Buzsáki Népviselet / Folytatás a posztban

A legkorábbi viseletleírás 1730-ból, Bél Mátyástól származik. A Tájház kiállításain régi szabású, nyakbaráncolt ujjú vászoningek láthatók. A buzsáki ing ujja szőttes díszítésű, de ismert az ingujj alján és hosszában levő díszítés is. Az ingujj végét sokszor széles csipkével díszítették, a csipkéket is az asszonyok verték.

A szövés-fonást a lányok már 8-10 évesen megtanulták. Háziszőttes vászonból készültek a férfiak ingei, gatyái, blúzok, alsószoknyák. A lepedőket, abroszokat, kenyérruhákat, törölközőket színes szőttessel és rátéttel díszítették. Leggyakrabban használt motívumok: rózsa, szegfű, árvácska és állatfigurák voltak.

 A díszlepedőket a lányok férjhez menetelükkor kapták. Az anyák kioktatták lányaikat, melyik lepedőt mire lehet használni (volt gyermekágyas, bérmáláskor, ill. házi ünnepeken használt, halottas). Ha a püspök érkezett a faluba, végig letakarták a kerítést díszes, piros szőttes díszítésű lepedőkkel.

A hímzés újabb virágkora a 20. század elején kezdődött. ekkor már megrendelésre dolgoztak az asszonyok. A hímzés formakincse a régi takácsmesterség formavilágából és a nagy múltú fehér hímzésből alakult ki. Motívumanyaga szegényes, 3-4 alapelem variációjából áll. Jellemző a több karéjos rózsa, rácsszerű középpel, a nyitott V alakú minta, melyet rács vagy kockás beosztás tölt ki. A hangsúlyos díszítményt szálkás, csigavonalas kaccsok egészítik ki.

 Igen gazdag az öltsétechnikájuk. A lapos és láncöltés számtalan variációját ismerik és használják. Színezésében a piros-kéknek van döntő szerepe, amit a II. világháború után sárgával és zölddel egészítettek ki. A legújabb keletű a piros-fekete.

 A legismertebb hímzésminták:

Vézás – piros-kék fonallal varrják.

Bécsis – vékony piros kasmérból előrajzolás nélkül kivágott mintákat apró, fehér öltéssel varrják rá az alátétre (tüll vagy vászon). függönyök, ágyterítők, lepedők készültek így. Jellemző motívumai: tulipán, szegfű, árvácska, levél, katykaringó, páva, galamb és szarvas.

Boszorkányos – keresztöltés technikájáról kapta a nevét. Zsinórlánccal díszítették a lepedők széleit és a böjti zsebkendőket. A motívumok elszórtak, sokszínűek. alapja a házi vászon.

 A település mindent megtesz azért, hogy a kistérség idegenforgalmi, kulturális és népművészeti központja legyen. Ezt a törekvésüket erősítette meg, hogy 2005-ben, a Buszáki Búcsú ünnepén megkapták az “Örökségünk – Somogyország kincse”- kitüntetést.

Elhelyezkedése

Buzsák Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 38′ 56″, k. h. 17° 34′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 56″, k. h. 17° 34′ 43″térkép ▼

Buzsák Pozíció Somogy megye térképén

Balatonszemes / Folytatás a posztban

 Balatonszemes a Balaton déli partján, Balatonlelle és Balatonszárszó illetve Balatonőszöd között fekszik. Vasúton a Budapest-Nagykanizsa vonalon, közúton a 7-es főúton, illetve az M7-es autópályán közelíthető meg (távolsága Budapesttől 130 km). A Külső-Somogyi dombvidék északi, Balatonra néző lejtőire települt, melyek a község területén majdnem mindenütt meredek letöréssel mennek át a part menti fél-egy km széles síkságba.
Első említése Samas alakban írva a Tihanyi Alapítólevélből való, majd a Villa Scemes elnevezés tűnik fel II. Endre idejéből. Később – egészen 1912-ig –Faluszemesnek nevezték, valószínűleg megkülönböztetésül a közelben,Balatonföldvártól délre fekvő Pusztaszemes községtől. A mai név első tagja a tó közelségére utal, második tagja a szem szóval függ össze. A szemesminden bizonnyal őrhely szerepére utal, ugyanis az ókortól itt haladt a Balaton déli partját követő kereskedelmi és hadi út, melyet figyelni kellett

 Az őskor óta lakott terület. A mai temetőben található hatalmas halomsír vaskori eredetű, melybe minden bizonnyal egy előkelő személy hamvait temették. Az ókorból maradt régészeti leletek bizonyítják, hogy éltek itt keltákés rómaiak is.

