A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erdő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erdő. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. január 19., csütörtök

Komló / Folytatás a posztban


A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 óta KisbattyánMecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

Városrészei

  • Anna akna
  • Béketelep
  • Belváros
  • Béta akna
  • Cseresznyág
  • Dávidföld
  • Gadány
  • Gesztenyés
  • Hármas akna
  • Határtető
  • Kakastelep
  • Kenderföld
  • Kisbattyán
  • Kossuth akna
  • Kökönyös
  • Körtvélyes
  • Majális tér
  • Mecsekfalu
  • Mecsekjánosi
  • Mecsekjánosi-puszta
  • Sikonda
  • Somág-tető
  • Szent Imre-telep
  • Szilvás
  • Új-telep
  • Zobákpuszta

 Komló Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 13321335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.
Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le. 1312-ben és 1320-ban már említették papját is, aki a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 30, 1334-ben 10, 1335-ben 20 báni pápai tizedet fizetett.
A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.
1910-ben 1513 lakosa volt, melyből 1002 magyar, 462 német, 40 cigány volt. Ebből 1449 római katolikus, 29 evangélikus, 19 izraelita volt.
1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.

Nevezetességei

  • Városi Helytörténeti Múzeum 
  • Komlói Természettudományi Gyűjtemény
  • 13. századi gótikus templom romjai
  • Komlosaurus Carbonis - egy Komlóról elnevezett dinoszaurusz-faj, amely nevét a város környékén fellelt lábnyomainak köszönheti.
  • A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi négy alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben. A kürtjel (az ún. "fújás"), az erőmű fekvésénél fogva a város legtávolabbi pontjaiban is hallható.
  • Kodály Zoltán a (ma már a zeneszerző nevét viselő) komlói belvárosi iskolának ajánlotta "Harasztosi legénynek" című gyermekkari művét.


Híres komlóiak

Komlón született, Komlón élő, vagy életük egy részében Komlón élt személyek
  • Alvics Gyula, olimpiai 5. helyezett ökölvívó (a Komlói Bányász volt sportolója)
  • Árgyelán György, fotográfus
  • Babina Éva, porcelánfestő
  • Bachmann Zoltán dr., Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima díjas építész
  • Bartha László, utánpótlás válogatott labdarúgó
  • Bérczesi Róbert, zenész, dalszerző (BlaBla, Hiperkarma, Biorobot)
  • Bugyik György, bokszoló, kickbox amatőr és profi Európa-bajnok, világkupagyőztes
  • Czukor Zoltán, gyalogló, háromszoros olimpikon (2000, 2004, 2008)
  • Dénes Gizella (1897–1975) írónő
  • Farkas Gábor, türelemüveg készítő
  • Ferenczy András, énekes
  • Füzesi József (Komló, 1966. július 21. −) festőművész
  • Garami József labdarúgóedző, volt szövetségi kapitány (a Komlói Bányász volt sportolója)
  • Glázer István, zeneszerző és szövegíró, a népszerű egykori Piros Gőzmozdony zenekar alapítója.
  • Glöckler Oszvald, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egyik vezető munkatársa.
  • Gógl Árpád dr., orvos, volt egészségügyi miniszter (1998–2000)
  • Gyöngyösi Zoltán, fuvolaművész
  • Győri János, kétszeres magyar válogatott labdarúgó (2001–2002)
  • Hasznos Miklós, a KDNP alenöke, majd a Jobbik politikusa (fiatalon Komlón dolgozott)
  • Haui József, grafikus, a Magyar népmesék, a Vízipók-Csodapók, a Kérem a következőt! sorozatok alkotója
  • Jovánovics László roma származású magyar festőművész (1973-)
  • Király Csaba, zongora- és orgonaművész
  • Korcsmár Zsolt, U20 világbajnoki bronzérmes (2009) és U19 Európa-bajnoki bronzérmes labdarúgó (2008)
  • Lantos Mihály, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes labdarúgó (1968-75 a Komlói Bányász SK edzője)
  • Leirer Tímea rádiós műsorvezető
  • Lővei Attila, autóversenyző
  • Megyeri Ferenc, punk énekes és zenész, a Hétköznapi Csalódások frontembere
  • Moldova György író (Komlón dolgozott, majd 1971-ben Komlóról írt könyvet)
  • Mózes Balázs, színművész
  • Orsós Teréz (1956-) magyar-cigány grafikus- és festőművész.
  • Ráczné Kalányos Gyöngyi (1965-) magyar-cigány grafikus és festőművész
  • Rejtőné Alföldi Andrea, gyalogló olimpikon (1992)
  • Rózsaszín Pittbull zenekar
  • Sáfrány Emese (Aleska Diamond néven sokszoros díjnyertes pornószínésznő)
  • Sárkány Kázmér operaénekes
  • dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, az alapvető jogok országgyűlési biztosának helyettese (2013-)
  • Takács Péter, festő és rajztanár

A városban forgatták Az ígéret földje című magyar filmet (1961) a kor neves színészeinek főszereplésével.

