A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erdei vasút. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erdei vasút. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. szeptember 10., hétfő

Mesztegnyő / Folytatás a posztban

 A község Marcalitól 8 km-re délre, a Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonal és a 68-as főközlekedési út mentén fekszik, 50 km-re Kaposvártól. A Balatontól való távolsága 24 km.
Gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik. Határának több mint a fele erdő, a patakokon halastavak létesültek és a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetegy része is a területén van. A Boronka ritka természeti értékeit szívesen keresik fel a magyarok és a külföldiek egyaránt. Itt vezet az Országos Kéktúraútvonala. Jól járható kerékpárutak vannak, de gyalogosan vagy a 9 km hosszú erdei kisvasúttal is utazhatunk
 Mesztegnyő nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyházas hely volt. Plébániájáról egy 1359-ben kelt oklevél is megemlékezik.
1408 előtt Mesztegnyei Szerecsen Mihály birtoka volt, akitől Zsigmond király, hűtlensége miatt birtokait elvette és cserében némely Kőrös megyei birtokokért, Gordovai Fancs Lászlónak adományozta. 1424-ben Gordovai Fancs fiai osztozkodtak itteni birtokaikon. 1464-ben Battyáni Alapi András itteni zálogjogon bírt birtokait birtokait, visszaadta Gordovai Fancsi Gáspárnak. Mesztegnyő vásárait egy 1466-ban kelt oklevél említette. 1498-ban még a Fancs család birtoka, 1550-ben már Nowak Jánost írták birtokosául. Az 1583 évi adólajstrom szerint mindössze 1 portáját említette. 1703 körül Zankó Miklós és Boldizsár volt a település birtokosa. Pár évvel később; 1715-ben 11 háztartást írtak össze benne. 1726-ban a gróf Harrach, 1733-ban a Hunyady család, 1767-ben báró Hunyady János birtoka volt, és a 20. század elején is gróf Hunyady József volt a nagyobb birtokosa.
Mesztegnyőhöz tartoztak a következő lakott helyek is:
  • Búsvár-puszta
  • Hosszúvíz-puszta, mely 1835-ben a gróf Hunyadyaké
  • Landi-puszta (azelőtt Edde), mely már 1733-ban is fennállt, szintén a Hunyadyak birtoka
  • László-major
  • Öreghegy
  • Soponya-puszta
  • Sósgát-puszta, melynek helyén a hagyomány szerint egykor Nemes-Apátifalu feküdt
  • Vajdahomok-puszta
  • Agáros falu, mely Mesztegnyőtől délre feküdt és az 1408-1498 közötti években a Gordovai Fancs család birtoka volt

