GÖNYÜ

  

Gönyű község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban. Jelentős kikötőtelepülés.

Magyarország északnyugati részén, a Duna mellett, Győrtől 16 km-re keletre helyezkedik el.

Gönyű csodálatos természeti környezetben helyezkedik el. Északról a Duna határolja, délről pedig természetvédelmi területnek nyilvánított erdő. Mindenki ismeri a Bakonyban eredő Cuha patakot, de vajon hányan tudják, hogy megszelídülve, vékony érként érkezik meg ide, ahol aztán a Dunába torkollik Bakony-ér néven.

A Római Birodalom idején, a Limes részeként útállomás létesült itt, mely az utazók és lovaik számára kínált lehetőséget a megpihenésre. Ugyanilyen céllal épült Fellner Jakab tervei alapján a ma is látható postakocsi fogadó Mária Terézia korában. Valószínűleg ebben a fogadóban töltött el egy éjszakát I. Ferenc császár a XIX. század elején Napóleon elől menekülve.

A Duna minden korszakban központi szerepet töltött be a falu életében. A halászok olykor 300 kg-nál is súlyosabb „fia czápákat”, azaz vizákat emeltek ki itt a vízből, melyeket szekéren szállítottak be a Pannonhalmi Apátságba adó gyanánt. Az 1850-es években a gőzhajók megjelenése a falu fellendülését hozta magával, Gönyű Győr elő-kikötőjévé vált. Írásos nyoma van, hogy Kazinczy Ferenc költőnk Pannonhalmára igyekezve egy alkalommal itt szállt ki a gőzhajóról. Virágzott a kereskedelem, mozgalmasak voltak a hétköznapok. Naponta 50 hajó és uszály is kikötött itt, hogy élelmet és szenet vegyen fel. A lakosság nagy része a hajós mesterséget választotta, a tudás apáról fiúra szállt.

Az I. világháború után a Dunán megindult a nemzetközi hajózás, és rohamosan nőtt a motoros hajók száma. Ezeknek már nem kellett Gönyűn üzemanyagért megállniuk, csak a kalauzok és kormányosok ki- és beszállása miatt kötöttek ki a hajók. Az itt tartózkodás ideje lerövidült, ami a boltok forgalmára és a település fejlődésére is hatással volt. A hajósok száma azonban továbbra is nőtt, a település férfi lakosságának fele a hajókon kereste a kenyerét. A kalauzok és kormányosok egy-egy Dunaszakasz specialistájává váltak.

A II. világháború alatt a hadiszállítások miatt sok jól képzett hajósra volt szükség, akik ismerték a Gönyű-Regensburg szakasz sajátosságait.  Természetesen köztük is sok gönyűit találunk. A hajósokat nem hívták be katonának, de a Dunába szórt aknák állandó veszélyt jelentettek a hajózokra nézve. A világháború alatt sok hajó aknára futott, ezek áldozatai között is voltak településünkről származó hajósok. A háború végén a hajózás összeomlott, a határokat lezárták, a folyó tele volt elsüllyedt hajóroncsokkal. A gönyűi hajósok munka és megélhetés nélkül maradtak.

Sok gönyűi segített a roncsok kiemelésében, kockáztatva ezzel az életét is. Többen elpártoltak a hajózásról, mások különböző vállalatoknál találtak munkát, igyekezve a víz közelében maradni.

Az 1950-es években a hajóállomást Komáromba helyzeték át, ezzel a falu központi szerepe megszűnt. Ugyanakkor egyre több gönyűi vett részt szakmai képzéseken, tette le a kapitányi vizsgát, mivel a technika fejlődése a tisztek tudásának bővülését kívánta.

A gönyűi hajósmúlt hírneve nem múlt el. 1980-ban avatta a MAHART legújabb személyhajóját, melyet Gönyű névre kereszteltek a helyi hajóállomáson.