Elhelyezkedése
Komló (Magyarország)
Komló
Komló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 28″k. h. 18° 15′ 40″Koordinátáké. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″térkép ▼
Komló (Baranya megye)
Komló
Komló
Pozíció Baranya megye térképén

2016. augusztus 24., szerda

Erdőfüléről bővebben / Folytatás a posztban


Olvasói levelünk következik, amiben egy erdővidéki elégedetlenségének ad hangot:
Kedves erdővidéki társaim! 
Sokszor elgondolkodom magunkon, azokon a székelyeken, akik ezt a régiót kapták örökségül. Minden alkalommal elcsodálkozom azon, hogy milyen gazdagon áldott Erdővidék! Ki tudná megszámolni, hogy hány hektáros erdeink és mezőink vannak? A legelőkön se szeri se száma a juhoknak és a szarvasmarha csordáknak. Mi mégis az üzletekben vesszük a külföldi húst, a háromszor lefelezett tejet, a kínai foghagymát, magyar paprika néven a Dél-amerikai paprikát, a görög és spanyol uborkát, a francia paradicsomot, a német és holland almát. A sort pedig reggelig lehetne folytatni!

Nem szemrehányás akar lenni ez a pár sor, inkább a szemeteket szeretném felnyitni, hogy lássatok! Nem kell nekünk külföldre menni nyaralni! Igaz, itthon tengert nem látunk, de vannak kúriáink, templomaink, halban gazdag folyóink, van Bodvaji kohónk, magyarhermányban 15. Sázzadi templomunk, kisbaconi Benedek Elekünk, baróti Szabó Dávidunk, köpeci szilfánk, Miklósváron Kálnoky kastélyunk, Ajta Abod Mihály professzorunk, ürmösi erdő Jánosunk, Bölöni Farkas Sándorunk, bodosi Budai Józsefünk, Apáczai Csere Jánosunk, alsórákosi erődtemplomunk, olaszteleki és vargyasi Daniel-kastélyaink, száldobosi borvizeink, bardoci Benkő Józsefünk, erdőfülei vashámorunk.

Ha mi magunk nem ismerjük, és nem becsüljük ezeket az értékeket, hogyan várhatjuk el, hogy panzióink megteljenek turistákkal? De ha lelkiismerettel kiállunk Erdővidék és értékei mellett, ha előnyben részesítjük azt, amit a sajátunknak mondunk, hiszem azt, hogy haladunk előre. Hadd jöjjön el hozzánk a külföldi, szájtátva nézze végig a felsoroltakat, oltsa szomjúságát borvízzel s friss tejjel, egyen erdővidéki pisztrángot vagy flekkenyt, énekeljen erdővidéki népdalt, szórakozzon egy felejthetetlent. S ha pedig hazament, a képeket bekeretezve tegye ki a falra, s mesélje fűnek-fának, hogy milyen jó is székelyföld ezen szegletére ellátogatni!

Mert nem csak látnivaló van, hanem vendégszerető emberek is, akik mindenekelőtt szerelmesek a szülőföldbe!








2016. augusztus 18., csütörtök

Mátra-körtúra / Folytatás a posztban

 Bringás körtúra a Mátrában /privát kommentár/
Nagyrészt a "klasszikus kör",egy-két kitérövel./86km/

Útvonal:
Parádsasvár-Mátraháza-Kékestető-Sástó-Gyöngyös-Károlytáró-Mátraszentimre/-istván,-lászló/-Vöröstorony-kilátó-Galyatető-Parádsasvár

További videók,képek,túrabeszámolók itt:http://cobranco.atw.hu/

Túraútvonal-animáció és térkép:
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...

