Csernáton / Folytatás a posztban

Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugati irányban a Csernáton-patak két oldalán fekszik. A 11-es nemzeti főút (DN11) két oldalán, illetve nagyobbrészt a baloldalon, északnyugati irányban a Csernáton-patak völgyében, és felnyúlik az Ika váráig, ami körülbelül 6 kilométernyi kanyargós út.

 Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. Atrianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

Látnivalók

• Erődített református vártemploma román kori eredetű, később gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.
• Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll.
• Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
• „Ika” vára (nincs pontos írott adat, hogy mikor épült)
• A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1973-ban nyitottHaszmann Pál Múzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki az 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeumkertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van.
• Damokos-Cseh udvarház (épült 1838)
• Damokos-Eperjessi (épült 1840)
• Damokos Mihály-féle (épült 1839)
• Sándor István-féle (épült 1860)
• Bernáld kúria (épült 1820 körül)
• Farkas kúria (épült 1840–1850)
• Molnár Sándor-féle (18. sz.)
• Kelemen Gábor-féle (épült 1859)

Híres emberek

• Itt született 1663-ban Csernátoni Pál nagyenyedi professzor.
• Itt született 1805-ben Cseh Imre honvédszázados, Kossuth török tolmácsa.
• Itt született 1811-ben Végh Antal, Gábor Áron ágyúöntőtársa, a Végh-eke feltalálója.
• Itt született 1839-ben Cseh Károly orvos, balneológiai szakíró.
• Felsőcsernátonban született Bod Péter református lelkész, irodalomtörténész 1712-ben.

Elhelyezkedése

Csernáton Pozíció Románia térképén

é. sz. 45° 57′ 38″, k. h. 26° 01′ 42″

Cófalva / Folytatás a posztban

 Sepsiszentgyörgytől 17 km-re keletre, a Feketeügy bal partján fekszik.

 Régen Csiafalva volt a neve. 1567-ben Czoffalva néven említik. A falu északi határában az 550 m magas Várhegyen állt a Székelybánja vár, melyet az1562. évi székely felkelés után büntetésből építtetett a székelyekkel János Zsigmond fejedelem. A várat 1599-ben a Vitéz Mihály mellé állt székelység lerombolta. 1813-ban a vár nyugati felén a Nemes család kastélyt épített, maradék köveit a 19. században szeszgyár és istálló építéséhez hordták el. Nyoma is alig maradt. Az ásatások igazolták, hogy a hegyen már a középkorban is állt egy fából épített vár, melyet 1353-ban Nagy Lajos király egyik levele is említ. A favárat a székelyek még a kun és besenyő betörések ellen építették és a Feketeügy mocsaras árka vette körül. 1840-ben a faluban híres aranyleletet találtak. 1889-ben nagy tűzvész pusztított. A falunak 1910-ben 360 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott.

Látnivalók

• A Veress-udvarház 1794-ben épült.

Elhelyezkedése

Cófalva Pozíció Románia térképén

é. sz. 45° 50′ 10″, k. h. 26° 01′ 24″

Bikfalva / Folytatás a posztban

 Bikfalva (románul Bicfalău) falu Romániában Kovászna megyében,Sepsiszentgyörgytől 19 km-re délkeletre a Bodzai-hegyek lábánál. Közigazgatásilag Uzonhoz tartozik.

 1334-ben villa Bicha néven említik először. Eredeti neve Bikafalva volt. A településnek már a 13. században volt temploma. 1764-ben ide tették a székely határőrezred 5. századának parancsnoki székhelyét. 1910-ben 1854 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 429 lakosából 411 magyar és 18 román volt.

Látnivalók

• Református vártemploma 1863-ban épült a régi 13. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban átépített templom helyére. Lőréses védőfala középkori. 1937-ben új toronysisakot kapott.
• A faluban számos 18–19. századi udvarház található.
• Simon-ház, (1793-ban épült) oszlopos, árkádos kotornáccal
• Jantsó-ház
• Dénes Lajos-féle ház-rozettás gerendával díszített
• Zsigmond Ödön háza , aszimmetrikusan elhelyezett pilléres, boltíves, kiugró tornácát, barokk kosáríves árkádok díszítik.
• Zátyi-ház (a Gát nevű falurészen)
• Harkó Lajosné-féle ház, a Nagy úton
• Vén-Ábrahám-udvarház pilléres tornácát „háromkaréjjos barokk oromfal koronázza”
• Páll Gergely-féle ház
• Molnár-udvarház (1822)
• Simonyi óbester kúriája
• Bojthe-Cseke-féle kúria (1860)
• A falu mögött, a Csigavár és a Csuklyan-patak összefolyása feletti hegycsúcson egy kora középkori őrtorony maradványai láthatók, melyet Csigavárnak neveznek. A hagyomány szerint azért, mert az egykori várpincébe csigalépcső vezetett le.

