Misefa / Folytatás a posztban

 Misefa község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban. A néhány utcából álló kistelepülés a zalai dombok között fekszik, a Keszthelyi-öböltől bő fél órányi autóútra, Zalaegerszegtől 15, Keszthelytől 30, Budapesttől 208 km távolságra.

 Misefa valószínűleg a 13. században keletkezett magyar falu, első említése Myxefolva, 1352-ből származik. A magyar Mikse személynév és a falva összetétele, majd elrövidülése.

Népetimológián alapuló helyi legenda szerint onnan ered a név, hogy mivel a falunak sokáig nem volt temploma, egy nagy diófa árnyékában tartották a miséket, és e fát nevezték volna misefának.

A község kastélyát a 19. században misefai Fábiánics Ignác (1809-1894)királyi főtanácsos és főjegyző építtette. A kastélyépület klasszicista pompáját felsőpataki Bosnyák Gézának (1863-1935), az Első Magyar Takarékpénztár egyik alapítójának tulajdonában kapta. A községben 2007-ben 282 fő élt és összesen 119 lakás volt.

Nevezetességek

• Egy leromlott állagú, kastélyra csak nyomokban emlékeztető romhalmazból varázsolt romantikus kastélyszálló.
• Az önkormányzat által rendbehozatott, platánfák által övezett körhalastó, körülötte pihenőpark, játszótér.

Misefa falurészei

Régi falu

Az 1940-es évek végéig ez a terület felelt meg Misefa falunak. Hagyományos falu, 100 fő körüli lélekszámmal. A házak életkora, stílusa vegyes képet mutat. Nevezetességei – harangláb, faluház – csak helyi jelentőséggel bírnak.

Major

A Fő utcáról a haranglábnál keleti irányba letérve a Béke utcán találjuk magunkat. Haladva tovább, a Foglár-csatorna hídján átkelve kezdődik a misefai major. A hídról már látható a kastély, és a gyűrű alakú körhalastó, közepén beton emelvénnyel, mely falunapokon koncertek tartására szolgál. Amásodik világháború után a kastély majorsági épületeit lebontották. Az épületek helyére egyrészt vályogból (vert fal, tömés), másrészt az elbontott épületek tégláiból lakóházakat emeltek az itt lakók. Az ötven-hatvan éves épületek mögött, a hegyoldalban fekszik a falu szépen gondozott temetője. A temető oldalában még áll egy öreg kocsányos tölgy, mely a Zalában valaha gyakori Illír jellegű gyertyános-tölgyesek itteni hírmondója.

Újsor

A második világháború után közös tanács vezette Misefát és a környező településeket nagykapornaki központtal. Tanácsi döntéssel építési telkeket alakítottak ki Nagykapornak Misefa felé eső része folytatásában, Misefa akkori külterületén (Ország utca nyugati oldala). A telkeken szintes társasházak és családi házak épültek. A terület jellegében, stílusában inkább Nagykapornakhoz, mintsem Misefa régi részeihez hasonló. Az ezredfordulón a Misefai Önkormányzat új utcát nyitott az Ország utcától nyugatra, azzal párhuzamosan. A lakóházakkal szemben találjuk a Misefai halastavat, mely az elmúlt négy év szárazsága alatt térfogatának mintegy kétharmadát veszítette el. A tavat a Foglár patak táplálja, mely az ezredfordulóra időszakossá vált, az év tél végi és kora tavaszi hónapjainak kivételével száraz a medre. A tó és Nagykapornak közé beszorítva kapott helyet Misefa „szabadidő-központja” (fa játszótér, betonos focipálya, teniszpálya).

Környezetvédelem, természetvédelem

• A halastó számos védett madár, így a nagy kócsag, a szürkegém, a fehér gólya és a tőkés réce élőhelye.
• A község külterületén, a falutól dél-nyugatra folyamatban van helyi jelentőségű természetvédelmi terület kijelölése (védett és fokozottan védett orchideák élőhelye)
• Ipari szennyezés nincs a faluban, az istállózó állattartás visszaszorulóban van. A mezőgazdaságban használatos vegyszerek terhelik a talajt.
• A falut valaha övező természetes erdők a termelőszövetkezetek rablógazdálkodása következtében szinte teljesen eltűntek. Helyükön szántóföld, kaszáló, ritkább esetben akácos képződött.
• A globális klímaváltozás Misefán is éreztette a hatását. A halastó kiszáradóban volt, a Foglár-patak időszakossá vált. (Az elmúlt évek igen csapadékos időjárása egyelőre megfordította ezt a folyamatot. Kérdés azonban, hogy tartós lesz-e ez a fordulat.)
• Problémát jelent még számos illegális szemételhelyezés a falu külterületén.

