Hasznos információk, ha Erdélybe utazol / Folytatás a posztban

Erdély rengeteg történetet és legendát őriz és ápol a, kulturális értékei felbecsülhetetlen kincsek a Magyarok és minden ember számára.

Erdély Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, helyezkedik el. Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti, a Királyi-hágón túli részét jelenti, amely az egykori Magyar-királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya.

Erdély természeti csodái

Erdély számtalan csodás természeti adottsággal rendelkezik, változatos látnivalót nyújt az idelátogatóknak. Legalacsonyabb pontja Orsova mellett van, a legmagasabb pedig Moldoveanu csúcs a Fogarasi-havasokban, ami pontosan 2544 méter. Erdélyt változatos felépítésű és szépségű hegyek alkotják, egyik legnépszerűbb része a mészkőből álló Bihar-hegység. Erdély legfontosabb folyója a Maros, amely kettészeli az Erdélyi-medencét. Turisztikai szempontból kihagyhatatlan tavakkal rendelkezik, ilyen például aGyilkos tó, Szent Anna-tó, és a Medve-tó. Ez a csodálatos fölrajzi tájegység, rendkívül gazdag növény és állatvilágban. Székelyföldön túrázni és nézelődni olyan mintha a táj lelke is velünk utazna. Erdélyben lehetőségünk van az Al-dunai hajókázásra és kirándulásra a Cserna patak gyönyörű völgyében, és remek gyógyfürdőkben pihenhet a megfáradt látogató.

HELYI IDŐ

GMT + 2 óra eltolódás

NYELVI MEGOSZLÁS

Erdélyben a hivatalos nyelv a román, de sok helyen beszélnek magyarul és németül. Ezen kívül jelentős magyar kisebbség él Székelyföldön, akik magyarul beszélnek. A Szászföldön a szász lakosok és a német turisták miatt sokan beszélnek németül. Általában az idősebbek ismerik a francia nyelvet, míg a fiatalabb korosztály jól boldogul az angollal. Az utóbbi években sok erdélyi vállalt külföldön vendégmunkát, főleg Olaszországban és Spanyolországban, aminek köszönhetően sokan megtanultak olaszul és spanyolul.

Pénz

Hivatalos pénznem a Lei. 1 Leu = 100 bani. Forgalomban lévő pénzérmék: 5, 10, 50 bani. Forgalomban lévő papírpénz: 1, 5, 50, 100, 200 és 500 Lei. Minden nagyobb városban találni bankot, bank-automatát (ATM) és pénzváltót is. Szállodákban, éttermekben, bevásárlóközpontokban egyre elterjedtebb a bankkártyával való fizetés. Az Euro bevezetése 2010-2012 között várható, de sokan már Euroban számolnak. Egyes helyeken Euro-val is fizethetnek.

Általános árfolyam: 

1 Euro = 3,67 RON 1 Dollar = 2,39 RON 100 Forint = 1,48 RON 100 Yen = 2,12 RON

A román nagykövetség konzulátusa hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 8.30-12.00 közt van nyitva.

Címe: 1146 Budapest Thököly út 72

Tel: 384 7689

Fax: 384 5535

Magyar Nagykövetség Romániában:

Cím:   str. Jean-Louis Calderon nr. 63-65., 020034 Bucuresti

Előhívó: (00)-(40)-(21)    Telefon:  312-0073, 00-40-31-620-4300, 00-40-31-620-4301; -02
Ügyelet: (40-722) 386-560
Fax:   titkárság: 00-40-31-620-43-26    sajtóiroda: 00-40-21-312-04-67

Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: 
Zákonyi Botond

E-mail:
mission.buc@mfa.gov.hu

Honlap: 
www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/RO/hu

Főkonzulátus:  530210 Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 45.

Előhívó:  (00)-(40)-(366)  Telefon:  087-000
Ügyelet:  00-40-729-068-350    Fax:    207-338
Ügyfélfogadás: 
Hétfő-Csütörtök 8:00-16:30
Péntek 8:00-14:00

Főkonzulátus Kolozsvár:

Elérhetőségek  Honlap: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/Kolozsvar/hu/
Cím: 400113 Kolozsvár, Főtér 23. (Cluj-Napoca, Piata Unirii nr. 23.)
Telefon: +40-264-596-300
Ügyeleti telefon: +40-744-703-290 (csak munkaidőn kívül hívható, magyar állampolgároknak, rendkívül sürgős esetben!)
Fax: +40-264-594-109 

Konzulátus, Bukarest:

