2017. február 6., hétfő

Tamási / Folytatás a posztban


Tamási város Tolna megye északnyugati részén, a Somogy-Tolnai dombság területén fekszik. A Kapos folyótól nyugatra eső kistájegységet Kelet-külső-somogyi dombságnak nevezik, ettől keletre pedig a Sió-Sárvíz völgyéig a Tolnai-Hegyhát található. Tamási Külső-Somogy keleti felében van, a Koppány-völgyben.

Megközelíthető a 61-es főúton, illetve az azt itt keresztező (Szekszárdot Siófokkal összekötő) 65-ös számú főúton.
 Tamási nagy történelmi múltú település. E vidék már az őskorban is (bronz- és vaskor) az átlagosnál intenzívebben lakott volt. A régészeti leletek tanúsága alapján a rómaiak korában uradalmi központ jellegű település állhatott errefelé. A középkorban Tamási főúri birtokközpont volt várkastéllyal, és Tolna megye egyik jelentős mezővárosává fejlődött. Tamási mai közigazgatási területén a középkorban hét falu állott fenn. A török terjeszkedés az elsők között pusztította el Tolna megye vidékét. A település a török hódoltság alatt kisebb jelentőségű török várral rendelkezett.
A hódoltság után Tamási ismét városias fejlődésnek indult, a környező vidék vásár-központja lett. A Dél-Dunántúlon a meggyérült lakosság miatt német bevándorlókat telepítettek le, akiknek köszönhetően a térség mezőgazdasága felvirágzott. A német ajkú népesség egy része elmagyarosodott, más része viszont évszázadokon át megőrizte nemzeti kultúráját.
A 19. század végi fejlődés csak részlegesen érintette Tamásit, mivel a vasúti fővonalak elkerülték, miközben akkoriban gyorsult fel például Dombóvár és Bátaszék városias fejlődése. Tamásiban csak helyi jellegű, és főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar fejlődött ki. A járási székhely szerepkör hatására fontos igazgatási intézmények települtek Tamásiba.
A város fejlődése a két világháború között lelassult, ezt a város építészeti arculata is tükrözi. Az 1960-as évektől a szocialista vidékfejlesztés idején Tamási új közintézményekkel, lakóteleppel és új ipari üzemekkel bővült, ennek következtében városi címet nyert. Címerét Würtz Ádám rajzolta meg.

Nevezetességek

  • Esterházy-vadászkastély (18. század)
  • Vadászmúzeum
  • Tamási régészeti leletei között megtaláltató a római kori Minerva-szobor, ami jelenleg szekszárdi múzeumban van kiállítva.
  • I. Lipót katonai hadjáratai során Tamási kővárát is támadta.
  • Nevezetes vadászerdeje, a Tamási vadasparkhoz a kontinens sok részéről érkeztek bérvadászatra.
  • Az 1775-ben emelt Miklósvárat 1819-ben átépítették.
  • A gótikus művészeti stílusú Rozália-kápolnának szentélyét 1542-ben készítették. Bővítették barokk és romantikus stílusú részekkel. Szobrok kerültek a homlokzatfülkékbe a római katolikus templomban.
  • A Rozália-kápolna (Barokk stílusú, más néven Kálvária-kápolna gótikus szentélye 1542-ből való. Többször átépítették: a 18. században barokk, majd 1896-ban romantikus stílusban, berendezése viszont maradt az eredeti barokk.)
  • Római katolikus templom (Szent István uralkodásának második felében került sor a templom építésének megkezdésére. Védőszentül Szent Tamás apostolt kapta. Kétszeri átépítésen ment keresztül, ezek alkalmával megváltozott a patrónusa, és Szent István képe került a főoltárra, a korábbi védőszent képe egyik mellékoltárra került.)
  • Tamási termálfürdő: Tolna megye jelentős fürdőhelyeinek egyike, kútját 1967-69 között fúrták 2272 méteres talpmélységig, vize 53 Celsius-fokon tör fel, a medencékben 36-38 Celsius-fokos. Hét medence várja az üdülni vágyókat. A strand területén több gyógy- és wellness-szolgáltatás üzemel. Igen magas a víz só-, klorid-, hidrogén-karbonát-, bróm-, fluor- és jódtartalma. Emiatt alkalmas végtagízületi porckopás, degeneratív elváltozások, gerinc- és csípőízületi porckopás kezelésre és nőgyógyászati bántalmak ápolására. A fürdő önkormányzati tulajdonban van.
  • Gyulaji erdő
  • Pacsmagi természetvédelmi terület – madárvilág


