Berzence / Folytatáshoz kattints a posztra

A horvát-magyar határátkelőhellyel rendelkező község megközelíthető közúton Nagyatád vagy Csurgó felől, illetve vasúton a Nagykanizsa–Barcs–Pécs vonalon.

 A 18. században épült egykori Postafogadó

Berzence nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyháza is volt.

1377-ben Berzencét tartozékaival együtt a Pécz nemzetségbeli Lóránt szerezte meg, akinek utódai magukat innen Berzenczei Lorántfiaknak nevezték. Fia, Berzenczei Lorántfi György1406-ban és 1418-ban új adománylevelet nyert a helységre, mely ekkor vámhely is volt. Fiai, Sandrin és László, 1463-ban egyezkedtek Berzencze és Szenterzsébet fölött. 1468-ban berzenczei és szenterzsébeti kastélyaikat Szenterzsébeti Forster Györgynek idegenítették el. 1473-ban Berzenczei László itteni birtokaiba özvegyét és Szentgyörgyi Vincze Péter özvegyét iktatták be zálogképen. 1477-ben Forster György, Vincze Péter özvegyétől, a nála zálogban levő birtokrészeket visszaváltotta, ezzel az egész helységnek birtokosa lett. 1490-ben Keresztelő Szent János tiszteletére épült egyházát is említették az oklevelek. Forster György 1481-ben Tolnai Bornemisza Jánost osztályos testvérévé fogadta. 1486-ban azonban Forster és neje, Csapi Ilona, szerződésre léptek Nagylucsei Orbán győri püspök királyi kincstartóval, mely szerint Forster a leányát a püspök unokaöccsének, a nyolcéves Ferencnek eljegyezve, megegyeztek, hogy örökösök nélkül leendő kihalásuk esetére birtokaik kölcsönösen egymásra szálljanak, Berzence vára pedig Forster György halála után Ilona asszonyra szálljon.

1550-ben Zalai Kelemen volt a földesura. Szigetvár elestének (1566) hírére az őrség kiszökött a várból, amelyet a török kardcsapás nélkül elfoglalt. A törökök Berzenczét egy járás székhelyévé tették, várát pedig megerősítették. Az 1568-1569 évi zsoldlajstrom szerint az őrség 379 emberből állt. 1571-ben a berzenczei járás megszűnt és a helység a görösgali járáshoz tartozott. Ekkor csak 5 házból állt. 1594-ben Zrínyi György visszafoglalta a várat, de csakhamar ismét török kézbe került. Az 1618-1619 évi zsoldlajstrom adatai szerint a török őrség 349 emberből állt. Az 1664 évi téli hadjárat alatt a keresztény hadak ismét visszafoglalták a várat.

1701-1703-ban Berzence a Szalay család birtoka volt. 1715-ben 20 háztartását írták össze. 1726-ban a Szalay család, 1757-ben Niczky György tanácsos, 1776-ban gróf Niczky Kristóf, 1835-ben gróf Festetics László volt a helység földesura. A 20. század elején herceg Festetics Tassilónak volt a nagyobb birtokosa, kinek itt szép emeletes kastélya is volt, csinos vendégházzal. A kastélybeli termek falait Pausinger-féle hatalmas vadászati festmények és erdőrészletek borították. 1758 április 10-én és 1811 szeptember 27-én országos vásárok tartására is szabadalmat nyert a település.

1867-ben Berzencén nyílt meg Somogy vármegye első óvodája.

 Kőfaragványok a templom közelében

Berzence egykori és jelenlegi részei

Lankócz neve az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is előfordult. 1406-ban már két helység; Egyházas és Felrét-Lankócz, melyeket Berzenczei Lorántfi György kapott adományként. 1481-ben mindkét helység Szenterzsébeti Forster György birtoka, aki fele részét Bornemisza Jánosnak engedte át. 1726-ban Felső-Lankócz- és Alsó-Lankócz-puszták a Szalay családé voltak.

Atak falu a mai Lankócz szomszédságában feküdt. Ugyancsak szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben, tehát már plébániája is volt.

Berzence mellett fekszik Vecsernye-puszta is. Neve a középkorban Vecsenyealakban fordult elő és 1454-1498-ban a vránai perjelség birtoka volt.

Berzence szomszédságában feküdt Szenterzsébet is, Lankócz szomszédságában pedig Mindszent. Mind a két falu szerepelt már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is. A török időkben teljesen elpusztultak.

Berzencéhez tartoztak még a következő lakott helyek: Keresztfai-puszta,Perdócz-major, Garics-puszta, György-major (azelőtt Koplaló) és Vadaskerti-major.