A honfoglalástól kezdve magyarok lakták. Itt távolodott el a Balaton partjától délnyugatnak a Dunától az Adria felé tartó fontos főútvonal, s így mint kitüntetett és jól védhető pont a régi időktől fogva megerősített hely volt. A maiBagolyvár helyén még a középkorban is földvár állt (Bolondvár néven), mely a török időkben a végvári láncolat részét képezte, s mint ilyen hol a magyarok, hol a törökök kezére került, többször lerombolták, majd újra megerősítették. (A jelenlegi „Bagolyvár” nevű épület 1898-ban mint az első szemesi nyaraló épült az egykori erősség helyén.)

Műemlék templomának legkorábbi részei a 12. századból származnak,romanikus stílusúak. 1325 körül kibővítették, ebből az építési korszakból mára a gótikus szentély maradt fenn. A templom értékes nevezetessége a hazánkban ritkaságnak számító 16. századi reneszánsz pastoforium(szentségtartó fülke), mely a szentélyben található. A török időkben romossá vált templomot végül a települést birtokló Hunyady-család 1740 körül barokkstílusban újjáépíttette; az épület többi része e korból való, de az 1972-ben elkészült helyreállítás rekonstruálta a korábbi maradványokat.

A falutól délnyugatra, Rád-puszta határában 13. századi templom romjai állnak. A községtől délre, a Bagó-dombi kemping közelében feltáratlanul rejtőznek egy 14. századi pálos kolostor romjai.

A 18.-19. században, 1790-től 1861-ig postakocsi lóváltó-állomás is működött a községben, mely ekkoriban a déli part jelentős településének számított. A Hunyadyak által a család kastélya közelében építtetett, ma is álló barokk postaépületben ma Postamúzeum működik.

Történelmi nevezetesség, hogy a magyar szabadságharc ellen támadó Jellasics horvát bán 1848. szeptember 21-én a faluban ütötte fel főhadiszállását. Itt kívánt személyesen találkozni István nádorral, aki a Kisfaludy gőzhajóval akart kikötni Szemes partjánál, ez a szándéka – s így a találkozás – azonban az alacsony vízállás miatt meghíúsult.

A község lakossága eredetileg mezőgazdasággal és halászattal foglalkozott. Balatonszemes fürdőhelyként az 1880-as évektől kezdett számításba jönni. A főleg budapesti nyaralók eleinte a falusiak szobáit bérelték ki az üdülőidényben, majd1895-től a parthoz közelebb eső részek parcellázásával megkezdődött a felső- és alsó üdülőtelep (az utóbbi neveHunyady-telep az eredeti birtokos család neve után) kiépülése, ami újabb lendületet kapott, amikor 1913-ban megépült a hajókikötő.

A szocializmus éveiben a Hunyady-telep parkjának helyén jött létre a Balaton-part nagy szovjet gyermek-üdülőtábora, melynek jelenléte némiképp rányomta bélyegét az üdülőhely hangulatára, mint az is, hogy a parti sávban való közlekedést kelet (Balatonőszöd) felől szinte teljes szélességben gátolta a Minisztertanács ott felépített, jól őrzött üdülője.

A vasútállomás közelében érte a halál – az általa olyannyira tisztelt József Attilának a szomszédos Balatonszárszónbekövetkezett halálára tragikusan rímelő módon – 1976. június 4-én a Szemeshez egyébként családilag kötődő Latinovits Zoltánt, akinek sírja a község temetőjében azóta mintegy zarándokhellyé, síremléke nevezetességgé vált.

A rendszerváltás óta Balatonszemes mint üdülőhely igyekszik visszanyerni a 20. század első felében kialakult polgári, középosztályhoz kötődő, családias arculatát.

