Gönc / Folytatás a posztban

Gönc kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 65 kilométerre északkeletre. A Gönci járás székhelye; az ország egyik legészakibb városi rangú települése.

 Gönc német telepesfalu, a Hernád mentén, Újvár alatt letelepített királynéi német telepesfalvak egyike.

Nevét 1219-ben említette először oklevél Bücij (Guncy) néven.

A tatárjárás után a királynéi német telepesfalvakat a vizsolyi ispánság fogta össze, külön ispánnal az élükön.

Kun László uralkodása alatt, az 1280-as években az Aba nemzetség hatalmába került, akik a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen felépítették Gönc várát, melynek romjait az Aba-nemzetségbeli Amadéról még ma is Amadé-várnak neveznek. Aba Amadé itt rendezte be udvartartását és afeudális anarchia korában innen intézte országos ügyeit; innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket is.

Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly Róbert király egy ideig Göncön tartózkodott Amadé nádornál, a várban. 1304 körül a Vencel híveiül szegődött szepesi szászok és kassai polgárok megostromolták Gönc várát, de sikertelenül. Az ostromlókat megverték és Vencel zászlaját elvették. A zászlót a gönci várnagy: Apród István elküldte a királynak Oroszországba, aki ekkor első felesége elhozatala miatt járt ott.

1311-ben Amadé nádor halála, majd 1312-ben a király ellen fordult Amadé fiak rozgonyi csatában elszenvedett veresége után a várat Károly Róbert királyDrugeth Fülöppel megostromoltatta és bevetette. Ettől kezdve a Drugetheké lett.

Gönc városának gazdasági életét már ez időben is a jelentős szőlőtermelés jellemezte, s az 1327-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt is tartottak.

Egyházának kegyura a királyné volt, s ki volt véve az egri püspök joghatósága alól.

Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint ez évben plébánosa, illetőleg káplánja 2 M. (2000 garas?) és fél fertó (nyolcad tallér, esetleg dukát?), 1333-ban 2 és fél M. pápai tizedet fizetett, ezen összeg nagyságát tekintve Göncnélmezőváros szintre mutat.

 A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként német lakosságú település a török hódoltság idején vált újra magyar többségűvé.

1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; itt fordította magyarra a Bibliát Károlyi Gáspár (lásd: Károlyi-biblia). 1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is.

A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok kereskedelemében, amit mi sem bizonyít jobban, mintsem a 136,6 literes ún.gönci hordó mértékegységgé vált.

 A részben mezőgazdasággal foglalkozó településre nehéz idők köszöntöttek a 19. század végén természeti csapások miatt, a trianoni békeszerződés után pedig amiatt, hogy az ország szélére került, elveszítve kereskedelmi jelentőségét.

1979–81 között itt működött a Szathmáry István alapította alkotótábor Deim Pál, Csiky Tibor, Misch Ádám és Fajó Jánosművészeti vezetésével, növendék volt Saxon-Szász János is.

2001-ben visszakapta városi rangját. A 2013. január elsejétől életbe lépő közigazgatási beosztás a Gönci járás székhelyének jelölte ki.

Látnivalók a városban

• Huszita-ház
• Pálffy-kastély
• Károlyi Gáspár szobra a református templom kertjében
• Régi zsidó temető
• Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás a református templom mellett

Látnivalók a környéken

• Pálos kolostorrom
• Amadé-vár romjai

Híres emberek

• Itt született ifjabb Csécsi János (Gönc, 1689. június 11. – Sárospatak, 1769.június 1.) református tanár, polihisztor

• Itt született Károly Iréneusz József (Gönc, 1854. március 6. – Nagyvárad,1929. március 13.) premontrei szerzetes, nagyváradi fizikus, a rádiótechnika egyik úttörője

• Itt született Haász István (1946) festőművész

• Itt született Iván László (1933) pszichiáter, gerontológus

• Itt hunyt el 1591-ben Károlyi Gáspár egyházi író, az első teljes magyar nyelvű biblia fordítója

• Itt élt Kiss Jenő (1926–2006) író

Elhelyezkedése

Gönc Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 21° 16′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 21° 16′ 27″ térkép ▼

Gönc Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Vizsoly / Folytatás a posztban

 Miskolctól közúton kb. 55 kilométerre északkeletre fekszik.

 A környék az őskor óta lakott. A település a Hernád völgyében levő királynéi német telepesek ispánságának székhelye volt. 1215-ben Vislu néven említik először. Neve a német Visili személynévből származhat. A középkorbannagyobb jelentőségre tett szert, annak köszönhetően, hogy közel feküdt a Kassa, Lengyelország és Oroszország felé vezető úthoz.

