Hajós / Folytatáshoz kattints a posztra

 Hajós Bács-Kiskun megye délnyugati részén Kalocsától délkeleti irányban 20 km-re, Bajától északkeleti irányban 30 km-re helyezkedik el.

A város területe 8990 ha, ebből 289 belterület.

Megközelíthető az 54-es főúton.

 Évszázadokig a kalocsai érsekség uradalmához tartozott. A törökök kiűzése után már az 1720-as években német családokkal népesítették be. Ekkoriban mezővárosi és vásártartási joggal rendelkezett. Ezeket a német szigeteket, amelyek a környék nemzetiségét jellemezték, a történelem szétrobbantotta. Hajós lakossága a második világháború után bár ki lett telepítve, sokan tértek haza. Hajóst ma nevezhetjük kétnyelvű községnek is. A település 1970 óta volt nagyközség, városi rangot ismét 2008. július 1-jén kapott.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város legnagyobb kisebbsége a német, a lakosság 27,5%-át teszi ki.

Hajós város büszkesége a mintegy 1300 présházból álló Pincefalu. A Pincefalu szabályos utcákból áll, amelyeket a présházak és az alattuk elhelyezkedő, löszbe vájt pincék alkotnak. Egybefüggően ez a legnagyobb ilyen a maga nemében. A kacskaringós utcák, apró présházak hangulata és a messze földön híres jó borok felejthetetlen élményt nyújtanak az ide látogatóknak. Jellemző fajták Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Kadarka, Szürkebarát,Cserszegi fűszeres. A pincefalu kialakulása egyidős a várossal. Az 1980-as évek óta sok pincét átalakítottak vendégfogadásra, illetve sok ilyen épült újonnan. A város ünnepe is a borhoz kapcsolódik, ez a minden év május utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő Orbán Napi Borünnep, aminek kulturális programjai sok ezer érdeklődőt vonzanak.

A település történelmi központja a Köztársaság tér, amelynek itt felsorolt épületei kisvárosias hangulatot árasztanak:

• A Szt. Imre római katolikus templom 1728-ban épült barokk stílusban, oldalhajókkal 1879-ben egészült ki. Főoltárán Szűz Mária fából készült egy méter magas szobra áll, amelyet az Óhazából hoztak magukkal a betelepülők. A előtte történt gyógyulások miatt csodatevőnek tartott szobor eredetije a 16. századból származik.
• A római katolikus plébánia a 18. század elején épült, késő barokk stílusban.

Féltett kincse Mária Terézia és férje, valamint szülei életnagyságú, egész alakos portréja, egy németalföldi mester munkái.

• A templom melletti gondozott parkban lévő Kálvária 1881-ben létesült, Zsolnay kerámia-stációkkal 1934 óta van kiegészítve.
• A második világháború utáni lakosságcsere során betelepített felvidéki magyarok egy része református vallású, részükre épült a Köztársaság téren lévő Református Imaház, 1987-ben.
• A volt érseki vadászkastélyt 1739-ben építtette a kalocsai érsek. Négy, arányos saroktornyát 1767-ben emelték. Később Haynald Lajos érsek alatt árvaházzá alakították, ami a II. világháború után állami nevelőotthon lett. 2009-ben elkezdődött a kastély teljes körű felújítása, melyet 2010 júliusában fejeztek be, ezt követően 2010. szeptemberben megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont. Jelenleg eredeti szépségében pompázik a hajósi barokk kastély is.
• A patika épületét 1912-ben Kós Károly tanítványa tervei alapján eredetileg lakóháznak építették.
• Az előtte lévő parkban található Nepomuki Szent János szobra, amelyet 2003-ban újíttatott fel a község.
• A központ büszkesége két hatalmas platánfa, amelyek alatt patak folyik. Ezek tövében található az ezerkilencszáznyolcvanas évek közepén épült református imaház, ami egyben szolgálati lakás is.
• A mai Egyesületek Háza 1905-ben érseki gazdatiszti lakásnak épült. Később lakás, és az új átadásáig református imaház volt.
• A Köztársaság teret üzletsor zárja, amely korábban kántorlakás és iskola volt. Az eredeti épületet 1842-ben emelték.

A városháza a központtól kb. 300 m-re emelkedik a gyönyörűen parkosított széles, osztott pályás úttestű Rákóczi utcában. Az épületet 1895-ben 10 800 forint közadakozásból építtették a falu akkori lakói. Az általános iskola alsó tagozatának épülete a kastély szomszédságában található. Eredetileg is elemi iskolának épült, 1910-ben. Az iskola felső tagozatának épületei 1964-ben és 1978-ban készültek el. A napköziotthonos óvoda 1957 óta működik jelenlegi épületében. A művelődési ház belső tere sok ember csodálatát kiváltja eklektikus kialakításával. A volt szocialista design a kilencvenes évek elején adta át a helyét a mainak.

