kod

2016. július 26., kedd

Cófalva / Folytatás a posztban


 Sepsiszentgyörgytől 17 km-re keletre, a Feketeügy bal partján fekszik.
 Régen Csiafalva volt a neve. 1567-ben Czoffalva néven említik. A falu északi határában az 550 m magas Várhegyen állt a Székelybánja vár, melyet az1562. évi székely felkelés után büntetésből építtetett a székelyekkel János Zsigmond fejedelem. A várat 1599-ben a Vitéz Mihály mellé állt székelység lerombolta. 1813-ban a vár nyugati felén a Nemes család kastélyt épített, maradék köveit a 19. században szeszgyár és istálló építéséhez hordták el. Nyoma is alig maradt. Az ásatások igazolták, hogy a hegyen már a középkorban is állt egy fából épített vár, melyet 1353-ban Nagy Lajos király egyik levele is említ. A favárat a székelyek még a kun és besenyő betörések ellen építették és a Feketeügy mocsaras árka vette körül. 1840-ben a faluban híres aranyleletet találtak. 1889-ben nagy tűzvész pusztított. A falunak 1910-ben 360 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott.

Látnivalók

  • A Veress-udvarház 1794-ben épült.

Elhelyezkedése
Cófalva (Románia)
Cófalva
Cófalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 50′ 10″k. h. 26° 01′ 24″

2016. július 25., hétfő

Bikfalva / Folytatás a posztban


 Bikfalva (románul Bicfalău) falu Romániában Kovászna megyében,Sepsiszentgyörgytől 19 km-re délkeletre a Bodzai-hegyek lábánál. Közigazgatásilag Uzonhoz tartozik.
 1334-ben villa Bicha néven említik először. Eredeti neve Bikafalva volt. A településnek már a 13. században volt temploma. 1764-ben ide tették a székely határőrezred 5. századának parancsnoki székhelyét. 1910-ben 1854 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 429 lakosából 411 magyar és 18 román volt.

Látnivalók


  • Református vártemploma 1863-ban épült a régi 13. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban átépített templom helyére. Lőréses védőfala középkori. 1937-ben új toronysisakot kapott.
  • A faluban számos 18–19. századi udvarház található.
  • Simon-ház, (1793-ban épült) oszlopos, árkádos kotornáccal
  • Jantsó-ház
  • Dénes Lajos-féle ház-rozettás gerendával díszített
  • Zsigmond Ödön háza , aszimmetrikusan elhelyezett pilléres, boltíves, kiugró tornácát, barokk kosáríves árkádok díszítik.
  • Zátyi-ház (a Gát nevű falurészen)
  • Harkó Lajosné-féle ház, a Nagy úton
  • Vén-Ábrahám-udvarház pilléres tornácát „háromkaréjjos barokk oromfal koronázza”
  • Páll Gergely-féle ház
  • Molnár-udvarház (1822)
  • Simonyi óbester kúriája
  • Bojthe-Cseke-féle kúria (1860)
  • A falu mögött, a Csigavár és a Csuklyan-patak összefolyása feletti hegycsúcson egy kora középkori őrtorony maradványai láthatók, melyet Csigavárnak neveznek. A hagyomány szerint azért, mert az egykori várpincébe csigalépcső vezetett le.






Elhelyezkedése
Bikfalva (Románia)
Bikfalva
Bikfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 45′ 39″k. h. 25° 52′ 23″

Bibarcfalva / Folytatás a posztban


 Sepsiszentgyörgytől 42 km-re északnyugatra a Barót-patak mentén fekszik,Baróthoz tartozik, melytől 5 km-re keletre fekszik.
 Neve valószínűleg a régi Tiborc személynévből származik. A monda szerint gyógyforrásait Tiborc fakasztotta a Szent Anna-tó feletti tündérvárból, felesége kívánságára.
 A falu felett emelkedő vár eredete, sorsa ismeretlen, valószínűleg vaskori eredetű erősség. A Dungó-patak bal partján bronzkori telep maradványaira bukkantak. A települést 1332-ben Bybouth alakban említik először. Református temploma a 13.-14.század fordulóján épülhetett. Híres borvízforrásokbanrendkívül gazdag terültéről, vízét messze földre is elvitték borvízfuvarosai,1880-tól palackozták is. Gyógyvízű fürdője 1972-ig működött. 1910-ben 883 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 825 lakosából 821 magyar, 3 román, 1 német volt.