011654 Bucuresti, Stefan Negulescu utca 30
Előhívó: (00)-(40)-(21)    Telefon:   230-0550  és vagy    230-0551
Állampolgársági ügyintézés:    037 401 69 98
Ügyelet:    (00) (40)-758-221-558 (sürgős esetekben)
Fax:    230-0552

Ügyfélfogadás: 
Hétfő-kedd-csütörtök-péntek: 8.30-11.30

Románia hívószáma: 00-40

Segélyhívó: Az országban egységesen a segélyhívószám: 112

Szállás: Erdély jelentős szálláskapacitással rendelkezik, ezért minden kategóriában és minőségben lehet szállást találni. A kommunizmus ideje alatt sok szállodát építettek, melyek egy része elhanyagolt állapotban található. Az utóbbi években viszont sok, jó szolgáltatást nyújtó szálláshely nyitotta meg kapuit. A szállodák árai széles skálán mozognak: 40-150 Euro/éjszaka/fő.

Vidéken gomba módra szaporodnak a panziók. Áraik 10-30 Euro/éjszaka/fő. Sok helyen szerveznek szekerezést, táncházat és egyéb szabadidős programokat is. A kempingek árai 4-10 Euro között vannak.

Vendégszeretet: 

Az erdélyiek vendégszerető emberek. A messzirol jötteket szívesen látják házukban, vagy asztaluknál is, megkínálják ételeikkel, italaikkal. Az utcán szívesen útbaigazítják az érdeklődőket.

Telefon,Internet

Majdnem mindenhol van mobiltelefon hálózat. Városokban utcai telefonokat is találni, ezek általában telefonkártyával működnek. Újságárusoknál vásárolhatnak telefonkártyákat.

Sok helyen van Internet Kávézó, ahol egy jó kávé mellett el lehet olvasni az e-maileket. Egyes szálláshelyeken és vendéglőkben van wireless Internet, ahol fogyasztás közben csatlakozni lehet a hálózathoz.

SZÁLLÁSOK ERDÉLYBEN: HOTELEK-PANZIÓK

Városok

Erdély adminisztrációja 16 megyét foglal magába, minden megye élén egy megyeszékhelyű várossal. Erdély városainak lakossága általában 25.000 – 350.000 között van. A legnagyobb városok: Kolozsvár (318.027), Temesvár (317.651), Brassó (283.901), Nagyvárad (206.527), Arad (172.824), Szeben (155.045), Marosvásárhely (149.577).

Határátkelő helyek Közutakon:

Bors, Bihar megye – Magyarországgal szomszédos határátkelő

Nadlac, Arad megye – Magyarországgal szomszédos határátkelő

Vasnad, Arad megye – Magyarországgal szomszédos határátkel

Turnu,Arad megye – Magyarországgal szomszédos határátkelő 

Cenad, Arad megye – Magyarországgal szomszédos határátkelő

Jimbolia, Temes megye – Szerbia-Montenegróval szomszédos határátkelő

Moravita, Temes megye – Szerbia-Montenegróval szomszédos határátkelő

Gura Vaii, Mehedinti megye – Szerbia-Montenegróval szomszédos határátkelő

Calafat, Dolj megye – Bulgáriával szomszédos határátkelő

Bechet, Dolj megye – Bulgáriával szomszédos határátkelő

Giurgiu,Giurgiu megye – Bulgáriával szomszédos határátkelő
Vama Veche, Constanta megye – Bulgáriával szomszédos határátkelő

Valea Viseului, Máramaros megye – Ukrajnával szomszédos határátkelő

Haleu, Szatmár megye – Ukrajnával szomszédos határátkelő

Vasúton: 

Bors, Bihar megye- Magyarországgal szomszédos határátkelőCurtici, Arad megye – Magyarországgal szomszédos határátkelő

Jimbolia, Temes megye- Szerbia-Montenegróval szomszédos határátkelő

Moravita, Temes megye – Szerbia-Montenegróval szomszédos határátkelő

Calafat, Dolj megye – Bulgáriával szomszédos határátkelő

Giurgiu, Giurgiu megye – Bulgáriával szomszédos határátkelő

Ungheni, Iasi megye – Moldovával szomszédos határátkelő

Repterek:

Erdélyben több reptér is van, de Romániában a legnagyobb nemzetközi forgalmat Bukarest bonyolítja le. Nemzetközi reptérként muködik a temesvári, kolozsvári, szebeni és a marosvásárhelyi reptér is. Ezek a repterek nemrég nyíltak meg a nemzetközi forgalom előtt és még csekély forgalmat bonyolítanak.

