2015. október 7., szerda

Mosonmagyaróvár / Folytatáshoz kattints a posztra



Mosonmagyaróvár már az ókori Római Birodalom idején fontos település volt. Akkoriban és még sokáig itt volt az egyetlen keskeny átjáró a Duna mentén és körülötte elterülő sűrű mocsárvilágban. Ennek megfelelően a rómaiak katonai települést és ahhoz tartozó polgárvárost is létrehoztak a területen Ad Flexum néven.


Nep. Szt. János templom



Mosonmagyaróvárt Owar néven egy 1264-ből származó oklevélben említik először, Magyaróvár néven pedig a 17. századtól emlegetik, hogy megkülönböztessék Németóvártól (Deutsch-Altenburg). Moson különálló település volt, Mussun néven említik először írásban 1137-ben. Moson a két település egyesüléséig, 1939-ig község marad.



A Római Birodalom bukását követő népvándorlások kora itt is jelentős változás hozott. A város a magyar honfoglalás és államalapítás után közigazgatási központ, később megyeközpont lett. A keresztes hadjáratok idején (11-12. század) szintén fontos katonai útvonal húzódott a mai Mosonmagyaróvár környékén, sőt mi több, itt volt az országon átvonuló seregek gyülekezőhelye. Később, az oszmán törökök Bécs ellen vonulva, szintén ezen az útvonalon közlekedtek.




Gábor Áron ágyúja








Szt. László


Habsburg Frigyes

1809 nyarán Bonaparte Napóleon katonái szállták meg a várost,és maga a császár is megfordult itt, majd hetekig itt folytak a francia-osztrák béketárgyalások is, a várban és két polgárházban volt a francia, orosz és osztrák külügyminiszter szállása. Napóleon negyvenedik születésnapjára még fogadást és bált is rendeztek. A város a 19. század elejére kinőtte korábbi területét, és az 1820-as években lebontották a terjeszkedés gátját jelentő városfalat. Igaz, ennek vonalát gyakorlatilag a század végéig nem lépte át a városhatár.



Mosonmagyaróvár történetében alighanem az első és a második világháború hozott komolyabb fordulatot. Az első világháborút lezáró Versailles-i békeszerződés következtében Moson vármegye kétharmadát Ausztriához csatolták, a második világháború után megkötött párizsi békeszerződés pedig további három falut csatolt el a megyétől illetve ezzel együtt az országtól.

























Elhelyezkedése
Mosonmagyaróvár (Magyarország)
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 25″k. h. 17° 16′ 07″Koordinátáké. sz. 47° 52′ 25″, k. h. 17° 16′ 07″osm térkép ▼
Mosonmagyaróvár (Győr-Moson-Sopron megye)
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

GYŐR / Folytatáshoz kattints a posztra





Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon. A Bécs és Budapest között félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű városban építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A város a turistáknak a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót. A belváros barokk magjának rekonstrukcióját a műemlékvédelem Europa Nostra-díjával ismerték el.
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 358 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 10. legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacai Németország (93 ezer), Románia (14 ezer) és Ausztria (10 ezer).
A belváros történelmi korokat idéző templomai, palotái, múzeumai, jellegzetes sarokerkélyei, a szűk közök sétára hívogatják a látogatót. A győri és a Győr környéki egyházi műemlékek az ezer éves kereszténység emlékei. A Káptalandombon álló Bazilika (basilica minor) és Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. A Bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. A Bazilika féltett kincse továbbá az „Aranyfej”, Szent László hermája. A Szent László-kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása komoly lehetőségeket rejtenek az egyházi turizmusban is.
Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész évben vonzó programokra lelhetnek.
A várost a folyóvizek mentén körbeöleli a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat ide csalogatja a különleges összetételűgyógyvíz, amely kénhidrogénes összetételével nagy hasonlóságot mutat a hévízivel. Az újonnan megnyílt Rába Quelle Fürdő lehetőséget teremt az aktív pihenésre, gyógyulásra.