Híres tamásiak

  • Cser László jezsuita költő, 1914. december 16-án született. 1933-ban lépett a jezsuita rendbe; 1939-ben saját kérésére a kínai magyar misszióba (Támingba) küldték. A teológiát Sanghajban végezte, 1945-ben szentelték pappá. Rengeteget írt; jó néhány kötete nyomtatásban is megjelent. Egy helyütt „napló-költészet”-ként jellemezte a sajátját, ami „a pillanat, az idő és az időtlen játéka, sugallata, megélése”. New Yorkban, 2004. április 6-án halt meg.
  • Csuhaj Tünde tojásdíszítő keramikus 1954-ben született. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában kerámia szakon végezett. Tojásdíszítéssel 1990 óta foglalkozik. Liba-, hattyú-, emu-, nandu- és strucctojásokat díszít maratott, fúrt, festett technikával. Hollandiában 2000-ben és 2001-ben és Franciaországban 2003-ban kiállítási első díjat kapott.
  • Csallány Gábor (Tamási, 1871. május 10. – Budapest, 1945. január 31.) magyar régész, múzeumalapító igazgató.
  • Dávid Ibolya politikus, 1954. augusztus 12-én született Baján. Az általános és középiskolát ott végezte, 1972-ben érettségizett a Tóth Kálmán Gimnáziumban. Ezt követően három évig bedolgozó. 1975-től a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója, 1981-ben szerzett jogi oklevelet. A Szekszárdi Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltjeként került Tamásiba. 1985-től, miután letette az ügyvédi szakvizsgát, a Tamási Ügyvédi Munkaközösség ügyvédje. 1990. július 15-étől főállású képviselő, ügyvédi tevékenységét szünetelteti. 1989. január óta tagja a Magyar Demokrata Fórumnak.
  • Gőgös Ignác (Tamási, 1893. májusa – Tamási, 1929. július 30.) asztalos, pártmunkás.
  • Könnyü László térképész, tanár, költő, író, publicista és irodalomszervező 1914. február 28-án született Tamásiban. 1936-ban a perecsei, 1936-1937-ben a baracsi, 1937-1940-ben az újiregi, 1940-1942-ben a jászberényi állami iskolákban, 1942-1944-ig a nagykátai állami polgári iskolában tanított. Magyarországon több kötet verse, regénye, színműve jelent meg. Betegsége miatt 1973-ban nyugalomba vonult, 1992-ben bekövetkezett haláláig irodalommal és művészetekkel foglalkozott.
  • Lippai Tamás festőművész (1946-1990)
  • Osvárt Andrea színésznő (1979)
  • Túrmezei Erzsébet költőnő
  • Würtz Ádám festőművész (1927–1994), 1953-ban végzett a Főiskolán, Hincz Gyula, Bortnyik Sándor, Pór Bertalan, Koffán Károly osztályában.


Elhelyezkedése
Tamási (Magyarország)
Tamási
Tamási
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 46″k. h. 18° 17′ 05″Koordinátáké. sz. 46° 37′ 46″, k. h. 18° 17′ 05″térkép ▼
Tamási (Tolna megye)
Tamási
Tamási
Pozíció Tolna megye térképén

2017. február 5., vasárnap

Kalinkó avagy a Kulcsos kalács / Folytatás a posztban


Történet 

Több évszázada a magyar paraszti konyha legrangosabb ünnepi tésztaétele a kalács. Az első írásos említése 1395 körül keletkezett: "kalács... finom lisztből tejjel, élesztővel készített tésztaféle". (TESZ Il. 1970. 314.) A kalács szavunk szláv eredetű, amely feltehető­leg kerek, a kenyérhez hasonló, sült tésztát jelentett. A magyar parasztság a kalács szót a kalácstésztából sütött tésztára használta. A kalács jobbágyszolgáltatásként a XIV. század­ban jelent meg. A latin nyelvű szövegek fonott kalácsokról szólnak, melyek torta és ciraculus néven szerepelnek.

A kelt kalács a kenyér különleges változataként ünnepi szere­pet kapott, amelynek tésztája finom összetételű: az őrölt lisztet sűrűbb szitán átejtették, vajjal, tejjel, erjesztő anyaggal és tojás­sal összedolgozták. Na­gyon fontos volt, hogy jó minőségű, finomra őrölt lisztet használjanak, mert a liszt minősége meghatározó a formálhatóságát, minőségét illetően. A kalácsoknak két fő fajtája ismert: a cipó tormájú és a fonott tészta, ame­lyek töltelék nélküliek, és a kemence földjén nagy ünnepekre sültek.