A hajóscsaládokban a fiúk – igaz jóval kisebb számban  – a mai napig szívesen választják a hajós szakmát. A gönyűi hajósok továbbra is járják a Dunát teherhajókkal, szállodahajók kapitányaként, kormányosaként vagy legénységeként, és az ország legnagyobb jégtörő hajója is itt állomásozik. Fedélzetén gönyűi hajósok várják a parancsot, hogy hazai vagy nemzetközi vizekre induljanak, biztosítani a hajók útvonalát.

A Győr-Gönyű Országos Kikötő is a kedvező elhelyezkedés miatt talált helyet Gönyű határában, meghatározva ezzel a település arculatát és bevételi forrásait. Az önkormányzat jelenleg is nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a tavaly létesült úszómű segítségével újra felvirágozzon a vízi élet, és minél több vízitúrázó kössön ki a településen.

Látnivalók

Duna Panoráma Tanösvény

Ahogy a régmúlt korok utazói megpihentek itt, úgy a mai turisták is békét lelhetnek a szemet gyönyörködtető természeti szépségű Duna-parton, érkezzenek akár két keréken az EUROVELO 6-os kerékpárúton, négy keréken az 1-es főúton, vagy a víz irányából. A tanösvény fogadópontja a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi Ferenc utca sarkán, a keresztnél található. Innen a madárösvény vezet le a Dunához, ami váratlan panorámával tárul elénk. A tanösvényen interaktív, magyar és angol nyelvű táblák vezetik a látogatókat.  A séta minden korosztály számára élményt nyújt. Valaki a panorámában gyönyörködik az új padokon ülve, mások szívesen elolvassák a helytörténeti érdekességeket, és biztosan akad olyan is, aki az okos telefonja segítségével filmet néz, applikációt tölt le, vagy lejátssza a Gönyűről szóló mesét a család apróságainak. A gyerekek figyelmét nemcsak a mese köti le, hanem a táblákba épített játékok is. A kilátópontról panorámatávcsövön keresztül megfigyelhetőek a víz fölött szálló madarak, a tematikus, hajós játszótér pedig ráhangol a megújult épületbe került helytörténeti kiállításra, mely a helyi hajósok relikviáit mutatja be.

Hajóskiállítás

Kossuth Lajos utca 97.

A kiállítás a helyi hajós dinasztiák kincseit és a halászattal kapcsolatos tárgyi emlékeket mutatja be. A hajózási felszerelések, kitüntetések, egyenruhák és makettek mellett egy interaktív hajóorr is megtalálható a kiállítótérben, amin megszólaltatható a harang és elkészülhetnek benne a vagány szelfik is. A fotókon a munkájukkal országos hírnevet kivívott hajósok mosolyognak a kamerába. A beszámolók szerint, ha egy újonc hajósnak jelentkezett, és elmondta, hogy gönyűi, azonnal felvették, mert tudták, hogy olyan hajóst alkalmaznak, akinek a vérében van a víz szeretete. A kiállításban szerepelnek talányos tárgyak is, amik az önellátás módozatairól árulkodnak. Ilyen például a mészkőből készült vízszűrő, ami a Duna vizét ivóvízzé tisztította, vagy a petróleummal működő, különös főzőalkalmatosság. A hajósok mellett a gönyűi halászoknak is emléket állít a kiállítás. Bárka, tükörháló, varsa, tápli és szapulyok is láthatóak a kisebbik teremben. Hogy két utóbbi vajon mi lehet, azt nem árulhatjuk el, azért el kell jönni a kiállításig. A mottó a rómaiak óta mit sem változott: „Navigare necesse est!”, azaz: Hajózni kell! „Pompeius Magnus”.

Széchenyi – Magyarország legnagyobb jégtörő hajója

Ha szerencsénk van, akkor a tanösvényen sétálva megpillanthatjuk Magyarország legnagyobb és legerősebb jégtörő hajóját, aminek állandó állomáshelye Gönyű. Ez a hajó volt a főszereplője a 2012-es híradásoknak, amikor több gönyűi hajóssal a fedélzetén a déli határ alatti szerb-horvát közös Duna szakaszra indult azzal a feladattal, hogy megelőzze a káros jégtorlaszok, jégdugók kialakulását. Két 1000 lóerős főgép, 45.000 liter tározható gázolaj, 420 tonnás súly. Hogy csak néhány adatot említsünk a monumentális hajóról.