Látnivalók

  • A falu felett délre emelkedő 617 m magas Vár-bükk hegy tetején
állnak Tiburcz várának romjai.
  • Református temploma a 14. század elején épült fel, a 15. század elején gótikus stílusban átalakították, 1762-ben bővítették, tornyát 1794-ben átépítették, mai formáját az 1897. évi átalakítással nyerte el. 15. századi freskók díszítik, melyek közül az északi falon látható a Szent László-legenda jelenetsorát mutatja (képünkön jobbra).
A kisharang 1638-beli, újraöntve 1797-ben, 3 mázsás, felirata: Dum trahor audite, voco vos ad sacra, venite, a nagyharang 1874-ból való, újraöntve 1956-ban. Felirata: „Az éloket hívogatom a holtakat elsiratom”. Tömege: 500 kg.
  • Ortodox templomát 1937-ben építették, de 1940-ben lebontották.
  • Bibarcfalva temetőjében látható Borbáth László (1814–1898) 1848–1849-es huszár százados síremléke.

Híres emberek

  • Itt született 1813-ban Bartalis Ferenc mezőgazdász, a Makk-féle összeesküvésrésztvevője, 1854-ben végezték ki Sepsiszentgyörgyön, továbbá Bertalan László és Benedek Dániel, akiket 1854-ben Marosvásárhelyen akasztottak fel.
  • Itt született 1867-ben Zathureczky Viola háztartástani író.

Elhelyezkedése
Bibarcfalva (Románia)
Bibarcfalva
Bibarcfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 05′ 37″k. h. 25° 39′ 22″

Bereck / Folytatás a posztban


 Kézdivásárhelytől 13 km-re északkeletre az Ojtozi-szoros erdélyi kijáratának kapujában a Berecki-patak mellett fekszik.
 Területe már a legrégibb idők, a szórványleletek szerint legalább a csiszoltkőkorszak óta lakott. Kőcsákányok, újkőkori gömbfejű kalapács került itt elő, a későbbi korokból pedig egy híressé vált bronzlelet lándzsákkal és baltával. A Farkasvárnak nevezett helyen őskori település nyomait tárták fel.
Az Ojtozi-szoros bejárata előtt láthatók Veneturné várának maradványai. A székelyek hagyománya szerint várat IV. Béla uralkodása alatt a székely Benetur építette, innen a neve. A romokhoz legendák kötődnek. Valójában aRómai Birodalom limesét őrző katonai tábornak épült Augustia néven 117 és138 között, Hadrianus császár idejében. 1241-ben a tatárok pusztították el.
A Tekeres és a Leánypatak közti hegyormon állt Leányvár, mely a római erőd egyik őrtornya lehetett.
A falut 1332-ben ’’Beze’’ néven említik. A település fejlődésére kedvezően hatott földrajzi fekvése. 1426-ban Zsigmond király mezővárossá emelte, később kiváltságos mezővárosként kivált Kézdiszékből, 1870 és 1876 között pedig törvényhatósági jogú város volt. 1910-ben 3275 lakosa volt, ebből 2087 magyar, 1186 román, 2 német. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 2840 lakosából 2091 magyar, 747 román volt.

Látnivalók

  • Eredeti formájukban felújított 19. századi parasztházak.
  • Veneturné várának maradványai az Ojtozi-szoros bejáratánál.
  • Régi gótikus temploma 1569-ben épülhetett fából, tornya 1764-ben épült.
  • A mai római katolikus templomot 1803 és 1810 között építették, tornyát1818-ban fejezték be. 1977-ben földrengés rongálta meg, 1993-ban megújították. 1569-ben épült elődjét 1802-ben egy nagy földrengés rongálta használhatatlan állapotúvá. Megmaradt 1775-ben készült, ma már műkincsnek számító harangaj, a következő latin nyelvű felirattal: „A halottakat elsiratom, a villámokat megtöröm, a szeleket szétoszlatom, ünnepkor a lelkeket házamba hívom. Öntetett Szent Miklós püspök a berecki eklézsia védőszentjének tiszteletére 1775.”E harangot nem öntötték ágyúvá 1848–1849-ben, egy másik berecki harangot azonban igen. A templom szentélye mögött állították fel 1992-ben Gábor Áron szobrát.
  • Ortodox temploma 1783 és 1787 között épült.
  • A polgármesteri hivatal közelében található a ház, ahol 1849. július 25-én Bem József találkozott Petőfi Sándorral.
  • A falutól 2 km-re a cserépgyár közelében a Körültáj-hegyen (a hegy elnevezése valószínűleg az ázsiai nyelvekben meglévő kurultaj = törzsi gyűlés szóval magyarázható) 1899-ben 3 m magas emlékoszlopot állítottak Erzsébet királyné tiszteletére.

