A NESZMÉLYI HAJÓ - SKANZEN TÉLEN / Folytatás a posztban

Elhelyezkedése

Neszmély Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 43′ 58″, k. h. 18° 20′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 58″, k. h. 18° 20′ 42″

Neszmély Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Magyarlukafa / Folytatás a posztban

 Magyarlukafa község Baranya megyében, a Szigetvári járásban, Szigetvártól északra.

 Magyarlukafát az oklevelek 1236-ban (más forrás szerint 1234-ben) említették először az oklevelek, Luca alakban írva, majd 1395-ben Lucafalwa,1408-ban Lukafalwa, később Lukafa, Lukafalwa írásmóddal említik.

A falut a török idők után sokáig csak mint pusztát említették kevés magyar lakossal. 1772-ben németek érkeztek ide, akik a faluban letelepedve üveghutát létesítettek itt. A település lakói emellett nagy számban foglalkoztak makkoltató disznótartással is, kihasználva a Zselic hatalmas erdőségeinek lehetőségeit.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

 A falu egyetlen műemléke egy tájházzá alakított népi lakóház, az egykori általános iskolában pedig Lukafa Galéria névvel kiállítótermet rendeztek be. A település turisztikai értékét ezek mellett a három közeli halas- és horgásztó és a zselici tájvédelmi körzet jelenti. Sok látogatót vonz Magyarlukafára a Vendel-napi búcsú is.

Elhelyezkedése

Magyarlukafa Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 09′ 54″, k. h. 17° 45′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 54″, k. h. 17° 45′ 18″térkép ▼

Magyarlukafa Pozíció Baranya megye térképén

Komló / Folytatás a posztban

A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 óta Kisbattyán, Mecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

Városrészei

• Anna akna
• Béketelep
• Belváros
• Béta akna
• Cseresznyág
• Dávidföld
• Gadány
• Gesztenyés
• Hármas akna
• Határtető
• Kakastelep
• Kenderföld
• Kisbattyán
• Kossuth akna
• Kökönyös
• Körtvélyes
• Majális tér
• Mecsekfalu
• Mecsekjánosi
• Mecsekjánosi-puszta
• Sikonda
• Somág-tető
• Szent Imre-telep
• Szilvás
• Új-telep
• Zobákpuszta

 Komló Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 1332–1335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.

Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le. 1312-ben és 1320-ban már említették papját is, aki a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 30, 1334-ben 10, 1335-ben 20 báni pápai tizedet fizetett.

A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.

1910-ben 1513 lakosa volt, melyből 1002 magyar, 462 német, 40 cigány volt. Ebből 1449 római katolikus, 29 evangélikus, 19 izraelita volt.

1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.

Nevezetességei

• Városi Helytörténeti Múzeum 
• Komlói Természettudományi Gyűjtemény
• 13. századi gótikus templom romjai
• Komlosaurus Carbonis - egy Komlóról elnevezett dinoszaurusz-faj, amely nevét a város környékén fellelt lábnyomainak köszönheti.
• A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi négy alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben. A kürtjel (az ún. "fújás"), az erőmű fekvésénél fogva a város legtávolabbi pontjaiban is hallható.
• Kodály Zoltán a (ma már a zeneszerző nevét viselő) komlói belvárosi iskolának ajánlotta "Harasztosi legénynek" című gyermekkari művét.