Szent Péter és Pál Római Katolikus Templom

Kossuth Lajos utca 87.

Az országos műemléki védettséget élvező katolikus templom a gróf Eszterházy család megbízásából épült. 1795-ben szentelték fel Szent Péter és Pál tiszteletére. Az épület a copf vagy más néven klasszicizáló késő barokk stílus jegyeit viseli. A főbejárat fölé a család faragott címere került a kardot emelő griffel, és ide helyezték a felújításáról megemlékező, latin nyelvű táblát is. A templom csak a misék ideje alatt látogatható. A miserend a templom előtti hirdetőtáblán olvasható.

Református – Evangélikus templom

Kossuth Lajos utca 147.

A Győri Evangélikus Egyházközség és a Bőnyi Református Egyházközség a gönyűi evangélikus szórvány és református leány gyülekezetek kívánságára építette fel Gönyűn Isten Házát. A templomot 2005 pünkösdjén szentelték fel. Az épület magán viseli a protestáns templomépítészet évszázados hagyományait és a modern építészeti elvárásokat, stílusa megjeleníti az erdélyi falvak kis templomainak meghitt hangulatát. A templom nyitva tartása a templom előtti hirdetőtáblán olvasható.

Macskaköves út

A gönyűi Kossuth Lajos utca Magyarország leghosszabb falubeli macskaköves útja. Csaknem 3 kilométer hosszú.  A Római Birodalom idején a község területén vezetett át a Győrt, az akkori Arrabonát Brigetio-val, a mai Ószőnnyel összekötő országút. Ez az út képezi az alapját az immár műemlék értékű macskaköves útnak. Ez volt a régi főút Budapest és Győr között.

A kockakövek vulkáni eredetű kőzetből készültek, leginkább bazaltból. A lerakási mód többféle lehetett. Itt Gönyűn hullámvonalban helyzeték el a köveket, ami a kiskockakő szabálytalan mérete és alakja miatt ésszerű kőfektetési mód volt. Ezzel a módszerrel ugyanis a különböző méretű kövek csaknem maradéktalanul felhasználhatóak voltak. A macskaköves útburkolat a II. világháborúig volt elterjedt szabadtéri burkolási módszer, az 1960-as évektől kiszorította az aszfalt. A macskakő előnye, hogy nagy szilárdságú, és a köveket többször is le lehet rakni, mivel nincsenek egymáshoz rögzítve, hátránya, hogy esőben a felülete csúszós.

Érdekesség

A gönyűi futballpálya évtizedekig trapéz alakú volt, ám 2012-ben újra kimérték a pálya területét és kijavították a hibákat. A hibára a Google térképszolgáltatásában tárolt légifelvételek megtekintésekor jöttek rá.

Postakocsi-fogadó

Elhelyezkedése

Gönyű Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 43′ 60″, k. h. 17° 49′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 60″, k. h. 17° 49′ 60″térkép ▼

Gönyű Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Kisgyőr- A fából faragott falu

 

Kisgyőr község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járásában, Miskolctól közúton 16 kilométerre délnyugatra, a Bükki Nemzeti Park mellett.

Kisgyőr már a bronzkor óta lakott, a leleteket a Herman Ottó Múzeum őrzi Miskolcon. A település neve a gyűrű alakú földvárak nevéből ered, melyekből több is állt a környéken. Ezek közül legismertebbek a Halomvár és Leányvár, Hársas-vár, Majorvár, Kecskevár, Latorvár. Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik, a „kis” előtagot valószínűleg azért kapta, hogy megkülönböztessék Diósgyőrtől.

