Berhida / Folytatáshoz kattints a posztra

 Berhida város Veszprém megyében, a Várpalotai járásban, Várpalotától délre kb. 9,5 km-re. Hozzá tartozik 1926 óta Kiskovácsi és 1939 óta Peremarton (ma Peremarton-gyártelep)

 A település már a rómaiak által is ismert volt, melyet a XX. század elején előkerült leletek (római település és temető) utalnak.

A Pallas nagy lexikona szerint "kisközség Veszprém vm. veszprémi j.-ban, (1891) 1032 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral".

A terület legősibb birtokosa a veszprémi káptalan volt, az okiratok szerint már 1082-től. Az Árpád-házi királyok közül II. Géza is megfordult e helyen, a hagyomány szerint egyik látogatásakor vesztette el az ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját. A pecsétnyomót 1811-ben találta meg egy földműves, a történelmi ritkaság a Nemzeti Múzeumban található.

Heti vásárát 1436-ban, országos vásárát pedig 1461-ben említik először, melynek jogát Mátyás király adományozta a városnak. 1532-ben rendi országgyűlést tartottak Berhidán.

A település a középkorban 1395-től oppidumnak (mezővárosnak) számított.

1895-ben készült el a települést is érintő Lepsény–Csajág–Hajmáskér-vasútvonal, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.

Katolikus iskola 1717-től, református iskola 1768-tól működött.

1922-ben alapították az Ipari Robbanóanyaggyárat - mely révén rohamléptű fejlődés következett be.

Az 1985. augusztus 15-én bekövetkezett, a Richter-skála szerinti 5,2 erősségű földrengésnek az epicentruma volt Berhida.

1993-tól megrendezésre kerülő 3 napos Berhidai Napok rendezvénysorozat látogatottsága a 6-8000 főt is meghaladja alkalmanként.

Nevezetességei

• Szent László király templom (kettős kőfedélszékű XIII. századbeli templom, melynek csak egyetlen párja van Európában)
• Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített II. világháborús emlékmű.
• Római katolikus templom (1759, Cymbal-freskókkal díszített)
• Vendéglő (1964), Makovecz Imre tervei szerint

• Itt született 1787. január 18-án Bechtold Fülöp báró, császári és királyi altábornagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik tábornoka.

Elhelyezkedése

Berhida Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 06′ 48″, k. h. 18° 08′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 48″, k. h. 18° 08′ 04″ térkép ▼

Berhida Pozíció Veszprém megye térképén

Balatonkenese / Folytatáshoz kattints a posztra

 Balatonkenese a Balaton északkeleti csücskében fekszik, Budapesttől kb. 100 km-re délnyugatra, a Kenesei-magasparton. A balatoni települések között különleges fekvésű, hiszen az egyetlen olyan Balaton parti település, amely igazából sem nem déli, sem nem északi parti. A magaspartról, illetve a közvetlen vízpart jelentős részéről a Balaton egész keleti medencéje és a Tihanyi-félsziget jól belátható, kedvező időjárás esetén a tájkép minden évszakban látványos. A magasparti rész a település délkeleti részében 40–50 m-es tereplépcsővel folytatódik a keskeny partközeli zónában, amely a 19. században, még a partvédművek kialakítása előtt helyenként a magaspartról lassan, de folyamatosan leomló, túlnyomórészt pannon korú üledékek felhalmozódási térszíne volt. A két eltérő magasságú zóna között ezen a részen csak helyenként van átjárás, (ilyen például a függővölgyként a vasútig kinyíló Macskatorok), északnyugat felé a peremjelleg egy jelentős partszakaszon megszűnik. Maga a Balaton a part mentén viszonylag mély, a déli parton jellemző sekélyes rész itt már nincs meg. Részben e sajátos földrajzi fekvés az oka turisztikai jelentőségének is (pl. vitorlásversenyek és horgászat szempontjából).

 Balatonkenese történelme a régmúlt időkre nyúlik vissza. A Csittény-hegy oldalában bronzkori leletek kerültek elő, melyek az őskor óta kedvelt lakott helynek mutatják Kenesét. A település több pontján római időkből származó sírokat, leleteket találtak, melyek azt jelzik, hogy a honfoglalás előtt is már lakott volt ez a vidék. 1000 környékén a veszprémvölgyi apácáknak ajándékozták 7 másik településsel együtt. Eredeti neveKnésa, amely később változott Kenesére (az 1528-ban kiadott Tabula Hungariae is ezen a néven tünteti fel), majd Balatonkenesére.