Híres komlóiak

Komlón született, Komlón élő, vagy életük egy részében Komlón élt személyek

• Alvics Gyula, olimpiai 5. helyezett ökölvívó (a Komlói Bányász volt sportolója)
• Árgyelán György, fotográfus
• Babina Éva, porcelánfestő
• Bachmann Zoltán dr., Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima díjas építész
• Bartha László, utánpótlás válogatott labdarúgó
• Bérczesi Róbert, zenész, dalszerző (BlaBla, Hiperkarma, Biorobot)
• Bugyik György, bokszoló, kickbox amatőr és profi Európa-bajnok, világkupagyőztes
• Czukor Zoltán, gyalogló, háromszoros olimpikon (2000, 2004, 2008)
• Dénes Gizella (1897–1975) írónő
• Farkas Gábor, türelemüveg készítő
• Ferenczy András, énekes
• Füzesi József (Komló, 1966. július 21. −) festőművész
• Garami József labdarúgóedző, volt szövetségi kapitány (a Komlói Bányász volt sportolója)
• Glázer István, zeneszerző és szövegíró, a népszerű egykori Piros Gőzmozdony zenekar alapítója.
• Glöckler Oszvald, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egyik vezető munkatársa.
• Gógl Árpád dr., orvos, volt egészségügyi miniszter (1998–2000)
• Gyöngyösi Zoltán, fuvolaművész
• Győri János, kétszeres magyar válogatott labdarúgó (2001–2002)
• Hasznos Miklós, a KDNP alenöke, majd a Jobbik politikusa (fiatalon Komlón dolgozott)
• Haui József, grafikus, a Magyar népmesék, a Vízipók-Csodapók, a Kérem a következőt! sorozatok alkotója

• Jovánovics László roma származású magyar festőművész (1973-)
• Király Csaba, zongora- és orgonaművész
• Korcsmár Zsolt, U20 világbajnoki bronzérmes (2009) és U19 Európa-bajnoki bronzérmes labdarúgó (2008)
• Lantos Mihály, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes labdarúgó (1968-75 a Komlói Bányász SK edzője)
• Leirer Tímea rádiós műsorvezető
• Lővei Attila, autóversenyző
• Megyeri Ferenc, punk énekes és zenész, a Hétköznapi Csalódások frontembere
• Moldova György író (Komlón dolgozott, majd 1971-ben Komlóról írt könyvet)
• Mózes Balázs, színművész
• Orsós Teréz (1956-) magyar-cigány grafikus- és festőművész.
• Ráczné Kalányos Gyöngyi (1965-) magyar-cigány grafikus és festőművész
• Rejtőné Alföldi Andrea, gyalogló olimpikon (1992)
• Rózsaszín Pittbull zenekar
• Sáfrány Emese (Aleska Diamond néven sokszoros díjnyertes pornószínésznő)
• Sárkány Kázmér operaénekes
• dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, az alapvető jogok országgyűlési biztosának helyettese (2013-)
• Takács Péter, festő és rajztanár

A városban forgatták Az ígéret földje című magyar filmet (1961) a kor neves színészeinek főszereplésével.

Elhelyezkedése

Komló Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″térkép ▼

Komló Pozíció Baranya megye térképén

Ibafa / Folytatás a posztban

Római katolikus templom

A Dunántúli-dombságban, a Zselic keleti dombjai közt, Szigetvártól északkeletre, Horváthertelendtől délre, Almáskeresztúrtól északkeletre, Almamelléktől keletre fekvő zsáktelepülés.
Közúton a 67-es főútról Szentlászlónál leágazó mellékútról érhető el, kb. 9 km után. A közúti tömegközlekedést a Pannon Volán Zrt. autóbuszai végzik.

 Római katolikus templom

A falu első okleveles említése 1425-ből származik. Eredetileg birtokosa után, mely feltehetően német személynévből alakulhatott ki, Ibafalvának nevezték. A szigetvári vár 1566-os eleste után bekövetkezett török hódoltság alatt a falu hamar elnéptelenedett. A 18. század közepén horvátok, később németek telepedtek le.