Szentháromság-szobor

 A Festetics-kastély

 A Festetics-kastély

Nevezetességei

• Festetics-kastély
• Római katolikus barokk templom (1767)
• A vár maradványai
• Jankovics Imre (1885-?) berezncei pásztor, virtuóz dudajátékával a somogyi dudazene egyik legismertebb adatközlője.
• A 18. században épült egykori Postafogadó

Római katolikus barokk templom

Várdomb

Elhelyezkedése

Berzence Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 12′ 27″, k. h. 17° 08′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 27″, k. h. 17° 08′ 46″ térkép ▼

Berzence Pozíció Somogy megye térképén

Szenna / Folytatáshoz kattints a posztra

Földrajzilag a Zselic része, Kaposvártól 8 km-re délnyugatra terül el. Területének egy része a Zselici Tájvédelmi Körzethez tartozik.

Története

A 16. századi oklevelek Zana, illetve Zenna néven is említik, a kaposvári vártartozékaként. 1715 körül a terület az Esterházy család birtokába került. A reformáció terjedésével a falu lakosai először evangélikusok voltak, majd csatlakoztak a reformátusokhoz. Első templomuk az 1600-as években épült. A két világháború között a község gazdagnak számított, de a földterület szűkössége miatt csak intenzív szarvasmarhatartást folytatott, fát árult és fuvarozni járt. Ekkor váltak híressé a Szennán nevelt csikók.

A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Somogyban, az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja a somogyi faépítkezés legszebb, napjainkig fennmaradt emlékeinek megmentése, az objektumok szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Az áttelepítés a hitelesség igényével, az eredeti faelemek lehető legnagyobb mértékű megtartásával, a hagyományos anyagok és a hagyományos technika alkalmazásával történt.

A gyűjtemény Szennában történő létrehozását a falu népi építészeti hagyományai, a még itt, eredeti helyén található népi talpas ház (Zóka Peti Lidi néni-féle, 1848-ban épült lakóház ma turistaszállásként is működik), a település táji adottságai, valamint a kiemelkedően szép, festett, kazettás mennyezetű templom indokolták.A Szenna közepén elhelyezkedő, a Somogy megyei Rippl-Rónai Múzeum kezelésében lévő szabadtéri múzem Knézy Judit néprajzi koncepciója, L. Szabó Tünde építész és társai tervei szerint, Szigetvári György bábáskodásával jött létre. Az Europa Nostra díjas (1980.) múzeum hírnevéhez nagy mértékben hozzájárult Csepinszky Mária egykori múzeumvezető is, akit tevékenysége elismeréseként Szenna Község Képviselő-testülete 2000-ben a község díszpolgárává választott. Az első lakóépületet 1975-76-ban telepítették át, és 1978-ban nyitották meg. Az építkezés, a múzeum fejlesztése azóta szinte folyamatos. Ma már több porta áll az egy utcából álló, múltidéző épületsoron. A lakóházakon, és a hozzájuk tartozó gazdasági épületeken kívül több pince és présház is megtekinthető. Legújabb építménye egy gépszín. A múzeum területén található Somogy megye egyik legszebb műemléke, a festett kazettás mennyezetű, népi barok stílusban épült református templom is, ami "élő" templom: vasárnaponként Istentiszetleteket tartanak.

Elhelyezkedése

Szenna Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 18′ 29″, k. h. 17° 44′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 29″, k. h. 17° 44′ 01″ térkép ▼

Szenna Pozíció Somogy megye térképén

Bőszénfa / Folytatáshoz kattints a posztra

 Kaposvártól 14 km-re délre található a 67-es főút mellett. A falu legnagyobb része a 67-es úttal párhuzamos, attól keletre húzódó völgyben fekszik, a főút csak a település kis részén halad át.

 Bőszénfa Árpád-kori település. Azoknak a falvaknak egyike, amelyeket még Szent István király adományozott a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak.

Nevét Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240-es években készített összeírása említette először Bozais néven.

A tatárjárás előtti időkben az apátság kanászai lakták. Középkori neve Bajszinfalva volt.

1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, valamint Szerdahelyi Dersfi Márton a zselicszentjakabi apátsággal szemben jogot tartottak a helységre.

1570-ben a török hódoltság alatt, a török kincstári adólajstromban 10 házzal jegyezték fel.

1626-1627-ben Imrefy Farkas birtoka volt, az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben pedig Imrefy Farkasné szerepel földesuraként.

Az 1715-ben végzett összeíráskor 6 háztartását írták össze, az 1703-1715 évi összeírások szerint már Festetics Pál birtoka volt és a Festetics családé maradt a későbbiekben is. A gróf Festetics család építtette az itteni kastélyt is.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 984 lakosából 397 magyar, 586 német volt. Ebből 960 római katolikus, 19 református, 5 izraelita volt.