Nevezetességei

• Fábiánics-kastély

Elhelyezkedése

Misefa Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 48′ 19″, k. h. 16° 59′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 19″, k. h. 16° 59′ 03″ térkép ▼

Misefa Pozíció Zala megye térképén

Bogács / Folytatás a posztban

 Bogács fürdőhelyéről ismert község Borsod-Abaúj-Zemplén megye délirészén, a Mezőkövesdi járásban. Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra,Egertől 18 kilométerre keletre, Mezőkövesdtől 11 km-re északra található. Nevét az ószláv bogatu szóból eredeztetik. Jelentése: gazdag.

Megközelítés

• Tömegközlekedéssel: Budapestről, Miskolcról Mezőkövesdig vonattal, onnan autóbusszal Bogácsra. Egerből szintén gyakran induló autóbuszjáratokkal közelíthető meg a település.

• Autóval: az M3-as autópályát a mezőkövesdi lehajtónál elhagyva, vagy a 3-as főútról Mezőkövesdnél lekanyarodva érhető el Bogács. Eger felől Noszvaj irányában.

 A terület az őskor óta lakott, a 19. században újkőkori kőszerszámokat találtak itt. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra. A II. világháborúidején, 1944-ben kisebb harcok folytak a környéken.

Az 1950-es években a térségben olajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során termálvíz tört fel. A község termálfürdőjében 1959-ben épült az első medence, 1973-ban három újabb. A létesítmény 2000-től már hat medencével várja az idelátogatókat. 2011–2012-ben jelentős átalakításokon ment keresztül a fürdő, amelyek leginkább a medencék felújítását érintették, így ma már a modern kor követelményeinek megfelelő környezet fogadja a Bogácsra látogatókat.

Látnivalók

• Szent Márton-templom, műemlék
• Termálfürdő
• Színészliget
• kaptárkövek
• Cserépi úti pincesor
• Horgásztó
• Kilátó
• Tájház

 A faluban régóta termesztenek szőlőt és bort, ezért szerepel a község címerében is. 1992 óta minden nyáron borversenyt tartanak Bükkvinfest néven. 1994 óta a borászathoz kapcsolódó több napos kulturális és szórakoztató programokat tartanak. 1996-ban a fesztivál idején ünnepélyes keretek között megalakult a Szent Márton Borlovagrend. 2012-ben jubileumi, XX. Bükkvinfestet tartották.

Írásos említések szerint Bogácson a 18. század óta foglalkoznak aktívan szőlő- és bortermeléssel. A település a Bükkaljai Borvidék központjához tartozik, jellegzetes szőlőfajtája az olaszrizling. A vidék domborzati és éghajlati viszonyai leginkább a fehér szőlőfajták termesztésére alkalmasak, amelyekből az utóbbi évtizedekben nagyobb mennyiségű bort állítanak elő.

A községbe látogató vendégek a helyi borokkal a Cserépi úti pincesoron ismerkedhetnek meg.

Elhelyezkedése

Bogács Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 54′ 21″, k. h. 20° 31′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 21″, k. h. 20° 31′ 54″ térkép ▼

Bogács Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Aggtelek / Folytatás a posztban

 Aggtelek község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban.Miskolctól 50 kilométerre északnyugatra, közel a szlovák határhoz található. A közelben található az ország egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, a Baradla–Domica-barlangrendszer.

Az „Aggtelek” szó az „Ag” (Og) személynév és a „'telek” (tatárjárás idején elnéptelenedett település) összetételével alakult ki; ebben a formájában először egy 1346-ban kelt okmányban olvasható. Korábban (egy 1295-ös iratban) „Novák” néven említették (e szláv szó jelentése: „új telepes”).

 A terület az őskor óta lakott, itt kerültek elő az ún. bükki kultúra tárgyi leletei. A település már a honfoglalás idején benépesült, a tatárjárás után azonban hosszú évtizedekre lakatlan maradt. Az ősi település magva a mai harangtorony és templom környékén, ÉNY–DK irányban hosszan elnyúló dombtetőn alakult ki. A gyenge termőföld miatt a falu gazdasági életének alapja a 2. század közepéig hegyi állattenyésztés, a mészégetés és a szövő-fonó háziipar maradt.

Csokonai Vitéz Mihály barátja, Puky István és Ragályi Gedeon társaságában1801. július 5-én látogatta meg a cseppkőbarlangot.