 Iba vitéz várának földsáncai

Természeti értékek

• Liki-forrás
• Platánfa

Nevezetességei

• Római katolikus (Szentháromság-) templom: 1865-ben épült.
• Kőkeresztek
• Alpár János szobra
• Millenniumi kopjafa rovásfelirattal
• Világháborús emlékmű
• Pipamúzeum
• Iba vitéz várának földsáncai

Pipamúzeum

A hagyomány szerint Hangai (Schreier) Nándor, aki 1864 és 1905 között volt a falu plébánosa, szeretett pipázni. Ez adta az ötletet barátjának, Roboz Istvánnak (kaposvári törvényszéki vizsgálóbíró, megyei tiszti főjegyző, újságíró, költő, a Somogy c. hetilap szerkesztője) a nyelvtörő-mondóka megírásához: „Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa.”.

Ennek a mondókának a felhasználásával írta később Komjáthy Károly 1931-ben az "Ipafai lakodalom" című három felvonásos operettjét, viszont az akkori plébánosnak, Sarlós Ferencnek nem volt pipája, ezért a hívek megajándékozták egy szép fapipával 1934-ben, amelyet Gerber Béla iparművész faragott, és amelyet a templom és a falu búcsúján adtak át. Ez indította el a hagyományt és a pipák gyűjtését, majd a Janus Pannonius Múzeum 1968-ban egy pipatörténeti kiállítást hozott létre Ibafán. Jelenlegi formáját az 1989-es újrarendezés során kapta.

A pipagyűjteményen kívül megtalálhatók egyéb dohányzással kapcsolatos kellékek, mint például: pipatömők, díszes dohány-, cigaretta- és gyufatartók. Többek között:

• az 1849-es alföldi pipafej, melyen Kossuth-címer látható;
• egy 1865-ben készült pipa, melyen Deák Ferenc reformpolitikus portréja fedezhető fel;
• Károlyi Mihály miniszterelnök pipája (1919-ből)

 Kukoricacsutka pipa

 Magyar tajtékpipa - Buda, 1791

 Fedeles pipa Gentry márkájú magyar pipadohánnyal az 1930-as évek közepéről

Bruyer pipa

Rovásfeliratos kopjafa

Elhelyezkedése

Ibafa Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 09′ 18″, k. h. 17° 54′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 18″, k. h. 17° 54′ 59″térkép ▼

Ibafa Pozíció Baranya megye térképén

Bokodi úszó falu / Folytatás a posztban

 Bokod, ahol ha járunk, úgy érezzük magunkat, mintha mesebeli tájon vagy filmes díszletek közt sétálnánk.

Oroszlánytól nem messze Komárom-Esztergom megyében található ez az egyedülállóan csodás kis ékszerdoboz. Bokod különlegessége maga a tó, amelyre házakat építettek és valóban azt az érzetet kelti, mintha az épületek lebegnek a tó vize felett.

És azt tudtad, hogy A Bokodi-tavat az 1960-as években hozták létre, hogy hűtőtava legyen a közelben lévő erőműnek?

A mesterséges tó különlegessége, hogy piciny kis házikókat építettek rá, melyeket recsegős-ropogós stégeken áthaladva lehet megközelíteni. A tó vize télen sem fagy be, mivel az erőmű által termelt hő melegen tartja. Vize tiszta és egészséges, így hamar a horgászok egyik paradicsomává vált. A víz itt minden évszakban nagyon kellemes hőmérsékletű. Emiatt kedvelt kirándulóhely, és a horgászok is szeretnek itt üldögélni.

Sárvári Arborétum / Folytatás a posztban

A Nádasdy - vár szomszédságában helyezkedik el a 9,2 hektár területű Arborétum, ami országos jelentőségű védett természeti terület. Természetvédelmi kezelője az Őrségi Nemzeti Park.