A Kárpát-medencében az Alföldön alakult ki a legtöbb kalácsforma. Az alföldi emberek nagyon sok kalácsot fogyasztottak mindaddig, amíg a saját maguk által megtermelt búzát közvetlenül hasznosították.

A különböző kalácsok közül kiemelkednek a lakodalmi szertartásokhoz kötődők, a me­rőlegesen összerakott, sodort tésztarudakból összefont, "összekulcsolt" és a "kerítővel" be­kerített, kerek kulcsos, rostélyos, ablakos kalács. Ezeknek számtalan formaváltozata ismert: rózsás ablakos kalács, kocsikerék, vitézkötéses ablakos kalács, küllős kalács, boroskulacs.

A lakodalmi kulcsos kalács több funkciót is betöltött: a lakodalom napján reggeli eledel volt, fogyasztották kenyér és burgonya helyett a sültekhez, és kalácsot kapott ajándékba a pap, a tanító, a szomszédok, a kocsisok, de a lako­dalomba meg nem hívott "kíváncsiskodók, szűrösök, szűrujjasok" is. Mint látványos, díszítő elem akkor jelentkezett, amikor a lako­dalmas menet elején haladó vőfély kulacsára, borosüvegére helyezték.

Az Alföldön egészen a mai napig készítik ezt az ünnepi kalácsot, megmaradt a lakodalmak­ban betöltött ajándék szerepe.

Felhasználás

A kulcsos kalács különleges külső megje­lenésénél és díszítettségénél fogva nagyon alkalmas arra, hogy emelje a lakodalom fényét, hangsúlyozza az esemény rendkívüliségét. A kulcsos kalács a lakodalom számos moz­zanatában fontos szerepet játszott: a vőfély kulacsán kulcsos kaláccsal indult a lány kikérésére a menyasszonyos házhoz, így mentek a templomba is, majd a díszes kalács az ünnepi asztalra került. A pecsenyéhez fogyasz­tották, és a hajnali mulatság során is tördeltek darabokat belőle. Kulcsos kaláccsal kínálták az érkező vendégeket és az utcán összesereglett bámészkodókat. Ajándékba adták a papnak, a közvetlen szomszédoknak, a maradékból pedig a legközelebbi rokonoknak csomagoltak.

Ma általában lakodalmakra, családi ünnepekre (eljegyzés, keresztelő, névnap) és húsvétra sütik.


Hozzávalók:
1 kg liszt
5-6 dkg cukor
5 dkg élesztő
5 dl tej, amennyit a tészta felvesz
3 tojás sárgája
csipet só
10 dkg mangalicazsír
Elkészítés
Az élesztőt felfuttatjuk és a liszttel, a langyos tejjel, a cukorral, a tojások sárgájával, a csipet sóval kalácstésztát dagasztunk. Amikor már elválik a tészta az edény falától, hozzáadjuk a mangalica zsírt és addig dagasztjuk, amíg szép egyenletes lesz a tészta. Langyos helyen, letakarva hagyjuk megkelni. Amikor duplájára kelt egy deszkára borítjuk és hurkára formázzuk. Ha két kalácsot szeretnénk készíteni, egy nagyobbat és egy kisebbet, akkor a tészta egy negyedét vágjuk le és tegyük félre.
A megmaradt hosszú rudat vágjuk egyszer félbe és az egyik felét még egyszer félbe. Az így kapott a két vékonyabb szálat sodorjuk meg és csavarjuk egymásba, majd köralakban illesszük össze. A megmaradt tésztából, 4 szálat sodorjunk és helyezzük egyenként a köralakban összefont tésztára átlósan, a szélekeit pedig, hajtsuk a karima alá. Kenjük meg a tetejét tojás sárgával és előmelegített 160-180 fokos sütőben süssük szép pirosra. Amikor elkészült cukros, ecetes vízzel kenjük meg a tetejét és pár percig még tegyük vissza a sütőbe. (Ettől szép fényes lesz.)
Kis kalács készítése
A félretett tésztából készítsünk 2 hosszabb fonatot, amit ugyanúgy csavarjunk egymásba, mint a nagy kalácsnál és ezt is kör alakban illesszük össze. Utána összesen 6 kisebb fonatot kell még készítenünk, amelyeket, mint egy láncot illesztünk a kör belsejébe. (Minden kis fonatnak a két végét a kör belsejéhez illesztjük.) Ezután megkenjük tojás sárgával a tetejét és ugyanúgy sütjük ki, mint a nagyobb kalácsot és ecetes cukorral kenjük a tetejét.