Temesvár - www.aerotim.ro

Kolozsvár - www.airportcluj.ro

Marosvásárhely - www.targumuresairport.ro

Nagyszeben - www.sibiuairport.ro

Nagyvárad - www.aeroportoradea.ro

Nemzeti utak:

A nemzeti utak általában jó minőségűek, a maximális megengedett sebesség 90 km/h. Lakott területeken a maximális megengedett sebesség 50 km/h.

A megyei utak és a falvakba vezető utak általában gyengébb minőségűek, mint a nemzeti utak. Nincsenek mindenhol a jelzések felfestve, néhol gödrösek. Egyes eldugott falvakba vezető utak nincsenek aszfaltozva.

A megyei és a falusi utakon estefelé áthaladnak juh- és tehéncsordák, ami errefelé természetesnek számít. Nyári időszakban sok szekérrel találkozhat az utakon, mert egyes mezőgazdasági munkáknak még mindig ez a munkaeszköze.

Rövidítések:

E – európai út

DN – nemzeti út

Nyitva tartás:

Általában az üzletek 09-18 óra között tartanak nyitva. Egyes üzletek 10 órakor nyitnak. Szombaton általában 14.00 óráig tartanak nyitva. A bevásárlóközpontok hétőtől-szombatig általában 08 – 22 között tartanak nyitva, vasárnap éjjel 1 óráig is nyitva vannak. A bankok nyitva tartása hétfőtől-csütörtökig 9 – 17 óra, pénteken pedig 9 – 15 óra. A szórakozóhelyek, kocsmák általában hétköznap éjfélkor, hétvégén pedig 02.00 órakor zárják ajtóikat. Az éttermekben általában az utolsó rendelést 22.30-kor veszik fel.

Címek:

Erdélyben a címek használata bonyodalmakat okozhat. Gyakran találkozhatunk egy lakcím rövidítésével például így: Str. Bradului Nr. 9, Sc. 3, Et. 9, Ap. 26. A „Str.” (Strada) rövidítés az utcát, utat jelenti; a „Nr.” (numărul) a számot jelenti; a „Sc.” (Scara) a lépcsőházat jelenti; az „Et.” (Etaj) az emeletet jelenti; az „Ap.” (Apartament) pedig a lakrészt. Ez a fenti címhasználat inkább a tömbházak (blokkok) számozására jellemző.

Egészség, Biztosítás:

Erdély biztonságos régió. Nincs szükség a szokásostól eltérő védooltásokra. A korházban a sürgösségi ellátás ingyenes, de bizonyos gyógyszerekért fizetni kell. Ajánlott balesetbiztosítást kötni, főleg ha extrém kalandokra készül.

Törcsvári (Dracula) kastély / Folytatás a posztban

A törcsvári kastély (románul Castelul din Bran), Erdélyben, Brassótól 30 kilométerre, a törcsvári szoros előtt álló, Törcsvár falu mellett helyezkedik el Brassó megyében.

 Története: A kastély I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen. Fekvéséből adódóan a nehezen bevehető várak közé tartozott. A kastély ma múzeumként működik, mellette pedig egy kis falumúzeum található. 1448-ban, Hunyadi János által kiadott oklevélben (melyben parancsot ad ki az ottani várnagyoknak) szerepel Törcsvár neve. 1498-ban II. Ulászló zálogba adta a várat Brassónak, majd 1528. január 25-én II. Lajos király, meghosszabbította a zálogot 25 évvel, azzal a kikötéssel, hogy a vár várnagya mindenkor magyar legyen. 1512-ben a várat, Brassó város 100 forint értékben felújíttatta, Zeller Mátyás építőmester vezetésével. 1568-ban a kastély végleg Brassó fennhatósága alá került, aminek következményeként János Zsigmond fejedelem évi 200 forintra adó fizetésére kötelezte őket. 1612. április 5-én Báthory Gábor legyőzvén a brassóiakat és rozsnyói várt, a törcsvári kastély ellen indult, amikor Henklischer János várnagy harc nélkül átadta a kastély kulcsait a fejedelemnek. Később azonban a kastély visszakerült az időközben a fejedelemnek behódolt brassóiakhoz.