Elhelyezkedése

Hajós Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 23′ 56″, k. h. 19° 07′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 56″, k. h. 19° 07′ 12″ térkép ▼

Hajós Pozíció Bács-Kiskun megye térképén

Bér / Folytatáshoz kattints a posztra

A kúria tornya.

A település Nógrád megye déli részén található, Sziráktól északra, a Bér-patak völgyében, Budapesttől közúton 60 km-re. Az M3-as autópályán, majd a 21-es főútonés összekötő utakon, Szirákon át közelíthető meg.

Budapestről közvetlen autóbuszjárattal is elérhető. A legközelebbi vasútállomásApcon (18 km-re), illetve Galgagután(23 km-re) van. Bér zsáktelepülés: szilárd burkolatú közúton csak Szirák felől érhető el. A szomszédos Bercelre és Bujákraföldút vezet.

 A kúria tornáca.

A település a Kökényes-Radnót nemzetség ősi birtoka volt, és Radnót halála (1322) után is a nemzetség tulajdona maradt. 1439-ben a bujáki várbirtokhoz tartozott. A török háborúk idején, 1552 nyarán, Buják várának bevételének eredményeként török terület lett. A török kiűzése után szlovákok települtek le.1770-től 1848-ig az Esterházy család birtokolta.

Az alapvetően mezőgazdasági jellegű falu határában korábban kőbánya is működött. A Cserhát legjelentősebb élettelen természeti értékének tekintett andezit oszlopokat a bányászat tárta fel.

 A kúria nagyterme.

Nevezetességei

Környékén vadregényes kirándulóhelyek várják a kíváncsi turistákat. A falutól 3 km-re a Nagy-hegy (402 m) a Cserhát egyik legmagasabb pontja. 200 fokos panorámája jó időben az egész környéket beláthatóvá teszi. Természetvédelmi területe körülveszi a Nagy-hegy andezitsapkáját.

Nagy-hegy

Nógrád megye egyik legértékesebb geológiai értéke a hegy andezitsapkája, világritkaságnak számító, ívelt elválású oszlopokkal.

Az andezitet egy késő miocén korú vulkáni kitörés hozta felszínre mintegy 18-19 millió éve. Először riolittufa rakódott le, majd erre andezitláva, illetve láva agglomerátum ömlött. A vulkáni tevékenység utolsó szakaszában kialakult rétegvulkáni kúpok mára lepusztultak.

A mai Nagy-hegy és a Szanda-hegy alatt a láva megrekedt a mélyben. A több kilométer hosszúra nyúló hasadékkitöltések (kőzettelérek) fölül az üledékes kőzeteket az erózió elhordta, és így a felszínre került a jóval tömörebb és ellenállóbb, sötétszürke hiperszténandezit.

Az andezit oszlopos elválása önmagában is ritkaság: az oszlopos elválású vulkanikus kőzetek 90%-a bazalt, 8%-a riolit. Oszlopos elválású andezitet Európában máshol nem ismerünk. Az ívelt elválású andezit különösen ritka: ilyesmit a világon mindössze 5-6 helyen találtak. A béri, 5-6 szögű oszlopok átmérője 30–40 cm; hosszuk 8–10 m, alsó részük 70 fokos szögben elhajlik.

Az andezitoszlopok mellett érdekes látványt nyújt a leomlott anyagukból kialakult kőtenger is.

Lázár Andor emléktáblája.

Lázár-kúria

A településközponttól két kilométerre, Virágospusztán, a 19. század első felében épült, klasszicista stílusban.

Főhomlokzatán a négy oszloppal tagolt, timpanonnal lezárt közép rizalitot körbefutó lépcsők emelik ki. Keleti homlokzatán oszlopos, körbefutó tornác áll, a szárny nyugati végén egyemeletes, kő falazatú torony. Ehhez csatlakozik az 1969-70-ben emelt, modern épületrész. A tornácon találjuk az utolsó tulajdonos, Lázár Andor emléktábláját.

A kúriát vendégfogadóként üzemeltető örökösök az épületet archaizáló, egyúttal markánsan irredenta stílusban rendezték be.

Evangélikus paplak

A klasszicista stílusú paplakot feltehetően egy régebbi építmény felhasználásával 1820 táján emelték. Udvarán 18. századi melléképület áll. Udvari homlokzata tornácos. Állapota elhanyagolt.

Evangélikus templom

A barokk templomot 1721-ben középkori alapokra építették; a 14. század gótikus részletei a többszöri átalakítás ellenére is felfedezhetők. A szentélyt és a torony legfelső emeletét 1896-ban építették hozzá.