1300 körül Amadé nádor törvénykező helye lett, 1322-től pedig Drugeth Vilmos nádor és bírája Perényi Miklós is itt ítélkezett az alája tartozó hét vármegye ügyeiben, és itt vívták meg a perdöntő gyalog- és lovaspárbajokat is, és olykor itt tartották a megyegyűléseket is.

A legnevezetesebb esemény, ami a községhez kapcsolódik, Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának kinyomtatása a vizsolyi nyomdában 1590-ben. Károlyi Gáspár Göncön volt tiszteletes és munkatársakkal dolgozott a Biblia fordításán.

 A falu birtokosai ekkor Ecsedi Báthory István szatmári és szabolcsi főispán, később országbiró, és felesége Homonnay (Drugeth) Euphrosina voltak, akikMantskovits Bálint könyvnyomtató segítségével 1588-ban itt Vizsolyban alapították meg Magyarország egyik legrégibb könyvnyomdáját, abból a célból, hogy abban a Károlyi Gáspár gönci prédikátortól fordított bibliát nyomtassák. Ez időtájt itt Göncön volt tanuló Szenczi Molnár Albert is, aki gyakran hordozta Károlyi Gáspártól a nyomdába és onnan vissza a kéziratokat és korrekturákat.

Volt korábbi magyar nyelvű bibliafordítás is, a Huszita Biblia néven ismert amiből három kódexben maradtak fenn részletek, a többi azonban az üldözések során elveszett. (Nagy kár érte, mert nyelvünk régebbi állapotát is bemutatta.) A község temploma is nemzeti kincs. Már a 12. századbanmegépült az Árpád-kori szentély és hajó, amit aztán később kibővítettek. Freskók maradtak meg benne a 13. századból. Egyik értékes freskója a Szent László-legendát mutatja be.

Látnivalók

• Református temploma

A 13. századi román szentélyhez épült a 16. században, korabeli freskókkal. A falfestmények egyik csoportja a Szent László legendát örökíti meg. Kerítőfal övezi, mely egykor erődítésként szolgált.

• A falu római katolikus temploma 1799-ben épült.
• A „Vizsolyi biblia” (helyi nevezetesség. itt talált, középkori)
• Nyomdatörténeti kiállítás az Öreg Nyomdász Vendéglőben
• A Regéci vár romjai egy 624 m magas sziklás hegytornyon fekszenek. II. Rákóczi Ferenc és Thököly Imre sok időt töltöttek ebben a várban.

 A Regéci vár egy 1300 körül épült vár a Zempléni-hegység középső részén.I. Lipót császár rendelete értelmében Caprara generális a várat 1686-ban leromboltatta, azóta már csak a romjai állnak.

 A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületű volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony és a tőle délre eső, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, majd a 16. század közepétől jelentős mértékben kibővítették dél felé. Teljes kiépülése csak a 17. századbankövetkezett be, akkor, amikor birtokosai (Serédyek, Alaghyak, Rákócziak) rezidenciájaként is szolgált. A várban különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények (bástyák) mellett helyet kapott egy különleges, török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított másátSárospatakon csodálhatjuk meg.

Elhelyezkedése

Vizsoly Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 23′ 06″, k. h. 21° 12′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 06″, k. h. 21° 12′ 59″ térkép ▼

Vizsoly Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Kopjafák hazája, Erdőfüle / Folytatás a posztban

 Az erdős hegyektől körülzárt Kormos völgyének legfelsőbb faluja Erdőfüle (532 m), a Kerektető (617 m) és Kúttető(750 m) lábánál. Székelyudvarhelytől 30 km-re délkeletre fekszik, a Kormos-patak mentén.

 Magyar nevének előtagját Erdővidékről kapta, ahol fekszik. A hagyomány szerint nevét onnan kapta, hogy a Kormos-patak völgyébe mintegy fülként ékelődik be.

 A falutól északkeletre felfelé feküdt a középkori Dobó falu, 14. századitemplomának és a Kápolnabércen állott 1594-ben Dobai András által építtetett kápolnájának romjai ma is láthatók. A falut valószínűleg a 17. században a tatár pusztította el lakói Erdőfülére és Székelyszáldobosra települtek. Erdőfüle régi temploma 13. századi volt, a mai 1897-ben épített református templom helyén állott. Az idők során többször átalakították, majd 1897-ben lebontották. A faluban 1842 és 1886 között vashámor működött. 1848-ban itt öntetteGábor Áron az ágyúgolyókat, 1859-ben itt öntötték a szebeni vashidat.

Benkő József szerint az Erdőfüle határában lévő Boroszlányos erdőben 1790-es években még lőttek bölényt.

1910-ben 1230 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 1312 lakosából 4 román kivételével mind magyarok voltak.