Híres emberek

  • Itt született Gábor Áron 48-as szabadsághős 1814. november 27-én, a szülőháza helyén álló házat emléktábla jelöli,1992-ben felavatott szobra a római katolikus templom közelében áll.
  • Temetőjében nyugszik Gábor Áron öccse Imre, aki polgármester és országgyűlési képviselő volt.
  • Itt született 1889. április 7-én Khell István magyar irodalomtörténész, műfordító.
  • Itt született 1963. december 27-én Kosztándi István hegedűművész.
  • Itt született 1940. december 10-én Illyés Kinga előadóművésznő, színésznő és színészpedagógus.

Elhelyezkedése
Bereck (Románia)
Bereck
Bereck
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 02′ 32″k. h. 26° 18′ 02″

Aldoboly / Folytatás a posztban


 Sepsiszentgyörgytől 10 km-re délre az Olt jobb partján fekszik.
 A hagyomány szerint nevét arról kapta, hogy az ellenség közeledtére lakói a veszélyt jelezve dobjaikat megverték.
 Ősidők óta lakott hely. A határában levő erdőszélen a Bás nevű magaslaton a hagyomány szerint egykor vár állott, amelynek azonban nyoma sem maradt. Valószínűleg őskori telep lehetett. A falut 1461-ben Dobolj néven említik. 1704.július 25-én az aldobolyi síkon írták össze a fegyverforgató székelyeket. A szervezkedés miatt a labancok még abban az évben feldúlták a falut, a templomon kívül csak 2 ház maradt épen. A hagyomány szerint a faluban valamikor vár is állott. 1910-ben 1425 lakosából 830 magyar, 585 román és 10 német volt. 1992-ben 573 lakosából 377 magyar, 192 román és 4 német volt.

 Őrtűz Aldoboly határában

Látnivalók

  • Református temploma a 14. században épülhetett, később átalakították.
  • A Hollaky-kúria 17-18. századi udvarház.
  • A Reznek-Kós udvarház a 19. század elején épült.

Híres emberek

  • Itt született Hollaki Zoltán (1856-?), író, földrajzi utazó
  • Itt született Orbán Ferenc (1847-?), író, földrajzi utazó
  • Itt hunyt el Szánthó Vilmos (1878–1955), jogász, író, Coșbuc-fordító, aFüggetlen Székelység szerkesztője.

Elhelyezkedése
Aldoboly (Románia)
Aldoboly
Aldoboly
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 46′ 50″k. h. 25° 45′ 22″