Az Árpád-korban a Bors nemzetség birtoka volt. A muhi csatát követően IV. Béla magyar király Kisgyőrön keresztül menekült Bükkszentkereszt irányába, és a település mellett megpihent kíséretével. Ez a dűlő a király széke nevet viseli napjainkban is. A muhi csatát követően Kisgyőr mellett, a kék-mezőn volt a következő ütközet, ahol súlyos vereséget szenvedett magyar sereg kék ruhába öltözött katonáinak holttestétől kéknek látszott a mező. A menekülés közben utolért és lemészárolt katonák utolsó csatahelyeként, a mészárszék oldalt jelölik korabeli feljegyzések. A tatárjárás után Ernye bán kapta. IV. Béla Diósgyőrben kővárat építtetett a földvár helyére. Ernye bán leszármazottai elvesztették a birtokot, amikor szembeszálltak Károly Róberttel. Innentől a magyar királynék jegyajándéka volt.

A törökök Eger ostromakor kifosztották és felgyújtották a települést. A török időkben tért át a falu lakossága a református hitre, de temploma csak 1776-ban épült.

1848-ban eltörölték a jobbágyságot az országban, Kisgyőr még évtizedeken át pereskedett földesurával, a magyar koronával a földek miatt.

1962-ben bevezették a községbe a villanyt.

A lakosság a múltban főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkozott, ma egy részük Miskolcra jár dolgozni.

Nevezetességei

• Alsó-Kecskevár
• Halomvár
• Majorvár
• Hársasvár
• Várvölgye
• Palabánya
• Kék-mező
• Mészkőbánya
• Kisgyőri szürke kő néven ismert vulkáni kőzet; építőanyagként használják
• Rendkívüli zamatú kristálytiszta forrásvizek
• Köbölkút
• Palabánya forrás
• Új kút
• Sövénykút
• Turul-szobor
• Szeles-barlang

Börgöndi Repülőnap 2020.09.13.

 

VERES ZOLTÁN, AKI NÉLKÜL NINCS BÖRGÖNDI LÉGIPARÁDÉ
Szeptember 13-án minden remény szerint idén is megrendezi az Albatrosz Repülő Egyesület a hagyományos légiparádét.
A legnagyobb nevek egyike 2020-ban is Veres Zoltán műrepülő lesz. De nézzük mivel, és hogyan készül a többszörös Guiness-rekorder a szeptemberi börgöndi fellépésre:

– Milyen bemutatóval készül?
– Minden repülőnapra igyekszem valamilyen különlegességet hozni, de Börgönd egyébként is különösen a szívem csücske – mondta Veres Zoltán műrepülő Európa-bajnok. – Azt szoktam mondani, hogy miként van egy településnek tiszteletbeli polgára, úgy nekem Börgönd a tiszteletbeli repülőterem. Kiváló és régi barátságot ápolok a vezetőséggel és az egyesület tagjaival, és valóban mindig nagyon szívesen jövök ide. Bevallom, idén egy kicsit izgulok azért, hogy meg lehet-e egyáltalán rendezni az eseményt, mert máris életbe léptek bizonyos korlátozások a járványveszély miatt, de remélem, nem lesz gond a közönség biztonságos, megfelelő elhelyezésével. Az eddigi légiparádék mind nagyon színvonalasak és jól szervezettek voltak, s azt hiszem, ebben az esztendőben is szép repülőnapot láthatunk. Amikor eljövök nem csak résztvevőként érkezem, hanem nézőként is egyúttal, mert mielőtt, vagy miután lerepülöm a saját műsoromat, megnézem a többieket, mert az mindig élvezet.

– A fiam egyszer bent lehetett ön mellett egy utasszállító repülőgép fülkéjében, útban Helsinki felé. Még mindig a polgári repülés a főállású munkahelye?
– Szoros a kapcsolatom a légiközlekedéssel, hiszen nagyon sokáig, nagyjából húsz évig a Malévnál repültem, aztán az egyik fapados légitársaságnál folytattam, most pedig elég fontos üzleti repülőgépeken vagyok pilóta. Így osztom meg az energiáimat, ezért mostanában is elég gyakran megfordulok a Liszt Ferenc repülőtéren.