Népi pincék

A falu északkeleti szélén csaknem hetven pince emlékeztet a szőlőművelés hagyományaira. A pincesor nagy része a 19. század közepén épült, 1663-ból csak két borospince maradt meg.

Szanda vára

A falutól hat kilométerre fekszik Szanda vára.

Sajnos nem tudjuk biztosan, hogy ki és mikor építtethette a kővár korai magját.

1331-ben írtak Széchy Péter királyi várnagyról, aki Szanda várából parancsolt a váruradalomhoz tartozó környékbeli népeknek, akik különböző földesúri szolgáltatásokkal tartoztak a magas kővárban élőknek. Luxemburgi Zsigmond király kedvelt híveinek, a Pásztói családnak adományozta, majd a Csetnekiek kezére jutott. Mivel ők részt vettek Nápolyi László trónkövetelő oldalán a lázadásban, a győztes Zsigmond elkobozta, és feleségének, Cillei Borbála úrnőnek adta át, aki a befolyt jövedelmekből tartotta fenn fényes udvartartását.

A 16. században, akkori birtokosa, a Báthory főnemesi család csak kismértékben erődítette meg a jelentéktelen várat, amit 1546-ban könnyedén elfoglaltak az Oszmán Birodalom csapatai.

Híres várkapitánya, Hubiár aga a bujáki vár alatti réten vívott párviadalt Kapitán Györggyel, a hollókői parancsnokkal, egy rab váltságdíján való vitájuk eldöntése végett. Tinódi Lantos Sebestyén tollából maradt fenn a párbaj leírása, melyből megtudhatjuk, hogy a szemben álló felek vitézül harcoltak, így végül mindketten a maguk igazát bizonygatva tértek haza saját váraikba.

A szandai „pogányok” gyakori rablóportyáinak megbosszulására végül 1551-ben a balassagyarmati magyar vitézek – a legenda szerint egy rejtett üregen keresztül – behatoltak a hegyi erősségbe, annak őrségét az utolsó emberig levágva. A győztes keresztény katonaság elvonulása során felrobbantotta falait, hogy többé ne szolgálhasson a „pogány” búvóhelyéül. Azóta egyre romosabb, régészeti feltárása és megóvása még várat magára.

A falutól négy kilométerre emelkedő, 560 méter magaslat, tetején jól kiépített kilátóval.Sasbérc

 Ívelt elválású andezit oszlopok.

Elhelyezkedése

Bér Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 51′ 51″, k. h. 19° 30′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 51″, k. h. 19° 30′ 18″ térkép ▼

Bér Pozíció Nógrád megye térképén

Szekszárd / Folytatáshoz kattints a posztra

Garay tér

Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagySechsard) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, aszekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. Az ország legkisebb lélekszámú megyei jogú városa.

 Garay János szobra

A Római Birodalom idején Alisca néven hivatkoztak rá, a limes hadiút vonalánál, a Dunántúli oldalon.

Szekszárdot 1015-ben említik először. I. Béla király 1061-ben alapította a bencés apátságot (ami a Béla téren található a vármegyeházánál), itt is temették el.

Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.

A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilájeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját. A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.

1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás adatai szerint 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.

A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1794-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei:

• a városháza,
• a megyeháza,
• kórház,
• több templom.

A 19. század derekától jellemző a németek lassú elmagyarosodása.

A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt.

A 19. század közepén már 14 000-en lakták. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú város.

 Szent László szobra

 A Szentháromság-szobor

 Szekszárd területén talált római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából

Múzeumok

• Babits Mihály szülőháza, múzeum (Babits u.)
• Wosinsky Mór Múzeum
• Mézeskalács Múzeum – (Munkácsy u.)
• Művészetek Háza
• Babits Mihály Emlékház
  • Baka István emlékszoba
  • Dienes Valéria emlékszoba
• a régi Megyeháza kiállításai:
  • A régi vármegyeháza világa
  • Liszt Ferenc emlékkiállítás
  • Mattioni Eszter festőművész tárlata
  • Esze Tamás emlékszoba
• Bogár Tanya – néprajzi magángyűjtemény
• Mészöly Miklós Múzeum
• Hímzés Múzeum

Rendezvények

• Gemenc Expo-már nincs
• Pünkösdi Fesztivál
• Duna-menti Folklórfesztivál
• Szekszárdi Szüreti Napok
• Adidas Streetball fesztivál
• Gemenc NAGYDÍJ (Az ország legrangosabb és legnagyobb kerékpárversenye UCI 2.2)
• Gróf Zichy Futóverseny
• Szent László napok - a Pörkölt és a bor ünnepe

 Gyűrűkert

Luther tér

Épületek:

• Szekszárdi evangélikus templom (1928), Bajcsy-Zsilinszky u. 2.