Megfordultak erre a tatár, majdan török hordák, ezen történelmi megpróbáltatások emlékét őrzik a magaspart oldalába vájt „lakhelyek”, amiket a néphagyomány Tatárlikaknak nevez. 1532-ben országgyűlést tartottak Kenesén. 1846-ban a Kisfaludy gőzös, fedélzetén Széchenyi Istvánnal, először Balatonkenesén kötött ki.

Az első temploma a mai református templom helyén eredetileg 1231-ben épült, tornya gótikus stílusú volt, a török pusztítás után átépítették barokk stílusban. A templom mellett emléktábla őrzi Mosonyi Márton prédikátor emlékét, akit 1700-ban elűztek, de később a kurucok visszahoztak. A katolikus templom késő barokk stílusban épült 1819-ben. A toronyban lévő legnagyobb harangot Szent István király és Orbán pápa képe díszíti. A főoltár képe (Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának) Pribék István adományaként került a templomba. A mennyezet freskóit Graits Endre festőművész készítette 1907-ben.

 A település a balatoni régió fejlődésével együtt fejlődött, leginkább a felújított strandoknak és a számtalan üdülőnek köszönhetően. A korábbi, eredetileg állami tulajdonú üdülőkből mára csak néhány maradt fent, egy részük szállodává alakult át, a kisebb üdülők magánkézbe kerültek. Több jachtkikötő épült a kenesei partvonalon, illetve felújították a hajóállomást is.

Balatonkenese minden nyáron színes programokkal várja az oda utazókat. Szezon elején a Tátorján Fesztivál, majd a Kapunyitó Fesztivál várja az érdeklődőket számtalan színes programmal. Június végén egész hétvégés motorosfesztivál, augusztusban pedig nemzetközi lecsófesztivál és koncertek, ingyenes filmvetítések vonzzák az üdülővendégeket.

Nevezetességei

• Európában egyedülálló módon itt található meg a májusban virágzó tátorján.
• Soós hegy (Soós Lajos költőről kapta a nevét; tatár lyukak, kilátó)
• Kossuth szobor, amelyet másodikként állítottak az országban
• Tájház, gyűjteményében néprajzi emlékek, gazdasági eszközök, valamint a kenesei Kossuth Bizottság iratai, a várossal kapcsolatos kiadványok, továbbá Soós Lajos, helyi költő és más neves személyek emléktárgyai –- Falumúzeum, 2011-ben Az év Tájháza lett Magyarországon
• Parragh kert: 3,5 hektáros növénypark, arborétum
• Soós Lajos emlékoszlop: a löszpart legmagasabb pontján áll a Soós Lajos (1856-1902) helyi költő tiszteletére 1927-ben emelt, vörös kőből faragott emlékoszlop.

Híres emberek

• Soós Lajos
• Itt töltötte a nyarakat Pilinszky János költő.
• 1926-ban itt született Körmendy Ágoston a magyar autógyártás kiemelkedő mérnöke.
• 1933-ban itt halt meg Babay Kálmán református lelkész, író.

• Tájház (Kossuth u. 6.)

Elhelyezkedése

Balatonkenese Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 02′ 09″, k. h. 18° 06′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 09″, k. h. 18° 06′ 31″ térkép ▼

Balatonkenese Pozíció Veszprém megye térképén

Tapolca / Folytatáshoz kattints a posztra

Tapolca a Balaton-felvidék nyugati szélén, a Tapolcai-medence közepén helyezkedik el. A várost körülölelik a Tapolcai-medence bazalthegyei. Ahol az egykori Pannon-tengervizéből lerakódott üledékekre szétfolyt a bazalt, megvédte azokat a szél és víz koptató munkájától. Így alakultak ki a térszín egykori magasságát „tanúsító”, kúp vagy koporsó alakú tanúhegyek. A várost délről elkerüli a Veszprém-Lesencetomaj közötti 77-es főút. A város vasútállomása a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk- és a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalak csomópontja.