A térségnek a történelem során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban azPannonia provinciát védő castrum mellé polgárváros is települt. 430 körül hunfennhatóság alá került, majd az avarok szállták meg. Az avarok uralmát a frankok törték meg. A megjelenő honfoglaló magyarság ilyen népességet talált a Kisalföldön. Az államalapítás idején Szent István püspökséget alapított és székesegyházat építtetett. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette, várispánsággal az élén. A vár – fekvésénél fogva – a Duna-menti kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelye és később piaca lett. Győr országosan fontos szerepet töltött be, különösen a tatárjárást követően. A török időben a Bécset védő végvár volt. 1566-ban leégett az egész város az erőd kivételével. Az újjáépítéssel a középkori görbe utcák helyett derékszögű utcahálózatot jelöltek ki, amely a mai napig megvan a belvárosban. 1594-ben a hatalmas török ostromló hadsereg láttán az olasz és német várőrség – szabad elvonulás mellett – a várat feladta (a haditörvényszék Ferdinand Hardegg várkapitányt halálra ítélte és lefejeztette). Három és fél év után 1598-ban foglalta vissza a kor két kiváló hadvezére,Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg. A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan szivárgott vissza. Az ipar céhes keretekben szerveződött. A város korszerűsítése csak az 1660-as években kezdődhetett meg. A 17. és a 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. Mária Terézia királynő szabad királyi várossá emelte. 1809. június 14-én, a győri csata következményeként a város a napóleoni francia sereg kezére került, Eugène Beauharnais tábornok, itáliai alkirály foglalta el, és Napóleon augusztus 31-én személyesen is felkereste a várost. Napóleon a csapatai által megszállt Nyugat-Magyarország székhelyének szánta Győrt, és gróf Narbonne tábornokot jelölte ki, Győr székhellyel a megszállt nyugati magyar megyék kormányzására. Az osztrák uralkodóházzal kötött béke nyomán a franciák 1809. novemberében kiürítették a várost.
Az 1848-48-es szabadságharcban betöltött szerepe miatt a bécsi kormányzat uralma különös súllyal nehezedett a városra. Gazdasági fordulat állt be Győr életében. Az 1830-as években Győr a közvetítő kereskedelem legfontosabb hazai állomása lett. Fényes Elek leírása szerint évente 400 hajó fordult meg Győrött.Bécs felé gabonát, dohányt, gyapjút, bőröket, lovat, ökröt, sertést, mézet, viaszt, gubacsot szállítottak, Bécsből pedig épületfát, vasat, fényűzési cikkeket, gyarmatárut hoztak. Sina báró alig kezdte meg az előkészületeket a Bécs–győri vasút megépítésére, 1840-ben a munkálatok abbamaradtak. Az országgyűlés által is támogatott Duna bal parti vasút került előtérbe. Az adott viszonyok alakulása egyelőre Győrt nem érintette hátrányosan, de a fejlődés egyre erőteljesebb lett. A fellendülést a szabadságharc kitörése, majd az ezt követő abszolutista rendszer állította meg. A kereskedelem talpráállását akadályozta a katonai beszállásolás, a katonaság ellátása, a polgári lakosság zaklatása, valamint a politikai bizonytalanság. A városvezetés nagy anyagi gondokkal kezdte meg működését a szabadságharc leverése után. Haynau a város pénzügyi készletét lefoglalta, és a két év óta esedékes közadó hiányában fizetésképtelenség állt elő. A városvezetés és a megyefőnökség igyekezett a gazdasági fellendülést előmozdítani, ami a politikai nyugtalanságra is fékező hatással volt. Rövid időn belül kedvező változások következtek be, a város polgárai nagy buzgalommal vetették magukat bele a gabona- és állatkereskedelembe. Sokan eredeti foglalkozásukat felhagyva kapcsolódtak bele a közvetítő kereskedelembe, amely munkalehetőséget biztosított és tisztes hasznot hozott. A kereskedők sorra alakították át lakóházaik egy részét gabonaraktárrá a Duna és a Rába partján, sőt még a belváros forgalmas utcáiban is.
A nemzetközivé nőtt gabonakereskedelem az 1860-as években hanyatlásnak indult. A vasútépítés tönkretette a vízi szállításon alapuló győri piacot. A város fejlődése új irányban haladt tovább. Nagyarányú építkezések kezdődtek, amelyek megváltoztatták a város arculatát. A gabonakereskedelem elsorvadásából létrejött olcsó munkaerőt a külföldi tőkével létrehozott gyárak alkalmazták. Az első világháború ezt a régiót is érintette. Az egykori Győr vármegyét egyesítették a területük töredékére zsugorodott Moson és Pozsony vármegyék maradékával. Győr a két világháború között Budapest után az ország második legjelentősebb ipari centruma lett. (Lásd Darányi Kálmán Győri programját). A 20. században iparvárossá fejlődött, és az akkor kivívott jelentős szerepét máig őrzi. A második világháború után a nagy háborús károkat szenvedett várost néhány év alatt újjá építették.














