ZENGŐVÁRKONY / Folytatáshoz kattints a posztra

 Zengővárkony (horvátul Vakonja,  németül: Warkon, Warkorn)  község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban.

 Zengővárkony a Zengő lábánál fekszik, a Pécs-Budapest közötti 6-os számú főút mellett, Pécsváradtól 3 km-re.

 A helyet ősidők óta lakják. A zengővárkonyi madonna névre elkeresztelt őskori agyagszobrocskát, amelyet Dombay János hozott a felszínre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. (Dombay nevét a közelben fürdésre is használt Dombay-tó őrzi.) A területet Szent István a Pécsváradi Apátságnak adományozta az apátság alapítólevele szerint. Az Árpád-kori oklevelek Villa Varkun, Warkun, Varkon néven említették, lakói magyar nemesi jobbágyok voltak.

Zengővárkony túlélte a török hódoltságot és vannak feljegyzések, amelyek szerint a törökök elől menekülő görögök is letelepedtek a környéken. A Balázs-forrás neve állítólag egy Basileus nevű görög remetének állít emléket. A hagyomány szerint korábban menekülő husziták is letelepedtek itt. (A falu határában van egy „Tótok Szőlleje” nevű dűlő.) A török kiűzése után németek is betelepedtek.

Zengővárkony református temploma 1787 és 1802 között épült.

1929 és 1949 közt itt volt lelkész a művészetfilozófus Fülep Lajos, akinek jelenléte az apró falucskát magyar szellemi központtá varázsolta.

2001-ben lakosságának 2,7%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

 A kicsi faluban mintaszerű a hagyományőrzés és nem csak a nép hagyományokat, hanem az itt élt alkotó emberek emlékét – mint Fülep Lajosét – is híven őrzik. Farsang és szüret idején előkerül a híresen szép helyi népviselet. Gyöngyös, pántlikás párta, díszes szoknya, mintás kötény – mindez azonos a sárközi viselettel, hiszen a zengővárkonyiak azonos származásúnak tartják magukat a sárköziekkel. Őrzik a tojásfestés ősi hagyományát és továbbra is készülnek a híres régi minták alapján a szőttesek. A Tájházban működik a hagyományos kismesterségeket és a paraszti kultúrát őrző Kézművesek Baranyai Egyesülete. Zengővárkony tánc- és dalhagyományait a Hagyományőrző Művelődési Egyesület őrzi immár több mint 30 éve nagy sikerrel. A néptánccsoport és fúvószenekara a 70-es években alakult Császár János és Töttös Sándor keze alatt. 1992-ben vált a csoport egyesületté, és 2003 óta a fiatalabb generáció vette kezébe a tánccsoport vezetését. A néptánccsoport több ízben szerepelt arany minősítéssel és megkapta a nívó-díjat, melyre rendkívül büszke. Koreográfiái a helyi hagyományokat dolgozzák fel, például Gesztenyeszüret, Lakodalmas, Legénybúcsú… Az országban szívesen vesznek részt a különböző fesztiválokon, hiszen nemcsak őrízni, hanem bemutatni is szeretnék a hagyományokat, csodás öltözetüket, pattogós zenéiket.

Zengővárkony szoros kapcsolatokat ápol a vele szinte összenőtt Pécsváraddal. Közös hagyományuk a Leányvásár, vagy ahogy Fülep Lajos írta: a "kálomista búcsú". A Leányvásárt csak kétévente szervezik, mert minden második évben „Gesztenyeszüret a Zengő alján” névvel szervezik meg az ünnepet.

Nevezetességek

• Negyven hektáros ősi szelídgesztenyés (pusztulóban van, de 500-600 éves fáinak egy része még áll)
• Fülep Lajos-emlékház
• Rockenbauer Pál sírja
• Nemzetközi Szalmagyűjtemény (Szalmakincstár)
• Császár János-emlékház
• Tojásmúzeum (Míves Tojás Gyűjtemény)
• Tájház

Elhelyezkedése

Zengővárkony Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 10′ 25″, k. h. 18° 25′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 25″, k. h. 18° 25′ 52″ térkép ▼

Zengővárkony Pozíció Baranya megye térképén

Buják / Folytatáshoz kattints a posztra

Pásztótól 30 km-re található zsáktelepülés. Bokorra csak egy erdei aszfaltozott úton lehet átmenni.