2016. augusztus 16., kedd

Pádis, avagy az "elveszett világ"./ Folytatás a posztban

Gyalogtúra a Bihari hegyekben/néhol extrém körülmények között/ 3 nap/privát kommentár/
További videók,képek,túrabeszámolók itt:http://cobranco.atw.hu/

Leirás:
" Léglegzetelállitó sziklaalakzatok,bövizű patakok,hihetetlen magasságok,félelmetes mélységek,feneketlen barlangok,érintetlen erdők,robajló zuhatagok,vadregényes kanyonok,valószerűtlen szinek,gyönyörű panorámák-azaz,a természet maga: PÁDIS-KARSZT" by Cobranco

Útvonal:
1.nap: CSODAVÁR:
Glavoj-rét -- Csodavár /Dolina 1,2,3 -- Tulogdi Gador -Balcon 1,2,3/ -- Ponor-rét -- Glavoj-rét
2.nap: GALBINA-KŐKÖZ
Glavoj-rét -- Porcika Zsomboly -- Galbina-kitörés -- Minerva,Ruzitska, Tombolo, Najád, Bujdosó, Eminenciás-vízesés -- Czáran-barlang -- Florarét -- Eszkimó-jégbarlang -- Galbina-szirt -- Glavoj-rét
3.nap: SZAMOS-BAZÁR
Pádis -- Aragyásza-barlang -- Medúza-zug -- Fortuna-liget -- Moloch-barlang -- Baál-tornya -- Cukorvár -- Belvedere-pont -- Babylon-kapuja

Térkép/Map/:
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...

A videóhoz tartozó "SLIDESHOW" megtekinthető itt:
http://www.youtube.com/watch?v=KxHxeB...

Walkingtour in Padis/Bihar Mountains,Transylvania/./hungarian speaking/
More videos,pictures here:http://cobranco.atw.hu/


Keresztül a Kelet-Mecseken / Folytatás a posztban

Túra a Kelet-Mecseken keresztül: Mecseknádasd - Óbánya - Óbányai-völgy - Kisújbánya - Cigány-hegy - Pusztabánya - Hidasi-völgy - Zobákpuszta 22km. jelzések: piros,zöld,kék,zöld+













2016. július 28., csütörtök

Kopjafák hazája, Erdőfüle / Folytatás a posztban



 Az erdős hegyektől körülzárt Kormos völgyének legfelsőbb faluja Erdőfüle (532 m), a Kerektető (617 m) és Kúttető(750 m) lábánál. Székelyudvarhelytől 30 km-re délkeletre fekszik, a Kormos-patak mentén.
 Magyar nevének előtagját Erdővidékről kapta, ahol fekszik. A hagyomány szerint nevét onnan kapta, hogy a Kormos-patak völgyébe mintegy fülként ékelődik be.
 A falutól északkeletre felfelé feküdt a középkori Dobó falu, 14. századitemplomának és a Kápolnabércen állott 1594-ben Dobai András által építtetett kápolnájának romjai ma is láthatók. A falut valószínűleg a 17. században a tatár pusztította el lakói Erdőfülére és Székelyszáldobosra települtek. Erdőfüle régi temploma 13. századi volt, a mai 1897-ben épített református templom helyén állott. Az idők során többször átalakították, majd 1897-ben lebontották. A faluban 1842 és 1886 között vashámor működött. 1848-ban itt öntetteGábor Áron az ágyúgolyókat, 1859-ben itt öntötték a szebeni vashidat.
Benkő József szerint az Erdőfüle határában lévő Boroszlányos erdőben 1790-es években még lőttek bölényt.
1910-ben 1230 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 1312 lakosából 4 román kivételével mind magyarok voltak.


Látnivalók



  • Millennium 2000 emlékmű
  • Református temploma 1897-ben épült, tornya a régi templom gótikus tornya maradt, 1758-ban és 1971-ben újították

  • A dupla tetejű, oromfalas, reneszánsz stílusban épült Boda-udvarház, amely 1713-ban épült
  • Az egykori Dobó falu templomának és kápolnájának romjai a 14., 15. századból
  • Magyarhermány felé a Kuvaszótöve nevű helyen kis tavasbarlang található
  • Erdővidék leggazdagabb kopjafás temetője
  • A falu északkeleti dombján, a Fok alatt található nárcisz kert
  • A falutól 13 km-re a Kovácsok patak mentén van a '80-as években épült Ceausescu-vadászvilla
  • Kuvaszó patak völgyében látható egy 4 m magas vízesés
  • A falutól 25 km-re van a Kormos forrásvidéke, a Lucs

" Az erdőfülei református temető Erdély-szerte ismert kopjafáiról, melyek féltve őrzött kincsei kultúránknak, hirdetik az ősök üzenetét számunka és figyelmeztetnek megmaradásunkra.
Nemcsak üzeneteket továbbítanak számunkra, hanem erőt adnak, hogy higgyünk annak megvalósításában, amit tiszta szívből cselekszünk. Amikor az ember a temetőben sétál olyan érzései támadnak, mintha megannyi szempár figyelne rája a kopjafákról. Kérdezzük magunktól, miért ez az érzés? Azért mert ezekbe a kopjafákba a halottak lelkei vannak belefaragva, amelyet nagy odafigyeléssel készítenek a faragó mesterek.