Látnivalók

• Millennium 2000 emlékmű
• Református temploma 1897-ben épült, tornya a régi templom gótikus tornya maradt, 1758-ban és 1971-ben újították

• A dupla tetejű, oromfalas, reneszánsz stílusban épült Boda-udvarház, amely 1713-ban épült
• Az egykori Dobó falu templomának és kápolnájának romjai a 14., 15. századból
• Magyarhermány felé a Kuvaszótöve nevű helyen kis tavasbarlang található
• Erdővidék leggazdagabb kopjafás temetője
• A falu északkeleti dombján, a Fok alatt található nárcisz kert
• A falutól 13 km-re a Kovácsok patak mentén van a '80-as években épült Ceausescu-vadászvilla
• Kuvaszó patak völgyében látható egy 4 m magas vízesés
• A falutól 25 km-re van a Kormos forrásvidéke, a Lucs

" Az erdőfülei református temető Erdély-szerte ismert kopjafáiról, melyek féltve őrzött kincsei kultúránknak, hirdetik az ősök üzenetét számunka és figyelmeztetnek megmaradásunkra.
Nemcsak üzeneteket továbbítanak számunkra, hanem erőt adnak, hogy higgyünk annak megvalósításában, amit tiszta szívből cselekszünk. Amikor az ember a temetőben sétál olyan érzései támadnak, mintha megannyi szempár figyelne rája a kopjafákról. Kérdezzük magunktól, miért ez az érzés? Azért mert ezekbe a kopjafákba a halottak lelkei vannak belefaragva, amelyet nagy odafigyeléssel készítenek a faragó mesterek.

A Háromszéki Közösségi Alapítvány programján vettünk részt a "Kopjafák hazája, Erdőfüle", című pályázatunkkal, amelynek célja egy kisfilm által bemutatni az erdőfülei kopjafás temetőt, valamint a kopjafa készítésének folyamatát.

Elhelyezkedése

Erdőfüle Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 08′ 38″, k. h. 25° 37′ 17″

Esztelnek / Folytatás a posztban

Kézdivásárhelytől 13 km-re északkeletre, a Nemere-hegység délnyugati előterében, az Esztelnek-patak völgyében fekszik.

 1332-ben Yskulnuk néven említik először. 1681-ben Nagy Mózes gimnáziumot alapított itt, melyet nemsokára Kantába helyeztek át. Pszkov (Pleskovia) ostromának első napjaiban sebesült meg nagyon súlyosan Székely Mózes egyik jó barátja és harcostársa, a kézdiszéki, esztelneki származású Székely András, akinek az 1581. szeptember 9-én készült végrendeletét azért is érdemes felidézni, mert a vitéz székely katona - megbékülve Isten akaratával – hét tanú jelenlétében, az oroszországi Pszkov alatti táborban olyan szépmagyar nyelven fogalmazott végrendeletet hagy hátra, mely a későbbi koroknak is figyelemre méltó. A több mint 425 évvel ezelőtt készült magyar nyelvű végrendelet azért is nagy fontosságú, mert néhány szó kivételével – melyet manapság csak a kutatók ismernek - tökéletesen érthető.

A végrendelet

"En Székely Andras, ki testemben igen sebes lévén, megismervén magamot, hogy az seb miatt kellenék meghalnom, eszem nálam lévén, szabad akaratom szerént teszek ilyen testamentumot Becz Imreh előtt, Sibrik György előtt, Székel Moises előtt, Nagy Imreh előtt, Csomortáni Tamás előtt, Salamon Péter előtt és Székel Bálint előtt.

Mindeneknek előtte ajánlom az úr istennek szent kezében az én lelkemet; annak utána ezen könyörgök az én kegyelmes uramnak, hogy ő felsége tekéntse meg, hogy én ő felségének halálommal szolgáltam, és ő felsége ez kevés jószágot, kit adott volt énnékem, mely vagyon Kízdi-székben Esztelneken, adja újolan meg az én két öcséimnek és két hugomnak; mely jószágomból tíz ház jobbágyot hagyok az két hugomnak Barbarának és Katának, egyiknek is ötöt, másiknak is ötöt, és az tíz ház jobbágyon kivül valami jószágom vagyon, mindeneket az két öcsémnek hagyok, Tamásnak és Jánosnak; azon is könyörgök ő felségének, hogy ő felsége confirmálja meg az én testamentum tételemet.

Továbbá töttem az én marhámból ilyen testamentumot. Egy ezüst aranyos szablyát azt hagyom az nagyobbik öcsémnek Tamásnak; egy ezüstös csákánt azt hagyom az küssebbik öcsémnek Jánosnak.

Az pej lovat fékestől nyergestől az öregbik nyakbavetővel, boncsokkal [a ló nyakdísze] és az aranyos palossal egyetembe hagyom Székel Moisesnek.

Nagy Imréhnek hagyok egy boncsokot, egy veres skárlát köpönyeget.

Az küssebbik nyakbavető Csomortáni Jánosé volt, azt az testamentumosok küldjék meg az anyjának.