Bőszénfához tartoztak egykor Kisbőszénfa- és Szenttamás-puszták és Rókamalom-major is.

Szenttamás

Szenttamás a középkorban jelentékeny falu volt.

1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, továbbá Szerdahelyi Dersfi Márton,1489-ben Szerdahelyi István, 1626-ban Imrefy Farkas, 1660-ban pedig Imrefy Farkasné birtoka volt. 1733-ban viszont már csak puszta és Festetics Kristófé.

Nevezetességei

• Római katolikus templom (Az első templom 1777-ben épült, de helyére gróf Festetics Pál 1902-ben újat emeltetett.)
• A 19. és 20. század fordulóján épült, ma műemléki védelem alatt álló mezőgazdasági épületegyüttes (magtár és istálló)
• A Surján-patak völgyében végigvezető turistaút mellett a Kaposvári Egyetem szarvasfarmjának elkerített területei láthatók, mely gazdasági jelentősége mellett a látogatók számára is érdekes: különféle szarvasokat, vaddisznókat, szamarakat és időnként egyéb állatokat is meg lehet figyelni a területen.

Elhelyezkedése

Bőszénfa Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 51′ 00″ térkép ▼

Bőszénfa Pozíció Somogy megye térképén

Ádánd / Folytatáshoz kattints a posztra

Csapody-kastély

A Kis-Koppány patak mellett fekszik, a legközelebbi város Siófok (12 km). Településszerkezete: dombvidéki sorfalu.

Vonattal elérhető a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon.

 Ádánd Árpád-kori település. Nevét 1265-ben említette először oklevél Adandalakban írva, mint a Szalók nemzetség családi ágának ősi birtokát. Ez ág sarja Mihály (1232-63), kinek fia Elek, kinek özvegye, és fia, János, 1279-ben itteni birtokaikat eladták. 1356-ban Ádándnak már hetivásártartási joga is volt. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban Perneszi Imre és Ugron Bernát voltak a földesurai.1572-ben, a török időkben, az endrédi náhijébe (járás) tartozott és ekkor hét,1582-1583-ban pedig 12 adóköteles háza volt. 1665-ben Perneszi János itteni birtokait Salomvári Jánosnak, 1669-ben pedig Vizeki Tallián Gergelynek idegenítette el. 1695-ben Babócsay Ferenczné szül: Perneszi Anna Juliánna és Perneszi Zsigmond voltak birtokosai. A török megszállás alatt teljesen elpusztult. A 17. században kezdett újra benépesülni, ekkor közbirtokossági falu volt.

1715-ben Ádándon csak 11 háztartást írtak össze. 1715-ben Babócsay Ferencz özvegye, 1726-1733-ban a Perneszi család, 1767-ben Tallián János alispán, 1835-ben pedig a Csapody család, valamint a Vizeki Tallián, Bottka és Szelestey, majd a Zeke, Terstyánszky, Horváth, Rosty családok voltak a földesurai, kiktől e birtokokat 1856-1857-ben a gróf Wickenburg, majd a Tallián család és ezektől később a Bálványosi Satzger család vette meg. 1812 május elsején a helység országos vásárok tartására is kiváltságot nyert.

1831-ben a kolera pusztított itt, 1910 márciusának elején pedig 32 háza égett le.

A 20. század elején Satzger Gézának volt itt nagyobb birtoka és kastélya is, melyet még Csapody Pál építtetett.

 Csapody-kastély

Nevezetességei

• Árpád-kori templomrom (romanikus stílusú). A templom az egykori Hetye(Ketye) faluban állt, mely további 3 településsel: Pöszével (Pesze), Éliással (Villa Elyas) és Kisfaluddal, valamint egy Sövény nevű birtokkal (Terra Suwen) együtt a mai Ádánd helyén feküdt.
• Csapody-kastély – Csapody Pál építtette 1835-ben, klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban. 1946 és 2007 között Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet működött benne. Jelenleg kihasználatlan.
• Tallián kúria - A Vizeki Tallián család barokk kúriája a 18. sz. első feléből. Ma az általános iskola gazdasági épülete.
• Római katolikus templom (barokk stílusú, 1747). Kertjében áll az 1816-ból származó, klasszicista stílusú Immaculata (Szeplőtelen Szűz)-szobor.
• Református templom (késő barokk, 1828).

 Csapody-kastély

Elhelyezkedése

Ádánd Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 51′ 26″, k. h. 18° 09′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 26″, k. h. 18° 09′ 12″ térkép ▼

Ádánd Pozíció Somogy megye térképén