A Háromszéki Közösségi Alapítvány programján vettünk részt a "Kopjafák hazája, Erdőfüle", című pályázatunkkal, amelynek célja egy kisfilm által bemutatni az erdőfülei kopjafás temetőt, valamint a kopjafa készítésének folyamatát.







Elhelyezkedése
Erdőfüle (Románia)
Erdőfüle
Erdőfüle
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 08′ 38″k. h. 25° 37′ 17″

2016. január 17., vasárnap

Jági tanösvény / Folytatáshoz kattints a posztra

Könnyű, változatos tanösvény

A népszerű, könnyű körtúrával bejárható Jági tanösvény az Európa Diplomás Nagy-Szénási fokozottan védett terület északi részén, Pilisszentiván határában található.

A tanösvény hossza3,5 km

Időtartam: 2 óra

A túra jellege: Könnyű erdei séta, jól jelzett, kényelmes erdei utakon,, ösvényeken, minimális szintkülönbségekkel. Kisebb gyerekekkel is bevállalható.

KiindulópontPilisszentiván, sportpálya melletti parkoló a Villa Negra büfé előtt. Pilisszentiván főutcájáról, a Szabadság utcáról a Sport utcára kanyarodva 100 méter a parkoló. Autóbusszal: 830-as Volánbusz járat Budapest, Árpád-hídtól. A Szabadság út 126. nevű megállótól a piros kereszt jelzést követve a kálvária mellett 15 perc alatt érünk a sportpályához.

jagi-ret-terkep.jpg
Térképkivágat: Budai-hegység 1:25 000 (Szarvas-Faragó)

Leírás

A tanösvény jelzése a zöld falevél, viszonylag sűrűn találunk jeleket a fákon, eltévedni szinte lehetetlen. Sajnos hagyományos információs táblákat, a kiindulópontnál elhelyezett tábla kivételével, nem találunk, a tanösvény állomásait kizárólag a tanösvény füzet segítségével ismerhetjük meg. Legcélszerűbb a füzetet letölteni innen: http://www.pilisszentivan.hu/pdf/Jagi.pdf
A parkolóból széles erdészeti úton indulunk el nagy tölgyfák árnyékában, majd balról egy kis kőfejtőt elhagyva hamarosan az út legromantikusabb részéhez, a Jági-tóhoz érünk. Idáig akár babakocsival is eljöhetünk.
A békáktól hemzsegő tó és környéke nagyon hangulatos, kissé feljebb egy kulturált pihenőhelyet is találunk. A tavat megkerülve a tanösvény jobbra fordul, majd egy akácoson átvágva, végig egy árok mellett haladva, egy szűk kis rozogának tűnő fahídon átkelünk a patakon.
Az ösvény egy nagy jobb kanyart vesz, és enyhén emelkedve elérjük a tanösvény legmagasabb pontját (290 m), ahonnan egy kis fából ácsolt kilátóra is felmehetünk Bár a növényzet miatt nem teljes a kilátás, azért szépen rá lehet látni a környék hegyeire, a hatalmas Vadász-rétre.
A kiszélesedő utat rövidesen balra elhagyjuk egy kis ösvényre térve, amely keresztülvisz egy vadvédelmi kerítésen egy falétra segítségével.
Szép erdőben lejt a jól követhető út a már kiszáradt Hársas-forrás környékén lévő pihenőig, innen egy jobb kanyar után a tanösvény egy felhagyott legelő szélén vezet. Jobbra az út szélén egy érdekes emléket ún. kép-követ találunk, amelyek állítása jellemző volt Pilisszentiván német lakosai körében. Emlékhelyként vagy imádkozó helyként szolgáltak a kőből faragott, kereszttel koronázott, és szentképpel díszített kis oszlopok.
A tanösvény utolsó szakasza a Vadász-rét falu felőli szélén vezet, a volt legelőt benőtte a hatalmas cserjés, az út szinte alagútként fúrja át a kökény, galagonya, csipkebogyó bokrok sűrűjét. Ősszel roskadoznak a bokrok a különböző, jórészt ehető bogyók súlya alatt.
Pár perc alatt elérjük a falu szélső házait, és kiindulási pontunkat.

Ajánlott turistatérkép: Budai-hegység 1:25 000 (Cartographia)








Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...