Elhelyezkedése
Győr (Magyarország)
Győr
Győr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 02″k. h. 17° 38′ 06″Koordinátáké. sz. 47° 41′ 02″, k. h. 17° 38′ 06″osm térkép ▼
Győr (Győr-Moson-Sopron megye)
Győr
Győr
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

2015. október 3., szombat

Abasár / Folytatáshoz kattints a posztra


 Szent Anna-kápolna

Mátra déli lábánál, Budapesttől 90 km-re, Gyöngyöstől 8 kilométerre északkeletre, a Sár-hegy lejtőjén, illetve a Bene-patak völgyében helyezkedik el.

Közúton a 3-as főútrólMátrafüred (24-e főút) felől, vagy a Verpelét - Kisnána -Domoszló - Markaz - Abasár közötti úton érhető el. A közúti tömegközlekedést főleg a Mátra Volán Zrt. autóbuszai végzik.
 Abasár és környéke látképe


A környék már i. e. 2500 körül lakott volt. A település eredeti neve Saár volt, először 1261-ben említették. Egészen 1522-ig az Aba nemzetség birtoka volt, ők I. Istvántól kapták ezt a területet. Magát a falut Csaba nádor és fia,Aba Sámuel alapították. Aba Sámuel monostort is alapított itt, ahol 1044-ben őt magát is eltemették. A falu a 14. században a Csobánka család tulajdonába került, majd a Kompolthy családé lett, akiktől 1552-ben került az Országh család birtokai közé.
A török időkben a község fejlődése megtorpant, csak a 18. századtól indult virágzásnak a falu újra. A 19. századig a lakók főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Abasár 1848-is zsellérfalu volt. A mai napig is sokan a szőlőoltvány-, és bortermelésből élnek a faluban.
1901-től a település neve Abasár. 1950-ben egyesítették a tőle északra fekvő Pálosvörösmart településsel, majd 2006. október 1-jén különvált Abasártól.
 Szőlők Abasár felett, háttérben a Mátra


Természeti értékek

  • Sár-hegy: 497 m magas. A hegy természetvédelmi terület, amely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Dél felé nyitott, vulkanikus eredetű hegy, amelynek déli lejtőit az alföldi tájakról idáig felnyúló löszös talaj fedi. Mikroklímája és földrajzi fekvése miatt a terület természetes növény- és állatvilága igen gazdag – az alföldi és a középhegységi fajok egyaránt otthon érzik magukat. A hegy legértékesebb területei a szőlősök által nem háborgatott tetőn és az északi oldalon találhatók, különösen a Szent Anna-tó környékén. A náddal, harmatkásával borított tó ritka növénye a bánáti sás és a buglyos boglárka, de a hegy igazi értéke a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, az atracél, a kígyószisz és többféle nőszirom, valamint kosborfaj. Gazdag a hegy lepkefaunája is: például a farkasalmalepke, a bagoly- és a medvelepkék.
  • Szent Anna-tó: egy vulkáni kráterben alakult ki.

Látnivalók



  • Baldácsy-kastély: A 18. század végén épült.
  • A mai Borozónak a pincelejáratában volt egykor Aba Sámuel sírja a monda szerint. A pince bejáratánál 1773-ban báró Haller Sámuel által állíttatott márvány emléktábla áll, valamint a nyitott sírüreg fölött is, méltatlan szöveggel.
  • Római katolikus templom: Titulusa: Szent Péter és Pál. Középkori eredetű épület, de 1731-ben barokk stílusban átépítették. Belsejét Thury Gyula freskói díszítik, üvegablakait Szilágyi András készítette 1995-ben.
  • Lourdes-i barlang
  • Kőkereszt.
  • Aba Sámuel szobra: a római katolikus templom előtt áll. 1984-ben készült. Életnagyságú bronzszobor, amelyet egy helyi lakos állított.
  • Pincesorok (a legrégebbi a kora középkori eredetű Kővágó-pincesor, mely a mai Fő út egy szakaszának mentén terül el.)
  • Szent László szobra.
  • Szent János-kápolna: 1746-ban épült.
  • Nepomuki Szent János-kápolna: 1756-ban épült.
  • Emlékmű "Az ötmillió meg nem született magyarnak": 1991-ben készült.
  • Világháborús emlékmű.
  • Kapásház: 18. századi nádfedeles vályogház. Régészeti és helytörténeti kiállítás látható benne.
  • Szent Anna-kápolna a Sár-hegyen: 1745-ben épült.
  • Kápolnarom: A Sár-hegyen látható az egykori Szent Petronella-kápolna maradványai.
  • Az 1952. évben épített abasári laktanya 1996-ig üzemelt. Jelenleg átépítés alatt van, de a mai napig évente találkoznak Abasáron a volt katonák (obsitosok).
Lakóház (Kapásház - Tájház), Abasár, Múzeum utca 15