– Beszélne a műrepülő gépéről?
– Ez egy elég furcsa kis légijármű, nagyon kis szériaszámban készült, azt hiszem, összesen talán csak huszonhat van belőle. MXS a típusa, amerikai gyártmány. A hazai közönség főleg a Red Bull Air Race kapcsán ismerheti, mert ez az egyik olyan típus, amelyik ott nagy sikerrel szerepelt. Rendkívüli módon a szívemhez nőtt, mert ez az a repülőgép, amelyik teljesítményét, tulajdonságait tekintve nekem nagyon megfelel. Hála Istennek, sikerült új korában megszereznem, ezért amolyan személyre szabott repülőgép.

– Mekkora a teljesítménye?
– A motor 350 lóerős, és 540 kilogramm súly tartozik hozzá.

– Milyen erők hatnak önre odafent ebben a pilótafülkében?
– A műrepülőgép sokszor körpályán mozog, és ebből adódóan centrifugális erők lépnek fel. Ez vagy beleszorítja a pilótát az ülésbe, vagy pedig rosszabbik esetben ki akarja tépni onnan. Amikor negatív bukfencet csinálunk, akkor éppen fordítva hat az erő, s ki akarunk szakadni az ülésből. A pozitív tartomány tehát, amikor beleszorulunk az ülésbe, az kilenc G. A gravitációs erő többszörösével fejezzük ki azt a terhelést, ami a negatív tartományban olyan hat-hétszeres szokott lenni. Azaz ha volna egy szobamérleg az ülésben, akkor az én 80 kilós testsúlyom helyett 720 kilót mutatna, ekkora erők hatnak.

– Hogyan bírja?
– Sok edzéssel el lehet sajátítani azt a technikát, ami a vért az ember fejében tartja, hiszen az egyetlen kellemetlen dolog az ember testében a folyadék. Amely engedelmeskedve a fizikának, „lötyög”, azaz ha nagy a terhelés, az összes vér a lábakba szalad, nem marad az agyban. Akkor jelentkezhet a szürke vakság és az ájulás, ezt pedig el kell kerülni.

TÓ-PARTY 2020 TATA- AUGUSZTUS 20 - 23.

 Tata, Kastély Tér, Öreg-Tó

2020. Augusztus 20. csütörtök 10:00 - 23:00

Mini Wolf Ici - pici kölyökparty  

Buborék Együttes interaktiv műsora 

Belvárosi Betyárok interaktív gyermekműsora
- Junkies  koncert   

Pink & the Panthers funkjazz koncertje  

Korál tribute band

2020. Augusztus 21. péntek 10:00 - 01:00

 Lélekkel Játékkal Mikola Péter műsora  

Mese Zene Bona

Benkó Dixileand Band  

Talk Tonight koncert   

Stardrust koncert  |

Nyughatatlan - Johnny Cash & rockabilly |

A  "Lovas" Retro Disco (Kettler, Arany,Farkas)

2020. Augusztus 22. szombat 10:00 - 23:00

Farkasházy Réka és a Tintanyúl   

Mihályi Réka Masni és Pocó

Villon trio blues koncertje  

Az Üstökös Rock Band koncertje   

Useme   

Twentees Rock&Roll  

Dj Dominique

2020. Augusztus 23. vasárnap 10:00 - 22:00

Bizek Emi és Álomszép zenekar

Juju Marinerio  

Gerendás Péter családi zenekara  

Dirty Slippers    

Müller Péter Sziámi    

Blues Company

Köszönjük Magyarország!

Gyermekműsorok, családi és felnőtt programok, étel, ital, vendéglátás, asztalok.

Forrás: Szervezők

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Szigligeti vár

 A Balaton-felvidéken, Szigliget falu mellett, a Balaton egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján emelkedik.