Nevezetességei

• Római katolikus templom
• Hunyady-kastély
• Uradalmi magtár a 18. századból.
• Postamúzeum
• Postás-emlékmű a múzeum udvarán
• Bagolyvár
• Sapkadomb (vaskori halomsír a temetőben)
• Eötvös Károly nyaralója
• Latinovits Zoltán Múzeum
• Melocco Miklós Latinovits Zoltán-szobra

Híres emberek

• Szőllősy Ferenc (1897–1977) újságíró, lapszerkesztő, MTI kirendeltségének vezetője
• Reich Károly (1922–1988) grafikus, illusztrátor
• Latinovits Zoltán (1931–1976) színművész
• Angyal Pál (1873-1949) büntetőjogász
• Csonka Márta (1952. dec. 21 – 2008. jún. 9.) Wlassics Gyula-díjas művelődésszervező, 29 éven át a balatonszemes művelődési ház igazgatója, az 1994 óta évente megrendezett Latinovits Zoltán Vers- és Prózamondó Találkozó megindítója.

Elhelyezkedése

Balatonszemes Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 48′ 26″, k. h. 17° 46′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 26″, k. h. 17° 46′ 49″ térkép ▼

Balatonszemes Pozíció Somogy megye térképén

Somogyfajsz / Folytatás a posztban

A falu a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet határán fekszik, a Marcalit Kaposvárral összekötő úton. Változatos növény- és állatvilága, a biodiverzitás magas foka teszi különlegessé Fajszot, amely már a honfoglalás korában is lakott volt (Fajsz fejedelem). Ezt bizonyítja a falu határában föltárt őskohó, mely 1996-tól múzeum.

Somogyfajsz Árpád-kori település. Már a tatárjárás előtti korszakban létezett. Dénes nádor 1239 táján kelt ítéletlevele szerint a szentmártoni apátságnak itt 5 háza volt, amit Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240 körül kelt összeírása is említett. 1536-ban Fajszi Ferencz és Török Bálint voltak a földesurai. Ezután a falu elpusztult, és 1726-ban pusztaként a Lengyel és a Mérey családoké lett. 1733-ban Csák Mihály özvegye, Bakó Erzsébet birtoka volt, 1757-ben báró Révay Elek, majd 1767-1776-ban Jankovics Antalözvegye, szül. Fekete Juliánna volt Somogyfajsz földesura. 1835-ben a gróf Draskovich család birtokolta, 1856-ban pedig Kund Vincze. Később Kund Gusztávnak volt itt nagyobb birtoka és kastélya, melyet Kund Vincze 1872-ben építtetett.

Nevezetességei

• Kund-kastély és parkja (helyi védettség alatt): a kastély 1872-ben készült el a középnemesi Kund család rezidenciájaként. Ma a Somogy Természetvédelmi Szervezet központja. Hozzá tartozik még a család temetkezési helyéül épült Szent Vendel-kápolna.
• Római katolikus templom, melynek hatalmas ablakait Róth Miksa tervezte. A templom különlegessége még faragott szószéke, szobrai és a falakon elhelyezett kálvária-képek.
• Őskohó múzeum. A 9. századból származó kohókban állítólag a honfoglalás kori hadsereg (Fajsz fejedelem) fegyverei készültek. Az erdőben található látványos múzeumépületet a 20. században építették.
• Az egyik Somogyfajsz melletti tó valóságos madárparadicsom: belföldi és külföldi természetfotósok egyaránt szívesen felkeresik a madárlesekkel is ellátott, szinte érintetlen területet, ahol közel száz madárfaj él, köztük ritka és különleges példányok is.

Itt éltek

• Fekete István(1900-1970), író, aki itt írta több könyvét
• Ihász-Kovács Éva, (1930-2013.) népművelő Fekete István-díjas költő, a Magyar Kultúra Lovagja
• Bornemisza Attila Salvatore Quasimodo-díjas költő, főszerkesztő, a Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend Málta főparancsnoka. 1971-1978 között Jákói Attila néven a helyi ifjúsági klub vezetője volt)
• Orbán Nándor öttusa bajnok, az olimpiai keret tagja, katonatiszt, városparancsnok
• Itt forgatták az Első szerelem című amerikai filmet.