Elhelyezkedése

Bikfalva Pozíció Románia térképén

é. sz. 45° 45′ 39″, k. h. 25° 52′ 23″

Bibarcfalva / Folytatás a posztban

 Sepsiszentgyörgytől 42 km-re északnyugatra a Barót-patak mentén fekszik,Baróthoz tartozik, melytől 5 km-re keletre fekszik.

 Neve valószínűleg a régi Tiborc személynévből származik. A monda szerint gyógyforrásait Tiborc fakasztotta a Szent Anna-tó feletti tündérvárból, felesége kívánságára.

 A falu felett emelkedő vár eredete, sorsa ismeretlen, valószínűleg vaskori eredetű erősség. A Dungó-patak bal partján bronzkori telep maradványaira bukkantak. A települést 1332-ben Bybouth alakban említik először. Református temploma a 13.-14.század fordulóján épülhetett. Híres borvízforrásokbanrendkívül gazdag terültéről, vízét messze földre is elvitték borvízfuvarosai,1880-tól palackozták is. Gyógyvízű fürdője 1972-ig működött. 1910-ben 883 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 825 lakosából 821 magyar, 3 román, 1 német volt.

Látnivalók

• A falu felett délre emelkedő 617 m magas Vár-bükk hegy tetején

állnak Tiburcz várának romjai.

• Református temploma a 14. század elején épült fel, a 15. század elején gótikus stílusban átalakították, 1762-ben bővítették, tornyát 1794-ben átépítették, mai formáját az 1897. évi átalakítással nyerte el. 15. századi freskók díszítik, melyek közül az északi falon látható a Szent László-legenda jelenetsorát mutatja (képünkön jobbra).

A kisharang 1638-beli, újraöntve 1797-ben, 3 mázsás, felirata: Dum trahor audite, voco vos ad sacra, venite, a nagyharang 1874-ból való, újraöntve 1956-ban. Felirata: „Az éloket hívogatom a holtakat elsiratom”. Tömege: 500 kg.

• Ortodox templomát 1937-ben építették, de 1940-ben lebontották.
• Bibarcfalva temetőjében látható Borbáth László (1814–1898) 1848–1849-es huszár százados síremléke.

Híres emberek

• Itt született 1813-ban Bartalis Ferenc mezőgazdász, a Makk-féle összeesküvésrésztvevője, 1854-ben végezték ki Sepsiszentgyörgyön, továbbá Bertalan László és Benedek Dániel, akiket 1854-ben Marosvásárhelyen akasztottak fel.
• Itt született 1867-ben Zathureczky Viola háztartástani író.

Elhelyezkedése

Bibarcfalva Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 05′ 37″, k. h. 25° 39′ 22″

Bereck / Folytatás a posztban

 Kézdivásárhelytől 13 km-re északkeletre az Ojtozi-szoros erdélyi kijáratának kapujában a Berecki-patak mellett fekszik.

 Területe már a legrégibb idők, a szórványleletek szerint legalább a csiszoltkőkorszak óta lakott. Kőcsákányok, újkőkori gömbfejű kalapács került itt elő, a későbbi korokból pedig egy híressé vált bronzlelet lándzsákkal és baltával. A Farkasvárnak nevezett helyen őskori település nyomait tárták fel.

Az Ojtozi-szoros bejárata előtt láthatók Veneturné várának maradványai. A székelyek hagyománya szerint várat IV. Béla uralkodása alatt a székely Benetur építette, innen a neve. A romokhoz legendák kötődnek. Valójában aRómai Birodalom limesét őrző katonai tábornak épült Augustia néven 117 és138 között, Hadrianus császár idejében. 1241-ben a tatárok pusztították el.

A Tekeres és a Leánypatak közti hegyormon állt Leányvár, mely a római erőd egyik őrtornya lehetett.

