Farkaslaka / Folytatáshoz kattints a posztra

 Székelyudvarhelytől 13 km-re északnyugatra a Nyikó nevű patak két partján, a Gordon-tető nyugati előterében fekszik.

 A település neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név. A román Lupeni a magyar név tükörfordítása (román lup = farkas). Bonda János erről így ír Farkaslaka közönség leírása című beszámolójában: "...Itt a határunkon volt egy Péterfalva, És annak létezett tizenhat lakosa, Azok közül egynek volt itt benn egy malma, Hova a többi mind őrölni bejárna, Azok közül egyik őrölni béjönne, 's az egy kantzájával szerencsétlen leve, Mivel a farkasok falásig meg evék, Mig a gabonáját ottan meg örölék, Vissza menve buson panaszlá többinek, Okoskodtak, hogy már azzal mit tegyenek, Feltalálák azt, hogy jöjjenek bé lakni, És a malom mellöl az erdőt kiírtni, Ugy is tettek ök mind irtván épitettek, Rendre egymás után oda helyezkedtek, A' sok farkasokat lakokbol elüzték, És Farkaslakának a helyet nevezték..."

 A hagyomány szerint tehát, amit korabeli leletek is bizonyítanak, a falu eredetileg a 2 km-re keletre levő magaslati dombokon feküdt, és Péterfalva volt a neve. Talán rossz megközelíthetősége és a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, amikor a mai Farkaslaka területére telepedtek. 1566 -ban emliti első ízben írásos dokumentum: Farkaslaka néven.

1910-ben 1327 lakosából 1326 székely-magyar és 1 német. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 1865 lakosából, 1851 székely-magyar, 13 román, 1 német volt. Székely eredetű lakói a magyar népesség történelmi területein elterjedt nyelvújítás utáni magyar nyelvet használják anyanyelvként, de több helyi szó és kifejezés tarkítja nyelvüket. A székely-sziget adta körülmények miatt is a lakosság töredéke tud csupán a hivatalos állami nyelven, románul, elfogadhatóan írni, olvasni és beszélni. Hagyományos foglalkozás a szénégetés, amit a falu lakói közül még ma is többen űznek.

Jézus Szíve kilátó 

Viselet

Férfiaknál hagyományosan fehér gyapjúposztó alapú székely harisnya, leginkább fekete sújtással, és székely ing kis mellénnyel, amit árvalányhajas báránybőr sapka vagy ritkán kalap és magas szárú fekete csizma egészít ki. A székely harisnya szorosan testre simuló szabása jelzi e nép erdei munkájának kívánalmait. A női viseletet szintén fekete csizma jellemzi, a fehér harisnya fölött színes szoknya, amelyet a székelység és a magyarság színei, a fekete, piros és zöld függőlegesen csíkozott váltakozása tesz díszessé. A szoknyát a hátul derékban megkötött fehér alapú gyakran pirossal hímzett kötény díszíti. A női fehér ing fölött a szoknyához hasonló csíkos mellény a viselet, míg a hajban díszes, általában piros alapú gyöngyökkel díszített pártát viselnek. Manapság csupán a hagyományos őszi szüreti-bálon, vagy más kivételes alkalmakkor viselik a legények és lányok.

Tamási Áron emlékhely

Híres emberek

• Itt született Fancsali Dániel, V. Ferdinánd király gyóntatója.
• Itt születettek Bonda Péter és Bonda János 1848-as huszártisztek.
• Itt született 1857-ben Tamási Áron gyulafehérvári nagyprépost.
• Itt született 1897-ben Tamási Áron magyar író.
• Itt született 1904-ben Tamási Gáspár naiv művész.
• Itt született 1921-ben Suka Sándor magyar színész.

Elhelyezkedése

Farkaslaka Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 22′ 47″, k. h. 25° 13′ 33″

Dunaszentmiklós / Folytatáshoz kattints a posztra

A dunaszentmiklósi német nemzetiségi tájház a főutca felől
FOTÓK : Solymári

A Gerecse hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, kb. 200 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe.