Tizedfél sing gránát posztót azt hagyom az két öcsémnek.

Becz Imréhnek hagyok tizenkét sing veres kamokát.

Csomortáni Tamásnak hagyok egy gránát mentét, veres báránybőrrel bérlettet.

Sibrik Györgynek hagyok egy ezüstös aranyas zomakot, egy párducz bőrt, az viselő szablyámat, és egy veres lasnakot.

Sibrik Gáspárnak az öccsének hagyok egy párducz bőrt.

Három muszkva suba vagyon, egyik fejér priska bőrrel bérlett, másik veres mohar, harmadik csemelet, azokat hagyom az húgaimnak.

Salamon Péternek hagyok egy török pokrócot.

Székel Bálintnak hagyok egy farkas bőrt.

Egy fegyver derekat, egy kozák nyerget, egy magyar nyerget, ezeket adják el és az árrát küldjék öcséimnek.

Egy kis ládát bezárva és pecsételve, egy zsákot, kibe egymás marha vagyon, három ezüst pohár is vagyon az ötvösnél, és váltsák ki, és küldjék az öcséimnek.

Vagyon itt velem négy szekeres lovam mind szekerestől.

Makónak hagyom az kék lovat fékestől, nyergestől, hegyes tőröstől, és egy párducz bőrt, az én magam sisakomat, az fegyverderekat pánczélujastól, az kit viselt.

Az roh paripát fékestől, nyergestől, hegyes tőröstől hagyom Tamásnak.

Az szekeres lovaknak ketteit adják el és küldjék húgaimnak.

Mátyásnak az szolgámnak hagyom az gyermek lovat, az kit Makó hozott, és öt tallért.

Az háttal bérlett gránát mentét hagyom Tamáskónak.

Szekeres Jánosnak egy fegyverderekat pánczélujastól.

Az fekete mentét és dolmánt, egy pánczélujat, egy sisakot, az kit viselt és két tallért Bálintnak hagyom.

Az farkas bőr bérlést Makónak hagyom.

Adják el mind az két sátort, az árrát adják ki az atyámfiainak.

Imreh Jánosnak hagyok egy fegyverderekat pánczélujastól.

Salamon Jánosnak hagyok egy keczét.

Az Máté deáknak az mi marháját elvöttem volt, mindeneket adják meg.

Lázárnak hattam tiz tallért, Makónak öt tallért, Tamáskónak hagyok négy tallért, az szásznak hagyok két tallért, Istvánnak hagyok négy tallért.

Az martonfalvi Székel Lászlónak hattam egy gyermek lovat, kit ő tartott.

Ez kívül valakinek én adós vagyok, az én marhámból mindeneket megelégítsenek előszer, annak utána azonkivül ha valami marad, mindeneket adjanak el és az árrát vigyék az öcséimnak.

Ezek az én testamentum tételim, melyeket én az én halálommal és pecsétemmel megpecsétlettem. Ez levél költ Plescovia alatt való táborban Muszkaországban Szent Mihály havának kilenczedik napján 1581."

 1910-ben 1142 lakosából 1121 magyar, 12 német, 4 pedig román volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegyeKézdi járásához tartozott. 1992-ben 814 lakosából 811 magyar és 3 román volt.

Látnivalók

• Erődített római katolikus temploma 14. századi, melyet a 15. század végén gótikus stílusban átépítettek, majd 1635-ben bővítették és 1724-ben javították. 1802-ben a földrengés megrongálta, miután átépítették, tornyát 1819-ben alakították át, 1958-ban restaurálták. 1977-ben a földrengéskor 14. századi freskótöredékek kerültek elő.
• A ferencesek zárdája az Alszeg és Felszeg között meglevő kápolna mellé épült 1677-ben, alapítója gr. Mikes Kelemen volt. 1710-ben a kápolnához – azt szentélynek meghagyva – templomot építettek. 1729 és 1750 között átépítették.1907-ben földrengés rongálta meg, majd 1921-ben leégett és nem is épült újjá.
• A falu felső részén Szent György tiszteletére szentelt imola áll, melyet 1684-ben említenek először. 1721-ben apácazárdaként említik, de 1822-ben a rendet megszüntették.
• A falu határában volt Jézus-forrás és a közelében volt kápolna 1730-ig híres búcsújáróhely volt, amikor a forrást egy árvíz betemette a kápolnát pedig elmosta.
• A Szacsvay-ház 1702-ben épült, a híres Szacsvay család ősi fészke volt. Szacsvay János emlékművét 1997-ben avatták fel.

• Itt született 1888. október 3-án Kiss Béla római katolikus pap, ferences szerzetes, egyházi író, költő.

Elhelyezkedése

Esztelnek Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 06′ 08″, k. h. 26° 12′ 41″