 A legrégibb település nyomaként az i. e. 5500–i. e. 4500 közötti Starcevo-Kőrös kultúrához tartozó újkőkori ház maradványait tárták fel 1987-ben a Templomudvarban. A régi téglagyár közelében egy késő vaskori temetőt a tártak fel.

A rómaiak által az 1–4. században épített 6 méter széles, kőből készült utak a város több pontján is megtalálhatóak. Az romanizált lakosság 453-ig hun fennhatóság alatt élt, majd a területet 586-ig a longobárdok uralták.

Először akkor említik írásban (1182–1184), amikor III. Béla király (Csump nevű) udvari papjának adományozott egy berket Tapolca és Keszi között. A Tapolczanév magyar eredetű, magas pontot jelent (vagy szláv eredetű melegvízű forrás). II. András király 1217 körül Turul ispánnak adományozta a területet, ekkor a neve: Turultapolcza lett. Az ekkor épült kúria és román stílusú templom nyomai megmaradtak. 1346-ban ismét királyi birtok, s az egyik oklevél szerint 1347-ben Nagy Lajos király a mai Városlődön lévő karthauzi kolostorszerzeteseinek adományozta, akik egyik birtokközpontjukká fejlesztették a mezővárost. A város a veszprémi egyházmegye tizedszedési központja, vámhely és a zalai esperesség központja lett.

A karthauziak a 15. század közepén fallal és védművekkel vették körül udvarházukat. A török hadak az 1554. évi hadjáratukkal foglalták el a várost.

A 17. században, amikor a városka Padányi Biró Márton veszprémi püspök tulajdona lett, ismét kiépítették a védelmi rendszert. Ekkor a státusa: erősített püspöki-mezőváros, 7 ökrös, 21 gyalogjobbágy és 41 szabad hajdú élt itt. Szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban is.

Az 1770-ben elvégzett összeíráskor 374 mezővárosi családban 1850 személy élt. A lakosság gyorsan gyarapodott, 1802-ben már 2472 személy élt a városban, jórészt katolikusok. Mezőváros rangját 1871-ben elvesztette, ennek ellenére gyorsan fejlődött.

1891-ben megépítették a Tapolca–Sümeg, 1903-ban a Tapolca–Keszthely és 1909-ben a Tapolca–Budapest vasútvonalat, ami nagy jelentőségű volt a város polgárosodásában. Számos közintézmény települt a városba, ami járási székhely lett. 1863-ban és 1908-ban tűzvész pusztított.

A fejlődést a környéken telepített szőlőültetvények is elősegítették. Tapolcán 1925-ben a 25 nagykereskedő közül 15 a bor kereskedelmével foglalkozott. Az  ipari munkások száma is növekedett a fafeldolgozásban, a szeszfőzésben és a vasútnál. A második világháborúban a település hatalmas veszteségeket szenvedett: nyolcszáz zsidó lakosát deportálták.

Nevezetességei

A szakemberek bizonyították, hogy Tapolca több feltárt barlangja közös rendszert alkot, ezzel Magyarország negyedik leghosszabb barlangrendszere.

A Tavasbarlang teljes hossza 3280 méter, mélysége a bejárattól számítva 16 méter. A mészkő repedéseibe bejutó víz alakította ki. A barlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, Tóth Pál pékmester telkén (Németh Ferenc és Biró Gyula kőműves-kútásó mesterek). 1912-ben elkészült a villanyvilágítás, és a barlangot megnyitották a látogatók előtt. A barlang a nyirádi bauxitbányászat vízszintsüllyesztése miatt sokáig vízmentes volt, és le is zárták. A bányászat befejezése után a karsztvíz szintje helyreállt, és egy 250 m-es szakaszát (amiből 180 m-t csónakkal kell megtenni) ismét megnyitották. A csónakos körtúrán a víz mélysége 0,4–3 m. Egy-egy csónakba hárman ülhetnek, a jármű 220 kg-ig terhelhető. A csónakázó rész áteresztőképessége 130 látogató óránként. A tavasbarlang nagyobbik része víz alatt van, nem látogatható. A látogatható részbe 73 lépcsőn juthatunk le. Odabent a hőmérséklet 20°C, a relatív pártartalom több mint 90%.