Elhelyezkedése

Somogyfajsz Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 30′ 05″, k. h. 17° 34′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 05″, k. h. 17° 34′ 16″ térkép ▼

Somogyfajsz Pozíció Somogy megye térképén

MARCALI / Folytatáshoz kattints a posztra

 A Balatontól 14 km-re délre, a 68-as főút és a 37-es számú Somogyszob–Balatonszentgyörgy vasúti szárnyvonal mellett fekszik (A vonalon 2009. december 13-a óta szünetel a személyforgalom.).

Marcali a Pécz nemzetségből származó Marczali család ősi birtoka volt. Nevét első ízben egy 1274-ben kelt latin nyelvű oklevél említette először. 1332-1337között a pápai tizedjegyzék is említette, így már ekkor egyházas hely volt,1455-ben Szent Aniamus tiszteletére szentelt plébánia-templomát, valamint a város mellett Szent Domonkos tiszteletére emelt pálos kolostorát is említették az oklevelek. 1448-ban már városi kiváltságokat is élvezhetett, 1494-ben pedig iskolája is volt.

1488-ban, Marczali László halála után a település a Báthori család birtokába került.

A török hódoltság idején járási székhely volt, de az itteni erősség csak 1566,Szigetvár eleste után került török kézre. Az 1563-as török kincstári adólajstrom ekkor 35 házat sorolt itt fel, majd az 1573-1574. évi fejadólajstrom felsorolása a város következő részeit sorolta fel: Újfalu 33 ház, Felső-utcza vagy Benács-utcza 18 ház, Alsó-utcza 19 ház, Felső-utcza 5 ház. Eresznek (Érsek-utcza) 10 ház.

Az 1598-1599 közötti magyar királyi adólajstromban pedig már Babócsa várának tartozéka, és 1626-1627-ben már mint Nádasdy Pál birtokát említették.

1660-ban a pannonhalmi főapátsági tizedváltságjegyzék már Szent-György várának tartozékaként említette.

1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományba a királytól,1715-1733 között gróf Széchenyi Zsigmond birtoka lett.

1772. augusztus 24-én országos-, 1820 április 28-án pedig hetivásárok tartására is szabadalmat nyert.

Az első gyógyszertára 1797-ben alapította duliczi Duliczky János gyógyszerész a "Szentháromság" név alatt. Halála után, veje nemeskéri Kiss Gábor (1794-1863) gyógyszerész, 1825-ben vette át a vezetését. Duliczi Duliczky Franciska (1809-1888) férje vezette a gyógyszertárt egészen 1863-ig, amikor gyermekük nemeskéri Kiss István (1833-1884) gyógyszerész lett az új tulajdonosa. Kiss István, viszont 1873-ban eladta Kőrös Viktornak és majd létrehozta a nemesvidi "Megváltó" nevű gyógyszertárt.

Az 1848-49-es szabadságharc és jobbágyfelszabadítás idején a település kétnyelvű lakossága egy szívvel állt a Noszlopy Gáspár vezette honvédcsapat soraiba.

1861. október 20-án egy nagy tűzvészben a település kétharmadrésze leégett,1902-ben pedig egy újabb tűzvészben egy egész puszta hamvadt el, 42 épülettel.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1910-ben 4588 lakosából 4559 magyar volt. Ebből 4127 római katolikus, 54 református, 379 izraelita volt. ATanácsköztársaság ideje alatt a forradalom szervezésének egyik központja.

A második világháború után megindult fejlődés tette lehetővé, hogy évszázadokkal ezelőtti kiváltságait visszaszerezze. 1977-ben ismét városi rangot kapott, ekkor csatolták hozzá a szomszédos Bize, Boronka és Horvátkút községeket is.

A település falain belül országos hírű tudósok, alkotóművészek születtek és dolgoztak. Többek között Marczali Henrik,Lengyel József, Bernáth Aurél.

Marcali egykor katonaváros volt. Két laktanyával is büszkélkedhetett. A belső Hunyadi János Laktanya, illetve a külső Petőfi Sándor Laktanya. A marcali belső laktanya építése 1949-ben kezdődött és 1951 augusztusában került átadásra. A laktanya 11 hektáron terült el a település központjában, és 1990-ben zárták be. A laktanya helyén jelenleg üzletek, lakóépületek és piac található, valamint a volt tiszti-étkezdében működik a Helyőrségi Klub.

