Dunaszentmiklós / Folytatáshoz kattints a posztra

A dunaszentmiklósi német nemzetiségi tájház a főutca felől
FOTÓK : Solymári

A Gerecse hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, kb. 200 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe.

Komárom-Esztergom megye egyik legkisebb népességű települése Neszmély,Tardos és Szomód szomszédságában van. Az itt található és egymástól szakadékokkal elválasztott magaslatokat tájvédelmi körzetté nyilvánították, ám ezek közül is szigorúan védett rész Dunaszentmiklós közigazgatási területén található Nagy-Somlyó és a Lábas-hegy. A falut délről a Hosszú-Vontató, keletről a Nagy-Somlyó, északról a Meleges-hegy, nyugatról pedig a Taliga-Hegy határolja.

 Konyhai berendezések a dunaszentmiklósi német nemzetiségi tájházban

Az 1-es főútról letérve Szomód felől közelíthető meg, illetve a 10-es főútról Neszmély és Süttő között félúton található útról érhető el, melyet egy vasúti átjáróról lehet megismerni. Ennek az útnak 2009-re erősen megromlott az állapota, ritkán járt, 1 nyomsávos. A község rendszeres távolsági autóbuszjáratokkal is megközelíthető.

Tisztaszoba részlete a dunaszentmiklósi német nemzetiségi tájházban

Középkori első okleveles említése 1382-ből való, „Zenth Myklos” formában. A falu a Szentmiklós helynevet a Szent Miklós tiszteletére szentelt templomáról kapta. A Duna előtag, utalva a közelben fekvő Duna folyóra, pedig 1913 -ban került a neve elé. Zenthmiklósi Mihály és felesége birtokaként tartják nyilván, később a tatai bencéseknek is voltak itt földterületeik.

 Világháborús emlékhely

A törökök az 1529. évi hadjáratuk során elpusztították, és a 18. századig lakatlan maradt. Az elnéptelenedett faluba Esterházy József gróf, 1733 és 1736 között Vesztfáliából katolikus németeket telepített. Az ide érkezett német telepesek egyutcás „úti falvainak” képét ma is őrzi Dunaszentmiklós. Már a nagy tájleíró, Fényes Elek is dicsérte fekvését, „kies völgyekkel szaggatott hegyes határát” 1848-ban megjelent könyvében, is említette a déli lejtők gondozott szőlőültetvényeit. 1974-től Szomóddal közös tanácsként, majd 1990óta körjegyzőségként (önálló önkormányzata), 1994 óta pedig Német Kisebbségi Önkormányzattal működik.

Az összetartó sváb közösség mind a mai napig ragaszkodik a tradíciókhoz. A helyiek napjainkban is elevenen őrzik nyelvi és zenei kultúrájukat, több hagyományőrző csoport is működik.

 Hősi emlékkereszt a dunaszentmiklósi templomkertben

Nevezetességei

• 1911. november 5-én építették a mai is látható templomukat, neogótikus stílusban. A templomot 8 évig építették, addig a régi iskolában tartották a szentmisét. A régi templomot olyannyira megrongálta az időjárás, hogy be kellett zárni. A régi templom 1852-es barokk vörösmárvány oltárát mellékoltárként építették be az új templomba. A falu központjában volt egy harangláb, annak a két harangját tették be az új templomba.
• A közelében van a 427 méter magas Nagy-Somlyó hegy a háromágú tölgyfával és a két barlanggal.
• Híresek a község löszfalba vájt, egymástól 10-15 méterre sorakozó lyukpincéi. Hosszúságuk elérheti a 15 métert is, a szélességük 2 méter, a magasságuk alig haladja meg az álló ember magasságát. A pince egyik oldalán hordókban tartják a bort, a pince elé, ha volt hely, présházat építettek.
• 2000-2003 között épült a Holland üdülőfalu, az ide települő sok holland részére.
• Nemrég építettek a temető fölött egy 16 m magas kilátótornyot.
• Tél folyamán, advent kezdetével a Templom-téren felállítják a betlehemi jászlat, embernagyságú szobrokkal.

 A dunaszentmiklósi községháza és kultúrház közös épülete

 A dunaszentmiklósi Szent Miklós püspök plébániatemplom neogót stílusú portáléja

Kultúrcsoportok

„HEIMATSKREIS NIKLO”

Már 1962 óta működik a községben dalkör. Mivel a tagok túlnyomórészt idősek, utánpótlásra volt szükség. 1992-ben a fiatal lányok kórust alkottak, melynek vezetője Hartmann Károlyné. Az évek folyamán a kórus hírnévre tett szert, nem csak a megyében, de az ország más részein is. A 2002-es országos minősítő hangversenyen kitüntetéses arany minősítést szereztek. Ebből az alkalomból megjelent első CD-jük. Ma 13 kórustag énekel, a harmonika-kíséretet Hartmann András biztosítja. Viseletük a helyi ünnepi lány viselet, mely fehér blúzból, mellényből, színes szoknyából és fehér kötényből áll.