Gibanica / Folytatás a posztban



Az Őrség és Vendvidék közkedvelt süteménye a gibanica vagy kelt rétes, mely szerb és szlovén gyökerekkel is rendelkezik. A flódnihoz hasonlóan a gibanica is réteges sütemény, azonban réteslapokból készül. A tésztarétegek közé sokféle töltelék kerül: dió, alma, túró, mák, végül ismét túró, alma és dió. A legfelső lapot tejföllel gazdagon beborítják és kisütik. Kiváló vendégváró édesség, napjainkban is gyakran készítik.


Hozzávalók
  • 2 csomag 8 lapos réteslap
“Massza”:
  • 1 tojás
  • 5 dkg búzadara 1 tk. (4 g) sütőporral összekeverve
  • 0,5 dl olaj
  • 1 dl tej
  • csipet só
  • olaj a kenéshez
Töltelékek:
  • Mák – 30 dkg őrölt mák, 10 dkg cukor és egy vaníliás cukor összekeverve
  • Dió – 30 dkg darált dió, 10 dkg cukor és 1 vaníliás cukor összekeverve
  • Alma – 1,2 kg hámozott alma lereszelve, enyhén kinyomva, 12 dkg cukorral, két vaníliás cukorral és fahéjjal (ízlés szerint) összekeverve
  • Túró – 1 kg túró, két tojássárgája, 10 dkg cukor, 2 vaníliás cukor és egy csipet só – jól összekeverve
A tejfölös legírhez:
  • 3 tojás, 8 dl tejföl (2 nagy pohár) Habverővel felverjük a tojásokat és fokozatosan hozzáadjuk a tejfölt.
A “masszához” a tojásokat felverjük, belekeverjük a hozzávalókat.
Egy réteslaphoz hasonló méretű tepsit kikenünk olajjal, ebbe fektetjük, arányosan, egymásra a lapokat. Ha a tepsi kicsit nagyobb, mint a réteslap, kiegészítjük a lapokat még egy harmad réteslappal. Megkenjük olajjal, ráhelyezünk még 2 réteget, erre jön a grízes massza. Megint 1 lap, megkenjük olajjal és újra 2 réteg. 3-3 réteg között a massza – ez adja az alaptésztát.
Most jöhetnek a töltelékek.
Az olajjal megkent lapra egyenletesen rászórjuk a máktöltelék felét. Csurgatunk rá tojásos-tejfölös keveréket és lefedjük egy réteslappal. A lapot vékonyan megkenjük olajjal, erre jön a dió töltelék fele. Ismét csurgatunk rá a tojásos-tejfölös keverékből és lefedjük egy réteslappal. A lapot ismét vékonyan megkenjük olajjal, erre jön az almatöltelék fele. Az almát nem locsoljuk meg tejfölös keverékkel! Lefedjük egy réteslappal, ismét vékonyan megkenjük olajjal és következik a túrótöltelék fele. Lefedjük egy-két réteslappal és ismét vékonyan megkenjük olajjal. Ezt a rétegezést megismételjük a töltelékek másik felével. A végén, a tetejére 2 réteslapot teszünk és megkenjük a maradék tojásos-tejfölös keverékkel.
Előmelegített sütőben, légkeveréssel 160 fokon, alsó-felső sütéssel 180 fokon, kb. 1 órán át sütjük. Ha a teteje nagyon pirulna, fedjük le!