 1660-ban II. Rákóczi György, a Mikes Mihály vezette székely katonákkal elfoglalta a várat. 1690-ben Thököly Imre seregeivel sikertelenül ostromolta a várat. A brassói szászok 1916-ban visszaajándékozták IV. Károly királynak, aki feleségének, Zita királynénak adta a várat. 1918-ban román fennhatóság alá került, majd 1920-ban Karl Schnell brassói polgármester Mária román királynénak ajándékozta az 1918. december 1. Nagy-Románia egyesülése alkalmából. A királynő átépítette és romantikus kiegészítésekkel restauráltatta, majd lényának, Ilona hercegnőnek hagyta örökségül, aki 1931. július 26-án ment férjhez Habsburg Antalhoz. A házaspár később Ausztriába költözött, s 1948-ban – a királyi család száműzetése után – a törcsvári kastély a román állam tulajdonává vált. Az államosítás után kifosztották és sorsára hagyták a kastélyt, restaurálása csak 1987-ben kezdődött, a munka legnagyobb része 1993-ra készült el.
A román visszaszolgáltatási törvény alapján, a már 50 éve múzeumként működő romantikus várkastélyt Ilona hercegnő gyermekei – a Bécsben élő Mária Magdolna és az amerikai építészként is ismert Domonkos – vették át a román kulturális minisztériumtól 2009-ben.

 A kastély 100 m magas hegyen épült, trapéz alaprajzú, É–D-i irányú belsőtornyos vár. A várnak egyetlen bejárata van, egy vastag falú, szűk bejáratú kaputorony, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet. Az északi oldalon, egy kétemeletes torony, mellette egy hétemeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya található, amelynek tetejére egy figyelőtornyot építettek. A nyugati oldalon egy kerek torony található, melynek az alagsorában nagyon alacsony bejáratú, ablaktalan börtön volt. Földszintjén a darabontok szobája volt, az udvar közepén pedig a kb. 70 m mélységű kút található.
A kastélyt a közelmúltban teljes mértékben restaurálták, jelenleg nagyon jó állapotban vannak a falai. A belső helyiségekben a román királyi család emléktárgyaiból állandó kiállítás tekinthető meg.
A kastély igen látogatott belföldi és külföldi turisták által egyaránt, ugyanis a legendákból és horror filmből ismert Dracula gróf (Vlad Țepeș) egyik kastélyának tartják.

Ajánlott kirándulóhelyek Tröcsvár közelében: Brassó,  Barcarozsnyó vára, Királykő-hegység, Bucsecs-hegység, Predál, Fogaras vára és városa és a Fogarasi-havasok.

Mátyás király szülőháza (Kolozsvár) / Folytatás a posztban

 Mátyás király szülőháza, Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, jelenleg a Művészeti és Design Egyetem épülete az Óvárban található gótikus stílusú műemlék.
A ház az 1440-es években Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet. 1443. február 23-án (szülőházi emléktáblájának felirata szerint március 27-én) született Hunyadi Mátyás király. 1467. szeptember 28-án Mátyás király minden adó alól felmentette a ház akkori tulajdonosát, Kolb Istvánt, Méhffi Jakab vejét, valamint feleségét, Orsolya asszonyt, és annak testvérét, Margitot, és minden leszármazottjukat a ház és a hozzátartozó birtokok adója alól. A kiváltság, amelyet 1649-ben II. Rákóczi György is megerősített, rendkívül értékessé tette az épületet, és biztosította aránylag változatlan fennmaradását. Az épület keleti szárnyát a 16. században építették, a két szárnyat összekötő átjáró szemöldökkövén az 1578-as évszám található.

 1740 körül az örökösök eladták a városnak; ezután volt átszállított foglyok átmeneti szállása és katonakórház is. 1887-ben I. Ferenc József látogatásakor az épület elég rossz állapotban volt, bedőléssel fenyegetett. Az uralkodó adományt tett, hogy emléktáblával jelöljék meg a házat, a város pedig rendbe hozatta az épületet. 1889. szeptember 2-án Jókai Mór és Orbán Balázs részvételével leplezték le a Mátyás király szülőházára elhelyezett bronz emléktáblát; az emléktábla tervét Pákey Lajos készítette és Zala György kivitelezte. Jókai Mór verset írt az ünnepségre.