„HAGYOMÁNYŐRZŐ IFJÚSÁGI TÁNCCSOPORT”

1996-ban a fiatalok kezdeményezésére alakult meg a tánccsoport. Ma 22 fiatal sajátítja el és gyakorolja a magyarországi németek tánckultúráját. A művészeti vezető és koreográfus Wenczl József. A lányok szintén az ünnepi lányviseletet hordják, a fiúk fekete nadrágot, mellényt, fehér inget, csizmát és kalapot viselnek. Több évre visszatekintő partnerkapcsolat fűzi őket az albstadt-ebingeni tánc- és népviseleti csoporthoz. Szívesen tanulják meg egymás táncait, ezzel is színesítve repertoárjukat.

„GYERMEKTÁNCCSOPORT”

2002-ben alakult a csoport a nagyobbak utánpótlásaként. Jelenleg 18 taggal működik. Szintén Wenczl József koreográfiáit táncolják. Viseletükben ők is a helyi hagyományokat követik, a hétköznapi népviseletet hordják. A lányokon fehér blúz, piros „Woschkhiel” és fehér kötény van, a fiúkon fekete nadrág, fehér ing.

 A Zöld Akác étterem

 Dunaszentmiklós főtere

 A dunaszentmiklósi "Holland falu" részlete

 A "Holland falu" központi épülete

 A főtér egy muzeális tűzoltófecskendővel

 Templombelső a dunaszentmiklósi Szent Miklós püspök plébániatemplomban

 Lourdes-i barlang a dunaszentmiklósi Szent Miklós püspök plébániatemplomban

Üvegablak részlete a Szent Miklós püspök plébániatemplomban

Elhelyezkedése

Dunaszentmiklós Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 42′ 16″, k. h. 18° 22′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 16″, k. h. 18° 22′ 53″ térkép ▼

Dunaszentmiklós Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Babosdöbréte / Folytatáshoz kattints a posztra

 Jézus Szíve és Szent Imre templom

Zalaegerszeg határától két kilométerre nyugatra fekszik a Pálosfai-patak völgyében. A településhez tartozik továbbá még két település,Kökényesmindszent és Rám. A falu korábbi időszakaiban is jellemzőenszeres település volt, tehát több részből állt. Már eltűnt falurészek voltak továbbá Ákosházapuszta vagy Sárkányrét.

A településre rengeteg irányból fut be több kisebb mellékút, köztük Teskánd és Nagylengyelről is. Bár határos Zalaegerszeggel, kiépített közúti csatlakozása Bazita felé nincsen. Napi tíz autóbusz járat köti össze a községet a megyeszékhellyel.

Az uradalmi kastély

Babosdöbréte első írásos említése 1128-ból való, amikor is Zalavár várszolgái éltek a itt. A 14. századtól egyre több szó esik a településen élő Debréte családról, akik a falu fejlődésében komoly szerepet játszottak, ám sem pecsétjük, sem oklevelük nem került eddig elő. A 16. századtól többször támadtak a törökök a falura, amely végül az 1690-es évekre pusztult el.

Nemesek lakták, leginkább a Debretei család 3 ága, akik 1366-ban osztozkodtak meg az itteni birtokaikon. 1457-ben kápolnás hely, de a török idők után nincs temploma. Az 1500-as években gyakran voltak birtokháborítási perek, illetve gyakran van arról hír, hogy döbréteiek a török fogságában vannak és kiszabadításuk súlyos nehézséget jelent az otthon maradottaknak. Az 1690-es úrbéri összeírás szerint "Döbritte puszta falu, a milleyiek bírják, a birtoklás joga tisztázásra vár". 1728-ban a Rosás család vette meg. Ebben az időben egyházilag Milejszeg filiája.

1778-ban 171 hívővel a mileji plébániához tartozik, 1795-ben az akkor alakult nagylengyeli plébánia fíliája lett. 1828-ban 20 házból állott és 158 lakosa volt. Ugyanebben az évben az összeírás szerint a földet két nyomásban művelik, az egyik részben búzát, rozsot, zabot és kukoricát vetnek, a másik részt parlagon hagyják. 1851-ben több köznemes birtokost említenek.

A 18. században sűrűn váltott birtokost. A 19. században kisebb mértékben növekedett a lakossága, ám jelentősen csak a 20. században ugrott meg. Az elzárt településre 1959 óta jár busz, azóta jellemzi az ingázás és elvándorlás, mivel a lakosság elsősorban a településen kívül: Zalaegerszegen, illetve Nagylengyelen talált munkát.