Kihűlve szeleteljük fel nagyobb kockákra. Tálaláskor, hintsük meg porcukorral!
Érdemes lerajzolni, megtervezni a sorrendet. A réteslapok számát is lehet változtatni, attól függ hány laposat vásároltunk, ha több, alulra tegyünk több réteget.
30×38 cm-es tepsiben készítettem, kisebb tepsiben, természetesen, magasabb lesz. Egy 24×32 cm-es tepsiben, készíthető fele mennyiségből is.
A recept alapja: A tradicionális gibanica

Gibenyica, vagyis tökös pite

hozzávalók / 4 adag

  • 60 dkg finomliszt
  • 25 dkg zsír (vagy margarin)
  • 10 g fahéj (őrölt)
  • 10 ek cukor (kristály)
  • 1.5 dl víz (meleg, sós)
  • 1.5 kg sütőtök (reszelt vagy sonkatök)
  • 1 ek zsír (a tepsi kikenéséhez)

elkészítés

  1. A zsírt a lisztben elmorzsoljuk, mint amikor linzertésztát készítünk, majd a meleg sós vízzel összegyúrjuk, hogy jól nyújtható tésztát kapjunk.
  2. A kapott tésztát elosztjuk és 2 lapot készítünk belőle.
  3. Az első lapot kizsírozott tepsibe tesszük, erre kerül a reszelt tök.
  4. A tököt megszórjuk fahéjjal (ha kevésnek találjuk a 10 g-ot lehet több is, lényeg hogy látni lehessen, hogy van benne), és a cukrot is rászórjuk.
  5. Ezután rátesszük a másik lapot, a szélein lenyomkodjuk, és villával megszurkáljuk a tésztát.
  6. Jól átsütjük, hogy a teteje kicsit megpiruljon. Ez eltarthat akár 1 óráig is.
  7. Miután kivettük a sütőböl, takarjuk le a tetejét egy nedves konyharuhával, hogy kicsit megpuhuljon.
  8. Vágjuk négyszög alakúra, és hidegen fogyasszuk.

  • sütési hőfok: 180°C

2017. február 4., szombat

Alföldi tyúkgulyás csipetkével / Folytatás a posztban



Alföldi tyúkgulyás csipetkével

Hozzávalók:

1 közepes tyúk
1 nagy fej vöröshagyma
30 dkg vegyes zöldség
1 kg burgonya
15 dkg lecsó
1 tojásos csipetke
só, pirospaprika
1-2 gerezd fokhagyma
1 mokkáskanálnyi köménymag

Elkészítés:
A megtisztított tyúkot - beleértve máját és zúzáját is - feldaraboljuk, és sóval megszórjuk. Felhevített zsírban megpirítjuk finomra vágott hagymát, pirospaprikát hintünk rá, és gyorsan elkeverjük. Rátesszük a húst, ezzel ismét jól összevegyítjük, majd köménymaggal és az apróra vágott fokhagymával fűszerezzük. Mérsékelt tűzön, lefedve pároljuk, mindig csak kevés vizet adva hozzá, és időnként megkevergetjük. A kockára vágott zöldséget külön vízben félpuhára főzzük. Ha a hús már majdnem puha, hozzáadjuk a lecsót, a felkockázott burgonyát, ráöntjük a zöldséget - levével együtt - , és ízlés szerint fűszerezzük. Addig főzzük, míg majdnem teljesen megpuhul, és tálalás előtt belefőzzük a házi készítésű csipetkét.

Gulyáshús és gulyásváltozatok

Eredetileg a gulyást és rokon ételeit marhahúsból készítették, de szinte bármilyen hús felhasználható hozzá, birkahús, sertéshús éppúgy, mint a tyúkok, kakasok húsa. De nem ajánlott a bárány- és a borjúhús, valamint más fiatal állatok húsa, mert túl zsengék, ámbár hamarabb főnek meg és kevesebb a gond velük a hús tisztításakor.

Gulyásváltozatok

Bográcsgulyás: fokhagymával, paradicsommal ízesített változat.
Alföldi gulyás: zöldségekkel (répával, karalábéval stb.) gazdagon dúsított változat.
Szegedi gulyás: zöldségekkel és csipetkével készített gulyás.
Kolozsvári gulyás: édeskáposztával készül.
Szerb gulyás: kelkáposztával dúsított, majorannával ízesített változat.
Csángó gulyás: savanyúkáposztával készítik.
Babgulyás: a hosszú időre beáztatott száraz tarkababot egyszerre teszik fel a hússal főni. Gazdagon kell fűszerezni.
Juhászos birka: a kizsírozott edénybe rétegezve rakják bele a húst, a paprikát és a hagymát. A hús a saját levében fő meg, s az eredmény nagyon hasonlít a pörköltre.

Tócsni / Folytatás a posztban


A tócsni vagy lapcsánka reszelt krumplival és liszttel készült, zsírban, vagy olajban sült nemzetközi népi étel. Az alaprecept a legszegényesebb időket idézi, de a népi találékonyság mindig azzal egészítette ki, amihez éppen hozzá tudott jutni.