Komárom-Esztergom megye egyik legkisebb népességű települése Neszmély,Tardos és Szomód szomszédságában van. Az itt található és egymástól szakadékokkal elválasztott magaslatokat tájvédelmi körzetté nyilvánították, ám ezek közül is szigorúan védett rész Dunaszentmiklós közigazgatási területén található Nagy-Somlyó és a Lábas-hegy. A falut délről a Hosszú-Vontató, keletről a Nagy-Somlyó, északról a Meleges-hegy, nyugatról pedig a Taliga-Hegy határolja.

 Konyhai berendezések a dunaszentmiklósi német nemzetiségi tájházban

Az 1-es főútról letérve Szomód felől közelíthető meg, illetve a 10-es főútról Neszmély és Süttő között félúton található útról érhető el, melyet egy vasúti átjáróról lehet megismerni. Ennek az útnak 2009-re erősen megromlott az állapota, ritkán járt, 1 nyomsávos. A község rendszeres távolsági autóbuszjáratokkal is megközelíthető.

Tisztaszoba részlete a dunaszentmiklósi német nemzetiségi tájházban

Középkori első okleveles említése 1382-ből való, „Zenth Myklos” formában. A falu a Szentmiklós helynevet a Szent Miklós tiszteletére szentelt templomáról kapta. A Duna előtag, utalva a közelben fekvő Duna folyóra, pedig 1913 -ban került a neve elé. Zenthmiklósi Mihály és felesége birtokaként tartják nyilván, később a tatai bencéseknek is voltak itt földterületeik.

 Világháborús emlékhely

A törökök az 1529. évi hadjáratuk során elpusztították, és a 18. századig lakatlan maradt. Az elnéptelenedett faluba Esterházy József gróf, 1733 és 1736 között Vesztfáliából katolikus németeket telepített. Az ide érkezett német telepesek egyutcás „úti falvainak” képét ma is őrzi Dunaszentmiklós. Már a nagy tájleíró, Fényes Elek is dicsérte fekvését, „kies völgyekkel szaggatott hegyes határát” 1848-ban megjelent könyvében, is említette a déli lejtők gondozott szőlőültetvényeit. 1974-től Szomóddal közös tanácsként, majd 1990óta körjegyzőségként (önálló önkormányzata), 1994 óta pedig Német Kisebbségi Önkormányzattal működik.

Az összetartó sváb közösség mind a mai napig ragaszkodik a tradíciókhoz. A helyiek napjainkban is elevenen őrzik nyelvi és zenei kultúrájukat, több hagyományőrző csoport is működik.

 Hősi emlékkereszt a dunaszentmiklósi templomkertben

Nevezetességei

• 1911. november 5-én építették a mai is látható templomukat, neogótikus stílusban. A templomot 8 évig építették, addig a régi iskolában tartották a szentmisét. A régi templomot olyannyira megrongálta az időjárás, hogy be kellett zárni. A régi templom 1852-es barokk vörösmárvány oltárát mellékoltárként építették be az új templomba. A falu központjában volt egy harangláb, annak a két harangját tették be az új templomba.
• A közelében van a 427 méter magas Nagy-Somlyó hegy a háromágú tölgyfával és a két barlanggal.
• Híresek a község löszfalba vájt, egymástól 10-15 méterre sorakozó lyukpincéi. Hosszúságuk elérheti a 15 métert is, a szélességük 2 méter, a magasságuk alig haladja meg az álló ember magasságát. A pince egyik oldalán hordókban tartják a bort, a pince elé, ha volt hely, présházat építettek.
• 2000-2003 között épült a Holland üdülőfalu, az ide települő sok holland részére.
• Nemrég építettek a temető fölött egy 16 m magas kilátótornyot.
• Tél folyamán, advent kezdetével a Templom-téren felállítják a betlehemi jászlat, embernagyságú szobrokkal.