2015. január 20-án nyílt meg a tavasbarlang 770 négyzetméteres, tíztermes látogatóközpontja.

A Kórház-barlang teljes hossza 2850 méter, mélysége a bejárattól számítva 14 méter szárazon, víz alatt 36 méter. A barlangot a kórház területén a tüdőpavilon építésekor, 1925-ben fedezték fel. A barlanggal akkor nem törődtek, járatait nagyrészt törmelékkel töltötték fel. Csak több mint egy évtized múltán, 1937-ben mérte fel a járatokat Kessler Hubert, és az ő javaslatára a törmeléket kitermelték, és a kórház alapjainak megerősítésére a szükséges helyekre pilléreket építettek benne. A hidegháború idején földalatti kórházzá akarták kiépíteni, szerencsére a munka (pénzhiány miatt) már az elején félbeszakadt. A figyelem akkor irányult ismét a barlangra, amikor kimutatták a lenn tartózkodás kedvező hatását. 1972 óta légúti megbetegedésekben szenvedőkre és terápiás kezelésekre kezdték használják. A kórház ezzel egyedülálló lehetőséghez jutott: mintha a kórházat építették volna a gyógybarlang fölé. A betegeknek az utcára sem kell kilépniük: a barlangba a betegek lifttel juthatnak be, és  orvosi felügyelet mellett folytathatják a légzésterápiát a barlang száraz, tágas termeiben. A légzésterápiát kezdetben vezető dr. Horváth Tibor kezdeményezésére 1982 óta a Kórház-barlang gyógybarlang. Horváth Tibor működését külföldön is elismerés övezte: a Nemzetközi Szpeleológiai Unió Szpeleoterápiai Szakbizottságát vezette éveken keresztül. A barlang feltárása és kutatása jelenleg is folyik.

2010. november 26-án két újabb barlangi tavat fedeztek fel Tapolcán a Berger Károly-barlangban, melyek átmérője 23 illetve 30 méter, így jelenleg ezek Magyarország legnagyobb vízfelülettel rendelkező barlangi tavai. A Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport, amely 1986 óta kutatja a Tavasbarlangot, 2002-ben kezdte el az egykori sekély tengerben lerakódott mészkőben kialakult barlang feltárását. A két üregbe egy tizenkét méter mély kúton keresztül lehet leereszkedni.

Múzeumok

• Városi Múzeum (Templom domb 8.; 46° 52' 58.6308" N, 17° 26' 34.7316" E). Közép-Európa egyik legrégibb népiskolájában helytörténeti kiállítást és iskolamúzeumot rendeztek be. A régi iratok szerint az egykori végvár várkastélyának romjaira épült Kántorház már 1726-ban állt. Falai között tanulta a betűvetést Batsányi János (1763-1845), a felvilágosodás nagy költője. A múzeum eredetileg pedagógiatörténeti gyűjtemény volt, majd a várost bemutató régészeti, történeti, néprajzi, ipartörténeti és képzőművészeti anyaggal egészítették ki. Itt láthatók a helyi ásatások leletei, és kőtár is várja a látogatókat. Nyitva május 31-ig hétfő-péntek: 9:00-16:00; nyáron hétfő kivételével 10:00-17:00 (Kirándulástervező).
• Marton Galéria állandó kiállítás Marton László műveiből

Templomok

• Katolikus templom (Templomdomb; 46° 52' 58.6308" N, 17° 26' 34.7316" E). Az eredeti épületet még Turul ispán emeltette a 13. század század első felében, ezt ma már jóformán csak a déli oldalán levő román stílusú ablak jelzi. A karthauziak a 15. század elején ezt egészítették ki egy gótikus, keresztbordás mennyezetű szentéllyel. A szentély déli külső falán Szent Kristóf freskójának töredéke látható – ezen szent József alakjában Zsigmond királyt örökítette meg a művész. A török idők alatt megsérült templomot Padányi Bíró Márton veszprémi püspök állíttatta helyre 1756-1757-ben, és egyúttal barokk hajót építtetett hozzá. A 19. század végén, Ley József plébános két oratóriumot építtetett és egyneogótikus oltárt rendelt Innsbruckból. A homlokzatot, amit szent István és szent Imre fülkeszobrai díszítenek, Haraszti Margit restaurátor tárta fel és konzerválta. A templom északi oldalához kapcsolódik az irgalmas nővérek rendháza és óvodája, amit Ranolder János püspök építtetett 1872-ben.
• Protestáns templom. A kalotaszegi templomokra emlékeztető templom 1936-ban készült el.