Petőfi Sándor felvidéki utazása során, 1845. május 24-én járt itt, nevét bevéste a barlang falába. Élményeit az „Úti jegyzetek” című munkájában írta le.

1858-ban tűzvész pusztította el a települést: leégett az iskola és egy lakóház kivételével minden épület. A templom falai állva maradtak, de maga az épület teljesen kiégett. A második világháborúban a szovjet csapatok átvonulása jelentős dúlással járt.

Az 50-es években a Borsodi szénmedence bányáinak megnyitása,Kazincbarcika nehéziparának felfejlesztése munkaalkalmakat és viszonylagos jólétet teremtett. A mezőgazdaságban maradt az egyéni gazdálkodás: a termelőszövetkezetet kétszer is megszervezték, de mindkétszer életképtelennek bizonyult.

Természeti értékeinek köszönhetően a település ma turisztikailag kiemelt jelentőségű. Az UNESCO 1995. december 6-án az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, köztük a Baradla–Domica-barlangrendszert és a Béke-barlangot a világörökség részévé nyilvánította.

Látnivalók

• Aggteleki-karszt barlangjai

Az Aggteleki-karszt Magyarország legészakibb kistája; a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része. Az egész hegység természetvédelmi terület; az Aggteleki Nemzeti Park része.

• Baradla-Domica-Barlangrendszer

Ismertségét Közép-Európa leghosszabb barlangjának, a Baradla-barlangnak köszönheti. A Baradlát már az őskori ember is ismerte és lakta. A mai kor embere viszont – vállalkozó kedvétől és vérmérsékletétől függően – számos barlangtúrából választhat, hogy megismerje. Melyekről bővebben is tájékozódhat: Barlangtúrákkal kapcsolatos információk

• Ördögszántás és az Aggteleki-tó
• Mészégető kemence

Az Aggteleki-tó mellett felépített kemence, emlékéül szolgál a hajdanán igen jelentős bevételi forrást eredményező mészégetésnek.

• Református templom (fehérre meszelt, oromzatos, nyeregtetős, toronytalan)
• Fejfamúzeum és Kopjafa Emlékpark
• Harangtorony

A templomtól 200 méterre található.

• Tájház

A tájház egy 20. század eleji zsellérszobát mutat be, amely konyhaként és lakóhelyiségként is szolgált. A szoba korabeli használati tárgyakkal van berendezve, de gazdag textilgyűjteménnyel is rendelkezik. Előzetes bejelentkezés alapján rakott sparhétján (és esetenként benne) készített ételek kóstolására nyílik lehetőség.

• Hagyományok Háza

Az évről évre változó kiállítási anyagot felvonultató bemutatóhely különböző hagyományos paraszti tevékenységformákon keresztül mutat rá arra, hogy a mai táj (azaz a természetvédelmi oltalom alatt álló nemzeti park) az ember és a természet évszázadok óta tartó kölcsönös egymásra hatásának eredményeképpen alakult ki.

• Nagyboldogasszony kápolna (római katolikus)
• Nyitott parasztudvar (Kossuth Lajos u. 49.) 2007-ben alakították át turistacsalogatónak, és azóta évről évre itt tartják a Gömör-Tornai Fesztivál több rendezvényét is. Az egykori csűrben kialakított színpadon évente többször helyi, amatőr művészek lépnek fel. Az istállógaléria változatos témájú időszaki kiállításoknak ad otthont.
• Aggteleki Nemzeti Park több felszíni és felszín alatti túralehetőséggel.
• Gyalogtúra lehetőségek.

A harangtoronnyal átellenben, az országút túloldalán állt az ősi aggteleki vendégfogadó, amit először 1793-ban említi útirajzában gróf Teleki Domokos, aki itt szállt meg, és igen elégedett volt a szolgáltatással. Később itt szállt meg Petőfi Sándor is, amikor meglátogatta a Baradla barlangot. Az egyemeletes, zömök épület földszintjén volt a vendéglő, az emeleten pedig a szobák. 1974-ben az épületet életveszélyessé minősítették, majd lebontották.

• Aggtelek az egyik (érintőlegesen említett) helyszíne Mikszáth Kálmán Hogyan lettem én író? című novellájának.
• Aggtelek a címadó helyszíne Lipták Gábor Az aggteleki pásztor című elbeszélésének.
• A hagyomány szerint az ősi aggteleki fogadó tulajdonosáról mintázta a Putnokon született Tóth Ede A falu rossza című népszínművének elhíresült kocsmárosát, Schwarz Mózsit.