Nevezetességei

  • Mesztegnyői Állami Erdei Vasút – A kisvasút nyomvonalán jelölték ki a Rockenbauer-emléktúra útvonalát is, amely érinti Mesztegnyőt. Az erdei vasút ősét még 1925-ben építtették a kéthelyi Hunyady grófok, s egészen 1945-ig gőzmozdony-vontatással üzemeltették.Ezt követően állami tulajdonba került, 1946-tól az erdészet lóvontatású vasútként használta. 1958-ban korszerűsítették a meglévő pályát, s alkalmassá tették gépi vontatásra is. A sínpár 1960-ra érte el mai hosszúságát, majd harminc évvel később ismét egy jelentős rekonstrukción esett át, s tervbe vették a bővítését is. A mesztegnyői erdei vasút előtt minden évben május elsején tisztelegnek a falubeliek és az elöljárók. A vonatok csak kedden és pénteken közlekednek.
  • Mesztegnyő szívében található az 1750-56-ban épült barokk műemlék templom, amely már messziről jelzi az utat a település felé igyekvőknek, akiknek érdemes megállniuk az impozáns egyházi épület előtt pár percre. Az építmény, amelyet a szakértők az egyik legszebb barokk építészeti emléknek tekintenek, a Hunyady család kegyúri templomaként készült el. Különlegessége, hogy Dorfmeister István híres oltárkép-festő készítette el belső díszítését. Freskói közül országszerte híres a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló gyönyörű oltárkép. Az egyházi épület további érdekessége az alatta lévő két kripta, melyek egyikébe szerzeteseket, míg a másikba a Hunyady család tagjait temették. Az egyházi intézménnyel egyidőben emelték a kolostor épületét, amelyet 1948-ig Szent Vince rendjének apácái használtak. A település 1730-as években került a Hunyady família birtokába, ekkor épült fel ismét a török hódítás alatt elpusztult templom. A második világháborúban a csaknem négy hónapig tartó harcok során megfigyelőpont volt a magas tornyú építmény. Sajnos a hadműveletek nem kerülték el, így az oldala és tornya is erősen megrongálódott, s páratlan freskói is megsérültek. A felújítás több éven át tartott, külső rekonstrukciója például csak 1993-ban fejeződhetett be. A templom bejárata mellett az első világháború hősi halottainak emléktáblája található, kertjében pedig egy 1844-ben felállított emlékkereszt és Mária-szobor van.
A barokk templommal együtt épült fel a mesztegnyői kolostor, amelynek épülete ma általános iskolaként funkcionál. A kolostor építéséhez 1743-ban ferences-rendi szerzetesek nyújtottak segítséget, akiket Hunyady gróf hívott Mesztegnyőre. A létesítmény egészen 1788-ig volt a birtokukban, miután II. József uralkodó rendeletével feloszlatta a szerzetesrendeket. Az itteni rendházban mindössze egyetlen szerzetes, P. Rumi Mihály maradt. A kolostor és a templom értékes tárgyait a helytartótanács elvitte és még pert követően sem szolgáltatta vissza. A kolostort 1817-től népesítették be ismét lakói egy felújítást követően, ekkor irgalmasrendi Vincés apácák költöztek ide, s az apácazárdában lehetővé vált a leányok oktatása. A zárda épülete egészen 1948-ig működött ebben a funkciójában, azóta az épületben kapott a helyet a helyi általános iskola.
  • Faluház
  • Rétesfesztivál: A fesztivál napján - 1999 óta - faluszerte nyújtják, sütik a rétest Mesztegnyőn. A Faluház udvarán, a kemencék mellett a versengő csapatok dolgoznak. Ezek négy kategóriában mérhetik össze a sütnivalójukat: túrós, káposztás, gyümölcsös és különleges. Az utóbbiban például olyanokkal indulnak, mint a mákos-répás, szilvás-káposztás, körtés-piskótás, vagy a babos-bolognai rétes. Közben a falu kemencéiben és a mobil villanysütőkben a helyiek is folyamatosan sütik a réteseket, hogy a vendégsereg éhen ne maradjon. 2016-ban a fesztiválon 104 méteresre nyújtottak egy káposztás rétest, amellyel magyar rekordot állítottak fel.
  • Linha-kereszt: A Mesztegnyőn áthaladó főút mellett áll a három szent (Vendel, Donát és Flórián) domborművével és egy kis kereszttel díszített emlékmű, amit Linha Teréz emeltetett, majd 1990-ben a község lakossága felújíttatott.

Híres szülötte

  • Kiss József (Mesztegnyő, 1858. május 7. – Pécs, 1939. július 29.) állami főreáliskolai tanár, idegenforgalmi szakember, turisztikai író, kerékpáros szakíró

Elhelyezkedése
Mesztegnyő (Magyarország)
Mesztegnyő
Mesztegnyő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 19″k. h. 17° 25′ 27″Koordinátáké. sz. 46° 30′ 19″, k. h. 17° 25′ 27″térkép ▼
Mesztegnyő (Somogy megye)
Mesztegnyő
Mesztegnyő
Pozíció Somogy megye térképén

2017. július 1., szombat

SZALAJKAVÖLGY / Folytatás a posztban

 A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett Kálium-karbonáthamuzsír égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng. Ezen kívül csak egy hasonló pisztrángkeltető telep működik még a Bükkben, az Lillafüred közelében van.

 A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút.