• Fő tér
• Malom-tó: Az ódon épületekkel, magas kőfalakkal és vendéglátó helyekkel körülvett tó a városka legfontosabb turisztikai célpontja. Itt fakadnak a település névadó forrásai, amelyeket talán már a rómaiak is visszaduzzasztottak, hogy malmot hajtsanak vele (Kirándulástervező). A tótól indul a Malomtó sétány. Ez a helyszíne, az évente megrendezett pisztrángfesztiválnak.
• Romkert. Láthatóak a 13. századi birtokközpont, valamint az erre épült karthauzi erősség és a 17. században kibővített vár kapujának és farkasvermének konzervált romjai.
• Városi Múzeum
• Vízimalom
• Y-házak: Tervezte: Kiss Tamás. Az első épületet 1972-ben a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat(ZÁÉV) kezdte építeni. 1986-ig több ütemben épült fel a Bauxit-lakótelep. Összesen kilenc darab Y-ház készült, összkomfortos lakásokkal..
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Híres emberek

• Itt született 1763. május 9-én Batsányi János költő.
• Itt élt Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető.
• Itt született Boczkó Gábor párbajtőröző. Olimpiai ezüstérmes: 2004 párbajtőr csapat; olimpiai 4.: 2008 párbajtőr egyéni; olimpiai 5.: 2008 párbajtőr csapat; vb-bronzérmes: 2007 párbajtőr csapat; Európa-bajnok: 1997, 2002, 2003 párbajtőr egyéni, 2006, 2007 párbajtőr csapat. Klubja: Honvéd.
• Itt született Szalai Gyöngyi olimpiai bronzérmes párbajtőröző.
• Itt született Török János közgazdász, (1809–1874).
• Itt született Sümegi Pál (1960) egyetemi docens, az MTA doktora, geológus, régész, az SZTE Földtani- és Őslénytani Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.
• Itt élt Cserhát József Batsányi-díjas költő, író, szerkesztő (1915–1969).
• Itt született Marton László (szobrász) (1925–2008), a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb mestere. A Marton László Galéria állandó kiállítás és számos köztéri szobor őrzi az emlékét.
• Itt született (1960) és itt él Németh István Péter költő, műfordító, irodalom-történész.
• Itt született Tóth Vera és Tóth Gabi, a Megasztár első és második évadában felfedezett énekes testvérpár. Vera az első széria győztese és az év hangja, míg húga, Gabi, a 3. helyet szerezte meg a második szériában.

Elhelyezkedése

Tapolca Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 52′ 58″, k. h. 17° 26′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 58″, k. h. 17° 26′ 29″ térkép ▼

Tapolca Pozíció Veszprém megye térképén

Csíkszentimre / Folytatáshoz kattints a posztra

 Csíkszentimre Csíkszeredától 11 km-re fekszik. A 12-es országúton Csíkszentkirályon át a 123A megyei útra térve közelíthető meg. Csíkszentkirálytól 4 km-re van. A Dél-Hargita keleti előterében, az Olt síkságán terül el. A község-test az Olt mindkét partján húzódik. Ferencz Béla: „Csíkvármegye monográfiája a legrégibb időktől napjainkig” című művéből tudjuk, hogy Csíkszentimre határa 11000 hold területen fekszik. Csíkszentimrét is, mint Csíkszentkirályt, az Olt két külön csoportra osztja.

Orbán Balázs szerint a község az Olt bal parti Bedecs pataka és a jobb parti Rege- és Bánya pataka Oltba ömlésénél fekszik. Orbán Balázs idejében az Olt jobb partján levő részt Oltelvének nevezték, amit Alszeg, Pálszeg, Sándorszeg és Felszeg tízesek alkotják, míg az Olt bal partján fekszik Bedecs és Tenkeszeg tízes.