 A dunaszentmiklósi községháza és kultúrház közös épülete

 A dunaszentmiklósi Szent Miklós püspök plébániatemplom neogót stílusú portáléja

Kultúrcsoportok

„HEIMATSKREIS NIKLO”

Már 1962 óta működik a községben dalkör. Mivel a tagok túlnyomórészt idősek, utánpótlásra volt szükség. 1992-ben a fiatal lányok kórust alkottak, melynek vezetője Hartmann Károlyné. Az évek folyamán a kórus hírnévre tett szert, nem csak a megyében, de az ország más részein is. A 2002-es országos minősítő hangversenyen kitüntetéses arany minősítést szereztek. Ebből az alkalomból megjelent első CD-jük. Ma 13 kórustag énekel, a harmonika-kíséretet Hartmann András biztosítja. Viseletük a helyi ünnepi lány viselet, mely fehér blúzból, mellényből, színes szoknyából és fehér kötényből áll.

„HAGYOMÁNYŐRZŐ IFJÚSÁGI TÁNCCSOPORT”

1996-ban a fiatalok kezdeményezésére alakult meg a tánccsoport. Ma 22 fiatal sajátítja el és gyakorolja a magyarországi németek tánckultúráját. A művészeti vezető és koreográfus Wenczl József. A lányok szintén az ünnepi lányviseletet hordják, a fiúk fekete nadrágot, mellényt, fehér inget, csizmát és kalapot viselnek. Több évre visszatekintő partnerkapcsolat fűzi őket az albstadt-ebingeni tánc- és népviseleti csoporthoz. Szívesen tanulják meg egymás táncait, ezzel is színesítve repertoárjukat.

„GYERMEKTÁNCCSOPORT”

2002-ben alakult a csoport a nagyobbak utánpótlásaként. Jelenleg 18 taggal működik. Szintén Wenczl József koreográfiáit táncolják. Viseletükben ők is a helyi hagyományokat követik, a hétköznapi népviseletet hordják. A lányokon fehér blúz, piros „Woschkhiel” és fehér kötény van, a fiúkon fekete nadrág, fehér ing.

 A Zöld Akác étterem

 Dunaszentmiklós főtere

 A dunaszentmiklósi "Holland falu" részlete

 A "Holland falu" központi épülete

 A főtér egy muzeális tűzoltófecskendővel

 Templombelső a dunaszentmiklósi Szent Miklós püspök plébániatemplomban

 Lourdes-i barlang a dunaszentmiklósi Szent Miklós püspök plébániatemplomban

Üvegablak részlete a Szent Miklós püspök plébániatemplomban

Elhelyezkedése

Dunaszentmiklós Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 42′ 16″, k. h. 18° 22′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 16″, k. h. 18° 22′ 53″ térkép ▼

Dunaszentmiklós Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Madéfalva / Folytatáshoz kattints a posztra

 Madéfalva (1899-ig Csík-Madéfalva, románul Siculeni) falu Romániában,Hargita megyében. A székelyek lakta falu neve mára egybeforrt a „ madéfalvi veszedelem” kifejezéssel.
A csíki medencében található felcsíki falu Csíkszeredától 10 km-re északra, a Madéfalvi Hargita lábánál (1710 m), a Mórhegyese aljában, 680 m magasságban települt az Olt két partján fekszik.

 Eredeti neve Amadéfalva volt. Első birtokosáról kapta a nevét. A falut már1333-ban említik Csíkrákos fiókegyházaként, de önálló községként csak 1567-ben szerepel még Amadéfalva néven.

1764. január 7-én az osztrák császári katonaság itt mészárolt le több száz székelyt, akik tiltakoztak a határőrezred felállítása ellen. Ezt a gyalázatos eseményt „siculicidiumnak” vagy „madéfalvi veszedelemnek” nevezik. Ezután indult meg a székelyek tömeges kivándorlása. 1910-ben 1908, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben 2812 lakosából 2644 magyar és 167 román volt.

 A település fontosabb részei Patakelve, Alszeg, Vargaszeg, Állomás környéke, és a Főút mellett.