Legkorábbi részei a kettős torony között építtetett palotaszárny és az azokat övező kőfalak voltak – ezeket a pannonhalmi bencések építették 1260–1262 között. Ez annyira megtetszett IV. Béla királynak, hogy 1262-ben cserével megszerezte magának. A királyi vár felügyeletét a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai család látta el. 1441-ben I. Ulászló Némai Kolos Jeromosnak adományozta a várat, de 1445-ben már az Újlakiak kezében volt, és a családnál maradt 1521-ig. 1531-ben az akkoriban éppen Habsburg Ferdinánd királyt pártoló enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, ezért parancsára Martonfalvay Imre deák vonult fel ostromára nagyobb sereggel. A felsővárral szembeni sziklára húzatta fel ostromágyúit, aminek láttán a megrémült őrség első szóra feladta posztját. Imre deák átépíttette és kibővíttette a várat; 1531–40 között írt naplójában több adat maradt fenn az ostromról illetve az építkezésről.

A Balaton vidékén rohamosan előrenyomuló török hódítókkal szemben Szigliget is részévé vált a végvárrendszernek. A Lengyel nemesi család, birtoklása idején leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint parancsolt benne. A 16. században már elavult várnak számított, mivel nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, elmaradt a korszerűsítése is. A korabeli krónikákat fellapozva tudjuk, hogy a somogyi partot uraló törökök sokszor áteveztek hajóikkal, hogy kirabolják a keresztény falvakat. Ellenük emelték a part menti magaslatra az „Óvárt”, ami a régészeti kutatások szerint a magyar naszádosok bázisa volt: innen figyelhették az ellenséges hajókat. Mint oly sok, hegycsúcson emelkedő középkori várét, Szigliget végzetét is egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, és a tűzben leégtek a vár épületei. Az elszegényedett Lengyel família már nem állíttatta helyre, inkább a völgyben elterülő faluban emelt kúriát.

A török hódoltság után a vár elvesztette harcászati jelentőségét. 1702-ben I. Lipót más várakkal együtt ezt is leromboltatta, a Rákóczi-szabadságharc idején már használhatatlan volt. A köveket a környék lakossága építkezéseihez használta. 1913-ban, 1953-ban és 1965–66-ban megerősítették a falakat.

Pálos kolostor (Jakab-hegy)

 A Jakab-hegyi pálos kolostor egy pálos rendi kolostor volt Kővágószőlős határában, a Jakab-hegyen. A magyar–török háborúk során számos pálos kolostorral együtt lakatlanná vált, ám 1736-ban helyreállították. 1828-ra megint kiürült, azóta épülete összeomlott, falai jórészt már csak váll- vagy derékmagasságig állnak. Romjait az 1970-es évek végén, valamint 2006–2007-ben vetették alá állagmegóvásnak, illetve környezetét is rendezték, így ma könnyen látogatható.

 A Jakab-hegyen az Árpád-korban létrejött egy falu. Ennek félköríves szentélyű, nyugati karzattal ellátott templomát, és templom körüli temetőjét sikerült feltárni. E templom Szent Jakab titulusáról nyerhette a hegy a nevét.

1225-ben Bertalan pécsi püspök itt gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket, és épített számukra kolostort. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza. Legalábbis így emlékezik meg az eseményről a rend 16. század elején élt generálisa és történetírója Gyöngyösi Gergely, aki rendtörténeti munkájában megőrizte számunkra a kolostor alapításának történetét. A régészeti kutatások bizonyították, hogy a Jakab-hegyi remeték a már korábban itt állt falusi templomot kapták meg, de a legkorábbi rendház nyomai nem kerültek elő. Az 1978-as ásatások során azonban néhány sírból 1225-ös dátummal ellátott középkori dénár került elő. Ebből egyrészt tudható, hogy a kolostor alapítóinak sírjait találták meg, másrészt, hogy a ma látható romok az 1220-as pálos kolostorra épültek rá. 1234-ben és 1252-ben már oklevelek is említik az ekkor már Ürög határához tartozó Szent Jakab-kolostor remetéit. 1315-ben és 1326-ban is oklevelek említik a kolostort, de 1334-ben a szerzetesek a rablók zaklatásai miatt kénytelenek voltak elhagyni házukat és a hegy lábához, Patacsra távozni. Hamarosan azonban visszaköltöztek a hegyre: 1369-től újra megjelenik az oklevelekben az Ürög feletti Szent Jakab-kolostor neve, bár a patacsi, Szűz Máriának szentelt rendházuk is fennmaradt.