A község fekvését nagyon pontosan írja le Benkő Károly (1853): „… a község „T” forma állásban északról délnek húzódik: - közepe az Olt nyugati partján, keleti része pedig kerekded.

Endes Miklós hét tízest jegyzett le: Sándorszeg, Pálszeg, Tenkeszeg, Oltelve, Alszeg, Felszeg és Bedecs tízest. Mivel az Oltelve elnevezés tulajdonképp összefoglaló neve az Oltón túli tízeseknek (Alszeg, Pálszeg, Sándorszeg és Felszeg), sem ezt, sem a Tenkeszeg elnevezést ma már nem használják. Én 1938-ban csak öt tízest jegyeztem fel a bemondások alapján: a) Alszeg (délre egy „Telek" nevű, kút melletti térség), itt van a Pálok utcája, b) Pálszeg (a Hargita felé), csak két kicsi utcája van, c) Sándorszeg (délre a Malom utca), d) Felszeg (Szentkirály felé) Balló Jenő utcája, Borvíz utca, Kénese (cs. n.) utcája, e) Bedecs, ekkorra már összeolvadva, a hajdani Tenkeszeggel, itt vannak a Belső utca, Tankok utcája, Rózsa (?) piac (telek), Vasút utca, Czikó (cs. n.) utca, Templom alja, falurészek és utcák. Nem tudnak arról, hogy a főút valamikor máshol vezetett volna.

Középkori Szent Imrének szentelt templomáról kapta a nevét.

 Területe ősidők óta lakott. A falutól északra a Zöldfák nevű területen 3. századi valamint 6. századi telep nyomaira bukkantak.

A szájhagyomány szerint a falu hajdan az Olton túl, az erdő alatt, a Tomaj nevű vár (föld-vár?) körül volt. A vár alapítójaként Tomaj Tamást nevezi meg. Itt is temetik el a nagy lovasvezért, és hű katonái nagyságához illő emléket hordtak holtteste fölé (Tomaj-domb?). Ez a Hargita lankáján, a Margit-kápolnán túl van, a községtől délnyugatra. Tény az, hogy a Margit-kápolna körül „temetkezési hely” volt. A sok sírhant ma is jól látható. Ugyanakkor nem messze a kápolnától ma is egy helyet „Temető kertnek” neveznek. Amikor a traktorokkal mélyebb szántásokat kezdtek végezni e határrészben, főleg Margit-kápolna és Tomaj-dombja közt, nagyon sok olyan leletre találtak, amelyek egyértelműen valamikori településre utalnak. Ezek a leletek a csíkszeredai múzeumba kerültek.

A falunak már a 13. században volt temploma. Az 1332-34-es pápai tizedjegyzékben ugyan még nem szerepel, de mivel mai templomában XV. századból való nagy méretű szárnyas oltár maradványok találhatók és van egy szintén XV. századból való Margit-kápolnája a falutelepülésen kívül a Hargita lejtőjén, feltételezhető, hogy jóval előbb már létezett. Lehet, hogy kicsi és szegény egyház lévén, azért nincsen felvéve a pápai tizedjegyzékbe. Plébániatemploma gótikus volt. Apszisában még látszanak a boltsüvegek és a bordák helyei, de a barokk korban átalakították a templomot, sőt tornyát is. Mai oltárának háta mögött őrzik a XV. századból fennmaradt nagyméretű szárnyas oltárnak nyolc képét.

Az 1567-es adóösszeírás adatai szerint Bedecs (Bedechy) külön faluként 26 kapuval, míg Szentimre (Zent Emreh) 30 kapuval külön községnek van feltüntetve. Idővel Bedecs ( nevét a Bő tízez, vagyis dec -ből kaphatta -Bő deci- esetleg családnévből de ilyen nevű nincs mára a faluban, habár Bedechy családnév létezik a világban) amely megőrizte ősi elnevezését, beleolvadt a szomszédos Tenkeszeg tízesbe. Mára már nem használják a Tenkeszeg tízes nevét pedig köztudott, hogy a templomot is oda építették. Bedecs a hajdani Bedecs (Konc) pataka mentén alakult ki, annak a folyása mentén, amiért egy véka aranyat adtak, hogy az élethez nélkülözhetetlen vizet kapjanak. És csak a folyó mentén létezett, fel a Zöldfákig. A régi Olt híd végében terült el, majd az út mentén dél irányban következett a másik tízes, akkor még teljesen különállóként egy ősi templommal, Tenkeszeg. Iskolája 1622-óta létezik.