2016. július 22., péntek

Szentbékkálla / Folytatás a posztban


 Káli-medencéhez tartozó település, a medence északi, a Boncsos-tető, a Fekete-hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el, a 71-es főúttólészakra. Közelében található a híres kőtenger is. A település elhelyezkedéséből nem csupán a különleges panoráma és sok természeti látnivaló adódik, hanem olyan viszonylagos éghajlati védettség is, melynek következtében évente mintegy kétezer órányit süt a nap. Viszonylag kis kiterjedésű határa körben erdős, dombos és csak dél felé nyitott, azonban ez utóbbi nagy része mocsaras.
 A falu nevének első fele attól a Nursiai Szent Benedektől származik, akinek szerzetesei a legtöbbet tettek a Kál- és Vérbulcsú-ivadékok megmentéséért. A község első templomát Szent Benedek tiszteletére emelték.
A római katolikus templom XVIII. század végi újjáépítése Fellner Jakab,Eszterházy Károly egri püspök által foglalkoztatott tatai építész tervei alapján történt. A kora középkori templom maradványain épült új templom barokk stílusú. Freskóján a káli népet térítő Szent Benedek-rendi szerzetes és Kál vitéz látható. A falfestményt Jeges Ernő budapesti festő készítette. A templom oldalán az első- és második világháború áldozatainak tiszteletére készült emléktáblák láthatók.
 A faluban járva megfigyelhetők a népi építészeti hagyományok a régi házakon, amelyek közül néhány műemlék. A Zrínyi utcában, 1816-ban épült népi műemlékház eredeti állapotába került felújításra. Vastag falai homokkő és bazalt szerkezetűek, agyaggal fugázva. Tetőszerkezete különleges – ollós – szerkezetű, nádazása jellegzetes Balaton-felvidéki fonott stílusban őrizte meg eredetiségét. A Kossuth utcában, 1828-ban épült műemlék Istvándi-ház homlokzata képviseli a népi építészeti stílust.
2009-ben kezdődött a Petőfi utcában az 1826-ban épült népi lakóház felújítása. A telek szélén, az utcavonalra merőlegesen álló, utcasorba illeszkedő, téglány alaprajzú, kétsejtű épület szoba, konyha alaprajzú lakóegységet és ehhez egy fedélszerkezet alatt kapcsolódó istállót foglalt magában.A falszerkezetek egységesen agyaghabarcsba rakott terméskőből készültek. A helyiségeket gerendás deszkafödém zárja le. Tetőszerkezete a Balaton-felvidéki archaikus típust képviseli. Feltehetően a 19. sz. elején emelt épület eredetileg füstös konyhás volt (I. periódus), a konyha és a szoba ajtaja az udvari homlokzatot kísérő, kőpilléres tornácról nyílott. II. építési periódusban az épület kisebb bővítése történt: az udvari homlokzat szélességén túlnyúló, az udvar felé ablakkal megnyitott kamrát választottak le az oldaltornácból. Az épület nagyobb léptékű átalakítása (Ill. periódus) 1888-ban vagy röviddel ez után történt, amikor benne zárt füstelvezetésű (mászókéményes) konyhát létesítettek. Az épület felújítása 2014-ben elkészült.
Országos jelentőségű műemlék a felvidéki klasszikus stílusban épült nagyméretű présház, a Birkás-pince és -lakóház. 1763-ban Fellner Jakab tervezte, eredetileg a Seller család tulajdona volt.
Ma már romos az egykori strandfürdő, melyet 1930-ban építtetett Németh Gáspár helyi lakos. A hegyi forrásvízre alapozott fürdő 1960-ig működött.
 A falu határában nyugatra fekszik a híres szentbékkállai kőtenger. Valaha az itteni intenzív vulkáni tevékenységet követően feltörő kovasavak, hévizek a laza homoküledékeket összecementálták, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább formázott. A kövek nagysága és magassága meglepő: némelyik ház nagyságú, mások betöltenek egy egész szobát. Mintha óriás járt volna e tájon, aki rossz vagy jó kedvében gigászi kődarabokat hajigált.
 Szentbékkálla közvetlen szomszédságában található műemlék a XIXII. századi,gótikus stílusban épült velétei palotarom és XIII. századiromán stílusú töttöskáli templomrom.


Nevezetességei

  • Töttöskáli templomrom
  • Szentbékkállai kőtenger
  • Velétei palotarom



 A település mellett emelkedik a Fekete-hegy, mely kiváló kirándulóhely. Érdemes itt felkeresni az Eötvös Károly-kilátót, mely 1950-ben bazaltkőből épült, később ezt 1978-ban vörösfenyőből készült kilátótorony váltotta fel. Innen csodálatos kilátás nyílik nemcsak a festői Káli-medencére, hanem a Tapolcai-medence tanúhegyeire, a Balatonra, a Tihanyi-félszigetre és a hegytető tavaira is.
Ezek a kicsiny, lefolyástalan mélyedések az úgynevezett kőtálak vagy krátertavak. A bazaltláva-takaró kialakulásával egyidejűleg jöttek létre oly módon, hogy ahol a bazalt alatti alapzaton régi mélyedések voltak, azokat nem minden esetben tudta a bazaltláva teljes mértékben kitölteni. A tavak többségét csak a nedves évszakban tölti ki víz és akkor is inkább csak sekély nádasokkal borított mocsarak, lápok. Ilyen tavak: Bika-tó, Bonta-tó, Barkás-tó, Monostori-tó, Kálomis-tó, Kettős-tó. A Fekete-hegyről Szentbékkálla felé vezető árok oldaláról a Bocskor-kúti forrás vize folyik le. Tőle délebbre a tavak alatt karsztosodó kőzetek repedésein átszivárgó víz bővizű forrásként jut a felszínre, ez az Öreghegyi-forrás vagy -kút.

Elhelyezkedése
Szentbékkálla (Magyarország)
Szentbékkálla
Szentbékkálla
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 09″k. h. 17° 33′ 53″Koordinátáké. sz. 46° 53′ 09″, k. h. 17° 33′ 53″osm térkép ▼
Szentbékkálla (Veszprém megye)
Szentbékkálla
Szentbékkálla
Pozíció Veszprém megye térképén