1950-ben kezdték el a külső laktanya építését, amelybe egy év múltán költöztek az első katonai alakulatok. A laktanya 1980-ban közel 38 hektáron terült el, 1500 fő sorállomány befogadóképességgel. Az utolsó katonai szervezet 2001. március 31-én költözött ki a laktanyából. Ezzel a dátummal szűnt meg a Honvédség az egykori helyőrségben

Nevezetességei

• Széchenyi-kastély (ma kórház)
• Római katolikus temploma - az 1785. évi egyház látogatási jegyzőkönyv szerint, még a mohácsi vész előtti időkben épült.
• Bernáth Galéria
• Marcali Városi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont (négy nyitott és négy fedett medencével)
• Marcali Helytörténeti Múzeum

• Itt született 1812. október 24-én Tóth Ágoston Rafael honvéd ezredes, térképész, az MTA levelező tagja.
• Itt született 1857. február 26-án Kozma Ferenc költő.
• Itt született 1861. január 12-én Kozma Andor költő.
• Itt született 1895. november 13-án Bernáth Aurél festőművész.
• Itt született 1896. augusztus 4-én Lengyel József József Attila-díjas (1957) és Kossuth-díjas (1963) író, költő.
• Itt született (még Boronkán) 1937. augusztus 5-én Bencze József költő.
• Itt született 1962. július 6-án Vass Márta Európa-bajnok ultramaratoni futó.
• Itt született 1963. július 16-án Magyar Tibor festő, képzőművész.
• Itt született 1976. május 4-én Milinte Árpád (labdarúgókapus)
• Itt éltek: Ihász-Kovács Éva költő, író, a Magyar Kultúra Lovagja (1930–2013)
• Bornemisza Attila író, főszerkesztő, költő, a Szent Lázár Máltai Lovagrend főparancsnoka (1956-)

Elhelyezkedése

Marcali Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 35′ 24″, k. h. 17° 24′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 24″, k. h. 17° 24′ 36″ térkép ▼

Marcali Pozíció Somogy megye térképén

Gyugy / Folytatáshoz kattints a posztra

 Lengyeltótitól északkeletre, Szőlősgyörök és Hács között fekvő település.

Gyugy már az avarkorban is település volt. Ennek tanúja a Kossuth utcában talált avar kori temető. A honfoglalást követően, a tatárjárás után 1238-ban aBő nemzetség Izsép tagja szerezte birtokul a vidéket. A honfoglaláskor és az azt követő évszázadokban hatalmas dióerdők voltak a vidéken. Honfoglaló őseink a diófát „gyugy”-nak hívták, amit a település neve is őriz. A katolikus templom 900 éves, az Árpád-korban épült, román stílusban. A „Gyugynak harangot hozott a víz” legenda miatt lett Gyugy búcsújáró hely.

1322-ben a Dorozsma nemzetségbeli István fiainak, Kazal I. Pál macsovi bánnak, Jánosnak, a Harapkói család ősének és Andrásnak, a Garaiak ősének, közös szőlőbirtokuk volt itt. 1397-1536-ig az óbudai apácáké volt. Az1408 előtti években pedig Mesztegnyei Szerecseny Mihály birtoka volt, kinek itteni birtokait Zsigmond király Gordovai Fancs Lászlónak adta. 1449-ben a Bő nemzetségbeli Laki Thúz, a Létai és a Szőcsényi családok voltak itt birtokosok, majd 1492-ben a Füssi Apáti család kezén voltak egyes részei. Az 1536. évi adólajstrom Gywgh írásmóddal említette, ekkor Török Bálint, Bakith Pál, Mérey Mihály, az itteni plebános, özvegy Szánthai Jánosné, Ispán Kelemen, Eseghváry Ferenc, Orczy János és a Tóti Lengyel családból való Lengyel Boldizsár voltak birtokosai, majd 1626-1627-ben a Gyulaffy család lett a birtokosa. Az 1580. évi török kincstári adólajstromban Nagy-Gyügy alakban fordult elő; és csak két házból állt, az 1660. évi főapátsági dézsmaváltságjegyzék pedig Csobánc várának tartozékai között sorolta fel.