A faluban 1702-ben boszorkányper volt. A falu déli részén, a Kúria-dombon áll a Henter család 18. századi barokk-reneszánsz kúriája – siralmas állapotban. A 18. század elején itt gyilkolták meg br. Henter Ádámot, 1764-ben itt tettek hűségesküt Csíkszék vezetői a császárnak. A Henter-kúriának különösen szép a lépcsős portikusza. Négyszögletes kőoszlopai reneszánsz díszítésűek.

1707-ben a falut az osztrákok fosztották ki, 1719-ben pestis pusztított, a 404 áldozatra a temető sarkán álló kőoszlop emlékeztet.

1910-ben 1788 magyar lakosa volt.

A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.

Nemes családok

• Dienes (csíkszentimrei). Lófőséget II. Rákóczy Györgytől 1653. febr. 12. D. Balázs nyert. (Gyfv. LR. XXVI/131.)
• Dobordán (csíkszentimrei). Nemességet 1655. jul. 7. D. Márton nyert. (LR. XXVI/605.)
• Bak (csíkszentimrei). Székely család; lófőséget II. Rákóczy Györgytől 1655. decz. 23. B. Ferencz, János, Mátyás és Péter kaptak (Gyfv. LR. XXVI/586.)
• Antal (csíkszentimrei). Czímeres nemeslevelet 1762. decz. 22. A. János, István; Jánosnak felesége, Bede Judittól született gyermekei: István (ennek feleségétől, Benedek Rebekától szül. leánya, Rebeka), Erzse, Kata, Klára; István s felesége, Thamási Máriától szül. gyermekei István, Anna, Zsuzsánna és Borbála kaptak (LR. erd. X/712.) – Czímer: kék paizsban faágakból készített fészekben ülő pelikán fiait vérével eteti; sisakdísz: két fekete sasszárny között könyöklő vörös ruhás kar kardot tart; takarók: kék-ezüst, vörös-arany (NIf. I/192.) – Vö. Siebm. 14.
• György (alias Győrffy, csíkszentimrei) Nemessége Torontálmegye 1827. aug. 6. kelt bizonyságlevele alapján 1628. jan. 21. Temesmegyében hirdettetett ki. – Vö. Lendv. II/151.
• Fodor Elek 1867–1872. középszolnoki (szilágycsehi járás) szolgabíró, ardói birtokos, kir. tanácsos. Atyja, (Csíkszentimrei) István, Dobokából jött vármegyénkbe.
• FODOR de Szentimre. 1627. Gyfvári kpt. 13. L. Reg. 55.
• KOVÁCS de Csík-Szentimre. 1655. Gyfvári kpt. 26. L. Reg. 586.

Látnivalók

• Szent Margit kápolnája az Olttól nyugatra az Alsó-Erdőalja mezőn található, a 14. században épült, korabeli freskók díszítik. A hagyomány szerint Tankó Margit emeltette 1661-ben, 1823-ban állították helyre.

A Margit-kápolna a község határában, egy dombon áll még, amelynek két magas és keskeny csúcsíves ablaka, leszelt ívű ajtókerete és egy XV. századbeli falfestmény töredéke az északi falon igazolja a korát, ezek a festmények nagyon értékesek a kápolna dőledező falai védik és óvják őket. Az egyik falfestmény ma a Csíki-medence eddig ismert legnagyobb középkori falképe Volt ennek a kápolnának egy szerény kis reneszánsz szekrényű szárnyas oltára is, de a második világháború után tönkrement, a szomszédban lakó cigányok eltüzelték.