 Szilvásváradi Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik Szalajkavölgy-Lovaspálya és a Fátyol-vízesés között, a Bükk-vidék központi részén, 760 mm nyomtávolságú, 4,5 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonalon. A kisvasút napja október második szombatja, üzemeltetője az Egererdő Zrt.
A vasúton éves szinten több mint 200 000 utazás történik, így a magyar kisvasutak közül igen előkelő helyen áll. A 2014-es Országos felmérés szerint a budapesti Gyermekvasút és a Lillafüredi Állami Erdei Vasút után a szilvásváradi a harmadik legforgalmasabb.


 A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg, az éves középhőmérsékletnek megfelelő.
A Szikla-forrás a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb. Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken (mélykarszton) halad át.
 A Fátyol-vízesés a szilvásváradi Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le.
Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta.

 A vadaskert fő látnivalói a hazánkba az 1880-as években betelepített muflon (Ovis musimon), valamint a dámszarvas (Dama dama).



 A Kárpátok őre fából faragott szobor, ami Szilvásvárad közelében a Szalajka-völgyben található.
Az eredeti Kárpátok őre szobrot, Szeszák Ferenc alkotását 1915. május 23-án állították fel Kolozsvár főterén. Az első világháború után az Erdélybe bevonuló román csapatok katonái azonban 1918. december 24-én felrobbantották.
A magyar kisebbség 1989 után újra fel akarta állítani ezt az emlékművet az eredeti helyén, de politikai okokból ez csak később, 2007-ben Csíkcsomortánban sikerült.

A Kárpátok őre 2,65 méter magas, 1,1 méter átmérőjű, kb. 2 tonna súlyú első világháborús katonaalakot ábrázoló faszobor egyetlen (230 éves) tölgyfatönkből faragva.



 A források fölött magasodik az Istállós-kő. Az Istállós-kő és a Tar-kő között, a hegység Virágos-sár nevű részén található a Bükki Nemzeti Park egyik nevezetessége, az őserdő.











2015. október 10., szombat

Almamellék / Folytatáshoz kattints a posztra


 Almamellék (németülHomeli, Homelkközség Baranya megyében, a Szigetvári járásban.
Zselicségben található, Szigetvártól 16 km-re, a 67-es út szentlászlói leágazásától 4 km-re. Az éghajlatára jellemző, hogy mérsékelten meleg nyarú, enyhe telű dombsági terület. A csapadék egész évben kevés. Az éghajlati viszonyok a mezőgazdasági művelésnek kedvező feltételeket biztosítanak.
 Az első írásos emlék 1492-ből származik. Alma megnevezése 1275-ből az Almás-patakra utal, s e patak neve már 1009-ben, a pécsi püspökség alapító oklevelében szerepel. Az egyedüli település az Almás-patak völgyében, amely a török megszállás után fennmaradt. Mai területén egykor 12 lakott és adózó falu volt.
1900 novemberére készült el a települést is érintő, Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal (a forgalom a vonalon 1976. december 31-én szűnt meg).
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

Nevezetességei

  • Veterán Motorok Almamellék nevű veterán motor kiállítás
  • A falu temploma
  • Sasréti vadászház, vadászkastély, az épületet Biedermann báró építtette.
  • Erdei Vasút Múzeum, ősbükkös. Az almamelléki állomásépületben az Erdei Vasút Múzeum a környék élővilágát és a századelő erdőgazdálkodását szemlélteti. A ház melletti 200 éves ősbükkös a megye legöregebb erdeje, melyet a benne kanyargó tanösvény és kiépített források tesznek még izgalmasabbá.
  • Almamelléki Állami Erdei Vasút: Almamellékről Sasrét pusztára vezet, ahol az egykori Biedermann kúria áll, amely ma szálloda.
  • Németlukafai üveghuta
  • Római kút és római villa maradványai
  • 203 éves kőkereszt a szőlőhegyen

Érdekességek

Közvetlenül a vasút megszűnése után, 1977-ben forgatta a falu egykori állomásán a Kihajolni veszélyes! című filmet Zsombolyai János.

Elhelyezkedése
Almamellék (Magyarország)
Almamellék
Almamellék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 09′ 42″k. h. 17° 52′ 45″Koordinátáké. sz. 46° 09′ 42″, k. h. 17° 52′ 45″osm térkép ▼




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...