Látnivalók

• Az 1764. évi mészárlás helyén 1905. október 8-án avatták fel az emlékművet Köllő Miklós alkotását, a helyén egykor állt sírkereszt a csíkszentmihályi templom kertjében áll.
• Római katolikus temploma 1913-14-ben épült Jézus Szíve tiszteletére.

Híres emberek

• Itt született 1571-ben Szentandrási István erdélyi püspök.
• Itt született 1727-ben Zöld Péter római-katolikus pap, az 1762–1764 közötti, kényszersorozások elleni székely ellenállás egyik vezetője.
• Itt született 1747-ben Szentes Antal Regináld ferences szerzetes, színműíró.
• Itt született 1784-ben Tamás András honvéd alezredes az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után kivégzett vértanú.

 A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem (régebben „mádéfalvi” formában is, latinul a Siculicidium, azaz székelygyilkosság kifejezést is használják rá) a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt.
A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, amely megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta.
A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, a Vízkereszt utáni hajnalon, akárcsak később Nagyenyeden), vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 200 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le.
Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban. 1774-ben Bukovina a török fennhatóság alól osztrák kéz alá került. Hadik András gróf közbenjárására megkegyelmeztek a székelyeknek, és behívták őket az újonnan megszervezett, elnéptelenedett tartományba, ahol 1786-ig megalapították falvaikat. Az alapított falvak: Istensegíts (Țibeni), Fogadjisten (1776, Iacobești),Hadikfalva (Dornești), Józseffalva (1785, Tolova), Andrásfalva (1786, Măneuți). Innen rajzottak szét a későbbiekben szerte a világba. A falvak a mai Románia Szucsáva megye területén találhatók.

Böjte Péter elbeszélésében így emlékezik meg a madéfalvi veszedelemről:

Mária Terézia azt akarta, hogy a székelyek álljanak az osztrák élire, menjenek a határokra s álljanak őrséget, mert erőst jó katonák vótak. De azok nem vállolták! Azok nem. Inkább abba a nagy hidegbe béhuzakodtak a szalonkai erdőbe. Egy reggel a Bukov katanái rejamentek a falukra s az asszonyokat s a kicsi gyermekeket kihajtották az emberek után. Hogy futtak azok szegények, s hogy sírtak! Amikor az öregebbek s a kicsikék, akik gyengébbecskék vótak, kezdtek posztulni, akkor ők mind béhuzakodtak Madéfalvára. Az eppe Vízkereszt előtt való nap vót. Januárnak hetedikjén virradatkor, a katanaság rejik ment. ágyúkval mind esszelövöldözték a falut. Aki futott, kardokval mind levágták. átkozottak legyenek még haló porikban es!

”

A székelység nem felejtett: a 19–20. század fordulóján, 1899-ben Csík-Madéfalván hatalmas kőoszlopot állított, amelynek tetejére kitárt szárnyú turulmadarat helyezett. A kőpiramis alján egy táblán a SICVLICIDIVM szó olvasható, amely misztikus módon jelent mást is. A sors különös rejtvénye az, hogy ha a szó nagybetűinek római számértékét kivetjük, azok összege éppen 1764, a madéfalvi veszedelem esztendeje. Ennek a szójátéknak a neve kronogramma.

S mivel a január 7-én történtek következtében jött létre a bukovinai székelyek nemzetsége, a véres események ellenére a mai napig a bukovinai székelyek születésnapjaként ünneplik.

 Jegyzőkönyv utolsó előtti oldala, báró Roth Joseph bűnvizsgáló bizottsági elnök aláírásával

A rejtélyes kronogramma és az évszám

Elhelyezkedése

Madéfalva Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 25′ 56″, k. h. 25° 46′ 10″

Csíkkozmás / Folytatáshoz kattints a posztra

 Csíkszeredától 20 km-re délkeletre a Kozmás és a Nyerges-patak mellett fekszik,

 Nevét Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.