• Az 1776-os nagy átépítés alkalmával olyan munkát végeztek, hogy a “Domus historia” bejegyzését idézve, mely 1868 december 14-én történt: “…így jött létre azon templom, melynek Alcsíkon nincs hasonló mása.” De érdemes idézni az ugyanekkor történt bejegyzésből tovább is: “A templom északi oldalában épített kis kápolnát (Szt. József kápolna) maga B. Henter Ádám kellő csinnal fölszerelte, s fenntartásáról gondoskodott. Mely gondoskodás határozott biztosítása írásban a nagy nevű alapító nagy nevű unokájától B. Henter Józseftől nyert, ki 1867.-i ápr. 2.-án kelt, s a megye levéltárába másolatban letett végrendeletében ezeket írja: A Csíkszentimrei kápolnát, mely alatti sírboltban boldogult atyám, őseim nyugosznak, s hova az én poraimat is viendik, fenntartani s javítani Csíkszentimrei jószágom birtokosa tartozik.”Római katolikus temploma gótikus eredetű, 1776-ban kapta mai barokk alakját. Szárnyasoltára a 16. század elején készült, padlásáról több 15. század végi táblakép is került elő.. Ez a templom már 1776 előtt létezett. Ugyanis, most már létező adatok szerint , a mai formában álló templom 1776-ban épült “Tengerszeg tízes területén, az egyházközség és báró Henter Ádám költségén”, amikor egy régebbi templom gótikus, azaz csúcsíves elemei beépültek az új, többnyire barokk templomba. A templom középső részét, a hajót teljesen új formába öltöztetik. A régi templomból megmarad a torony és a szentély, de azok is átalakítva. A régi templom hálóboltozatának és gótikus záróköveinek csak a nyomai állapíthatók meg. A régi templomból falfestmények is maradtak meg.

A templomban található egy szép régi szárnyas oltár részei, két nagy szárny. Ezeken nyolc nagy táblakép található. Ezek Szűz Mária életéből és Jézus Krisztus passziójából vett jelenetek. Szakértők szerint a 15. század végéről származnak. Ezeken kívül van még két nagyobb méretű táblakép, melyek egy másik szárnyas oltár részei lehettek, mert a méretei nem találnak a másik szárnyas oltár részeivel, de régebbiek és kivitelben is mások. Különben a tábla-festészet legkorábbi emlékei a csíkszentimrei táblaképek.

A templom egy másik csodálatos értéke egy olajfestmény, mely “Fogadalmi kép” 1767-ből, és Stephanus Antal festette. A megfeszített Krisztus látható felül kis angyalkákkal és két oldalt, a kereszt mellett egy szép imádság az akkor beszélt magyar nyelven.

Dr. Jancsó Benedek és Vofkori László által talált források szerint Csíkszentimrén a 13. században már román stílusú templom állott. És természetes is, mert a Bethlen-lustra szerint (1614) Gyergyószentmiklós és Csíkszentgyörgy után a harmadik legnépesebb település volt. Itt olvasható és érdekességként jegyzem le, hogy 1707-ben az osztrákok fosztották ki a falut. 1717-19-ben a pestis 404 áldozatot követelt. S míg más falvakban alig maradt túlélő, itt az életben maradottak száma 322 volt. Ennek emlékét a temető sarkánál elhelyezett kő emlékoszlop őrzi abból az időből.

• Henter kúria. A falu déli kijáratánál, a Kúria dombon, a mai Bedecs ( régen Tenkeszeg) területén látható, siralmas állapotban A kőoszlopokon nyugvó, portikusszal ellátott, téglalap alakú, barokk-reneszánsz épületet a Henter bárók építették feltehetően 1693-ban. A 18. század elején itt gyilkolták meg báró Henter Ádámot. 1764-ben Csíkszék főemberei itt tették le a hűségesküt a császárnak. Az 1900-as évek elején e kúria falai alatt lázadt fel a falu szegénysége a birtokarányosítási ügyletek ellen. 1944 óta iskola és kultúrotthon, most rom.

• A Bánya-és Vermes patakok forrásvidéke borvizes lápos terület.
• A falu nevezetessége a Büdös-fürdő, vagy Szentimrefürdő a falutól nyugatra 13 km-re a Déli-Hargitában, a Büdös-hegy nyugati oldalában fekszik. Kénes-szén-dioxidos borvízforrások táplálják, ezért jellegzetes záptojásszaga van.

Értékes műemléke még a községnek a Henter-kúria, amelynek különösen a lépcsős portikusza szép. Négyszögletes kőoszlopai reneszánsz díszítésűét

Elhelyezkedése

Csíkszentimre Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 16′ 59″, k. h. 25° 51′ 37″