A falut 1332-ben ’’Beze’’ néven említik. A település fejlődésére kedvezően hatott földrajzi fekvése. 1426-ban Zsigmond király mezővárossá emelte, később kiváltságos mezővárosként kivált Kézdiszékből, 1870 és 1876 között pedig törvényhatósági jogú város volt. 1910-ben 3275 lakosa volt, ebből 2087 magyar, 1186 román, 2 német. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 2840 lakosából 2091 magyar, 747 román volt.

Látnivalók

• Eredeti formájukban felújított 19. századi parasztházak.
• Veneturné várának maradványai az Ojtozi-szoros bejáratánál.
• Régi gótikus temploma 1569-ben épülhetett fából, tornya 1764-ben épült.
• A mai római katolikus templomot 1803 és 1810 között építették, tornyát1818-ban fejezték be. 1977-ben földrengés rongálta meg, 1993-ban megújították. 1569-ben épült elődjét 1802-ben egy nagy földrengés rongálta használhatatlan állapotúvá. Megmaradt 1775-ben készült, ma már műkincsnek számító harangaj, a következő latin nyelvű felirattal: „A halottakat elsiratom, a villámokat megtöröm, a szeleket szétoszlatom, ünnepkor a lelkeket házamba hívom. Öntetett Szent Miklós püspök a berecki eklézsia védőszentjének tiszteletére 1775.”E harangot nem öntötték ágyúvá 1848–1849-ben, egy másik berecki harangot azonban igen. A templom szentélye mögött állították fel 1992-ben Gábor Áron szobrát.
• Ortodox temploma 1783 és 1787 között épült.
• A polgármesteri hivatal közelében található a ház, ahol 1849. július 25-én Bem József találkozott Petőfi Sándorral.
• A falutól 2 km-re a cserépgyár közelében a Körültáj-hegyen (a hegy elnevezése valószínűleg az ázsiai nyelvekben meglévő kurultaj = törzsi gyűlés szóval magyarázható) 1899-ben 3 m magas emlékoszlopot állítottak Erzsébet királyné tiszteletére.

Híres emberek

• Itt született Gábor Áron 48-as szabadsághős 1814. november 27-én, a szülőháza helyén álló házat emléktábla jelöli,1992-ben felavatott szobra a római katolikus templom közelében áll.
• Temetőjében nyugszik Gábor Áron öccse Imre, aki polgármester és országgyűlési képviselő volt.
• Itt született 1889. április 7-én Khell István magyar irodalomtörténész, műfordító.
• Itt született 1963. december 27-én Kosztándi István hegedűművész.
• Itt született 1940. december 10-én Illyés Kinga előadóművésznő, színésznő és színészpedagógus.

Elhelyezkedése

Bereck Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 02′ 32″, k. h. 26° 18′ 02″

Aldoboly / Folytatás a posztban

 Sepsiszentgyörgytől 10 km-re délre az Olt jobb partján fekszik.

 A hagyomány szerint nevét arról kapta, hogy az ellenség közeledtére lakói a veszélyt jelezve dobjaikat megverték.

 Ősidők óta lakott hely. A határában levő erdőszélen a Bás nevű magaslaton a hagyomány szerint egykor vár állott, amelynek azonban nyoma sem maradt. Valószínűleg őskori telep lehetett. A falut 1461-ben Dobolj néven említik. 1704.július 25-én az aldobolyi síkon írták össze a fegyverforgató székelyeket. A szervezkedés miatt a labancok még abban az évben feldúlták a falut, a templomon kívül csak 2 ház maradt épen. A hagyomány szerint a faluban valamikor vár is állott. 1910-ben 1425 lakosából 830 magyar, 585 román és 10 német volt. 1992-ben 573 lakosából 377 magyar, 192 román és 4 német volt.

 Őrtűz Aldoboly határában

Látnivalók

• Református temploma a 14. században épülhetett, később átalakították.
• A Hollaky-kúria 17-18. századi udvarház.
• A Reznek-Kós udvarház a 19. század elején épült.

Híres emberek

• Itt született Hollaki Zoltán (1856-?), író, földrajzi utazó
• Itt született Orbán Ferenc (1847-?), író, földrajzi utazó
• Itt hunyt el Szánthó Vilmos (1878–1955), jogász, író, Coșbuc-fordító, aFüggetlen Székelység szerkesztője.

Elhelyezkedése

Aldoboly Pozíció Románia térképén

é. sz. 45° 46′ 50″, k. h. 25° 45′ 22″