 1332-ben Sanctis Codmas et Damiano néven említik először. Eredeti neve Girgicfalva volt és az Olt mellett a Görgös nevű dűlőben feküdt. A falu ősidők óta lakott, területén újkőkori, bronz és vaskori leletek kerültek elő. Árpád kori templomát 1661-ben felégette a török, de 1653 és 1670 között újjáépítették.1662-ben tornyot is építették hozzá, melyben 1772-től az alvinci uradalomtól vásárolt óraszerkezet működött, ekkor magasították is. A templom egy régebbi kápolna helyén épült gótikus stílusban Szent Kozma és Damján tiszteletére, később barokk stílusban átépítették. 1761-ben kápolnát építettek hozzá, 1831-ben és 1883-ban újították. Vitos Mózes szerint a Pap-hegyen hajdan templom állt. 1690-ben Thököly serege állomásozott itt, 1694-ben a tatárok dúlták fel.1708-ban kuruc- labanc csata zajlott itt. 1719-ben a falut súlyos pestisjárvány sújtotta. A Nyerges-tetőn vívta élethalálharcát 1849. augusztus 1-jén a Tuzson János őrnagy vezette honvédcsapat az orosz túlerővel és árulás következtében mind egy szálig elestek. Emléküket feliratos oszlop őrzi. 1860-ban árvíz sújtotta, 1887-ben csaknem az egész falu leégett. 1910-ben 1391 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1403 lakosából 5 román kivételével mind magyarok.

Látnivalók

• Római katolikus temploma Árpád kori
• A Nyerges-tetőn az 1849-ben elesettek emlékműve
• A Nyerges alatti részen több borvízforrás tör fel, sós forrását Sósszéknek nevezik
• Itt található a Sószékfürdő nevű gyógyfürdő is.

 1849. augusztus 1-jén Gál Sándor tábornok Tuzson János alezredes vezetése alatt 200 honvédjére bízta a csatát. A székelyek élethalálharcot vívtak Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok vezette osztrák és orosz csapatokból álló ellenséges hadsereg ellen. A kis számú székely hadsereg, önfeláldozó küzdelmük ellenére vereséget szenvedett az ellenségtől egy kászon iszármazású ember árulásának következtében. Rengetegen életüket vesztették a harcosok közül.

Jelenleg a csata helyszínén emlékoszlop őrzi a csatában elesett hősök emlékét. Az emlékművet Poulini János csíkzsögödi kőfaragó mester készítette el a honleányok adományának segítségével. A szobor avatására 1897 augusztusában került sor egy nagyszabású ünnepség keretén belül. Az eseményen jelen volt a kis székely sereg vezére, Tuzson János is. 1990 óta minden évben március 15-én népes hallgatóság jelenlétében emlékeznek meg a „székelyföldi Thermopülé” hőseiről.

Az emlékművel átellenben, az erdő szélén elhelyezkedő területre, tömegsírba hantolták el az ütközet áldozatait, akiknek emlékét többek közt számtalan kisebb-nagyobb fa- és vaskereszt, valamint sok kopjafa őrzi.

A „maroknyi székely” vitézségének emléket állít Kányádi Sándor költő Nyergestető című 1965-ös versében is, melyet joggal lehet nevezni a „szabadságharc himnuszának” is.

„	Csíkországban, hol az erdők zöldebbek talán, mint máshol, ahol ezüst hangú rigók énekelnek a nagy fákon, s hol a fenyők olyan mélyen kapaszkodnak a vén földbe, kitépni vihar sem tudja másképpen, csak kettétörve, van ott a sok nagy hegy között egy szelíden, szépen hajló, mint egy nyereg, kit viselne mesebeli óriás ló. Úgy is hívják: Nyergestető; egyik kengyelvasa: Kászon, a másik meg, az innenső, itt csillogna Csíkkozmáson. Nemcsak szép, de híres hely is, fönn a tetőn a nyeregben ott zöldellnek a fenyőfák egész Csíkban a legszebben, ott eresztik legmélyebbre gyökerüket a vén törzsek, nem mozdulnak a viharban, inkább szálig kettétörnek. (…)	”
– Kányádi Sándor: Nyergestető, 1965

Elhelyezkedése

Csíkkozmás Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 12′ 02″, k. h. 25° 57′ 53″