A Jakab-hegyi kis templomot valamikor, ismeretlen időpontban nyugat felé meghosszabbították, majd 1500 körül az apszisa mögé új, poligonális záródású, támpilléres szentélyt emeltek. Miután a szentély falait felhúzták, a román kori apszist lebontották. Az új szentély diadalívét a román kori templom közepén helyezték el. Innen indították a kereszt- és csillagboltozati szakaszokból álló bordás boltozatot. A szentélyzáradék falában mérműves ablakokat helyeztek el, de egy reneszánsz nyíláskeret-töredék is ehhez az építkezéshez köthető. A szentéllyel együtt építették fel az annak déli szomszédságában álló sekrestyét, amit valószínűleg egy kis torony kötött össze a szentéllyel. A középkori kolostorépületről alig tudunk valamit. A barokk kori kolostor nyugati szárnya alatt előkerült ugyan egy, feltehetően középkori falcsonk, és a déli szárny alatt is vannak csekély épületmaradványok, ezeknek azonban sem a pontosabb korát, sem építészeti összefüggéseit nem ismerjük. Lehetséges, hogy középkori eredetű a kerengő délnyugati sarkának közelében lévő falazott kút is. Az mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy a középkorban soha sem épült ki a templom mellett szabályos kolostornégyszög.

 A szerzetesek a 16. században – legkésőbb 1543-ban – minden bizonnyal a törökök elől menekülve hagyták el rendházukat, amely a következő két évszázadban elhagyatottan romosodott: a sekrestye és a torony úgy tűnik alapjáig elpusztult, a templom nyugati bővítésének falai ledőltek, mindössze az északi fal és az északnyugati sarok egy kis csonkja állhattak még. Épségben maradtak viszont a románkori kis templomból megmaradt oldalfalak és a késő gótikus szentély, a boltozatával együtt. 1736-ban, Fonyó Sándor nagyprépost remeték számára helyreállíttatta az épületet. A templom nyugati részét a régi falak még meglévő csonkjait felhasználva újították fel. A déli és az északi oldalra kapukat nyitottak. A déli fal alsó részén egy ismeretlen funkciójú nyílást, vagy fülkét, felső részén pedig három nagy ablakot képeztek ki. A sekrestyét a régi alapokon teljesen újjáépítették, sőt mellé egy konyhából és két szobából álló lakást is csatoltak. A déli szoba alatt kicsiny, boltozott pincét alakítottak ki. Az épület nyugati homlokzata elé ablakokkal áttört falú folyosót építettek, amelynek déli végébe a pincébe és az emeletre vezető lépcsőház került. A földszint szobákat téglából készült fiókos dongaboltozattal fedték le, téglapadlóval burkolták, az ajtókat és a kisméretű, négyzetes ablakokat kőből faragott, egyszerű szalagkeretekkel látták el.
Nem sokkal később úgy folytatták az építkezést, hogy a keleti szárnyhoz és a templom nyugati homlokzatához két új kolostorszárnyat csatoltak, miáltal a templom déli oldalán zárt kerengőudvart hoztak létre. Az új szárnyak mindenben követték a korábban elkészült keleti rész tagolását: a boltozatok, padlók és a nyíláskeretek a korábbiak mintájára készültek. A zöldmázas kályhaszemekből épült cserépkályhák fűtőnyílásait is kőkeretekkel látták el. A déli szárnyban kapott helyet a bejárati folyosó, egyik oldalán egy cellával, a másik, nyugati oldalán egy nagyméretű refektóriummal, amelynek később a nyugati végét egy új konyha számára leválasztották. Itt, a konyha mellett, a déli kerengőfolyosó folytatásában helyezték el a kettős árnyékszéket, amelyből kőből épült, boltozott csatorna vezette el a szennyvizet. Az árnyékszék emésztőjét a konyha szemétgyűjtőjeként is használták: számos törött edényt: üvegeket, ónmázas habán, és egyszerűbb, folyatott ólommázas edényeket, valamint ételmaradékokat szórtak belé. A nyugati szárnyban egy fűtetlen kamra, két cella, egy emeletre vezető lépcső és egy, a kertbe vezető átjáró-folyosó kapott helyet. A szárny északi folytatásában, a templom nyugati homlokzata előtt két kicsiny szobából álló lakást, valamint tágas előcsarnokot építettek. Ez utóbbiból új ajtót nyitottak a templomba. Az előcsarnok északra néző ablakát később ajtóvá alakították. A kolostor főépületét kőkerítéssel vették körül. A kerítés falai mentén három kisebb házat emeltek: kettőt nyugaton, egyet délkeleten. A kerítés nyugati oldalához egy kétfelé osztott kertet csatoltak. A kert déli részébe egy újabb kis kőházat építettek. Kelet felől egy terasz és egy hatalmas méretű külső kert készült. A nagy kert sarkain, és oldalainak közepén kerek tornyokat emeltek.