1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul, 1701-1703körül pedig Jankovics István volt a földesura. 1715-ben 12 háztartást írtak itt össze. 1726-1733-ban Jankovics István birtoka volt. 1767-ben még mindig a Jankovics családé; ekkor Jankovics Krisztina báró Pongrácz Jánosné és Jankovics Antal özvegye Fekete Julianna voltak a helység földesurai, 1835-ben pedig a Lengyel család örököseinek birtoka volt. 1856-ban a gróf Niczky és a Kacskovics családok birtoka, az 1900-as évek elején pedig gróf Niczky László, Kacskovics Kálmán és az idetartozó Béndek-pusztán Kacskovics Mihály miniszteri tanácsos voltak a nagyobb birtokosai.

Az itteni kastélyt is Kacskovics Ignác építtette 1865-ben. Kacskovics Kálmánnak az 1900-as évek elején itt 7000 kötet körüli nevezetes könyvtára volt, melyek között – számos egyéb ritkább munka mellett – az 1569-ből való Sebastian Münster féle Cosmographia,Cornelius Tollius Itinerariuma, Pázmány Péter Kalauza 1746-ból, Mazarin Le Testamentje 1663-ból, a Diurnum Divini Amoris 1660-ból, Bacon munkája Busbequ 1595-ből, Curtius fordítása 1665-ből, Plutarchus régi kiadása, Csokonai Vitéz Mihály kiadatlan levelei és versei,Hess András az első magyar nyomdász több kiadványa is megtalálható volt itt.

A béndekpusztai úrilakot még Kacskovics Mihály építtette.

A 20. század elején Somogy vármegye Lengyeltóti járásához tartozott.

1910-ben 1066 lakosából 1051 magyar, 15 német volt. Ebből 986 római katolikus, 29 református, 40 evangélikus volt.

A településhez tartoztak a következő lakott helyek is: Béndek-, Pettend-, Csillag-, Sándi- és Új-puszta, a Gesztenyési- és Harsányi-szőlő.

Béndek

Béndek-puszta helyén állt a középkorban Béndek falu, amely már 1331-ben előfordult terra Bendek alakban. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben Bennek néven volt említve és ekkor már plebániája is volt. Templomának romjai még az 1900-as évek elején is megvoltak. 1388 előtt a Szécsényi Kónyafiaké, 1392-1409-ben pedig a Kanizsai családé volt. 1397-ben Kővágóőrsi Kis György visszaadta a Kanizsaiaknak, akik 1446-ban Bakonyai Török László kanizsai várnagyuknak adták.1486-1487-ben Tolnai Bornemisza János birtoka volt, 1500-ban pedig Corvin Jánost és Enyingi Török Imrét iktatták be az itteni birtokba. 1726-ban és 1733-ban már csak puszta és Jankovics Istváné. Később házasság révén a báró Pongrácz család birtokába került, kitől 1854 körül Kacskovics Mihály vette meg.

Sutak

Gyugy és Pettend környékén, ahol Sodak-puszta fekszik, a középkorban Sutak nevű falu állt, melyet 1403-ban Gordovai Fancs László nyert adományul.

Nevezetességei

• Árpád-kori temploma a község fölötti dombon áll. Az ezredforduló éveiben történt meg régészeti föltárása és helyreállítása. A somogyi Balaton-part egyik romanikus stílusú gyöngyszeme ez a műemlékünk.
• A templomhoz felvezető úton egy különleges kálváriát építettek: stációin nem a bibliai történet elevenedik meg, hanem híres magyarok emléktáblái vannak elhelyezve, az ősidőktől, a hunoktól kezdve a közelmúlt Puskás öcsijéig.
• Kacskovics-kastély
• 2007-ben felszentelt Örökkévalóság Parkja és a temető urnafala

Elhelyezkedése

Gyugy Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 41′ 27″, k. h. 17° 40′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 27″, k. h. 17° 40′ 53″ térkép ▼

Gyugy Pozíció Somogy megye térképén