botz Máté, Botz József (38. zászlóalj), Lovas András (1. huszárezred), Balázs Márton (127. zászlóalj). A kisújbányaiak: Kungl József, Fuksz József, Ebert János, Girschik Fülöp és Mayer János.

A világháborúkban

Az első világháborúban a falunak 30 hősi halottja és 21 eltűntje volt. A második világháború a faluból 48 áldozatot szedett, köztük nőket is. Az első világháborús emlékmű az áldozatok neveivel a Templom téren található. A második világháborús emlékművet Bocz Gyula alkotta és a temetőben található.

Magyar főpapok

A püspökszentlászlói kastélyban szenvedett fogságot 1950. július 14. és november 1. közt Mindszenty József bíboros hercegprímás, október 10-étől pedig Grősz József kalocsai érsek is.

A Zengő-csata

Csata a Zengőn vagy Zengő-hegyi csata néven vonult be a köztudatba az az összecsapás, amelyre 2004. február 13-án került sor a Zengő hegyen hosszúhetényiek, pécsváradiak, környezetvédők, illetve a fakivágó munkásokkal érkező biztonsági őrök csapata között.

Az esemény, illetve utóélete jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kormány végül letett arról, hogy NATO-radart építsen a Zengőre, lezárva egy éveken keresztül folyó vitát és megnyitva egy másikat: a kiszemelt új helyszín ellen ugyanis a közeli Pécs polgárai indítottak tiltakozást.

A népszavazás

Nagy nyilvánosságot kapott az országos médiában a 2009 elején tartott, 800 ezer forintba került helyi népszavazás, amelyet azért kezdeményeztek helyiek, hogy az önkormányzat visszaállítson három, az előző rendszerben született, de átkeresztelt utcanevet. A korábbi Berki Fülöp utca maradt Hármas-hegy utca, a Felszabadulás utca Széchenyi utca, a Landler Jenő utca pedig Szent Borbála utca, mivel a népszavazás az alacsony részvétel miatt sikertelen lett.

 A falu színpompás népviselettel, sajátos népdal-, néptánc-, népszokás- és tájszókinccsel és tájszólással bír.Hagyományait a falu ápolja. "A lakosság értelmes, fogékony és érzékkel bír a művelődés, a haladás iránt" - írta az 1939-es szociális felmérés.

Baranya más részeihez hasonlóan az őslakosok neve tüke, a betelepülteké pejoratív használatban gyüttment.

Néhány hosszúhetényi tájszó: tülemtoló (vasvilla), tőtike (borászatban használt faedény), sikúdik (beborul), cikákol (krákog), burut (felhő), kuku vagy mony (tojás). Néhány hetényi ragadványnév: Csiha Bözsi, Bakahangya, Badijani, Gyuszipista.

A gazdag népmondakincs legismertebb darabja a Zengő mondája: a szentlászlói völgyben a Zengő felől néha csendes időben is morajlást lehet hallani. Ilyenkor a hagyomány szerint a hegy belsejébe szorult kincskeresők lelkei dörömbölnek, hogy kijuthassanak, és napokon belül fergeteg támad.

Hosszúhetényi népszokás a húsvét vasárnapi zarándoklat a Zengő oldalán álló "Bocz-kereszthez". A bárányles néven ismert zarándoklatban csak férfiak vehetnek részt.

Látnivalók

• A romantikus hangulatú, hegyekkel, völgyekkel tarkított táj 1977-től tájvédelmi körzet. Növényvilága igen gazdag, különlegességei a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp), a nagyezerjófű, a leánykökörcsin, a zergevirág. Hosszúhetény határából a hetényi pincék közt, illetve Püspökszentlászló felé gyalogolva is utak indulnak a Zengő hegy csúcsára, a Zengővár romjaihoz. Népszerű kirándulóhely a vízesésekkel, zúgókkal és zöld sziklákkal tarkított Hidasi-völgy, a közelében Pusztabánya helyreállított üvegfúvó kemencéivel.
• A község lakosságának nagy része a 18. században földműveléssel foglalkozott, a Daragó-forrás vizét pedig malmok hajtására használták. (Az 1815. évi malomösszeírás adatai szerint Hetényben 14, az 1828. évi szerint 12, 1842-1844. évi szerint 16 malom volt.) A malomépületek közül több megtekinthető ma is.
• A mai Kisújbányán 1760 körül üveghuta létesült és 1809-ig működött. A Pusztabánya dűlőben több 18. századi üveghuta maradvány került elő. A már elnéptelenedett faluban két hutát helyreállítottak, ezekben alkalmanként ma is fújnak üveget. Ritka látványosság a Kisújbánya és Óbánya közt húzódó patakvölgy. A kisújbányai út felől gyalog megközelíthető a Márévár.
• A szűk szentlászlói völgyön túl a püspökszentlászlói püspöki kastély, templom, arborétum és Szent László király szobra.
• Hosszúhetény falu barokk katolikus templomát 1733-ban kezdték építeni, 1783-ban fejezték be, és Szent Miklósnak ajánlották. Freskóit Gebauer Ernő pécsi festő készítette. Búcsújadecember 6-án van, ezen a napon hagyományosan hazalátogatnak rokonaikhoz az elszármazott hetényiek.
• A gazdag helyi népi kultúra nemzetközi hírű ápolója a Hosszúhetényi Népi Együttes.
• Hosszúhetény évszázadok óta szőlőtermelő hely kiváló fehérborokkal, pincevárosa a falunál is nagyobb és egyik-másik pincében előzetes megbeszéléssel vendégeket is fogadnak. Hosszúhetény Pécsváraddal együtt a Mecsekalji Történelmi Borvidék keleti termőkörzetét alkotja.
• Bocz Gyula köztéri szobrai, köztük a Hetény vezér.
• A tájház (Kossuth L. u. 10, felújítás alatt, várhatóan 2011 októberére nyílhat újra.
• A borbélymúzeum (Kossuth L. u., pénteken 17 és 19 óra, szombaton fél 9 és fél 12 között, a többi napokon megbeszéléssel).
• Az üvegmúzeum (a központban, a művelődési ház földszintjén).
• A Schellenberger-présház.

Turisták látogatta helyek a közelben Magyaregregy, Pécsvárad és Zengővárkony. Hosszúhetény és Pécsvárad közt található, az utóbbihoz közelebb egy kis völgyben a Dombay-tó fürdőhely .

Évente tartott rendezvények

• Márciusban lovastalálkozó.

• Tavasszal állatvásár, májusban nemzetközi talicskatoló olimpia. 
• Nyáron az üvegfúvó napok (az egykori hutavidék évente más-más településén).
• Júniusban a püspökszentlászlói búcsú.
• Szeptemberben a szüreti ünnepségek.
• Novemberben a kisújbányai Márton napi búcsú.
• Decemberben az adventi vásár.

Elhelyezkedése

Hosszúhetény Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 09′ 48″, k. h. 18° 21′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 48″, k. h. 18° 21′ 05″ térkép ▼

Hosszúhetény Pozíció Baranya megye térképén