Nevezetessége

• Jézus Szíve és Szent Imre tiszteletére szentelt templom (1933–1934) kriptájában a besenyői és velkei Skublics család nyugszik. Itt található a felirat szerint az első magyar fegyvergyár felállítójának, Barthelmes Waltermérnöknek a síremlékei is.
• Az 1800-as években épült uradalmi kastély jelenleg hátsó részén romos állapotában is szép épület rekonstrukciója régóta terve az önkormányzatnak.

Elhelyezkedése

Babosdöbréte Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 48′ 42″, k. h. 16° 46′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 42″, k. h. 16° 46′ 39″ térkép ▼

Babosdöbréte Pozíció Zala megye térképén

Rezi / / Folytatáshoz kattints a posztra

A ma is működő Gyöngyösi betyár csárda

Rezi Keszthelytől 8 kilométerre északra, a Keszthelyi-fennsík belsejében helyezkedik el. Nyugatról, délről és északról erdőségek, keletről szőlős domboldalak övezik a községet. A faluba Cserszegtomaj – Keszthely felől lehet közúton eljutni, illetve egy kis forgalmú bekötőút vezet a Keszthely–Zalaszántó–Sümeg mellékútra. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel, illetve a település központjától egy kilométerre fekvő zalaszántói mellékúton Sümeggel is.

A rezi vár

Rezi első említése 1236-ból való. Ekkor királyi szolgák lakták a települést. A helység legjelentősebb épülete, a vár később épült. A forrásokban legkorábban 1335-ben fordul elő mint királyi vár. Az 1370-es évek során a Laczfiak kezére szállt a vár, ám hűtlenségük miatt a király elkobozta a tulajdont.1427-ben Zsigmond király a gersei Pethőknek adományozta, ezúttal a településsel együtt.

A 16. században a települést sok csapás érte. 1538-ban a veszprémi érsek familiárisai fosztották ki. 1555-től a törökök birtokolták a települést, amelyet többször is leromboltak, ám pusztán nem maradt. A vár eközben védelmi funkciókat látott el, annak ellenére, hogy nem számított végvárnak. Így lényegében csak a katonák hatalmaskodásai ismertek a környék lakói felett. Végül 1586-ban a elrendelték a vár lebontását egyrészt a lakosok érdekében, másrészt félve, hogy a törökök kezére kerül.

A törökök kiűzése után hamar a Pethő család egyedüli földesúrrá vált a településen. A 18. században rövid időre az Esterházy család kezére szállt a birtok, ám a század közepétől a Festeticsek jobbágytelepülése lett Rezi egészen 1945-ig. Ez egyben a falu életének fellendülését is jelentette, lakosságszáma nagyban nőtt, azonban a 20. század közepéig nagyrészt mezőgazdasági település maradt Keszthely szolgálatában.

A rezi vár

Nevezetességei

• Rezi vár
• Szőlőhegyi kápolna
• Szent Orbán szobor
• Római katolikus templom
• Gyöngyösi betyár csárda
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

 Dínó és Kalandpark

Elhelyezkedése

Rezi Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 50′ 28″, k. h. 17° 13′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 28″, k. h. 17° 13′ 16″ térkép ▼

Rezi Pozíció Zala megye térképén

Hévíz / Folytatáshoz kattints a posztra

 Hévíz város Délnyugat-Magyarországon, Zala megyében, a Keszthelyi járásban. Itt található a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó, melynek köszönhetően kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után.

Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába, majd Keszthelyen át juthatunk Hévízre. Sopron felől a 84-es számú főútonhaladva érhető el.

A legközelebbi vasútállomás Keszthelyen van, és onnan menetrend szerinti busszal vagy taxival juthatunk a városba. Menetrendszerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével, de elérhetők nemzetközi buszjáratok is.

Budapestre közlekednek több európai városból is repülőjáratok. A reptérről transzferjárattal, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. Valamint a közelben, Sármelléken lévő Hévíz-Balaton Airport fogad rendszeresen charter járatokat. Sármellékről szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.

 A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tógyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik.

Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc munkája. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics (I.) Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban. 1992. május 1-jén városi címet kapott.

Látnivalók

• Védett lápterület, véderdő és park
• Dr. Schulhof Vilmos sétány és a Sétáló utca (Rákóczi utca)
• 1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
• Egregyen – az egykori önálló településen – áll a 13. századi templom.
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.
• Egregyi borozók
• Református-Evangélikus Templom
• Egregyi Jézus szíve Templom
• Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
• Hévíz város Pantheonja
• Szoborpark
• Szent András a kereszten
• Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
• Római katona sírja
• Történelmi villák
• Római kori romkert
• Muzeális Gyűjtemény/Fontana Mozi

Elhelyezkedése

Hévíz Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″ térkép ▼

Hévíz Pozíció Zala megye térképén