Egyéb látnivalók:

• Millenniumi kapu (2000)

Szent István tér

Épületek:

• Wosinsky Mór Megyei Múzeum (1900-1901), Szent István tér 26.
• Művészetek Háza, zsinagógának épült 1897-ben.
• Garay János Gimnázium (1896-97), Szent István tér 7-9.

Egyéb látnivalók:

• Szent István tér emlékoszlop (2000)
• Wosinsky Mór szobra (1982)
• A bölcskei kikötőerőd faragott kövei
• Holocaust emlékmű (2004)
• Szent István szobra (2002)
• Babits Mihály szobra  (1971)
• 1. világháborús emlékmű (1924)
• 2. világháborús emlékmű (1992)
• 1956-os forradalmi emlékmű (2000)
• 1956-os forradalmi emlékoszlop
• Korábban itt volt az 1919-es mártírok emlékműve, de 2009-ben eltávolították

Garay tér

• A történelmi városrész központja a Garay tér. 1881-ig Zöldkút térnek hívták – a névadó kút helyén ma a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek Garay János szülőházának falán. A házat a 20. század elején lebontottak, az emléktáblát 1905-ben a helyére épült Diczenty-ház falára helyezték át.

Épületek:

• Pirnitzer áruház (1890)
• Deutsche Bühne Ungarn (német nyelvű színház, 1913), Garay tér 4.
• Régi takarékpénztár (1895–96), Bezerédj u. 2. – Béla tér – Garay tér 18.
• Garay pince, Garay tér 19.
• Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda (1878), Garay tér 9.
• Garay étterem (1893), Széchenyi u. 29-31., Garay tér 1-7.

Egyéb látnivalók:

• Garay János szobra.

Béla király tér

Épületek:

• Belvárosi katolikus templom (1802–1805)
• Régi megyeháza (1828–1833), Béla király tér 1.
• Bencés apátság romjai (1061), a régi megyeháza udvarán
• Főispán Étterem Béla tér 1., a régi megyeháza pincéjében.
• A Törvényszéki Palota (Béla tér 3-4.) volt a város első kétemeletes épülete (épült 1892-ben). Egyik részében a Szekszárdi Törvényszék működik, a másikban ügyészségek (Tolna Megyei Főügyészség, Szekszárdi Nyomozó Ügyészség, Szekszárdi Járási Ügyészség).
• Fejős-ház, Béla tér 5.
• Fischhof-ház (Vesztergombi borház, 1800 táján), Béla tér 7.
• Városháza (1842–1846, átalakították 1908-ban), Béla tér 8.
• Belvárosi plébánia (1775), Béla tér 9.

Egyéb látnivalók:

• Béla király szobra (1986).
• Az apátsági templom boltozati vállköve (1061), a régi megyeháza udvarán.
• Gyűrűkert (2009) a régi megyeháza udvarán.
• Borkút a régi megyeháza udvarán.
• A mohácsi vész emléktáblája (1926) Béla tér 1., a régi megyeháza nyugati homlokzatán.
• Tolna megye kőcímere: a 18. században készült címer másolata a régi megyeháza külső parkjában.
• Bezerédj István emlékműve (1942), a régi megyeháza külső parkjában.
• Szentháromság-szobor (1753).
• Szent László szobra (2001).

Széchenyi utca

• Mayer-ház (1838–1840), Széchenyi u. 19.
• Augusz-ház (épült az 1820-as évektől), Széchenyi u. 38. Itt vendégeskedett többször is Liszt Ferenc.
• Diczenty-ház (1898), Széchenyi u. 40.
• Mattioni-ház, Széchenyi u. 53. (udvar) – Mattioni Eszter festőművész (1902–1993) szülőháza
• Ellmann-ház

További látnivalók

• Szent János és Pál kápolna (18. század), Béri Balogh Ádám u. 2.
• Újvárosi templom, Pázmány tér 6.
• Remete kápolna (18. század), a Balremete szőlőhegy dombján
• Régi présházak
• Kálvária kilátó a Bartina-hegyen
• Prométheusz park mesterséges sziklákkal - a szobrok Varga Imre alkotásai
• Frigyes főherceg kiállítási pavilonja – a Bárányfoknál, a Gemenci Kirándulóközpontban
• Bati-kereszt kilátó

 Wosinsky Mór Megyei Múzeum

 A Törvényszéki Palota ügyészségi része

 Szekszárd – Megyeháza-Bencés Apátság maradványai

 Szekszárd vasútállomása a város felől

A Törvényszéki Palota bírósági része

Elhelyezkedése

Szekszárd Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″ térkép ▼

Szekszárd Pozíció Tolna megye térképén