 Sárvári Arborétum Magyarország egyik legidősebb gyűjteménye

Vas megye arborétumai közül a legelső írásos emlékek Sárváron fedezhetők fel. A mai arborétum elődjét 1546-ban alapították, gyümölcsös és zöldségeskertként. A kertészkedés egészen 1671-ig virágzott, amikoris III. Nádasdy Ferencet, az akkori országbírót a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért lefejezték és birtokait elkobozták. Ezzel a híres kertészet tönkrement, de néhány gyümölcsfa és közé keveredett tölgy megőrizte a kezdetek emlékét.
1803-ban került a várkert ismét értő kezekbe. Habsburg Ferdinánd estei-modenai főherceg vette meg a várat a hozzá tartozó területekkel együtt. Nehéz és szép feladat volt a semmivé vált régi kertet újra teremteni annak alapjain. Egy részébe újra gyümölcsöst telepítettek, a többi területen pedig lassan kialakult az angol stílusú park, megtartva az öreg tölgyeket és régi fákat. Az első ültetésből (1812) származnak azok a platánok, amelyek törzsátmérője ma meghaladja a három métert. A kor divatjának megfelelően tiszafát, japánakácot és hársat ültettek túlnyomóan. A park növényeinek kedvező klímát biztosíthatott a területet átszelő Gyöngyös-patak, a halastó az állandó talajvízszintet is tartotta. 

 Örökléssel 1868-ban Lajos bajor királyi herceg tulajdona lett a kert (és természetesen a vár), aki magával hozta a híres bajorországi erdőgazdálkodás gondolatait és tapasztalatait. A városkörnyéki rossz legelőerdőket hosszú, kitartó munkával alakíttatta át magával hozott erdész szakembereivel. Munkájuknak köszönhetően a Sárvár környéki erdők mára országos hírűek. Szakemberei nagy gondot fordítottak a várpark szépítésére is. Scherg Károly 1932-ben az Erdészeti Lapokban megjelenő írásában 123 fa- és cserjefajt sorolt fel. 
A II. világháborúban komolyabb károk nem keletkeztek az arborétumban. A helyi erdőgazdaság vette át a kezelését, elvégezte a legfontosabb helyreállítási munkákat, amelynek eredményeképpen 1952-ben az Országos Természetvédelmi Tanács védelem alá helyezte. 1953-tól az Erdészeti Tudományos Intézetet bízták meg az akkor már jelentékeny arborétum kezelési és fejlesztési munkáinak végzésére. Bánó István és Retkes József szaktanácsai alapján Dr. Kopecky Ferenc kezdte el a munkát, és ennek eredményeképpen már 1967-ben megkétszereződött a taxonok száma. Munkáját utódai hasonló színvonalon folytatták. Az arborétumban jelenleg 300 fa- és cserjefaj, -fajta található.

 Az arborétum növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Itt 400 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival. 
Az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép. Az arborétum talán legnagyobb értékét minden bizonnyal ezek az évszázados példányokban képezik A tájképet a legidősebb, mintegy 200 éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, japán akácok, vasfák és egy hatalamas egylevelű magaskőris (Fraxinus excelsior Diversifolia) uralják. A későbbi telepítések közül a 100-130 éves liliomfák (Magnolia denudata, M. hypoleuca, M. kobus, M. liliiflora Nigra, M. tripetala) hívják leginkább magukra a figyelmet, de sokféle rododendron és azálea faj élvezi a savanyú öntéstalaj nyújtotta ideális termőhelyi feltételeket. 

 Elérhetőség:
ERTI Központ, Kutatóállomás és Arborétum
9600 Sárvár, Várkerület 30/A.
06-95/320-070 
E-mail: erti@erti.hu
Web: www.erti.hu/a-sarvari-arboretum-10-ha.html

Nyitva tartás:Április 1 - október 31.: 9:00-19:00
November 1 - március 31.: 9:00-17:00

Belépőjegy:4 éves kor alatt ingyenes
Gyermek (4 éves kortól): 150,- Ft
Diákigazolvánnyal: 150,- Ft
Nyugdíjas: 150,- Ft
Felnőtt: 250,- Ft

Bérlet:Családos: 1200,- Ft
Felnőtt: 1000,- Ft
Gyermek, diák és nyugdíjas: 600,- Ft