 Az épületet a Mátyás király emlékmű felavatására a házat a műemléki szempontok figyelembe vétele nélkül alakították át; ezt csak mintegy negyven év múlva hozták helyre.
1891-ben a város az épületet az Erdélyi Kárpát-egyesületnek adományozta. Az egyesület 1902. október 12-én néprajzi múzeumot nyitott benne. Rövid ideig a városi

 Állatorvosi hivatalt is itt helyezték el.
1921. március 1-jén a városi tanács levétette Mátyás király szülőházáról a magyar nyelvű bronz emléktáblát. 1925. október 11-én újra megnyílt a Mátyás király szülőház két helyiségében az Országos Történelmi és Ereklye Múzeum kiállítása. 1940-ben az épületet Kós Károly tervei szerint restaurálták. 1945–1948 között a Mátyás király-szülőházban működött a Móricz Zsigmond Kollégium; szegény sorsú fiatalok tanulását segítette elő. 1948. július 1-jétől a város elöljárósága két évre a Bolyai Egyetemnek adta bérbe a Mátyás király-szülőháza.

Bábolnai arborétum / Folytatás a posztban

Az arborétum Bábolna keleti részén, a központtól 5 percnyi sétára, a csikótelep mellett terül el 16,51 ha-on.

Az arborétum a hét minden napján 7-18 óráig látogatható.

• Információ: Greiner József, +36 30 821 17 51
  Téglás Attila Kálmán, +36 30 400 91 53
• Belépődíj: A belépés díjtalan.

 Az arborétum üzemeltetését 2011. augusztus 18-án vette át a Vértesi Erdő Zrt., ápolását, gondozását az erdőgazdaság Kisbéri Erdészete végzi.

A Dendrárium alapítása Dr. Burgert Róbert nevéhez fűződik. Az addig csak legelőgazdálkodással érintett, természetes növénytakaróját tekintve kizárólag gyepszinttel rendelkező területen 1965-ben kezdték el az első telepítéseket.

 A cél az volt, hogy minél több fajta, alak és változat összegyűjtésével kulturált, esztétikus zöldövezet létesüljön a községben. 1992. november 23-án az önkormányzat helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította a gyűjteményt, amelyben számos különböző növényfaj él: 65 lombos, valamint 44 örökzöld fa- és 19 cserjefaj.

 Európában egyedülálló látványosság az arborétumban létrehozott Híres Lovak Emlékparkja. Az Emlékpark az elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal. A területen 54 ló emlékműve található 18 db emlékdombon, erdélyi motívumokkal díszített kopjafák és márványtáblák, valamint egy emlékmű kíséretében.

Az arborétumban két kis tó is található, melyek két ágon összeköttetésben állnak egymással, és egy szigetet ölelnek körül.

Ágneslaki arborétum / Folytatás a posztban

 Az ágneslaki arborétum a kelet - zalai dombvidéken, Porrog község határában, halastavakkal körülvett félszigeten, festői dombok közt található. A jelentős szubmediterrán klímahatás, valamint a tavak nagy vízfelületének éghajlat kiegyenlítő szerepe miatt az arborétum szinte optimális adottságokkal rendelkezik. Területe 7,65 hektár. 1920 - 1925 között létesítette báró Inkei Pál iharosi erdőgondnoka, Metz Kamill erdőmester. A fejlesztés folyamatos, jelenleg 52 fenyő, valamint 26 lombos fafaj alkotja a gyűjteményt. Dominálnak - faj és egyedszám szerint is - a Thuja és Chamaecyparis félék. Az arborétum területén található az Ágneslaki vadászház, melyet részvénytársaságunk 2002-ben újított fel. Ágneslak névadója Sztankovics Ágnes, Inkei báró lengyel származású felesége. Védett fajok: Agár-kozsbor, Fehér madársziszak, madárfészek, Magyarszegfű, Őszi kikerics; Kialakítása Metzl Camil és Pogány Károly nevéhez fűződik. Mintegy száz féle fenyő, ujjas juharok, tulipán- és liliomfa él e szép parkban.

Nyitva tartási időszak kezdete: január 01
Nyitva tartási időszak vége: december 31
Nyitva tartás: H-P: 08:00-15:00
Belépődíj: ingyenes
Akadálymentesített: nem
Szakvezetés: kérhető szakvezetés
Jelleg: növénytani érték, tanösvény, vizes élőhely
Telefon: +3682505105
Típus: természetvédelmi terület
Látogathatóság: Hétfőtől Péntekig 08:00-15:00

Cím: 8840 Csurgónagymarton, Ágneslak Térképes nézet 
Földrajzi koordináták: É 46° 20' 3", K 17° 3' 38"
Elhelyezkedés: A Dél-Dunántúl egyik legszebb arborétuma, Csurgónagymartontól északra található, Somogy megye nyugati szélén, Nagykanizsától 18 km-re
Telefon: +3682594930
Fax: +3682594931
Email: agneslak.porrog@gmail.com
Honlap: http://agneslak.hu