 Nevének eredete tisztázatlan: a Buják szó lehet szláv (magyarul bikát jelent), aBijan chald kifejezés növényi bujaságot jelent, etimológusok pedig szláv személynévből eredeztetik.

A környék a késő bronzkortól lakott – ilyen leleteket az Ecseg felé vivő út melletti hegyen, az úgynevezett Tarisznya-parton találtak. A honfoglalás idejéből is kerültek elő tárgyi emlékek.

A vár alapjait valószínűleg a tatárjárás után rakták le. A település a 15-16. század fordulóján mezőváros volt.

A török először 1552-ben foglalta el. 1562-1563-ban a hűbérbirtokosa bizonyos Szefer, a hatvani helyőrség helyettes parancsnoka volt. Akkor 38 adóköteles házat vettek nyilvántartásba, és 1579-ben is ennyit írtak össze. Az1633-1634. évi számadáskönyvekben a váci nahije községei között szerepelt, de már csak 7 adóköteles házzal.

A falu valószínűleg nem pusztult el a törökök kiűzéséig sem, mert lakossága még a 18. század elején is a többi településnél nagyobb és tisztán magyar volt.

A közeli Hényelpuszta, ami a középkorban még önálló falu volt, mostanra majdnem elnéptelenedett. 1715-ben 23, 1720-ban 24 magyar háztartást vettek számba a helységben. 1745-ben Mária Terézia királynő Esterházy Pál Antalnak adományozta, és ettől fogva az Esterházy hercegek birtoka volt egészen 1848-ig. Napjainkban Hényelpuszta Buják külterülete, körülbelül 20 fős lakossággal.

1873-ban kolera pusztított a faluban.

A 19. század közepén Hatvani Deutsch Bernát lett a birtokos, tőle 1884-ben gróf Károlyi Gyula vette meg a földet. A századforduló idején a legnagyobb birtokos gróf Pappenheim Siegfriedné gróf Károlyi Erzsébet (Károlyi Mihálytestvére, Károlyi Gyula leánya) volt. Ebben az időben a falu külterületei:

• Nádasd-puszta,
• Szamkó-puszta,
• Aranykút-major és
• Galambos-telep

voltak.

A grófnő vár alatt 30 szobás vadászlakot építtetett, a 446 méter magas Fekete-hegy (Sasbérc) csúcsára pedig négyemeletes, négyszög alaprajzú kilátótornyot. Ezt a rongálók elleni védelmül lezárva tartották; ma már csak romjai látszanak.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

Nevezetességei

• Római katolikus templom
• Bujáki vár romjai
• Bujáki népviselet
• Sasbérci kilátó
• Kálvária-hegy, Szent Anna kápolna (1800 körül)
• Honvéd Üdülő
• Homokkőbarlang
• Alpesi stílusú kastély – olcsó, de remek szálláshely gyönyörű környezetben.
• Egidius-forrás (az erdő alján, a Selyemrét szélén) – 1943 óta védett, az 1940-es években kőboltozatot emeltek fölé.
• védett tölgyfák (kettő a keselyréti csemetekert előtti tölgyes szélén, a harmadik bent a csemetekertben) – becsült koruk kb. 380 év.
• Az ökológiai tanösvény a környék növényzetét és állatvilágát, az erdő- és vele a vadgazdálkodás céljait, módszereit mutatja be. Útvonala a bujáki művelődési ház és a Sasbérci kilátó között vezet. Áthalad a Kálvária-hegyen; egy leágazása fölvezet a bujáki várhoz.

 Glatz Oszkár festőművész itt festette „Bujáki menyecske kancsóval” című képét.

Szent-Györgyi Albert a Bujákhoz tartozó Kiskér-pusztán töltötte gyerekkora néhány évét.

Elhelyezkedése

Buják Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 53′ 08″, k. h. 19° 32′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 08″, k. h. 19° 32′ 25″ térkép ▼

Buják Pozíció Nógrád megye térképén

Abasár / Folytatáshoz kattints a posztra

 Szent Anna-kápolna

A Mátra déli lábánál, Budapesttől 90 km-re, Gyöngyöstől 8 kilométerre északkeletre, a Sár-hegy lejtőjén, illetve a Bene-patak völgyében helyezkedik el.
Közúton a 3-as főútról, Mátrafüred (24-e főút) felől, vagy a Verpelét - Kisnána -Domoszló - Markaz - Abasár közötti úton érhető el. A közúti tömegközlekedést főleg a Mátra Volán Zrt. autóbuszai végzik.