Rendezvények


  • A Kárpát-medencében, és talán a világon egyedülálló Katona- és Bordalfesztivál minden évben megrendezésre kerül, évről évre egyre több résztvevővel. 2015-ben 21. alkalommal kerül megrendezésre.
  • Falunap: minden év augusztus 20-án rendezik meg.

Elhelyezkedése
Abasár (Magyarország)
Abasár
Abasár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 09″k. h. 20° 00′ 27″Koordinátáké. sz. 47° 48′ 09″, k. h. 20° 00′ 27″osm térkép ▼
Abasár (Heves megye)
Abasár
Abasár
Pozíció Heves megye térképén

Bélapátfalva / Folytatáshoz kattints a posztra


 Bélapátfalva a Bél-kő oldaláról

Bélapátfalva az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén helyezkedik el, az erdőhatár és a vízjárta patakvölgyek közötti sávban, 311 méter magasságban a tengerszint felett, a 816 m magas Bél-kő nyugati lábánál. A város határában fut a Recska-patak.
A templom és a kolostorrom Bélapátfalván

A település egykor a Bél nemzetség birtokai közé tartozott. Nevét az oklevelek a 13. századtól említették először Bel, Beel, Beyle formában.
1330-ban „falu a monostor előtt, melyet az Apát falujának neveznek” alakban volt említve, majd 1415-től Apátfalva néven említették.
A Béli apátságot II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek.
 A templom a Bélkő heggyel

1241-ben IV. Béla király seregei a tatárok elől menekülve az apátságnál vették fel a küzdelmet az őket üldöző tatárokkal.
1412-ben Zsigmond király, majd később 1460-banMátyás király erősítette meg az apátságot régi jogaiban. Mátyás halála után azonban e birtokokat egyházi és világi személyek foglalták el.
1495-ben Verebélyi apát birtoka volt, aki Bakócz Tamás egri püspöknek engedte át az apátság jövedelmeit, s ettől kezdve folyamatosan az egri püspökség birtoka maradt.
1534-ig a szerzetesek éltek a monostorban, akkor Perényi Péter a püspökség birtokait is elfoglalta, és Eger környéke református hitre tért át. Ekkor a szerzetesek a zaklatások miatt elhagyták a monostort. A lakóitól elhagyott és a birtokaitól megfosztott monostor lassan omladozni kezdett, a templom is romos állapotba került, Apátfalva pedig 1562-ig a szarvaskői vár tartozéka lett.
 Bélapátfalvai ciszterci kolostor

1678-ban I. Lipót király az egri káptalannak adta a falut.
1700-ban a király Telekessy egri püspök kérelmére az apátság összes javait a létesítendő egri papi szeminárium fenntartása céljából adományozta.
1700-tól 1945-ig a település az egri papi szeminárium birtoka volt.
1910-ben 1852 lakosából 1833 magyar volt. Ebből 1721 római katolikus, 36 református, 70 izraelita volt.
A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.
Az apátsági templom bejárata

Nevezetességei

  • Bélapátfalvi ciszterci apátság és monostor romja
  • Bél-kő
  • Gilitka-kápolna
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.
A Bél-kő esti fényben, Bélapátfalva felől

Gilitka-kápolna bejárati homlokzata

Elhelyezkedése
Bélapátfalva (Magyarország)
Bélapátfalva
Bélapátfalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 010″k. h. 20° 20′ 55″Koordinátáké. sz. 48° 03′ 010″, k. h. 20° 20′ 55″osm térkép ▼
Bélapátfalva (Heves megye)
Bélapátfalva
Bélapátfalva
Pozíció Heves megye térképén