 Egy 19. századi rajzból tudjuk, hogy a tornyok emeletesek voltak, a körítőfalak felső részét pedig kulcslyuk alakú lőrésekkel törték át A terület közepén egy magas gáttal övezett, feltehetően középkori vagy akár őskori eredetű mesterséges tó helyezkedett el, amely bonyolult csatorna és víztároló rendszereken át biztosította a kolostor vízellátását. A nagy kert északnyugati sarkában egy elkerített kertrészt alakítottak ki, amelyhez egy boltozott pince is csatlakozott a körítőfal nyugati középső tornya mellett. Ezt a tornyot később át is építették: földszintjét beboltozták, falait megköpenyezték.

A kolostor barokk kori virágzása rövid ideig tartott. Amikor II. József 1780-ban feloszlatta a szerzetesrendeket a Jakab-hegyi házat is elhagyták a remeték. A terület a püspökség birtokába került, de 1828-ra teljesen lakatlanná vált. A fedélszéket és a nyílászárókat elhordták, a falak pedig lassú romlásnak indultak. A helyi hagyomány szerint a templom berendezéséből egy barokk feszület a szomszédos Kővágószőlős plébániatemplomába került. Valamelyik erdész később bonthatta ki a templom romjaiból, és vitte le a faluba azt a gótikus szentségfülkét, amely ma szintén a kővágószőlősi templomban van. Egy 1846-ból ránk maradt kép szerint a kolostor falai akkor még szinte sértetlenül álltak. 80 évvel később, 1926–27-ben Gosztonyi Gyula mérte fel a romokat. Ekkor már az emeleti ablakok boltövei, a boltozatok és az emeleti válaszfalak, valamint a kerengő falai is beomlottak, de a templom és a kolostor külső falai még szinte párkánymagasságig álltak. Gosztonyi helyreállítási terveket is készített, miszerint a lefedett kolostorban egy turistaszállót alakított volna ki. A terv nem valósult meg, sőt nem sokkal később – feltehetően a közeli erdészház építése miatt – a kolostor falait nagyrészt lerombolták, csak a földszint alsó része maradt meg a törmelék alatt.

A régészeti feltárások és az első romkonzerválási munkák 1976-ban indultak meg, Kárpáti Gábornak, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészének irányításával. Az 1980-as évek közepére a feltárási és az állagmegóvási munkák is megszakadtak. 2006–2007-ben újabb romkonzerválásra és hitelesítő ásatásra került sor.

Elhelyezkedése

Jakab-hegyi pálos kolostor Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 05′ 42″, k. h. 18° 08′ 35″