 Abasár és környéke látképe

A környék már i. e. 2500 körül lakott volt. A település eredeti neve Saár volt, először 1261-ben említették. Egészen 1522-ig az Aba nemzetség birtoka volt, ők I. Istvántól kapták ezt a területet. Magát a falut Csaba nádor és fia,Aba Sámuel alapították. Aba Sámuel monostort is alapított itt, ahol 1044-ben őt magát is eltemették. A falu a 14. században a Csobánka család tulajdonába került, majd a Kompolthy családé lett, akiktől 1552-ben került az Országh család birtokai közé.

A török időkben a község fejlődése megtorpant, csak a 18. századtól indult virágzásnak a falu újra. A 19. századig a lakók főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Abasár 1848-is zsellérfalu volt. A mai napig is sokan a szőlőoltvány-, és bortermelésből élnek a faluban.

1901-től a település neve Abasár. 1950-ben egyesítették a tőle északra fekvő Pálosvörösmart településsel, majd 2006. október 1-jén különvált Abasártól.

 Szőlők Abasár felett, háttérben a Mátra

Természeti értékek

• Sár-hegy: 497 m magas. A hegy természetvédelmi terület, amely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Dél felé nyitott, vulkanikus eredetű hegy, amelynek déli lejtőit az alföldi tájakról idáig felnyúló löszös talaj fedi. Mikroklímája és földrajzi fekvése miatt a terület természetes növény- és állatvilága igen gazdag – az alföldi és a középhegységi fajok egyaránt otthon érzik magukat. A hegy legértékesebb területei a szőlősök által nem háborgatott tetőn és az északi oldalon találhatók, különösen a Szent Anna-tó környékén. A náddal, harmatkásával borított tó ritka növénye a bánáti sás és a buglyos boglárka, de a hegy igazi értéke a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, az atracél, a kígyószisz és többféle nőszirom, valamint kosborfaj. Gazdag a hegy lepkefaunája is: például a farkasalmalepke, a bagoly- és a medvelepkék.
• Szent Anna-tó: egy vulkáni kráterben alakult ki.

Látnivalók

• Baldácsy-kastély: A 18. század végén épült.
• A mai Borozónak a pincelejáratában volt egykor Aba Sámuel sírja a monda szerint. A pince bejáratánál 1773-ban báró Haller Sámuel által állíttatott márvány emléktábla áll, valamint a nyitott sírüreg fölött is, méltatlan szöveggel.
• Római katolikus templom: Titulusa: Szent Péter és Pál. Középkori eredetű épület, de 1731-ben barokk stílusban átépítették. Belsejét Thury Gyula freskói díszítik, üvegablakait Szilágyi András készítette 1995-ben.
• Lourdes-i barlang
• Kőkereszt.
• Aba Sámuel szobra: a római katolikus templom előtt áll. 1984-ben készült. Életnagyságú bronzszobor, amelyet egy helyi lakos állított.
• Pincesorok (a legrégebbi a kora középkori eredetű Kővágó-pincesor, mely a mai Fő út egy szakaszának mentén terül el.)
• Szent László szobra.
• Szent János-kápolna: 1746-ban épült.
• Nepomuki Szent János-kápolna: 1756-ban épült.
• Emlékmű "Az ötmillió meg nem született magyarnak": 1991-ben készült.
• Világháborús emlékmű.
• Kapásház: 18. századi nádfedeles vályogház. Régészeti és helytörténeti kiállítás látható benne.
• Szent Anna-kápolna a Sár-hegyen: 1745-ben épült.
• Kápolnarom: A Sár-hegyen látható az egykori Szent Petronella-kápolna maradványai.
• Az 1952. évben épített abasári laktanya 1996-ig üzemelt. Jelenleg átépítés alatt van, de a mai napig évente találkoznak Abasáron a volt katonák (obsitosok).

Lakóház (Kapásház - Tájház), Abasár, Múzeum utca 15

Rendezvények

• A Kárpát-medencében, és talán a világon egyedülálló Katona- és Bordalfesztivál minden évben megrendezésre kerül, évről évre egyre több résztvevővel. 2015-ben 21. alkalommal kerül megrendezésre.
• Falunap: minden év augusztus 20-án rendezik meg.

Elhelyezkedése

Abasár Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 48′ 09″, k. h. 20° 00′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 09″, k. h. 20° 00′ 27″ térkép ▼

Abasár Pozíció Heves megye térképén