Eredete

Az eredete nem ismert. A „hlebcsánka” elnevezésből ítélve felvidéki eredetű étel lehet, szlovákul a szó „kenyérkét” jelent. Nagyon sok verziója létezik, így a svájci rösti, a svéd rarakor, az angolszász hash browns, vagy a magyar tócsi, tócsni, toksa (Észak-Magyarország), macok (Mátra), cicege, tócsi (Veszprém megye), lapcsánka (Nyírség) és (Baranya), lepcsánka Hajdúságban, Nyírségben gánica (Őrség), matutka (Közép-Magyarország), krumliprósza (Zala megye), görhöny (Szabolcs-Szatmár megye), lapotyka (Vas megye), a Dunántúlon több néven ismert (melyek receptje eltérhet): beré, berét, cicege, tócsi, enge-menge, krumplimálé, krumpliprósza. Emellett a rösztike, a harula, röstiburgonya, lepkepotyi , placki, bramborák és még sok néven ismert ez a krumplilepény, de a lényeg mindegyiknél ugyanaz: reszelt krumpli olajban kisütve.

Több változata ismeretes fűszerezésben, elkészítésben. Az egyszerűbb, gyorsabb változatot lehet csak krumplival és liszttel, hagyma, fokhagyma, tej és tojás nélkül készíteni.

Változatai

Almás: Az almát is lereszelve teszik a tésztába, hagyma, tojás, liszt, só, bors, szerecsendió hozzáadásával ízesítik, tejszínes snidlingmártással tálalják.
Gombás: A nyers krumplihoz keverik a megtisztított, apróra vágott gombát.
Gombaporral: a reszelt krumplis masszába gombaport vagy gombakrémleves port a kevernek, néhány percnyi állás után sütik ki.
Görögös: tzatzikivel tejföl helyett.
Húsos: Az előre elkészített, apróra vágott húsokkal, ennek hiányában töpörtyűvel dúsítják, tejföllel, sajttal megszórva addig sütik, amíg a sajt ráolvad.
Húsos–gombás: Az apóhúsos variációja, melyhez párolt gombát kevernek.
Kefires: Ízlés szerint sütnek rá sonkát, tesznek rá tejfölt, sajtot, esetleg mindet egyszerre.
Sokfűszeres: Só, bors, kakukkfű, tárkony, petrezselyem, fokhagyma, hagyma kerül a tésztába.
Spenótos: A kisült szeletekre egy–egy kanálnyi párolt parajt, és előre elkészített tükörtojást tesznek.
Szűzérmés: Kisütött szűzérme szeleteket csomagolnak a tésztába, majd a tésztát félbehajtva tálalják.
Pörköltes: Gombapörkölttel vagy sima pörkölttel borítják, vagy félbehajtva töltik, de szűk lével.
Reszelt sajtos: Tejfölbe kevernek snidlinget, petrezselymet, ezzel borítják, majd a tetejét reszelt trappista és füstölt sajt keverékével borítják.
Töltött: Juhtúróval megtöltik, félbehajtják, tetejére kisütött füstölt szalonnát, zöldfűszert tesznek.

Erre az ételre jellemző, hogy csak az alaprecept hasonló, minden háznál, és minden alkalommal is másként készülhet, így a fenti leírások - tájegységenként, nemzetiségeknél, családoknál is keverednek, vagy más összetevőkkel egészülhetnek ki.

2017. február 2., csütörtök

A hortobágyi húsos palacsinta / Folytatás a posztban


Hozzávalók:

A hortobágyi húsos palacsinta a sós palacsinták egyik legkedveltebb képviselője.

A húsos töltelékhez:

1 nagy fej vöröshagyma,
1/2 kg darált hús,
1-2 ek. zsiradék,
só, bors, majoránna, pici mustár

Bundázáshoz, sütéshez:
liszt, tojás, zsemlemorzsa, olaj

Elkészítés: 

A zsiradékon megfonnyasztott vöröshagymára dobjuk a darált húst, fehéredésig kevergetve pirítjuk, fűszerezzük és lefedve pár percig pároljuk, ha kell kis vizet öntünk rá.A sós palacsintákat ezzel a masszával betöltjük, és mint a töltött káposztánál a káposzta levelet, felcsavarjuk. Hagyományos módon bundázzuk és kisütjük. Tartármártást adok hozzá.
Forrás: Szakácskönyv