Környező települések

• Jósvafő (5 km),
• Trizs (6 km),
• Domica, Szlovákia (5 km).

A legközelebbi város: Szendrő (30 km).

Elhelyezkedése

Aggtelek Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 20° 30′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 20° 30′ 06″ térkép ▼

Aggtelek Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Gönc / Folytatás a posztban

Gönc kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 65 kilométerre északkeletre. A Gönci járás székhelye; az ország egyik legészakibb városi rangú települése.

 Gönc német telepesfalu, a Hernád mentén, Újvár alatt letelepített királynéi német telepesfalvak egyike.

Nevét 1219-ben említette először oklevél Bücij (Guncy) néven.

A tatárjárás után a királynéi német telepesfalvakat a vizsolyi ispánság fogta össze, külön ispánnal az élükön.

Kun László uralkodása alatt, az 1280-as években az Aba nemzetség hatalmába került, akik a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen felépítették Gönc várát, melynek romjait az Aba-nemzetségbeli Amadéról még ma is Amadé-várnak neveznek. Aba Amadé itt rendezte be udvartartását és afeudális anarchia korában innen intézte országos ügyeit; innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket is.

Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly Róbert király egy ideig Göncön tartózkodott Amadé nádornál, a várban. 1304 körül a Vencel híveiül szegődött szepesi szászok és kassai polgárok megostromolták Gönc várát, de sikertelenül. Az ostromlókat megverték és Vencel zászlaját elvették. A zászlót a gönci várnagy: Apród István elküldte a királynak Oroszországba, aki ekkor első felesége elhozatala miatt járt ott.

1311-ben Amadé nádor halála, majd 1312-ben a király ellen fordult Amadé fiak rozgonyi csatában elszenvedett veresége után a várat Károly Róbert királyDrugeth Fülöppel megostromoltatta és bevetette. Ettől kezdve a Drugetheké lett.

Gönc városának gazdasági életét már ez időben is a jelentős szőlőtermelés jellemezte, s az 1327-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt is tartottak.

Egyházának kegyura a királyné volt, s ki volt véve az egri püspök joghatósága alól.

Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint ez évben plébánosa, illetőleg káplánja 2 M. (2000 garas?) és fél fertó (nyolcad tallér, esetleg dukát?), 1333-ban 2 és fél M. pápai tizedet fizetett, ezen összeg nagyságát tekintve Göncnélmezőváros szintre mutat.

 A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként német lakosságú település a török hódoltság idején vált újra magyar többségűvé.

1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; itt fordította magyarra a Bibliát Károlyi Gáspár (lásd: Károlyi-biblia). 1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is.

A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok kereskedelemében, amit mi sem bizonyít jobban, mintsem a 136,6 literes ún.gönci hordó mértékegységgé vált.

 A részben mezőgazdasággal foglalkozó településre nehéz idők köszöntöttek a 19. század végén természeti csapások miatt, a trianoni békeszerződés után pedig amiatt, hogy az ország szélére került, elveszítve kereskedelmi jelentőségét.

1979–81 között itt működött a Szathmáry István alapította alkotótábor Deim Pál, Csiky Tibor, Misch Ádám és Fajó Jánosművészeti vezetésével, növendék volt Saxon-Szász János is.

2001-ben visszakapta városi rangját. A 2013. január elsejétől életbe lépő közigazgatási beosztás a Gönci járás székhelyének jelölte ki.

Látnivalók a városban

• Huszita-ház
• Pálffy-kastély
• Károlyi Gáspár szobra a református templom kertjében
• Régi zsidó temető
• Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás a református templom mellett

Látnivalók a környéken

• Pálos kolostorrom
• Amadé-vár romjai

Híres emberek

• Itt született ifjabb Csécsi János (Gönc, 1689. június 11. – Sárospatak, 1769.június 1.) református tanár, polihisztor

• Itt született Károly Iréneusz József (Gönc, 1854. március 6. – Nagyvárad,1929. március 13.) premontrei szerzetes, nagyváradi fizikus, a rádiótechnika egyik úttörője

• Itt született Haász István (1946) festőművész

• Itt született Iván László (1933) pszichiáter, gerontológus

• Itt hunyt el 1591-ben Károlyi Gáspár egyházi író, az első teljes magyar nyelvű biblia fordítója

• Itt élt Kiss Jenő (1926–2006) író

Elhelyezkedése

Gönc Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 21° 16′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 21° 16′ 27″ térkép ▼

Gönc Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén